Az óvodaköteles gyermekek magyarországi bejelentésével kapcsolatos tudnivalók és a németországi óvodarendszer sajátosságai, valamint az oktatási azonosító és a külföldi tanulmányok magyarországi elismerése témakörben nyújtunk részletes tájékoztatást. Az óvodaigazgatók egyre gyakrabban találkoznak azzal a helyzettel, hogy feladatuk a külföldi gyermekek felvétele az óvodába. Tudjuk azonban, hogy ahány eset, annyiféle jogszabály!
Óvodakötelezettség és bejelentési kötelezettség Magyarországon
Magyarországon a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától óvodakötelezetté válik. Legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján, ha a gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt.
Külföldi állampolgárok óvodai ellátása Magyarországon
Az Nkt. 92. § (1) bekezdése alapján a nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá Magyarországon, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy valamely uniós tagállam vagy Norvégia, Liechtenstein és Izland, Svájc polgára. Amennyiben ezt igazolni tudja, akkor a magyarországi óvodába jogszerűen felvehető. A kettős állampolgár gyermekek Magyarországon tartózkodásuk alatt a magyar állampolgárokkal azonos szabályok alá esnek, azaz esetükben magyar állampolgárságukból adódóan az Nkt. vonatkozik rájuk.
Lehetőség van arra, hogy nem magyar állampolgár gyermekeket magyarországi óvodák felvegyenek, és ott az óvodai nevelést meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen, illetve a feltételek hiányában díjfizetés ellenében igénybe vegyék.
Bejelentési eljárás külföldi óvodakötelezettség esetén
Ha az óvodaköteles korú gyermek külföldön teljesíti óvodakötelezettségét, ezt a szülőnek, illetve törvényes képviselőnek be kell jelentenie az Oktatási Hivatal számára - a köznevelési intézmény értesítése mellett. Az óvodaköteles gyermek szülője köteles azt bejelenteni az Oktatási Hivatalnak a nevelési év első napjáig, az óvodával már jogviszonyban álló gyermek szülője az Oktatási Hivatalnak és az óvoda igazgatójának az utolsó óvodai nevelésben töltött napot megelőző ötödik napig.
Az Oktatási Hivatal felé történő bejelentés módjai
Az Oktatási Hivatal a bejelentésekhez elektronikus űrlapot biztosít. Lehetőség van elektronikus kérelembeküldésre, ebben az esetben az ügyintézés teljes mértékben elektronikusan történik, a bejelentés befogadásáról elektronikusan, Ügyfélkapu tárhelyén kapnak tájékoztatást. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek Ügyfélkapu+ vagy DÁP regisztrációval, úgy az elektronikusan kitöltött kérelem űrlap beküldését követően a rendszer által generált PDF dokumentumot ki kell nyomtatniuk és - az aláírással történő hitelesítést követően - postai úton be kell küldeniük az űrlapon feltüntetett címre.
A bejelentő űrlapot az Oktatási Hivatal online felületén kell kitölteni. Postacím: Oktatási Hivatal, Köznevelési Nyilvántartási Főosztály, 1363 Budapest, Pf. 19.
Ügyfélkapu+ regisztráció lépésről lépésre - Ügyfélkapu + aktiválás gyakorlati útmutató
Az Oktatási Hivatal hatásköre
A vonatkozó jogszabályok alapján az óvodaköteles / tanköteles gyermekek óvodakötelezettségének / tankötelezettségének külföldön történő teljesítésével kapcsolatosan az Oktatási Hivatalnak nincsen hatósági engedélyezési jogköre és nem hoz döntést. A külföldre távozás bejelentése nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárása alapján kerül bejegyzésre az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és tankötelesek nyilvántartásába, hanem a szülő, gondviselő által tett jognyilatkozat alapján, amit az Oktatási Hivatal - amennyiben az a szükséges formai és tartalmi feltételeknek megfelel - tudomásul vesz.
Óvodai ellátás Németországban
Németországban 1 éves életkor fölött minden gyereket kötelesek felvenni az óvodába. Minden gyermek jogosult óvodai helyre egy éves kortól. Az önkormányzat kötelessége elvileg, hogy elegendő férőhelyet biztosítson. Különösen nagyvárosokban azonban ez sokszor csak egy szép álom marad. Az óvónőhiány Németország nagy részén probléma, és a szülők sokszor kapnak elutasító leveleket.
Jelentkezés az óvodába és jogi lépések
Jelentkezni kell időben az önkormányzatnál vagy közvetlenül az óvodában. Fontos, hogy a szülők időben, akár már a születés után (főleg nagyvárosokban) jelentkezzenek az óvodai helyre. Az is fontos, hogy a jelentkezést ne csak egy óvodába adják be, hiszen az abszolút nem előírás, hogy a kedvenc/legszimpatikusabb óvodába kell helyet biztosítani.
Amennyiben a kérelem nem vezet eredményre, jogi lépéseket tehetnek, például ügyvéd segítségét kérhetik. Ezt a lépést azonban csak utolsó lehetőségként ajánljuk, mert főleg, ha nincs ügyvédi biztosításod, ez nagyon drága lehet, és a költséget mindenképpen először neked kell kifizetni.
- Kérelem Benyújtása: A szülők először írásban kérvényezhetik az óvodai helyet az önkormányzatnál.
- Ifjúsági Hivatal (Jugendamt): Ha az önkormányzat nem biztosít helyet, a szülők segítséget kérhetnek a Jugendamt-tól.
- Jogi Eljárás: Ha az Ifjúsági Hivatal sem tud segíteni, a szülők jogi úton kényszeríthetik az önkormányzatot a hely biztosítására.
- Bírósági Eljárás: Végső esetben a szülők bírósághoz fordulhatnak, hogy érvényesítsék a gyermek óvodai helyhez való jogát.
Óvodai költségek Németországban
Az óvodai költségek Németországban régiónként és intézményenként változóak, a díjak számítása sokszor bonyolult, és ég és föld lehet a különbség két intézmény között. Az állam és az önkormányzatok különféle támogatásokat nyújthatnak, melyeket érdemes igénybe venni.
- Jövedelem: Sok tartományban a szülők jövedelme alapján határozzák meg a díjat.
- Óvoda Típusa: Az állami óvodák általában olcsóbbak, míg a magán- és egyházi intézmények magasabb díjakat kérhetnek, de ez sem kőbe vésett szabály.
- Órák Száma: Az sem mindegy, hogy a gyermek 8-tól délig van az óvodában vagy délután 5-ig. A nyitvatartásról azonban meg kell jegyezni, hogy nem minden óvodában biztosítják a teljes délutánt.
Példák óvodai költségekre tartományonként:
| Tartomány | Költség | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Berlin | Ingyenes | Minden gyermek számára |
| Bajorország | Havi kb. 100-200 EUR | Jövedelemtől függően változhat |
| Észak-Rajna-Vesztfália | Kb. 0-400 EUR | Jövedelemtől és óratípustól függően |
Alternatív gyermekgondozási formák: Tagesmutter
A Tagesmutter egy alternatív gyermekgondozási forma, ahol egy gondozó a saját otthonában foglalkozik néhány gyermekkel, általában kis csoportokban. Ez a megoldás különösen népszerű azok között a szülők között, akik személyre szabottabb és családiasabb környezetet keresnek gyermekük számára. A Tagesmutter gyakran rugalmasabb időbeosztással dolgozik, mint az óvodák, és szorosabb kapcsolatot alakíthat ki a gyerekekkel.
Óvodakeresés Németországban
Óvoda keresésekor érdemes beírni a keresőbe, hogy "KITA" és a város nevét. Ha nem találunk, vegyük fel a kapcsolatot a Jugendamt-tal, ők is tudnak segíteni. Érdemes több intézménybe is ellátogatni, kikérni szomszédok, kollégák véleményét, hátha ők is tudnak segíteni a választásban.
Oktatás, iskoláztatás hazatérés után
Óvodás gyermek hazatérése külföldről
Magyarországon az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Bizonyos esetekben felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Amennyiben a gyermek a külföldre való távozás előtt még nem volt óvodába beíratva, úgy kötelező felvételt biztosító óvodáról a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes jegyző tud felvilágosítást adni.
Iskolás tanuló hazatérése külföldről
A külföldön tartózkodó tanuló visszatérését követően, a külföldön szerzett bizonyítványa alapján folytathatja tanulmányait. A külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a kérelmező a tanulmányait folytatni szándékozik. A tanulmányok beszámításáról szóló igazgatói döntéskor többféle intézményvezetői döntés elképzelhető. Az igazgató a tanuló külföldi tanulmányaitól függően határozhat úgy, hogy különbözeti vizsgát, vagy osztályozó vizsgát ír elő, ezek időpontját is maga határozza meg. Az igazgató dönthet arról is, hogy az adott évfolyamot a tanulónak meg kell ismételnie.
- Különbözeti vizsga: Akkor szükséges, ha a tanuló másik típusú iskolában kívánja a hazatérést követően folytatni a tanulmányait, mint amilyenben eredetileg Magyarországon tanult.
- Osztályozó vizsga: Célja a félévi és a tanév végi osztályzat megállapítása a külföldön nem tanult tantárgyakból (pl. magyar nyelv és irodalom, történelem).
Azokból a külföldön tanult, és eredményesen teljesített tantárgyakból, amelyekből a tanuló elsajátította a hazai tanterv szerinti követelményeket, a tanuló további számonkérésre nem kötelezhető. Osztályozó vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsga követelményeit, részeit és az értékelés szabályait - az erre vonatkozó miniszteri rendelet mellett - minden iskola a saját pedagógiai programjában határozza meg.
Tankötelezettség bejelentése külföldi tanulmányok esetén
Tanköteles gyermek esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 91. § (1) bekezdése alapján magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Tanköteles gyermek esetében az Nkt. 91. § (2) bekezdése értelmében a tanítási év első napjáig a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - az Oktatási Hivatalnak, vagy ha a tanuló már Magyarországon működő iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és az Oktatási Hivatalnak kell bejelenteni. Amennyiben a tanuló a tanítási év közben költözik külföldre és kezdi meg külföldön a tanulmányait, úgy a magyar köznevelési intézményben töltött utolsó tanítási napját megelőző ötödik napig kell a bejelentést megtenni.
A külföldi tanulmányok ideje alatt a gyermek tanulói jogviszonya szünetel, kivéve akkor, ha egyéni tanulmányi munkarendre vonatkozó kérelmet adnak be. A kérelmet az Oktatási Hivatal bírálja el, melynek érdekében külön kérelmet kell benyújtani (Kérelem egyéni munkarend tankötelezettség teljesítése céljából engedélyezéséhez).
Külföldön szerzett általános iskolai végzettség elismertetése Magyarországon
Ha hazatelepülésekor gyermekének az adott országban megszerzett, legalább nyolc osztály elvégzését tanúsító bizonyítványa van, Magyarországon lehet kérni az alapfokú iskolai végzettség elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál (MEIK). Ez az ún. teljes körű elismerés. Ettől különbözik az ún. „továbbtanulási célú elismerés". Továbbtanuláshoz NEM kell elismertetni a bizonyítványt a MEIK-nél! Ez a fajta elismerés az oktatási intézmények hatásköre.
Az idegen nyelvű dokumentumokat a MEIK-hez az eljárásról szóló tájékoztatás szerinti fordítással kell benyújtani. A külföldi iskolától ki kell kérni az év végi bizonyítványokat (pl. „Transcript", törzslapkivonat) és ha van, a záróbizonyítványt.
Külföldön szerzett középfokú iskolai végzettség (érettségi) elismertetése
Ha valaki olyan munkakörben kíván elhelyezkedni, amelynél középfokú iskolai végzettség van előírva (azaz érettségi bizonyítvány megléte az alkalmazás feltétele), az elismerési eljárást a MEIK-nél kell kezdeményezni. Az idegen nyelvű dokumentumokat (érettségi bizonyítvány, ha van, bizonyítványmelléklet) a MEIK-hez az eljárásról szóló tájékoztatás szerinti fordítással kell benyújtani. A külföldi iskolától ki kell kérni a tanulmányok időtartamát igazoló dokumentumokat (pl. év végi bizonyítványok, „Transcript", törzslapkivonat).
Felsőoktatási felvételi külföldi érettségivel
Természetesen a magyar felsőoktatási intézmények örömmel várják azokat a magyar fiatalokat is, akik valahol külföldön élnek és úgy döntenek, hogy itt folytatnak felsőfokú tanulmányokat. A magyar felsőoktatási felvételi rendszerben alapvetően nincs felvételi vizsga, az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezőket a középiskolai tanulmányaik és az érettségi eredményeik alapján rangsorolják. Ez vonatkozik azokra is, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű középiskolában tanultak és érettségiztek. A jelentkezők számára a legfontosabb tudnivalókat évente a felsőoktatási felvételi tájékoztató foglalja össze, amelyben külön fejezet foglalkozik a külföldi érettségivel jelentkezőkkel.
A magyarországi központi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezni kizárólag elektronikusan lehet, az E-felvételi szolgáltatáson keresztül. Az E-felvételit a honlapon történő regisztráció után lehet használni. Minden jelentkezőnek különböző dokumentumokat kell feltöltenie a jelentkezéséhez, amelyekkel bizonyítja megfelelő előképzettségét, középiskolai tanulmányi eredményét, érettségi eredményeit, a többletpontra való jogosultságát stb.