Nátha és láz 8 hónapos korban: Minden, amit a szülőknek tudniuk kell

A nátha világszerte az egyik leggyakoribb megbetegedés, különösen a kiskorú gyermekek körében. Dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa szerint a gyermekek évente akár 8-10 alkalommal is megfertőződhetnek. Ez okozza a legtöbb iskolai hiányzást és a legtöbb táppénzes napot. Több mint 200 olyan vírust ismerünk, amelyek náthát okoznak. A felső légúti megbetegedések száma az életkorral fordítottan arányos, hiszen az átvészelt fertőzések után bizonyos immunitás alakul ki.

A közösségek újranyitásával és a maszkviselés felfüggesztésével ugrásszerűen megnőttek a felső légúti panaszokkal járó megbetegedések. Mivel a gyermekek az elmúlt másfél évet egymástól elszigetelten töltötték, ez az időszak a kisgyermekek immunológiai éréséből gyakorlatilag kiesett. A bölcsődébe, óvodába járó kicsik esetében az évi átlag 8-12 felső légúti panaszokkal járó megbetegedés normális jelenség.

A nátha okai és tünetei

A klasszikus, tipikus nátha leggyakoribb kórokozói a Rhinovirusok. Ezek a vírusok orrfolyást, torokfájást, esetenként arcüreggyulladást, nagyon ritkán tüdőgyulladást okozhatnak. A vírus nagy számban ürül a légúti váladékokkal, ezért a gyermekközösségekben igen könnyen terjed. Az, hogy egy kisgyermek mennyire érzékeny a fertőzésekre, függ az immunrendszerétől, fizikai, alkati és lelki tényezőitől. Az immunrendszer működését sok tényező határozza meg, így a méhen belüli élet történései, a terhesség lefolyása, magzat fejlődése, a születési súly, az anyatejes táplálás időtartama, a mama dohányzása és étkezése a terhesség alatt, valamint a környezeti tényezők.

A kezdeti legjellemzőbb tünet az orrdugulás és a bőséges átlátszó orrfolyás, amely a későbbiekben sűrűbb, tejfehér, majd zöldes színű lehet. Csecsemők esetén sokszor alig jelenik meg az orrnyílásban váladék, és inkább úgynevezett "hátulcsorgás" figyelhető meg, amikor a váladék a torokba folyik.

Szövődmények és felismerésük

A vírusfertőzések néhány nap alatt általában meggyógyulnak, a gyermekek panaszmentessé válnak, de gyakori a bakteriális felülfertőződés is. A kisgyermekkori egyszerű nátha az anatómiai viszonyok - az orrjáratok és az arcüregek közvetlen szomszédsága - miatt nemcsak az orr, hanem az arcüregek nyálkahártyájának vizenyős duzzanatát is okozza. A nátha további társbetegsége a fülkürthurut. A fülkürt az orrgaratot köti össze a dobüreggel, szerepe a normál dobüregi nyomás biztosítása, mely a hallás szempontjából kiemelkedően fontos. Amennyiben az orrnyálkahártya tartós duzzanata miatt a fülkürt működése akadályozott (leggyakrabban tartósan megnagyobbodott orrmandula miatt), ezáltal a dobüregi nyomás csökken, mely a középfül működési zavarát okozza. Ilyenkor a gyermek figyelmetlen, gyakran visszakérdez, hangosan beszél.

Orrmandula megnagyobbodás

Ha a gyermek gyakran náthás, hurutos, orra rendszeresen eldugul, orrhangon beszél, folyamatosan nyitva van a szája, éjszaka nyitott szájjal horkolva alszik, figyelmetlen, gyakran visszakérdez, rendszeresen köhög, szemei karikásak, aláárkoltak - e tünetek az orrmandula megnagyobbodására utalnak. Az orrmandula idült gyulladása gátolja az orrlégzést, rontja az életminőségét, zavarja a pihenést, az alvást. Következményes fülkürt hurutot, ezáltal halláscsökkenést és akár beszédfejlődési zavart is okozhat. A gyakori, elhúzódó nátha miatt fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, esetleg hallásvizsgálat javasolt.

Allergiás nátha

Amennyiben a szülők anamnézisében allergiás megbetegedés (allergiás nátha) szerepel, gondoljunk gyermekünknél is gyakran előforduló hurut esetében allergiás náthára. A megfigyelések alapján amennyiben az egyik szülő allergiás, 25%, ha mindkét szülő allergiás, 50%, amennyiben súlyos asthma bronchiale is szerepel a kórelőzményben, akár 70%-os a valószínűsége, hogy a gyermek allergiás megbetegedésben szenved. Főként akkor gondoljunk rá, ha csecsemőkorában atópiás dermatitis, ekcéma, vagy ételallergia szerepelt a gyermek kórelőzményében. Ilyen kórelőzmény alapján, ha a szülők allergiások, nagyon fontos az újszülött megfelelő ideig (3-6 hónapig) tartó anyatejes táplálása és megfelelő környezeti kontroll betartása.

Az allergiás náthának két fő formája ismert: a szezonális, meghatározott időszakban jelentkező, illetve az egész évben fennálló. Hazánkban az éghajlati és földrajzi viszonyok alapján három fő szezont különíthetünk el, melyet a korán virágzó fák, füvek és gyomnövények pollenjei okoznak. A szezonális allergiás náthára jellemző, hogy általában minden évben ugyanabban az időszakban jelentkeznek a tünetek, ahol a tüsszögés, orrfolyás és szemtünetek dominálnak. A perenniális, vagy egész évben folyamatosan panaszt okozó allergének lehetnek a házipor, háziporatka, penészgombafélék, csótány, valamint a háziállatok allergénjei, melyek főként orrdugulást és köhögést okoznak.

Allergia kivizsgálása és kezelése

Amennyiben allergiás nátha lehetősége felmerül, nagyon fontos a családi és környezeti anamnézis gondos felvétele és a fül-orr-gégészeti vizsgálat után egy bőrteszt, úgynevezett prick teszt elvégzése. Ez a leggyakoribb allergének bőrre csepegtetéséből és karcolásából áll. Az eredményt rövid várakozási idő után olvashatjuk le. Amennyiben az allergia igazolódott, fontos a mielőbbi gyógyszeres kezelés megkezdése. A bázisterápia alapját az antihisztaminok és lokális szteroidok képezik a megfelelő kiegészítő kezelésekkel.

A gyermek allergológiai kivizsgálást, a prick tesztet lehetőleg ne szezonban, a tünetek csúcsán végezzük el. Ilyenkor a panaszok alapján kezeljük a beteget és a szezon elmúltával végezzük el a kivizsgálást. Fontos, hogy a bőrpróba alkalmazása előtt pár nappal antihisztamint a gyermek ne szedjen.

Reflux okozta köhögés

Kifejezett éjszakai köhögés reflux (gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe, garatba) jele is lehet, melyre érdemes gondolni, főként akkor, ha a panasz a gyermek lefekvése után jelentkezik. Emiatt kerülendő a késői vacsora, a kakaó ivása, édesség fogyasztása, nassolás. Ilyen panasz esetben kérdezzünk rá, hogy a gyermek csecsemőkorban bukós volt, most hogyan étkezik, mikor vacsorázik, mit eszik. A túlsúly, mozgásszegény életmód, stressz szintén hajlamosít refluxra.

Lázas állapot 8 hónapos csecsemőnél

A láz a szervezet normális reakciója, általában fertőző betegségek váltják ki a magasabb testhőt. A láz 38,0 vagy annál magasabb Celsius fok testhőt jelent. A hőt 1 éves kor alatt a végbélben, 1-3 éves korban a végbélben vagy hónaljban, 3 év felett hónaljban mérjük digitális vagy színes folyadékos hőmérővel. A végbélben mért hőből 0,5 fokot le kell vonni, a hónaljban mért hő egyből a pontos testhőt mutatja. Az érintésmentes infrás hőmérő tájékozódó hő mérésére alkalmas, alvó gyereknél. A fülhőmérő, cumihőmérő, testre ragasztható hőmérő nem ad pontos értéket, használatukat sem a magyar, sem az amerikai orvosi protokollok nem javasolják.

Ha egy két hónapnál fiatalabb újszülöttnél/csecsemőnél lázat mérnek, egy órán belül be kell vinni a kórház sürgősségi osztályára. Testhőt egy éves kor alatt a végbélnyílásban kell mérni, és 0,5 fokot le kell vonni az értékből. Tehát ha két hónapnál fiatalabb újszülöttnél/csecsemőnél a popsiban 38,5 fokot vagy ennél magasabb értéket mérnek, akkor be kell őt vinni. Nem a láz veszélyes a gyerekre, hanem a fertőzés.

2 hónaposnál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek láza esetén nem kell kapkodni, a lázat csillapítani kell. Fontos, hogy a lázat megfelelő dózisú gyógyszerrel csillapítsuk, különben a láz nem fog csökkenni. Ha a gyermek a láz mellett köhög és/vagy folyik az orra, akkor légúti fertőzése van. Ha a láz mellett hányása-hasmenése van, akkor gyomor-bélrendszeri fertőzése van. Ha egyébként jó állapotú (jókedvű, élénk, jól etethető, vizelete-széklete rendben), érdemes a háziorvossal/ügyelettel telefonon egyeztetni a gyermek vizsgálatát illetően. Ezután a tünetek kezelése mellett elegendő lehet a gyereket orvoshoz vinni 2-3 nap után, ha a panaszai tüneti kezelés mellett nem csillapodnak. Ha azonban a láz az egyetlen tünet, mindig ki kell zárni a gennyes középfül gyulladást és a húgyúti fertőzést. Itt gyakran a láz az egyetlen tünet, és ezek a betegségek már aznap antibiotikum kezelést igényelnek a szövődmények elkerülése érdekében.

A lázcsillapítás tévhitei

Sok szülőt teljesen elönt az aggodalom, ha azt észleli, hogy gyermeke homloka meleg, majd elkezdenek cikázni a fejében a kérdések. Fontos tudni, hogy a láz nem betegség, csupán kísérő tünete, melynek célja, hogy a szervezet hatékonyabban tudjon védekezni. A lázcsillapítás célja tehát nem a gyógyítás, hanem a közérzetjavítás. A hőmérséklet mértéke önmagában nem mutatja a betegség súlyosságát, de 39,5 fok feletti lázat komolyan kell venni. A lázat nem feltétlenül kell csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha a gyermek közérzete rossz. Ha a gyermek jókedvű, élénk, eljátszadozva átvészelheti a magasabb hőmérsékletet is.

Lázcsillapítás módjai

38 fokig nincs szükség lázcsillapításra. Efelett se kezdjük el azonnal gyógyszerrel tömni a gyereket, először inkább ültessük be egy kád 37 fokos vízbe, amit fokozatosan kb. 10 perc alatt hűtsünk vissza 28 fokosra. Ettől gyorsan visszamegy a magas láz is. Hidegvizes borogatást ne alkalmazzunk, az nagyon kellemetlen a babának. Fontos a bő folyadékbevitel, szükség szerint lázcsillapító, nyákoldó-köptető, vitaminok, mézes tea adása, arc és fül melegítése - emelte ki Dr. Krasznai Magda. Antibiotikumos kezelést kizárólag bakteriális felülfertőzés, legyengült, elesett állapotú gyermek esetében használjunk.

A náthás csecsemő ápolása

A náthás csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy. A csecsemő közérzete rosszabb, nyűgösebb. A gyulladt, duzzadt orrnyálkahártya kezeléséhez fontos a bőséges folyadékfogyasztás. A csecsemő az orrán át, a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem jut levegőhöz és nyitott szájjal lélegzik, melynek során sokkal több folyadékot veszít, mint orrlégzés mellett.

Orrtisztítás és orrszívás

A légvételt akadályozó orrnyálkahártya duzzanat megszüntetése is fontos, emiatt érösszehúzó orrspray alkalmazása is javasolt néhány napig a sós, tengervizes orrspray használata mellett. A rendszeres orrtoilette a legfontosabb: az alapos orrtisztítás segíti az arcüreg és a fülkürt szellőzését, és ezért fontos szerepe van a középfül-, vagy arcüreggyulladás megelőzésében. 4 éves kor alatt az orrtisztítás egyetlen hatékony módja az orrszívás: lehetőleg háton fekvő helyzetben, amennyiben lehet hátrahajtott fej mellett szívjuk le a gyermek orrát az orrszívóval.

A legkisebbeknél a műanyag, kézi orrszívó használata javasolt. Ha ezzel nem érjük el a kívánt hatást, elektromos vagy porszívó orrszívót érdemes bevetni a cél érdekében. Az anyatej orrcseppként is használható, ha a kicsinek annyira bedugult az orra, hogy nem lehet kiorrszívózni, néhány csepp lefejt anyatejet kell az orrába cseppenteni, majd várni pár percet, aztán lehet orrszívózni. Ha tej nem áll rendelkezésre, akkor az orrspray használata ajánlott, a Fluimare és a Sterimar egyaránt tengervízből készülnek és mindkettő igen hatékony.

Folyadékbevitel és táplálás

Anyatejes babákat igény szerint tápláljunk nátha esetén is. Tápszeres kicsiket babavízzel vagy forralt és lehűtött vízzel kínáljunk. Ellenőrizzük rendszeresen a pelus tartalmát. Betegség idején nagyon gyakori, hogy a kicsi nem akar enni. Ennek oka lehet a torokfájás is, de egészen piciknél inkább az szokta a problémát okozni, hogy szopizás közben nem kap az orrán levegőt, ezért folyamatosan kénytelen elengedni a mellet, a száján levegőt venni, aztán újra próbálkozni. Fontos tudni, hogy kb. fél éves kor előtt még nem jönnek rá a csecsemők, hogy a szájukon is tudnak levegőt venni, ezért a bedugult orr ellenére folyamatosan ott próbálnak levegőt venni és csak a végső esetben kezdenek el szájon át lélegezni. Szoptatás előtt mindig használjunk orrcseppet és orrszívózzuk ki az orrát.

Ha már nagyobb a gyerek és betegség esetén étvágytalan, akkor ne próbáljuk meg rátukmálni az ételt, arra viszont nagyon ügyeljünk, hogy eleget igyon, ez a lázcsillapítás miatt is fontos. Megpróbálhatunk neki tápláló italokat (pl. gyümölcslé, húsleves) kínálni.

Párásítás és szellőztetés

Alvás közben, a fekvő testhelyzet miatt az orr még könnyebben eldugul. Ezt megelőzendő, emeljük meg kicsit az ágy fejvégi részét. Az ágyrács és a matrac közé helyezzünk néhány könyvet, egy párnát vagy törölközőt. Ha a csecsemő náthás, akkor érdemes párásítani a szobájában, ha ott száraz a levegő, alacsony a páratartalom. A száraz levegő belélegzése ugyanis irritálja az érzékeny nyálkahártyát. A váladék is könnyebben távozik, ha a nedves levegő belégzésével megkönnyítjük a váladék oldódását. Fontos, hogy az inhalátor készülékeket a gyártó által leírt módon, rendszeresen tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. A párásító használata mellett lényeges, hogy naponta egy-két alkalommal legalább egy gyors huzattal kiszellőztessük a szobát. A gyerekszoba szellőztetését olyan napszakokban végezzük, amikor a környékünkön tiszta a levegő.

Gyógynövények és homeopátia

Megfázás esetén jó szolgálatot tehetnek a gyógyteák is. Fél éves kortól adhatjuk őket. A teákat, ha lehetséges ne ízesítsük, magukban is kellemes az ízük. A legjobb, ha természetes formában adjuk a gyereknek, például narancs, citrom, gyümölcsök, paprika, csipketea, csipkebogyódzsem formájában, de megfázás idején jól jöhet némi tuning. Mézet 1 éves kor alatt semmiképpen ne adjunk, mert halálos botulizmus fertőzést okozhat! 1 éves kor felett már kaphat a kicsi mézes teát, de a mézet soha ne keverjük bele a forró teába, mert a hőtől a legfontosabb hatóanyagai kioldódnak, így csak édesebb lesz tőle a tea, viszont a megfázás tüneteit nem enyhíti. A mézet a langyos teába keverjük, vagy adjuk mézes kenyér formájában, illetve kiskanállal, vagy lépről leszopogatva is hatékony lehet.

A megfázás tüneteit hatékonyan enyhíthetjük homeopátiás szerekkel. Azért érdemes a homeopátiát választani megfázás, influenza esetén a hagyományos szerek helyett, mert ezeknek nem az a lényegük, hogy mielőbb megszüntessék a tüneteket, hanem, hogy a szervezetet arra késztessék, maga küzdjön meg a fertőzéssel, következésképpen az immunrendszer hatékonysága is nő, és csökken a későbbi fertőzések esélye, valamint ha mégis elkap megint a baba valamilyen fertőzést, gyorsabban küzd meg vele a szervezete.

Homeopátiás szerek nátha és láz esetén

• Belladonna: Hirtelen fellépő magas láz esetén, izomfájdalommal járó influenzás tüneteknél, ha a beteg hideg italra szomjazik.
• Ferrum phosphoricum: Levert lázas állapot esetén, amely ízületi fájdalommal jár. Eközben a kis beteg melegre vágyik és erősen szomjazik.
• Nux vomica: Vizes, maró orrfolyás, a gyermek szeme könnyezik. Melegben rosszabbul érzi magát, hidegben kevésbé folyik az orra.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A közönséges, szövődménymentes nátha pár nap alatt magától, spontán is meggyógyulhat. Természetesen gyermekkorban a tüneti kezelést mielőbb kezdjük el. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik.

Abban az esetben, ha gyermekünk állandóan náthás, hurutos, gyakran köhög, gondoljunk ezen betegségek akár együttes előfordulására is. Fontos a szakorvosi vizsgálat, majd a diagnózis mielőbbi felállítása után a modern, korszerű kezelés megkezdése. Valamennyi orrváladékozással járó (felső légúti hurut, melléküreg gyulladás, allergiás rhinitis) kórképben javasoljuk az orrmosást (tengeri-, fiziológiás sóoldattal történő), mellyel eltávolítjuk a közös orrjáratokban lévő orrváladékot, az ott megtapadt polleneket, levegőszennyeződést egyaránt. Ezt követően bátran használjunk gyermekkorban lokális szteroidot, mely gyulladáscsökkentő hatása révén jótékony hatású valamennyi felső légúti megbetegedésben.

tags: #nathatol #lehet #hoemelkedese #8 #honapos