Konduktív Terápia Csecsemőknek: A Pető-módszer és a Korai Fejlesztés Jelentősége

A konduktív pedagógia, amelyet Dr. Pető András (1894-1967) dolgozott ki, egy holisztikus rendszerszemléletű, gyermekközpontú pedagógia. Ennek a módszernek a lényege, hogy rávezetéses tanulással mozgósítja az egyén mentális tartalékait. A konduktív nevelés a neurorehabilitáció pedagógiai módszere, és ebben rejlik a zseniális módszer kettőssége és eredetisége.

A módszer bizonyította az elmúlt több mint 60 év alatt, hogy még a legsúlyosabb állapot mellett is javul az agyfejlődésükben károsodott gyermekek állapota, és ami a legfontosabb, alkalmassá válnak az önálló életvitelre.

Ki a konduktor és mit nyújt a konduktív pedagógia?

A konduktor segítő, gondozó és rehabilitáló pedagógus. Terapeutaként a fejlesztést széles tevékenységben végzi, a kognitív- és mozgásfejlesztést komplex eseményként kezeli. Mivel a sérült agy rendelkezik mentális tartalékokkal, ezt az agyi plaszticitást (a változásra való képességet) használja ki a szakember célzott feladatok összeállításával, rávezetéssel a legkorábbi életkortól.

A konduktív pedagógia célja nem pusztán a mozgás fejlesztése, hanem a sokoldalú személyiségfejlesztés. Magába foglalja többek között:

• a hely-, és helyzetváltoztatás tanulását,
• önellátási szokások kialakítását,
• az értelmi fejlesztést,
• a manipulációs és játéktevékenységet,
• a helyes testvázlat kialakítását,
• a beszédfejlesztést,
• szem-kéz koordináció fejlesztését.

A konduktor kialakítja az egyénnek és a csoportnak megfelelő komplex pedagógiai programot, ami magába foglalja a mozgásnevelést, beszédnevelést, önellátást, óvodai nevelést és iskolai oktatást is, mely során az érzelmi, akarati funkciókra épít. A konduktív pedagógia holisztikus emberképpel rendelkezik, az embert egy sokrétű egységnek, a test-lélek-szellem egészének tekinti.

Kinek ajánlott a konduktív fejlesztés?

Fejlesztésre azoknak a gyermekeknek van szükségük, akiket akár méhen belül, akár a születés során károsodás ért, akiknek a mozgásfejlődése jóval elmarad kortársaiétól. Eleve veszélyeztetettek a koraszülött gyermekek, illetve ha a kisgyermek kihagy egy-egy fejlődési lépcsőfokot, vagy ha egy meglévőről képtelen továbblépni.

A konduktív pedagógia elsődleges célcsoportja azok a gyerekek, akiknek:

• a mozgása ügyetlenebb, bizonytalanabb, koordinálatlanabb, mint társaié,
• az izomtónusa túl laza vagy épp feszes (hypotónia / spazmus),
• diagnosztizált mozgássérülése (hemiplégia, diplégia, tetraplégia, athetosis, ataxia…stb.) , illetve erre utaló tünete van,
• a születési körülményeik miatt veszélyeztetettebbek a fejlődési elmaradás terén. Pl.: koraszülött, oxigénhiánnyal, agyvérzéssel született gyermekek.

A konduktív terápia különösen hatékony az alábbi csoportok számára:

• CP-s gyermekeknek: azoknak a gyermekeknek, akiknél a per-, peri-, vagy postnatalis időszakban fellépett komplikációk (pl.: oxigén hiány) miatt központi idegrendszeri sérülést szereztek.
• Tipikustól eltérő mozgásfejlődésű babák: olyan babák számára, akiknél valamilyen okból kifolyólag késett mozgásfejlődés áll fenn, vagy valamelyik mozgásfejlődési mérföldkőnél minőségi elmaradást látunk, pl.: aszimmetrikus kúszás.
• Szindrómával együtt élő gyermekeknek: a legtöbb szindrómával együtt járnak mozgáskoordinációs, izomtónus eloszlási, vagy mozgás fejlődési zavarok. Ezeknek a javítására tökéletes lehet a konduktív terápia.
• Trauma vagy tartós betegség miatt fennálló mozgás elmaradással küzdő gyermekeknek: olyan gyermekek számára, akik az életük korai szakaszában szenvedtek traumát (pl.: fejsérülés), és emiatt a motoros vagy kognitív képességeik eltérnek az átlagtól.
• Prevenciós szempontból: baba-mama csoportos formában rizikóújszülötteknek (pl. koraszülöttek) is ajánlott.

Figyelemfelkeltő jelek csecsemőknél

Segíthetünk, ha a Pöttömkédnél a következő problémák bármelyike megjelenik:

• központi idegrendszeri sérülés
• izomtónus eloszlási zavar
• feszes vagy laza izomtónus
• megkésett mozgásfejlődés
• járási-fogó reflex nehezen vagy nem kiváltható a babádnál
• járási reakciónál sokszor lábujjhegyez, lábait keresztezve teszi a gyermeked
• hangra és a fényre vagy fokozottan, vagy egyáltalán nem reagál
• alvás és ébrenlét periódusai eltérőek a normáltól
• a babád nagyon nyugtalan
• gyakori a hosszan tartó vigasztalhatatlan sírás
• nagyon gyengén vagy egyáltalán nem szopizik
• 4-5 hónapos korában még mindig ökölben tartja a kezét
• lábaival keveset, vagy egyáltalán nem rugdalózik
• ha rugdalózik, akkor lábai egyszerre mozognak
• elmarad a környezet iránti érdeklődése
• erős ingerekre fokozottan reagál
• mimikája szegényes, esetleg furcsán grimaszol
• csak egy oldalra fordítja a fejét, kényszertartás jellemzi
• aszimmetrikusan kúszik
• nem kúszik, nem mászik… hiányoznak az elemi mozgások
• tárgyakat nem vagy csak egy darabig követi szemmel

Mikor kezdődjön a fejlesztés?

Bármely életkorban javasolt a konduktív nevelés megkezdése. Mivel csecsemőkorban a fejlődő funkciók megfelelő kialakításáról van szó, ezért a lehető legkorábban elkezdett konduktív nevelés a legeredményesebb. A másodlagos sérülések - kóros tartások, értelmi és pszichoszociális elmaradások - megelőzhetőek és elérhető a korai integráció lehetősége. A 7 hónapos kor után diagnosztizált mozgásszervi fogyatékosság kezelését gyógytornászok vállalják, de ilyenkor már érdemes igényelni a konduktív nevelés elkezdését!

„Magyarországon évente 90-100 ezer gyermek születik. Közülük 200 baba (gyakoriság 0,2%) a központi idegrendszer károsodása miatt kialakult mozgásfogyatékossággal, cerebrális parézissel jön világra.” - tudtuk meg Dr. Kelemen Anna szakorvostól.

„Az első tünetek súlyosabb esetekben a hozzáértő és tapasztalt szakember kezében már újszülött korban felismerhetők. Az enyhébb formák is 6 hónapos kor körül tünetadóak lehetnek, de sajnos előfordul, hogy a gyermeket szakember nem látja időben, így csak 1-3 éves kor körül ismerik fel a betegséget.” - mondja Dr. Kelemen Anna. Éppen ezért, az első 7 hónapban megkezdett megfelelő kezeléssel kivédhető a bénulások kialakulása.

Az agy plaszticitása a gyermek- és ifjúkor elmúltával is megmarad. Még súlyos sérülés esetén is, lehetőség van új kapcsolatrendszer kiépítésére, és aktivitás révén bizonyos fokú önregenerálódásra. Fontos, hogy a mozgássérültek visszanyerjék elvesztett képességeiket, lehetőségük nyíljon a munkába való visszatérésre és aktív, tartalmas, minél önállóbb életre legyenek képesek.

Hogyan juthatunk konduktív pedagógiai ellátáshoz?

A konduktor a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben, óvodákban, iskolákban, valamint az egészségügyi ellátórendszerben és magánellátás keretén belül egyaránt dolgozhat. Központi idegrendszeri sérülés esetén a mozgássérült gyermek 6 éves korig részesülhet korai konduktív nevelésben, intenzív intervallum nevelésben, nevelési tanácsadásban. Ez az ellátás az óvodai neveléshez (iskolai neveléshez és oktatáshoz) kapcsolódóan nyújtható a pedagógiai szakszolgálatban vagy egységes gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézmény (EGYMI) által.

Figyelemfelkeltő jelek esetén 18 hónapos korig csecsemő- és gyermekgyógyász, illetve gyermek-neurológia szakorvos diagnosztikai véleménye alapján utalják be a gyermeket a fejlesztést végző intézménybe. Ilyenkor nem szükséges a személyes megjelenés az illetékes szakértői bizottságnál. Amennyiben a gyermek már elmúlt 18 hónapos, vagy bölcsődébe, óvodába megy, a megyei szakértői bizottság komplex vizsgálat során állapítja meg a mozgásszervi fogyatékosság tényét.

A konduktív tanácsadás menete

A szűrés, vagyis konduktív vizsgálat során - neurológus szakemberrel szorosan együttműködve - az előzetes tapasztalatokat felhasználva megfigyeléssel és manuális vizsgálattal feltérképezik a csecsemő mozgásmintáit, érzékelésre, észlelésre vonatkozó érzékszervi fejlettségét, sírását, közvetlen reakcióit. A korai szűrés célja a legkorábbi konduktív nevelés biztosítása, a csecsemő minél hamarabb elkezdődő fejlesztése.

A terápia megkezdése előtt, mindig felmérik a már meglévő képességeket és készségeket. A vizsgálatot mindig konduktor végzi el és nagyjából 45-60 percet vesz igénybe. A vizsgálat során áttekintik az orvosi, és fejlődési előzményeket. Felmérik a mozgásállapotot, csecsemők esetében a még fennálló reflexeket, a kognitív, és szociális képességeket. A végén a szülővel közösen átbeszélik a tapasztaltakat, és megvitatják a következő lépéseket.

Foglalkozások felépítése és céljai

A fejlesztő foglalkozások a szakértői bizottság véleménye alapján lehetnek egyéniek vagy csoportosak, amelyben a szülő is közreműködik. Az ellátás a tanév rendjéhez igazodik, de év közben is megkezdhető. Az egyéni terápiák során a FejlesztőHáz nagy eszköztárával dolgoznak. A már meglévő képességekre alapozva, a terápia során követik a gyermekek mozgásfejlődési útját: fekvő feladatokkal kezdenek, aztán négykézláb, majd ülő stb. A foglalkozások során a motorikus fejlesztésen keresztül, illetve azok mellet egyéb képességeket is fejlesztenek, pl.: kognitív, beszéd.

A konduktív terápia céljai személyre szabottak, de általánosságban az alábbi eredmények érhetők el:

• Nagy-, és finommozgás fejlődése
• A mozgáskoordináció fejlődése
• Izomtónus eloszlási zavarok javulása
• A mozgás minőségi eltéréseinek javulása
• Egyensúlyi zavarok javulása
• Önállóság növelése a mindennapi életben
• Kognitív, nyelvi képességek fejlődése
• Az életminőség javítása és az önbizalom növelése

A Cerebrális Parézis (CP) és a Korai Beavatkozás

A cerebrális parézis fedő- vagy csoportnév alatt mindazokat a nem előrehaladó idegrendszeri (maradvány) állapotokat értjük, melyeknek mozgásfogyatékosság a fő tünetük. A központi idegrendszeri károsodás a fejlődés korai időszakában következik be, és bár a tünetek súlyosbodhatnak, maga a betegség nem rosszabbodik. A mozgásfogyatékossággal együtt gyakran sérülnek más funkciók is.

„A károsodások túlnyomó többsége (kb. 75 %) a magzati életben, legritkábban a születés körül (kb. 5%) vagy születés után a korai fejlődés időszakában keletkezik (kb. 15 %) - fejtette ki Dr. Kelemen Anna, majd hozzátette - A károsodás okai különfélék: oxigénhiány, helyi vérellátási zavar, infarktus, vérzés, gyulladás, mechanikus sérülés, genetikai okok.”

Annak ellenére, hogy a CP elsősorban mozgásbeli fogyatékosságot jelent, gyakran más funkciók is károsodhatnak. Az érző funkciók károsodása szinte minden esetben kísérik a motoros zavarokat. Sérülhetnek továbbá az érzékszervek működése (hallás, látás (10-20%-ban) és az értelmi (20-30%) és érzelmi működések is. Az epilepszia gyakorisága is magas ezeknél a gyerekeknél, kb. 30%.

„Annak ellenére, hogy az agyi károsodás végleges, az agyra jellemző tanulékonyság, az agy formálhatósága lehetőséget ad arra, hogy korai beavatkozással a sérült funkciók javuljanak, az idegrendszer épen maradt részei átvegyék a sérült részek működését, illetve, ha a sérült működések nem helyreállíthatóak, más, kompenzációs stratégiák kialakításával könnyíthetünk a betegek életén” - válaszolta Dr. Kelemen Anna.

A szakorvos nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a korai felismerés, és a lehető legkorábbi beavatkozás, továbbá a károsodott működések felmérése, ezek súlyosságának megállapítása. Mindezek után kezdődhet meg a korai fejlesztés, a működések helyreállítása, a kompenzációs stratégiák kialakítása, vagyis a sérült gyermek rehabilitációja, a szakmai csapat, azaz a neurorehabilitációs és konduktív (gyógy)pedagógiai szakemberek bevonásával.

„Ha időben felismerik a betegséget és megkezdik a korai fejlesztést illetve az utógondozást ezeknek a sérült gyermekeknek is megvan az esélyük a hétköznapi életre. A lényeg, hogy a terápia komplex módon és egyénre szabottan történjen.” - osztotta meg az ideális rehabilitációs folyamat lényegét Dr. Kelemen Anna.

tags: #konduktiv #terapia #csecsemoknek