Az óvodai és bölcsődei dolgozók szerepe egyre jobban felértékelődik, mivel ezek az intézmények egyre fontosabb részét képezik az oktatási rendszernek. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltatlanul elhanyagoljuk. A bölcsődei és óvodai személyzet rendkívül fontos abban, hogy biztonságos és ösztönző környezetet biztosítsanak a kisgyermekek számára készségeik fejlesztéséhez és önbizalmuk növeléséhez.
A bölcsődei munkakörök és az azokhoz szükséges végzettségek
A három leggyakoribb óvodai és bölcsődei pozíció az óvodapedagógus, a dajka és a kisgyermeknevelő. Fontos megjegyezni, hogy a gondozónő, az óvónő és a dadus 3 különböző szakma. A gondozónők dolgoznak a bölcsiben, érettségi utáni speciális képesítéssel. Az óvónők értelemszerűen az ovikban vannak főiskolai végzettséggel. Őket segítik a dadusok, akik takarítanak, popsit törölnek, átöltöztetnek, fésülnek, ebédet hoznak stb.
Dajka végzettség
A dajka az óvodák és bölcsődék „csupaszív mindenese”. Számos képzési centrum kínálatában is megtalálható a dajka képzés. A tanfolyamra alapfokú iskolai végzettséggel lehet jelentkezni, és a képzés általában három hónapot vesz igénybe, tehát ez azoknak remek választás, akik nem szeretnének hosszú évekre az iskolapadba ülni.
A bölcsődei dajka-tanfolyam felkészíti a résztvevőket a bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő segítőtársaként:
- a munkához szükséges higiénés feltételek biztosítására,
- a gondozás feltételeinek megteremtésére és
- a gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges eszközök előkészítésében, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében való - a kisgyermeknevelő iránymutatása alapján történő szükség szerinti - közreműködésre.
A bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele az alapfokú vagy középfokú végzettség. A 15/1998. NM rendelet szerint: "...nem vonatkozik a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre (...), ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik."
A Magyar Közlöny 2022. évi 58. számában megjelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter 5/2022. (III. 28.) MvM rendelete, mely módosította a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletet, továbbá a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendeletet. Az MvM rendelet 1.§ b) pontjában foglaltak alapján módosul a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. melléklete. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakör betöltéséhez az új, 01193003 számú dajka szakképesítés is elfogadható! A 01193003 számú dajka megnevezésű szakképesítés lehetőséget ad bölcsődében, óvodában, gyermekotthonban való munkavégzésre.
Kisgyermeknevelő és Óvodapedagógus végzettség
Az óvodapedagógusok képzése felsőoktatási intézményben történik. Érettségit követően és a megfelelő pontszám birtokában lehet felvételt nyerni a pedagógiai karok óvodapedagógiai alapképzésére. A legtöbb megyeszékhelyen lehetőség van ilyen típusú iskolába járni. Az oktatás során ezekkel a főbb tantárgyakkal ismerkednek meg a hallgatók: pedagógia és pszichológiai alapok, ének-zene, informatika, magyar nyelv és irodalom, matematika, természet- és társadalomismeret, testnevelés, rajz.
Az óvodapedagógus képzés mellett 2009 óta már a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés is főiskolai körülmények között zajlik. Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek. Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a köztük lévő összefüggéseket. A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.
A bölcsődei nevelés áttekintése 2.
Jogszabályi háttér és foglalkoztatási feltételek
A bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok problémáinak az az alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Gyvt. 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is. A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-től rendeli el. A Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdése szabályozza, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra a Púétv. mely rendelkezéseit kell alkalmazni.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. fentiekben felsorolt előírásait kell alkalmazni. A Púétv.-nek a fenti felsorolásban nem szereplő előírásait azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert azt nem rendeli el a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése. Az e bekezdésben leírtakat fenntartótól függetlenül minden bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében alkalmazni kell. A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat. A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv.
Teljesítményértékelés és egyéb juttatások
A Púétv. 1. § (11) bekezdésének rendelkezése miatt a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell a Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni. Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni.
A Gyvt. 15. § (10c) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a Púétv. 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell. Ez magában foglalja a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást az öregségi nyugdíjkorhatárhoz közel álló pedagógusok számára, valamint az alkotói szabadság igénybevételének lehetőségét.
tags: #milyen #vegzettseg #szukseges #bolcsodebe