Ördög Csilla szülésznő: A perinatális szemlélet és a tudatos születés

Ördög Csilla, perinatális szaktanácsadó, oktató és koordinátor, olyan szakember, aki mélyen hisz abban, hogy a születés körüli időszak sokkal nagyobb hatással van az életünkre, mint azt korábban gondoltuk. Szakmai formálódása egy mély intuícióból fakad, amely a pszichológia és később a perinatális szemlélet felé vezette. Munkájában a tudományt és a fantáziát, azaz a transzcendens, spirituális kapcsolódást ötvözi, hogy segítsen másoknak megtalálni a saját belső hangjukat, különösen a várandósság és a szülés során.

Ördög Csilla portréja, háttérben a perinatális szemléletet szimbolizáló képekkel

A perinatális megközelítés lényege

A perinatális megközelítés - mely a születés körüli időszakot jelenti - az a szemlélet, amivel Ördög Csilla a műhelymunkájában is dolgozik. Ez egy gyökerekig visszanyúló, érzelmileg mély, test- és lélekközpontú látásmód. Lényege a mély figyelem: nemcsak a kimondott szavakra, hanem a testre, a gesztusokra, a csendekre, a kimondatlanra. Olyan mintázatokra, amelyek még a verbalitás előtti világból erednek, de átszövik a jelenünket. Hiszen a jelenben megjelenő érzések gyökerei sokszor a legkorábbi tapasztalatokban keresendők. Mindez lehet mély fájdalmak gyökere, ugyanakkor a legbiztosabb erőforrások lelőhelye is. Ördög Csilla számára a kapcsolódás - az igazi, őszinte, elfogadó, „spirituális” jelenlét - az, ami gyógyít.

Infografika a perinatális szemlélet alapelveiről

A medikalizált szemlélet kihívásai a szülészetben

Az utóbbi években számos kutatás foglalkozott a születés előtti időszakkal és az anya-magzat kapcsolattal, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a várandósság és a születés története sokkal nagyobb hatással van az életünkre, mint azt korábban gondoltuk. Ennek ellenére a hazai egészségügyi rendszerben még mindig a medikalizált szemlélet dominál, amely a folyamatok kontrollálásában, és gyakran a lehetséges legnagyobb bajra való felkészülésben látja a biztonságot.

A medikalizált szemlélet lényege, hogy a folyamatok kontrollálásában van a biztonság, melynek jegyében sokszor a lehetséges legnagyobb bajra készülünk - és ez a várandósságra is igaz. Miközben ennek a természetes folyamatnak az alapja a biztonság lenne, a lehetséges veszélyek körül forog minden. Ördög Csilla kiemeli, hogy a várandósság és a szülés-születés folyamatában bizalomra, biztonságra és kapcsolódásra lenne a legnagyobb szüksége az anyának és a babának, az ellátórendszer alapmotívuma azonban a bizalmatlanság. Ebben a helyzetben fontos lenne, hogy az orvos-beteg kommunikáción érezhető legyen, hogy a bizalomra épülő bánásmód a szakmaiság része.

A vizsgálatok szerepe és a kapcsolódás hiánya

A szűrővizsgálatok, bár hasznosak, a jelenlegi formájukban a szülésre való mentális felkészülés szempontjából kifejezetten hátrányosak lehetnek. Ördög Csilla egy kutatást említ, amelyben két csoportra osztották az ultrahang vizsgálaton résztvevő kismamákat. Az egyik csoport tagjait megszólították a szonográfusok, és azt kérdezték tőlük, mit gondolnak, hogy érzi magát a kisbaba a hasukban? Nagyon nem mindegy, hogy egy vizsgálaton azon kell gondolkodnom, vajon mi baja van a kisbabámnak, vagy azon, hogy hogyan tudom vele felvenni a kapcsolatot. Előbbi a fiziológiai szükségletek szintjére degradálja a várandósságot, utóbbi egy jóval emelkedettebb, gyakorlatilag a transzcendens szinten megnyilvánuló mentális állapot - és ami mindennél fontosabb, egy nyugodt állapot. Javaslata szerint egy ilyen helyzetben jó stratégia, ha erről a problémafókuszú gondolkodásmódról megpróbálunk átállni egy kapcsolatfókuszú gondolkodásra. Például egy ultrahang vizsgálatra gondolhatunk úgy, mint egy érzelmi találkozásra. Megkérdezhetjük magunktól: nekem milyen volt látni a babát, mit láttam rajta, milyen érzések voltak bennem a képek alapján? Mi lehet vele? Meséljünk ezekről az érzésekről, gondolatokról a környezetünknek is, így adhatunk neki teret.

A háborítatlan szülés és az aranyóra fontossága

A perinatális szemlélet fontos része, hogy az anyában és a magzatban rejlő erőt és tudást is felfedi a szülők előtt. A medikalizált szemlélet ezzel szemben a vizsgálat tárgyaként, nem pedig a születés kompetens résztvevőjeként tekint a magzatokra. Ahogy az anya, úgy a baba is a biológiai teljesítőképessége csúcsán van a szül(et)ésekor. Ez azt jelenti, hogy a baba erejére is lehet számítani. Feltéve, hogy az anya (és ezáltal a magzat is) biztonságban érezheti magát, támogató környezet veszi őket körül, az anyát nem sürgetik, nem riogatják, nem avatkoznak be olyan mesterséges eszközökkel, mint például egy oxitocin injekció vagy egy erős fájdalomcsillapító.

A császármetszés és a természetes születés különbségei

Magyarországon a nemzetközi adatokhoz képest elképesztően magas a császármetszéssel végződő szülések száma: tízből négy baba így jön a világra. Ez sokszor valóban életmentő, de minimum elgondolkodtató, hogy a hazai 40%-os adattal szemben a nemzetközi statisztikák 15-20% körül mozognak. A programozott császárt nem előzi meg vajúdás, ami miatt nem tud felkészülni a magzat szervezete a méhen kívüli élethez való alkalmazkodásra. Ha ez a fázis kimarad, az azt jelenti, hogy nem tud emelkedni a stressz-szintje, amire azért lenne szükség, hogy a változáshoz rugalmasabban tudjon hozzákezdeni. A születés tehát mindenhogyan stressz a baba számára, de nem mindegy milyen. A természetes szülés közben lezajló élettani folyamatok jobban támogatják a babát abban, hogy ebből a stresszhelyzetből megerősödve tudjon kijönni - feltéve, hogy ehhez adottak a feltételek. Ez a születés közben aktiválódó eustressz azért fontos, mert egyfelől védi a magzat szerveit az összepréselődésétől, másfelől védelmet nyújt bizonyos - több felnőttkori - megbetegedésekkel szemben, felkészíti őt az alkalmazkodásra.

Táblázat a természetes szülés és a császármetszés előnyeiről és hátrányairól
Jellemző Természetes szülés Császármetszés
Vajúdás Van Nincs (programozott esetén)
Stressz-szint emelkedése Igen (eustressz) Nem (programozott esetén)
Hormonális folyamatok Természetes, adaptív Zavaros (programozott esetén)
Baba felkészültsége Jobb alkalmazkodás a méhen kívüli élethez Nehezebb alkalmazkodás
Anya-baba kötődés Azonnali bőr-bőr kontaktus ideális Gyakran késik a szeparáció miatt

A bőr-bőr kontaktus és a kapcsolattartás joga

Sajnos még mindig sok helyen megtörténik, hogy szülés után elviszik a babát az édesanyától. Ez egy rendkívül káros gyakorlat, ami nemcsak a WHO ajánlással megy szembe, de alapvető evolúciós szempontokkal is. Ráadásul ez a gyakorlat a pszichológiai mellett, élettani szempontból is hátrányos. A születést követő szeparáció egy olyan fiziológiai gyászfolyamatot indít el mindkettőjükben, ami például a szoptatás sikeressége ellen hat. A tej termelődése sokkal könnyebben be tud indulni, ha az anya az orrában érzi a baba illatát. Minél közelebb vagyunk a születéshez az azt követő időszakban, annál nyitottabb és érzékenyebb a szervezet arra, hogy közel legyen az elsődleges gondozójához.

A császárral születő babák esetében különösen fontos lenne, hogy ez a bőr-bőr, vagy ha az anya állapota ezt nem teszi lehetővé, akkor a szőr-bőr kontaktus az apával meg tudjon valósulni az első egy-két órában. Számukra sokszor nem is a korábban részletezett hüvelyi születési biológiai potenciál a legnagyobb veszteség, hanem az, hogy - miután gyakorlatilag minden átmenet nélkül mennek keresztül ezen a hatalmas változáson - még az anyukájuktól is elszakítják őket. Az úgynevezett szelíd császár lényege, hogy az anya a műtét után is megkaphatja a babát, ugyanúgy együtt lehetnek, és a mellkasára teszik, mintha természetes úton jött volna a világra. Ezután is biztosítani kellene a rooming-in (vagyis az egy szobában történő) elhelyezést.

A kapcsolattartáshoz való jog legfontosabb része, hogy a babáddal való kapcsolatod folyamatos legyen. Nincs az a helyzet - nem számítva az azonnali beavatkozást igénylő komplikációkat -, amikor a beleegyezésed nélkül elvihetik a babádat. Az Apgar-értékeket úgy is fel lehet venni, hogy az anyán van a baba. A súlymérést pedig az aranyóra után is el lehet végezni. Gyakorlatilag abban a pillanatban, hogy előjön a baba, az anya mellkasára vagy hasára kellene, hogy kerüljön. Ez a biztonságérzet teszi lehetővé, hogy közvetlenül a szülés után egy normatív tartományba süllyedjen vissza a stressz-szint. Ez akkor lehetséges, ha az anya testén, nem pedig távol, ismeretlen környezetben van. Ez ennyire egyszerű.

tags: #ordog #csilla #szuleszno