A terhességi-gyermekágyi segély (továbbiakban: Segély) a betegségi és anyasági ellátások keretében a szülési szabadság idejére járó keresetpótló pénzbeli juttatás. A Segély megállapításához két fő feltétel együttes fennállása szükséges. Az első, hogy a szülő nő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül legalább 365 napos előzetes biztosítási idővel rendelkezzen. A biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülő, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szülő személyek is jogosultak lehetnek rá.
Rendkívül fontos kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét is. A rehabilitációban töltött időt hozzá lehet adni a biztosításban töltött időhöz, és ha így együtt megvan a 365 nap, akkor már jogosult a TGYÁS igénylésére.
A szülési szabadság kezdőnapját megelőző év január 1-jétől a tgys kezdőnapjáig 180 napi jövedelem szükséges az összeg megállapításához. A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak - az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig - az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van. Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőző január 1-jétől a szülési szabadság kezdetéig nincs 180 napi jövedelem, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. Amennyiben az anya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
Ha azonban az anya - egészségbiztosítási járulékalapot képező - tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke és adózása
A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70 %-a. A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (megjelölt adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási és nyugdíj-járulékot nem kell fizetni. A CSED ideje alatt fizetett személyi jövedelemadó visszaigényelhető a pénztári adókedvezmény révén.
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítja - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon.
Fontos megjegyzés: A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) 2014. december 31-ig volt érvényben, azóta a csecsemőgondozási díj (CSED) váltotta fel. A CSED alapvetően ugyanazt a juttatást takarja, mint a korábbi TGYÁS.
Igénylés és fontos tudnivalók
A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani. Egyéni vállalkozó a székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél írásban nyújthatja be a kérelmét, a megfelelő nyomtatványon.
Ha az igénylő a szülést megelőző 2 éven belül más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”, az ellátás alapját képező jövedelmet a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, nem rendszeres jövedelem esetén pótlapot is ki kell tölteni. Mindig ahhoz a munkaadóhoz kell benyújtani az igényt, ahol a magasabb óraszámban dolgozik az igénylő, vagy, ha egyforma, ott kell leadni az igényt, ahol a magasabb óraszámban dolgozik az igénylő. Az igényt az OEP területileg illetékes igazgatóságához kell beadni.
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) TGYÁS kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.
A szülés várható időpontját a "Terhesgondozási könyv" bemutatásával kell igazolni. A szülés a születési anyakönyvi kivonattal, vagy a kórházi "igazolvány" benyújtásával igazolható. Amennyiben a szülő nőt nem vették terhesállományba, úgy a jogosultságot terhesgondozási könyvvel, ha a szülés nem kórházban történt, akkor a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni.
Örökbe fogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást kell csatolni. A gyermeket örökbe fogadó nő részére attól a naptól lehet folyósítani az ellátást, amelytől az illetékes gyámhatóság igazolta az örökbefogadást.
A terhességi-gyermekágyi segély nem jár arra az időszakra, amelyre a szülő nő megkapta a teljes keresetét. Nem jár t-gyás abban az esetben sem, ha az igénylő bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet. Nem jár t-gyás akkor sem, ha a szülő nő részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak.
A terhességi-gyermekágyi segély (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED)
A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS, TGYES) és a csecsemőgondozási díj (CSED) alapvetően ugyanazt a juttatást takarják. A CSED összege után alapesetben 15% személyi jövedelemadót vonnak le, azonban 2023 évétől a CSED juttatására vonatkozóan is érvényesíthető a 30 év alatti anyák szja-mentessége. Így egy fiatal anya akár a bruttó jövedelme 100%-át is hazaviheti a szülési szabadság időtartama alatt, ha megfelel a CSED igénylés feltételeinek.
A gyermekgondozási díj (GYED) a TGYÁS, avagy a CSED megszűnését követően, a gyermek 2. életévének betöltéséig igényelhető. A GYED-hez TB-jogviszony szükséges, de nem csak az anya igényelheti; az apa vagy a nagyszülő is lehet jogosult rá, illetve nevelőszülők és hallgatók is igényelhetik (utóbbiakra részben eltérő szabályok vonatkoznak).
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) egy havi rendszerességű, szociális alapú juttatás, amely TB-jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár, ugyanakkora összegben. A GYES összege 2008 óta változatlanul az öregségi nyugdíjminimumon alapszik.
A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.
A terhességi-gyermekágyi segély visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra igényelhető.
Jogszabályi háttér:
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről
- Munka Törvénykönyve
tags: #terhessegi #gyermekagyi #segely #jogszabaly