A várandósság alatti egészséges táplálkozás és súlygyarapodás

A jól megtervezett étrend a várandósság idején nemcsak a te egészségedet szolgálja, de segíti a baba megfelelő tápanyag-ellátottságát is a folyamatos fejlődése alatt. Habár gyakran hallani, hogy ilyenkor kettő helyett kell enned, ezzel szemben a valóságban a terhesség első harmadában legfeljebb 6-7%-kal nő az energiaigényed, ami körülbelül 150 plusz kalória bevitelét jelenti. Ugyanakkor a második és harmadik trimeszterben már mintegy 300 kalóriával növekedhet az energiaigény.

A kismama energiaszükséglete függ a várandósságot megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől, így mindig egyénileg kell meghatározni és kialakítani a megfelelő étrendet. Ha a kismama túlsúllyal kezdte meg a terhességet, a plusz kalória bevitel nem haladhatja meg a 200-at a második és harmadik trimeszterben sem.

A bevitt energia nagy része a megnövekedett alapanyagcserét fedezi, míg 40%-a az új szövetek képzésében játszik szerepet. Emellett a tápanyagok iránti igény is más a kismama étrend során, fehérjéből, szénhidrátból és zsírokból is érdemes többet fogyasztani.

Súlygyarapodás a várandósság alatt

Megfelelő táplálkozás mellett a testsúlyod fokozatosan fog gyarapodni, és a többlet ideális esetben 10-12 kg-ot ér el. Az ideális súlygyarapodás minden nőnél eltérő lehet, és számos tényezőtől függ. Az, hogy mi az egészséges hízás mértéke a terhesség során, a kiindulási állapot függvénye. Érdemes a BMI-t (testtömeg-indexet) kiszámolni, az jó alapot ad az egészséges gyarapodási „sáv” meghatározásához. Azok a nők, akik normál testsúlyúak (BMI 18,5-24,9), általában 11-16 kilogrammos súlygyarapodásra számíthatnak. Azoknak a nőknek, akiknek a testtömeg indexe (BMI) kisebb, mint 18.5, kifejezetten ajánlott a nagyobb súlygyarapodás. Jelentősebb túlsúly esetén, azaz ha a kismama 30-nál magasabb BMI-vel vág bele a gyermekvárásba, 5-9 kilogramm gyarapodásnál többre nincs szükség.

A gyarapodás az alábbiakból áll össze:

• Magzat (~3,4 kg)
• Anyaméh (~0,9 kg)
• Méhlepény (~0,7 kg)
• Magzatvíz (~0,8 kg)
• Vérmennyiség növekedése (~1,2 kg)
• Folyadék visszatartás (~1,4 kg)
• Zsírlerakódás (~3 kg)
• Emlők mirigyállományának növekedése (~0,45 kg)

Az első trimeszterben még minimális a súlygyarapodás mértéke (1-3 kg), sőt az is előfordulhat, hogy a rosszullétek miatt a kismama veszít a súlyából. Emiatt nem kell aggódni, azonban ha a rosszullétek nem múlnak el a második trimeszterben sem és a kismama továbbra is súlyt veszít, az orvosi beavatkozást igényel. A második trimeszterben már hetente akár 0,3-0,5 kg-mal gyarapodhat a súlyod, főleg, ha alacsony súllyal vágtál bele a terhességbe. A harmadik trimeszterben szintén heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általánosságban elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat.

A túlzott súlygyarapodás a terhesség alatt nem csak azért kedvezőtlen, mert szülés után sokkal nehezebb lesz megszabadulni a túlsúlytól, de azért is, mert egészségügyi kockázatokkal jár. Kialakulhat terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás, vagy visszérgyulladás, és a baba is átlag feletti súllyal jöhet a világra. Ezért érdemes tehát odafigyelni a megfelelő táplálkozásra és mozgásra.

Kulcsfontosságú tápanyagok és élelmiszerek a várandósság alatt

A terhesség alatt kiemelten fontos, hogy tudatosan táplálkozz, és hogy minőségi ételeket vegyél magadhoz. Az öt fő ételcsoportból a következő mennyiségeket javasolt fogyasztani a várandósság idején:

Fehérjék és zsírok

Fehérje esetén ez 10 gramm pluszt jelent, ami körülbelül két tojás tápértékének felel meg. A fehérje a sejtek, az enzimek és hormonok építőanyaga, segíti a víz megkötését és a tápanyagok szállítását. A tej- és hústermékek mellett fehérjeforrások a hüvelyesek, a gabonafélék és az olajos magvak is. Zsírokból érdemes a növényi eredetű és a tengeri halakban megtalálhatóak fogyasztását növelni, ezek ugyanis csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, de a vitaminok felszívódását és a hőszigetelést is segítik. A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékok (vaj) helyett használj telítetlen zsírsavakban gazdag termékeket, azaz olajokat vagy margarinokat.

Vitaminok és ásványi anyagok

A kismamák étrendjének - a várandósság alatt fellépő szövődmények és a magzat károsodásának kivédéséhez - a megfelelő arányban kell tartalmaznia a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint például a folsav, B6-, B12-, C-vitamin, kalcium, cink, jód és vas. Az ásványi anyagok közül a foszfor igény 50%-kal, a jód, a cink és a réz iránti szükséglet pedig 25-30%-kal növekszik. A vitaminok tekintetében a folsavra kell leginkább odafigyelni, ugyanis ennek bevitelét meg kell duplázni. A D-vitamin, a C-vitamin és a B-vitaminok bevitelének igénye pedig 25-30%-kal nő meg. A magnézium iránti szükséglet akár 50%-kal is növekedhet.

• Folsav: Már a terhesség első néhány hetében kifejlődik vagy be is záródik a magzatban az idegcső - sokszor azelőtt, hogy sok nő tisztában lenne azzal, hogy babát vár. Az idegcsőből fejlődik ki az agy- és a gerincvelő, azaz a központi idegrendszer fő részei. A leendő édesanyák szervezetének folát-szintje fontos szerepet játszhat az idegcső fejlődésében. A kiegészítő folsav-bevitel növeli az anyai folátellátottság szintjét. Várandósság idején a folsavszükséglet megnövekszik, különösen az első trimeszterben.
• Jód: A jódra idegrendszerünk normális működéséhez, szellemi funkcióink megfelelő szinten tartásához van szükségünk. A terhesség növeli a jódszükségletet, és a fejlődő magzat kizárólag az anyai szervezetből jut jódhoz.
• Vas: A várandósság idején jelentősen növekszik a vasszükséglet, hiszen több vért termelsz magadnak és a babának is. A vaskiegészítés révén megelőzheted a táplálkozásból eredő esetleges vashiányt, valamint a baba fejlődését is segíted. Az első hónapban a vasszükséglet például a menstruáció elmaradása miatt nem növekszik, a negyedik hónaptól viszont a duplájára nő az várandósság előtti időszakhoz képest.
• DHA: A második trimeszterben a magzat agya és ennek részeként a látórendszere (ideértve magát a szemet is) jelentős fejlődésbeli ugráson megy keresztül. A DHA támogatja a születendő gyermek szemének és agyának fejlődését. A fejlődő magzat kizárólag az anyai DHA bevitel révén jut hozzá a számára szükséges mennyiséghez.
• Kalcium: A kalcium a szervezet számos funkciója szempontjából elengedhetetlen ásványi anyag, kiemelten fontos a csontanyagcserében, a sejthártyák fenntartásában. Várandósság alatt a szükséglet nő, főleg a harmadik trimeszterben. A magzat kalcium igénye viszont a harmadik hónapban növekszik meg leginkább.
• Magnézium: Az optimális magnéziumszint elengedhetetlen a terhesség alatt az anya és a magzat, valamint a már megszületett gyermek egészsége szempontjából. A várandósság alatti magnéziumhiány zavarhatja a magzat növekedését és fejlődését, és elősegítheti a koraszülést.

Mit kerüljünk el a terhesség alatt?

A terhesség alatti étrend nem csak a megfelelő ételekről és tápanyagokról szól, hanem az anya és a gyermek élelmiszerbiztonságáról is. Különösen, ha kockázatos anyagokról és mikroorganizmusokról van szó. Fontos ellenőrizni a nehézfémek bevitelét és megelőzni az élelmiszerek káros baktériumokkal való szennyeződését. Ezek veszélyeztethetik a magzat fejlődését a terhesség alatt. Ezért az élelmiszerbiztonság különös figyelmet érdemel.

• Higanytartalmú halak: A terhesség alatt fokozott figyelmet érdemlő anyagok közé tartozik a higany. Magas bevitelének negatív hatása lehet a magzat idegrendszerének fejlődésére. A higany legnagyobb része a nagy tengeri ragadozó halakban található, mint például a nagy szemű tonhal és a kékúszójú tonhal. Más halfajok, például a csíkoshasú tonhal (Katsuwonus pelamis) biztonságos alternatíva. Ideális esetben hetente kétszer fogyassz megengedett zsíros tengeri halat.
• Szalmonellózis: A Salmonella enterica baktérium okozza, amely hasmenéssel, hányással és lázzal járó bélfertőzést okoz. Bár közvetlenül nem veszélyezteti a magzatot, dehidratációhoz és az anya szervezetének súlyos kimerüléséhez vezethet, ami további komplikációkat okozhat.
• Liszteriózis: A Listeria monocytogenes baktérium okozta bakteriális fertőzés. Az általános populációban gyakran enyhe lefolyású, de terhesség alatt súlyos következményekkel járhat. A magzat idegrendszerének károsodásához, koraszüléshez, sőt vetéléshez is vezethet. Kerüld a lágy sajtokat, kenőmájasokat, felvágottakat, előre elkészített salátákat, nyers tojást, nyers vagy füstölt tengeri ételeket.
• A-vitamin (retinol) túladagolás: Bár az A-vitamin fontos a baba látásának, bőrének és immunrendszerének fejlődéséhez, túlzott mennyiségben káros lehet. A retinol, az A-vitamin állati formája túlzott bevitele növelheti a magzat fejlődési rendellenességeinek kockázatát, különösen az első trimeszterben. A máj és a pástétomokhoz hasonló, nagyon magas retinol-tartalmú élelmiszerek különösen kockázatosak. Növényi eredetű A-vitamin béta-karotin formájában biztonságos.
• Alkohol: A terhesség alatt teljesen kerülni kell az alkoholfogyasztást. Nincs olyan biztonságos mennyiség, amely nem árthatna a fejlődő magzatnak.
• Koffein: Csökkentsd a koffeinbevitelt. Legfeljebb 200 mg koffeint fogyassz naponta. Ez nagyjából két eszpresszó kávénak vagy 4 doboz kólának felel meg.
• Feldolgozott ételek: Egyél kevesebb feldolgozott- és gyorsételt, hiszen ezekben is sok a telített zsírsav, valamint sok cukrot és sót is tartalmaznak. Korlátozd az elvitelre kért ételek fogyasztását, és tartózkodj a különböző kekszektől, tortáktól, feldolgozott húskészítményektől, chipsektől, édességektől és üdítőktől.

Folyadékbevitel a várandósság alatt

Tudtad, hogy a terhesség alatt a nők vérmennyisége akár 45%-kal is megnő? Mivel ennek majdnem a fele víz, a folyadékigény is megnő. A kismama szervezete nemcsak saját magát, hanem a babát is ellátja, és egyúttal magzatvizet is termel, amely védi és táplálja a magzatot. Ehhez jönnek még a hormonális változások, a felgyorsult anyagcsere és a fokozott izzadás vagy veseaktivitás, amelyek mind a vízveszteséget gyorsító tényezők. A megfelelő folyadékbevitel tehát nem csak a szomjúság csillapításáról szól, hanem segít megelőzni az olyan szövődményeket is, mint a terhességi toxémia, a terhességi cukorbetegség vagy a koraszülés kockázata.

Az EFSA szerint egy terhes nőnek naponta legalább 2300 ml folyadékot kell fogyasztania, ami 300 ml-rel több, mint a nem terhes nők esetében. Ez a bevitel magában foglalja az italokból és ételekből származó vizet is. A DACH legalább 2700 ml folyadék bevitelét javasolja naponta. Természetesen a mindennapi folyadékbevitelhez a legjobb választás a tiszta víz. Az édesítetlen gyümölcslevek vagy egyes teák is kiváló kiegészítők lehetnek. Igyál bőségesen vizet, így segítve az emésztésedet és a méreganyagok gyorsabb kiürülését a szervezetedből. Naponta próbálj meg legalább két litert meginni, hogy hidratált maradj és megelőzd a székrekedést.

A kamillatea a terhes nők számára az egyik legbiztonságosabb tea. Emésztési problémák esetén is alkalmazzák. A gyömbértea népszerű a reggeli rosszullét ellen. Az édeskömény tea segít a puffadás ellen. A málnalevél tea gyakran használatos a vajúdás megkönnyítésére. Bár ezek a teák pozitív hatással vannak a terhességre, mérsékelten kell fogyasztani őket. Néhányuk túlzott mennyiségben káros lehet. A legjobb, ha különböző teákat váltogatunk.

Gyakori problémák és azok kezelése

A terhesség jelentős terhet ró a szervezetre. Hormonális változásokon megy keresztül, a méh megnő, és az emésztés is megváltozik, ami kellemetlen érzést okozhat. Az alábbiakban átvesszük, hogyan lehet kezelni a három leggyakoribb problémát.

Reggeli rosszullét

A nők 80 százaléka tapasztal hányingerrel vagy hányással kísért reggeli rosszullétet az első trimeszterben. Próbálj ki különböző ételeket és italokat, hogy kitaláld, nálad mi enyhíti a tüneteket. Egyél többször és kisebb adagokat a nap folyamán. Egyél zsírszegény és könnyen emészthető fogásokat, például kenyeret, rizst és tésztát.

Gyomorégés

A terhesség második és harmadik trimeszterében sok kismama tapasztalhat gyomorégést, hiszen ahogy növekszik a baba, a gyomorra gyakorolt nyomás is egyre inkább nő. Ráadásul a hormonális változásoknak köszönhetően az emésztés egyébként is lelassul ilyenkor. A nyelőcső és gyomor közötti záróizom is könnyebben elernyed - ez megnöveli a sav-visszafolyás kockázatát. Az étkezések alatt igyál kevesebbet, hogy elkerüld a puffadást. Maradj ülve étkezés után. Konzultálj orvosoddal, milyen gyógyszert szedhetsz.

Székrekedés

A terhesség alatti hormonális változásoknak, a visszafogottabb testmozgásnak és a növekvő babának köszönhetően a várandós nők körében nem ritka a székrekedés. Ne szedj hashajtókat, ha csak az orvosod nem utasított kifejezetten erre. Egyél magas rosttartalmú ételeket, ilyenek a teljes kiőrlésű gabonatermékek, a gyümölcsök és a zöldségek. Mozogj és eddz rendszeresen.

Terhességi cukorbetegség

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a kismama, mind a baba egészségére. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők 20-50 százalékánál 2-es típusú cukorbetegség alakul ki a szülést követő 5-10 éven belül.

A terhességi cukorbetegség a vércukorszint szabályozásának rendellenessége, amely általában a terhesség 24. és 28. hete között jelentkezik. A jó hír az, hogy a megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a kezelésében. A méhen belüli fejlődés a gyermek egész életét befolyásolja, így nagyon fontos, hogy az édesanyák egészséges életmódot kövessenek. Amennyiben fennáll a terhességi cukorbetegség veszélye, kontrollált diétával megelőzhető a folyamat, betegség esetén pedig a szoros orvosi kontroll mellett folyamatos együttműködés szükséges a dietetikussal. A megfelelő diéta nemcsak a szövődmények elkerülése miatt fontos, hanem az anya és a baba egészségére is nagy hatással van.

A babák esetében magzati túlnövekedés alakulhat ki, illetve fokozódhat a gyermekkori elhízás kockázata. A cukorbeteg kismamák babáinál jellemzőbb a magas születési súly és a szervek túlnagyobbodása is. A várandósság alatti cukorbetegség nem megfelelően kezelve sokszorosára növelheti a magzatnál a fejlődési rendellenességek esélyét, valamint gyakoriak az inzulinproblémák is az ilyen újszülötteknél, hiszen a kismama magas vércukorszintjének kompenzálása miatt a gyermek szervezete hozzászokik a megnövekedett inzulintermeléshez.

Mozgás a terhesség alatt

Már nem igaz az a nézet, hogy egy terhes nőnek hónapokig a kanapén kell pihennie. Éppen ellenkezőleg, a testmozgás az egyik legjobb ajándék, amit magának és babájának adhat. A rendszeres testmozgás segít fenntartani az egészséges testsúlyt, csökkenti a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia és a hátfájás kockázatát, valamint javítja az alvást és a mentális jólétet. Természetesen, ha a terhességet egészségügyi problémák kísérik, a fizikai aktivitást ennek megfelelően kell módosítani. Ha azonban egészséges vagy, a terhesség nem akadálya a testmozgásnak. A testmozgás típusát és intenzitását a terhesség előtti állapothoz kell igazítani. Azok a nők, akik rendszeresen sportoltak és súlyokat emeltek, gyakran néhány hónapig folytathatják a testmozgást, ha módosítják a programot. Ezzel szemben, ha valaki csak most kezd el sportolni, akkor nem ideális időpont a megterhelő edzésekbe belevágni. A kezdőknek könnyebb testmozgásformákat ajánlunk, mint például a séta, az úszás vagy a terhes nőknek szóló speciális edzések, például a prenatális jóga. Minden tevékenységnek biztonságosnak és élvezetesnek kell lennie, és ideális esetben az orvosoddal is konzultálj.

tags: #mennyit #egyen #a #kismama