Az újszülött csikó magzatszurkának (mekónium) elhajtása és a Klistier alkalmazása

Az újszülött csikó gondozása igen nagy felelősséggel jár. Egy lovas gazdinak az ellés pillanatától kezdve - sőt, valójában már az előtt is - gondoskodnia kell a kicsi egészségéről és a megfelelő fejlődéséről, ehhez pedig a szeretet önmagában nem elég: néhány dolgot bizony tudni kell. Amikor egy új élet érkezik a családba, minden apró részlet csodálattal és kérdésekkel tölt el minket. Az újszülött első napjai tele vannak felfedezésekkel, és a szülők gyakran minden jelre kiemelt figyelemmel vannak. Az egyik ilyen, elsőre talán furcsának tűnő, mégis teljesen természetes jelenség a baba első széklete, a magzatsurok, vagy orvosi nevén a mekónium.

Mi is az a magzatsurok (mekónium)?

A magzatsurok egy különleges anyag, amely az újszülött első széklete. Nem hasonlít semmire, amit korábban láthattunk, és összetétele is egyedi. A mekónium alapvetően a magzat által lenyelt anyagokból áll. Ezek közé tartozik a magzatvíz, a magzat saját elhalt hámsejtjei, lanugo szőrzet (a magzat testét borító finom szőrzet), valamint a bélváladék és az epe. Képződése egy természetes folyamat, amely a magzat emésztőrendszerének érését jelzi. A magzat rendszeresen nyel magzatvizet, ami hozzájárul a tüdő fejlődéséhez és a vesék működéséhez. A magzatsurok jelenléte a belekben tehát a normális fejlődés része.

A magzatsurok természete és színe: Miért fekete?

A magzatsurok látványa elsőre meglepő lehet a szülők számára, hiszen színe és állaga jelentősen eltér a későbbi széklettől. A jellegzetes, sötét, csaknem fekete szín az epefestékek, különösen a bilirubin koncentrációjának köszönhető. A ragacsos állag a benne lévő nyálka, lanugo szőrzet és elhalt hámsejtek magas koncentrációjából ered. Ezek az anyagok együttesen egy sűrű, tapadós masszát alkotnak, amely nehezen távolítható el a bőrről. Ez az egyedi összetétel biztosítja, hogy a magzatsurok a belekben maradjon a születésig. A magzat bélmozgásai már a méhen belül is aktívak, de a magzatsurok sűrűsége megakadályozza, hogy túl korán ürüljön. A színe és állaga tehát nem aggodalomra ad okot, sőt, éppen ellenkezőleg: a fekete, ragacsos széklet a normális, egészséges újszülött első jeleinek egyike.

A magzatsurok ürítése és az "1-2-3 szabály"

A magzatsurok ürítése az újszülött életének egyik legelső és legfontosabb fiziológiai eseménye. Ez jelzi, hogy az emésztőrendszer, amely eddig „pihent” vagy csak előkészítő fázisban volt, most teljes mértékben működésbe lép. Az ürítés folyamata általában fokozatos. Az első pelenkák telve lesznek a sötét, sűrű anyaggal. A legfontosabb, amit szeretnénk kiemelni az az „1-2-3 szabály”, amely a veszélyeztetett csikók kiszűrésére kiválóan alkalmas:

• az egészséges csikó 1 (1-2) órán belül feláll;
• 2 (2-3) órán belül elkezd szopni;
• 3 órán belül távozik a bélszurok (mekónium).

Ezek az időkorlátok nagyon lényegesek, ezeket mindenképp jegyezzük fel, ha szükséges írjuk ki az istállóba is. Az újszülött csikó normál esetben először oldalfekvésből szegycsonti fekvésbe helyezkedik, majd megpróbál felállni. Mennyi ideig tart a magzatsurok ürítése? Általában 1-3 napig tart, amíg a belek teljesen kiürülnek. Ez a változás, az úgynevezett átmeneti széklet, kulcsfontosságú jelzés az újszülött egészségére vonatkozóan. A folyamatos székletürítés azt mutatja, hogy a baba elegendő folyadékot és táplálékot kap, és emésztőrendszere megfelelően működik. Miután a magzatsurok elhagyta a baba szervezetét, a széklet fokozatosan változik, ezt nevezzük átmeneti székletnek. Ez a fázis általában a születés utáni harmadik-ötödik napon kezdődik, és a mekónium sötét, szinte fekete színét felváltja egy zöldes-barna, majd egyre világosabb, sárgás árnyalat. Ez a szín- és állagváltozás egyértelműen jelzi, hogy a baba emésztőrendszere alkalmazkodik a külső világhoz és a táplálkozáshoz. Az elsődleges táplálék, az anyatej vagy a tápszer, elkezdi megtölteni a beleket, és beindítja a normális emésztési folyamatokat.

A bélflóra kialakulása és a széklet változása

Az újszülött emésztőrendszere a születés pillanatában még steril. Azonban a külső világgal való találkozás, és különösen az első táplálékok bevitele azonnal beindítja a bélflóra kialakulásának rendkívül fontos folyamatát. A magzatsurok, mint már említettük, steril. Ez azt jelenti, hogy a méhen belül nincsenek benne baktériumok. Azonban a születés során a baba áthalad az anya hüvelyén (természetes szülés esetén), ahol találkozik az anya bél- és hüvelyflórájának baktériumaival. Az első táplálék, legyen az anyatej vagy tápszer, szintén hozzájárul a bélflóra kialakulásához. Az anyatej különösen gazdag probiotikumokban és prebiotikumokban (oligoszacharidokban), amelyek táplálják a hasznos bélbaktériumokat, segítve azok szaporodását és a bélrendszer kolonizálását. Bár a mekónium önmagában nem tartalmaz baktériumokat, a kiürülése egyfajta „takarító” szerepet tölt be. Eltávolítja a méhen belül felgyülemlett anyagokat, és előkészíti a terepet a bélrendszer számára, hogy hatékonyan fogadhassa a táplálékot és a jótékony baktériumokat. Egy egészséges bélflóra elengedhetetlen a baba immunrendszerének fejlődéséhez, az emésztéshez és a tápanyagok felszívódásához.

Miután a magzatsurok és az átmeneti széklet fázisa lezárult, a baba széklete eléri a „normális” állapotát, amely a táplálási módtól függően változik.

• Az anyatejes babák széklete általában mustársárga színű, krémes vagy pépes állagú, és gyakran apró, fehér, túrószerű darabkákat (ún. tejrögöket) tartalmaz, ami a megemésztetlen tejzsír miatt van. Ennek szaga enyhe, édeskés, nem kellemetlen. Gyakoriság: Nagyon változatos. Az első hetekben akár minden szoptatás után is lehet széklet, később ez lecsökkenhet napi 1-2 alkalomra, de az is normális, ha egy anyatejes babának akár egy hétig sincs széklete, amíg jól van, gyarapszik és nem mutat diszkomfortot.
• A tápszeres babák széklete általában sötétebb sárga vagy barnás árnyalatú, sűrűbb, pasztaszerű állagú, és szaga is erősebb, mint az anyatejes babáké. A tápszeres babák ritkábban ürítenek székletet, általában naponta egyszer-kétszer, de az is normális, ha kétnaponta van székletük.

Az átmeneti széklet fázisában a széklet színe a zöld számos árnyalatában megjelenhet, ami teljesen normális. Ez a zöldes szín az epefestékek és a bélben lévő baktériumok tevékenységének köszönhető. A szülők számára ez az időszak a megfigyelésről szól. A pelenkák tartalmának változása értékes információkat szolgáltat a baba táplálkozásáról és emésztéséről. A szülőknek nem kell aggódniuk, ha a baba széklete eltér attól, amit a másik táplálási módról hallottak. A lényeg, hogy a baba jól gyarapodjon, aktív legyen, és ne mutasson fájdalmat vagy diszkomfortot székletürítés közben.

Aggasztó jelek és orvosi beavatkozás

A magzatsurok nem csupán az első széklet, hanem egy fontos jelzés az újszülött egészségi állapotáról. Az, hogy mikor, milyen gyakran és milyen mennyiségben ürül, értékes információkat szolgáltat az orvosok és a szülők számára egyaránt. Bár a csecsemő széklete számos árnyalatban és állagban megjelenhet, és a legtöbb esetben a változások normálisak, vannak olyan jelek, amelyek azonnali orvosi figyelmet igényelnek.

Mikor kell aggódni?

• Ha a magzatsurok ürítése késik, azaz a baba az első 48 órában nem produkál székletet, az aggodalomra adhat okot. Számos ok állhat a késés hátterében, például a bélmozgások lassúsága, vagy ritkább esetben, de súlyosabb problémák, mint a bélrendszeri elzáródás.
• Az is aggasztó jel lehet, ha a magzatsurok nem változik átmeneti székletté a várt időn belül. Ha a széklet a harmadik-negyedik nap után is sötét és ragacsos marad, az jelezheti, hogy a baba nem kap elegendő táplálékot, vagy emésztőrendszere nem működik optimálisan.
• A székletben megjelenő vér mindig aggasztó jel. A vér lehet élénkvörös csíkok formájában, ami általában a végbél körüli apró repedésekre (fisszúrák) utalhat, különösen székrekedés esetén. Azonban lehet sötétebb, alvadt vér vagy akár fekete, kátrányos széklet is (melena), ami a felső emésztőrendszerből származó vérzésre utalhat. A vér megjelenése a székletben allergiás reakcióra (pl. tejfehérje-allergia), fertőzésre vagy egyéb emésztőrendszeri problémára is utalhat.
• A nagyon sápadt, szürke, agyagszínű vagy teljesen fehér széklet rendkívül aggasztó jel. Ez a szín az epe hiányára utal, ami a máj vagy az epeutak problémáját jelezheti. Az ilyen típusú széklet súlyos májbetegségekre, például epeúti atréziára (az epevezetékek elzáródása) utalhat, amely azonnali diagnózist és kezelést igényel, mivel kezeletlenül súlyos és visszafordíthatatlan májkárosodáshoz vezethet.
• A mekónium fázis után a fekete, kátrányos széklet (melena) a felső emésztőrendszerből származó vérzésre utal. A vér a gyomorsavval érintkezve megváltoztatja a színét, és sötétté, ragacsossá válik.
• Bár a csecsemők széklete gyakran laza, a túlzottan vizes, robbanásszerű hasmenés dehidratációhoz vezethet, ami különösen veszélyes csecsemőkorban. Ez fertőzésre, allergiára vagy egyéb emésztési problémára utalhat.
• A nehezen üríthető, kemény, száraz, golyószerű széklet székrekedésre utal. Bár önmagában nem életveszélyes, kellemetlen a babának, és súlyosabb problémák jele is lehet.

Az orvosok ilyenkor alaposabban kivizsgálják a babát, hogy kizárják a lehetséges okokat és szükség esetén megfelelő kezelést biztosítsanak. A szülőknek tehát nagyon fontos odafigyelniük a pelenkák tartalmára, és minden eltérést jelezniük az egészségügyi személyzetnek. Minden szokatlan, aggasztó jel esetén a legbiztonságosabb, ha felkeressük gyermekorvosunkat.

Mekónium aspirációs szindróma (MAS)

Bár a magzatsurok jelenléte a belekben teljesen normális, vannak esetek, amikor ez az anyag problémát okozhat, mégpedig akkor, ha a magzat a méhen belül, vagy a születés körüli időben belélegzi azt. A MAS akkor fordul elő, amikor a magzat stressz hatására (például oxigénhiány, fertőzés, elhúzódó vajúdás) üríti a magzatsurokját a magzatvízbe, majd ezt a mekóniummal kevert magzatvizet belélegzi. A mekónium tönkreteheti a tüdőben lévő surfactantot, ami a léghólyagocskák nyitva tartásáért felelős. A MAS tünetei a születés után azonnal jelentkezhetnek: nehézlégzés, szapora légvétel, kékes bőrszín (cianózis), orrszárnyi légzés, mellkasi behúzódások, és a bőr sárgás-zöldes elszíneződése (ha a mekónium a bőrre is került). A modern szülészeti ellátásnak köszönhetően a MAS előfordulása csökkent, de továbbra is komoly kihívást jelenthet.

Megelőzés és kezelés

A mekónium aspirációs szindróma (MAS) megelőzése és kezelése kulcsfontosságú az újszülött egészségének megőrzésében. A szülészorvosok és a szülésznők folyamatosan monitorozzák a magzat szívhangját és az anya állapotát a vajúdás során. Ha a magzatvíz mekóniumosnak tűnik (zöldes-sárgás elszíneződés), az fokozott óvatosságra int. Bár korábban rutinszerűen alkalmaztak intubálást és leszívást a mekóniumos magzatvíz esetén, a legújabb irányelvek szerint ez már nem javasolt rutin beavatkozás az életerős, aktív újszülötteknél. Ha a MAS gyanúja felmerül, vagy az újszülött tüneteket mutat, az azonnali beavatkozás elengedhetetlen. A MAS-ban szenvedő csecsemők általában intenzív neonatológiai osztályon kapnak ellátást, ahol folyamatosan monitorozzák állapotukat.

A csikó gondozása az ellés előtt és után

A csikó születése számos kihívás elé állítja a leendő gazdát, ezért érdemes felkészülni a legrosszabb forgatókönyv eshetőségére is, hogy minden helyzetet időben felismerjünk és megfelelően reagáljunk rájuk.

Felkészülés az ellésre

Egy kanca akkor ellik rendes időre, és akkor hoz egészséges csikót a világra, ha biológiai igényei tökéletesen ki vannak elégítve. Az ellésre való felkészüléshez hozzátartozik, hogy a kancát már a feltételezett vemhesülés időpontjától kezdve megfelelően takarmányozzuk. Csak a helyesen összeállított takarmány képes kiszolgálni a kanca és a növekedő vehem igényeit. A vemhesség utolsó harmadában - amikor a magzat testtömegének több mint 50%-a kialakul - a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, vagy a nagyobb energiát és fehérjét biztosító lótápok alkalmazására kell fordítani, és a takarmányt továbbra is ki kell egészíteni vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A kancák jártatása szintén az ellésre való felkészülés fontos része, mert a rendszeres és kíméletes jártatás könnyebb ellést eredményez. A vemhes kancát a vemhessége alatt is munkában lehet tartani, természetesen egyre jobban kerülve a túlzott megerőltetést.

Tágabb értelemben az ellésre való felkészülés része a kancák megfelelő vakcinázása is, hiszen a csikó, megszületése után - más állatfajtól eltérően - csak a föcstejen át juthat olyan védőanyagokhoz (immunglobulinokhoz), melyek az élete első három-négy hónapjában - az immunrendszere kialakulásáig - védettséget biztosítanak. A jó vakcinázási program során figyelemmel vannak arra, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növelje a föcstej ellenanyag szintjét. Ebben a tekintetben elsősorban a tetanusz elleni ismétlő oltás fontosságát emelném ki, amit a számított ellés előtt egy hónappal kell beadni. Ekkor kell újra elvégezni a féreghajtást is, hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertőzöttségtől.

Az ellető boksz és szükséges eszközök

Az ellés akadálymentes levezetéséhez egy minimum(!) 10 m2-es nagyságú boksz szükséges, de az ideális 12-16 m2, illetve ennél nagyobb lenne. A ló biztonsággal csak szabadon tud elleni, ezért az ellés előtt álló kancát nem szabad állásban lekötve tartani. Ha az elléshez külön elletőbokszot tudunk biztosítani, akkor a kancát már a számított ellés előtt két héttel át kell helyezni ebbe, hogy megszokhassa az új helyét, és megelőzzük az esetleges elelléseket. Ezzel egy időben vetessük le a patkókat. Különösen figyeljünk arra, hogy a bokszból távolítsunk el minden olyan veszélyforrást, ami a kanca, a csikó vagy a segédkező ember sérülését okozhatja.

Az ellés előtti hetekben a kanca medencéje és fartő körüli izmok ellazulnak, és közvetlenül az ellés előtt a tőgy végén sárgás színezetű viaszcseppek jelennek meg. Az ellés előtti órákban a csikó beigazodik a szülőútba, amit a kanca erős nyugtalansággal jelez. Ebben az időszakban a kanca különösen érzékeny a külvilág ingereire, ezért ilyenkor ne zavarjuk. Ekkor keresi a helyét, fekszik-kel, izzad és nyugtalanul kapar, szinte kólikaszerű tüneteket mutat. Ez az időszak néhány perc vagy akár több óra is lehet. Ha ez nagyon elhúzódik, akkor az a magzat fekvési rendellenességére hívhatja fel a figyelmet, és az már állatorvosi beavatkozást igényel!

Szerezzünk be előre mindent, amire szükségünk lehet:

• Fásli (rugalmas pólya) az ellő kanca farkának befáslizására.
• Jódtinktúra vagy egyéb más hatékony fertőtlenítőszer a köldökfertőtlenítéshez (pl. Betadin).
• Vatta, a pératájék letisztításához.
• Olló (ha nem tudnánk a köldökzsinórt elszakítani).
• Egy doboz vagy nagyméretű szemeteszsák, melyben a magzatburkot tudjuk tárolni a megsemmisítésig.
• Törölköző, kézmosó szer.
• Cumisüveg, cumi (ha esetleg a csikó nem tudna önállóan szopni).

Az ellés előtt - főleg nagy értékű vagy először ellő kancák esetében - célszerű az ellátó állatorvossal megbeszélni, hogy az ellés várható idején elérhető lesz-e, vagy ha nem, kit ajánl maga helyett.

A ló átlagos vemhességi ideje 330 és 340 nap között van. Általános szabályként kimondhatjuk, hogy a 300 napnál rövidebb időre születő csikónak kevés esélye van az életben maradásra. A 300-320 napra született csikó koraszülöttnek minősül, így különös gondoskodást igényel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vemhesség idejét befolyásolhatja a csikó neme (a méncsikót az esetek többségében hosszabb ideig hordja a kanca), a tartási és takarmányozási körülmények is. Amikor az ellés várható időpontját kiszámoljuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a számolás kiindulópontja az utolsó fedeztetés napja legyen. Az évről évre ellő kancák általában közel azonos időre ellenek, ha tartási körülményeik nem változnak. Ez segíthet a várható ellés idejének pontosabb meghatározásában.

Az ellés lefolyása

A csikónak, illetve a magzatburoknak a megjelenésével megindul a „tényleges” ellés, az ún. kitolási szakasz. A kancáknál az ellés általában gyorsan, könnyen és komplikációmentesen zajlik le. A lovaknál ritka az ún. „nehéz ellés”, ezért ritkán van szükség ellési segélynyújtásra. A kitolási szakasz a magzatvíz egy részének elfolyásával veszi kezdetét. A végtagoknak a pérarésben való megjelenése után a kanca 20-30 percen belül világra hozza a csikóját. Ezen idő alatt tökéletes nyugalmat kell biztosítanunk számára. A csikó - az esetek döntő többségében - kinyújtott elülső végtagokra helyezett fejjel jön a világra. Ha testtartása ettől eltér, az már ellési komplikációnak számít. Előfordul, hogy a csikó vállának kitolása során a kanca „elfárad”, és az ellés megszakad. Ellési segélynyújtást csak hozzáértő ember végezzen, mert például fontos tudni, hogy a lónál a megengedett erejű húzatás végtagonként 1, azaz 1 ember fizikai erejét jelentheti, ellenkező esetben az ellő kancának vagy a csikónak sérüléseket okozhatunk. A húzás irányának mindig követni kell a kanca szülőútjának ívét. A csikó megszületése után a kanca kb. 30 percen belül el kell, hogy vesse a magzatburkot. Ekkor olyan erős utófájások jelentkezhetnek, hogy a ló ismét akár kólikaszerű tüneteket mutathat. Ha a kancától a magzatburok egy órán belül nem távozik el, az már magzatburok-visszatartásnak számít. Ez nagyon súlyos beszámítás alá esik, mert akár a kanca életébe is kerülhet. Enyhébb lefolyású esetekben is olyan szövődmények fordulhatnak elő, mint pl. a méhgyulladás, ennek következtében meddőség és savós patairha-gyulladás. A magzatburokra érdemes egy csomót kötni úgy, hogy az ne érjen le a földre. Így a magzatburok saját súlya segíti annak leválását.

Az újszülött csikó első teendői

A megszületés után az újszülött csikóval azonnal elvégzendő legfontosabb teendő a légutak szabaddá tétele. Ez azt jelenti, hogy a csikó fejéről el kell távolítani a magzatburkot, ha az a megszületés során magától nem történt meg, és ezután az orrból - felülről lefele - ki kell „húzni” az ott lévő váladékot. Ha a csikó nem lélegzik, cseppents ammóniát, vagy kámfort az orrnyálkahártyára, ezek ugyanis izgatják a légzőcentrumot és beindíthatják a dolgot. Abban az esetben, ha ez után sem történik változás, a mellső lábak mozgatásával és a mellkasra történő nyomáshelyezéssel is segíthetünk az újszülöttnek.

A köldökzsinór a megszületés után - általában a kanca felállásakor - magától elszakad. Ezt mi, szakemberek a gyakorlatban - ha nem történt meg azonnal a csikó világra jöttekor - nem szoktuk megvárni, mert előfordulhat, hogy nem a kellő helyen történik meg a szakadás, és ennek súlyos következményei lehetnek (köldöksérv, köldökgyulladás stb.). Ha magunk szakítjuk el a köldökzsinórt, akkor rögtön fertőtlenítjük is, és így hatékonyan meg tudjuk védeni a köldököt a fertőzésektől. A köldökzsinórt (amely szürkésvörös színű) kb. 4-6 centiméterre a hasfal alatt lehet elszakítani. Ez a terület, tejfehér színével erősen elüt környezetétől. Fontos tudni, hogy a köldökzsinórt a benne haladó erek pulzálásának megszűnése után, és csak azután szabad elszakítani vagy elvágni. Ezután fertőtlenítsük le a csikó köldökét Betadinnal, vagy más erre alkalmas fertőtlenítőszerrel. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a fertőtlenítőt kis tégelybe öntjük, és ebbe mártjuk bele a csonkot. Célszerű ezt az ellés után háromszor megtenni: rögtön a születés után, a csikó felállásakor és a csikó első szopása után, így biztosan nem feledkezünk meg róla. Az élet első két-három napján célszerű a köldököt naponta kétszer újra fertőtleníteni, ami azért fontos, hogy biztosan elkerüljük a köldök elfertőződését, gyulladását és a tetanusz kialakulását, amely a csikó köldökcsonkján át is megtörténhet. A köldök ellátása után hagyjuk, hogy a kanca lenyalja a csikót.

A csikó klinikai alapértékei és az immunglobulin ellátottság

A születést követően keringésének és légzőrendszerének alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez (adaptáció). Az egészséges csikó 1 percen belül spontán lélegezni kezd, lecsökken a tüdőben és a kisvérkörben a magzati korban fiziológiás magas nyomás, a tüdő léghólyagjai kinyílnak. Egészséges állat esetén a légzésszám 30-60/ perc között van. A légzési zörejeknél fontosabbak a légzésszámban, a légzéshez használt erőkifejtésben és a légzés ritmusosságában bekövetkező változások. Ezek az eltérések az éretlen- illetve az ellés körüli időszakban oxigénhiányban szenvedő csikóknál gyakrabban megfigyelhetők. Az újszülött csikó pulzusa 80-120/perc között van. A 60/perc alatti és a 140/perc feletti pulzus mindenképpen kórosnak tekinthető és betegségre utal. A fiatal csikók maghőmérséklete közvetlenül a születés után a kancáéhoz hasonló, de attól kissé magasabb (38-39 °C).

Mindenképp érdemes megtekintened a csikó nyálkahártyáját is, amit könnyen megtehetsz, ha az ajkait felhúzzod. A nyálkahártya színe egészséges csikó esetében percekkel születést követően már a kifejlett lovakéhoz hasonló, annál kissé erezettebb, rózsavörös színezetűvé válik. Elhúzódó cianózis (kékes elszíneződés), sárgaság, fekélyek, vérzések kóros folyamatokat jeleznek. Sárgaságot az alábbi betegségek okozhatnak: isoerythrolysis (hasonlóan a csecsemők besárgulásához) vagy bélszurok retenció. Nyálkahártya-vérzéseket újszülött csikókban legtöbbször vérmérgezés idézi elő, ritkábban a vérlemezkék betegsége. A cianotikus nyálkahártya súlyos oxigénhiányt és vagy legtöbbször valamilyen szívrendellenességet jelez. A lila nyálkahártya látható vérmérgezés és sokk esetén. Tapintsd át a has- és mellkasfalat is, a sérvek és a bordatörések mihamarabbi észlelése érdekében. Ha a köldökcsonk vérzik, akkor mindenképpen javasolt egy műanyag csipesszel lezárni azt. A köldökcsonk fertőtlenítése 0,5 %-os klórhexidinnel 1-3 napig, naponta 2-3-szor javasolt.

Az újszülött csikó nem rendelkezik immunfehérjékkel így védtelen a kórokozókkal szemben. A kórokozókkal szembeni védelemben kulcsfontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű föcstej felvétele. A lovak méhlepénye 6 rétegből áll, ami miatt a kanca véréből a nagyobb méretű molekulák a vemhesség során nem vagy csupán alig jutnak át a magzatba, így az ún. immunfehérjék, más néven globulinok sem. A csikó az első pár szopás alkalmával föcstejet (sárgás színű, sűrű, ragadós anyag) vesz fel, amelynek a megemésztésével hozzájut a számára nélkülözhetetlen immunfehérjékhez. A kanca a vemhesség utolsó heteiben termeli a föcstejet, egyfajta válaszként a hormonális változásokra. A kolosztrumot könnyen meg lehet különböztetni a tejtől. Az újszülött csikó vékonybelében olyan speciális sejtek találhatók, amelyek segítségével a bélből egy aktív folyamat révén az immunglobulinok a csikó szervezetébe jutnak. Ideális esetben a csikó elég föcstejhez jut, és ezáltal kialakul a védettség, más néven a passzív immunitás. A csikó csak akkor lesz védett a kórokozókkal szemben, ha ez a folyamat zökkenőmentesen és minél hamarabb lezajlik. A csikónak 24 órája van arra, hogy a kolosztrumból az immunglobulinok felszívódjanak a szervezetébe. Fontos részlet, hogy a felszívódás hatékonysága az órák előrehaladtával rohamosan csökken.

Mindenképpen ellenőriztesd a csikó immunglobulin (IgG) ellátottságát is állatorvosoddal. A vizsgálatot a születés után 12-24 órával érdemes elvégezni. Ha a csikó megfelelő mennyiségű és minőségű kolosztrumot fogyasztott, ami sikeresen fel is szívódott a bélrendszeréből, akkor ellenanyagszintje 800mg/dl felett lesz (ideális 1500-2000mg/dl). 400 mg/dl alatti értéknél mindenre kiterjedő állatorvosi vizsgálat szükséges, valamint plazma-átömlesztés és antibiotikum terápia is. A csikók 10-20%-a azonban nem jut hozzá, olyan mennyiségű immunfehérjéhez, ami védelmet nyújtana számára, és ez végzetes következményekkel járhat.

Koraszülöttség és éretlenség

Fontos azt is felismernünk, ha esetleg a csikó a születés után koraszülöttséget vagy éretlenséget mutat. Koraszülött csikónak nevezzük, ha 320 napnál fiatalabb magzat jön világra. Az ilyen újszülöttek általában kisebb méretűek és rossz kondícióval rendelkeznek. A kupola-szerű agykoponya, laza ízületek és hajlítóinak, a kéztő és a csánk csontosodásának befejezetlensége, befordult szemhéj másodlagos szaruhártyafekélyekkel egyaránt gyakori jelenségek a koraszülött csikóknál. Az éretlen csikók jellemzően nagyobb méretűek és sokszor szintén gyenge kondíciójúak, de időben, sőt akár a vártnál később születtek. Gyakran fordul elő náluk a hajlítóinak kontraktúrája, a hosszú szőrzet illetve, hogy a metszőfogak már teljesen áttörték az ínyt. Mindkét típusra jellemző a gyenge szopási reflex, gyenge hőszabályozási és vércukorszint-szabályozási képesség, csökkent vesefunkció és vizelet, illetve az emésztőrendszer különböző működési zavarai. A 320. nap előtt érkező csikót koraszülöttnek tekintjük, ezen csikók kivétel nélkül, azonnali intenzív, ellátást igényelnek kórházi körülmények között.

Magzatsurok retenció és a Klistier alkalmazása

Az emésztőrendszer működésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy a csikó az ellést követő 2-3 órával kezdje meg a mekónium ürítését. Az erőlködő és farkát zászlósan tartó csikó sokszor bélszurkot szeretne üríteni, ami valamilyen oknál fogva beszáradt vagy betömörödött. Ne hagyd, hogy a csikó erőlködjön, mert ez végbélirritációhoz, kólikához, bélgyulladáshoz, extrém esetben húgyhólyagrepedéshez vezethet. Ilyenkor az állatnak első körben beöntésre vagy akár infúzióra és görcsoldóra is szüksége lehet.

Sok helyen a csikók a születés után rutinszerűen kapnak 250-500 ml szappanos vizes beöntést egy Foley katéteren keresztül. Ezt csak akkor csináld magad, ha korábban egy szakember pontosan megmutatta, hogyan kell elvégezni és minden hozzávalóval rendelkezel, mert például egy merev műanyag csővel vagy akár egy túl gyorsan adott beöntéssel perforálhatod a végbelet. Bélszurok retenció esetén ne próbálj fecskendővel paraffinolajat a csikó szájába adni, mert az újszülött csikó könnyen nyel félre; ami nagyon súlyos tüdőgyulladáshoz vezet. Ráadásul a paraffin 24 óránál hamarabb nem ér végig a bélrendszeren és nem is lazítja a bélszurkot. A bélszurok elleni kezelés történhet szájon át adott olajos anyagokkal (paraffinolajjal, ricinusolajjal és ne adj’ isten étolajjal) vagy Klistier alkalmazásával. Én ez utóbbit ajánlom a következők miatt. A szájon át adott hashajtókkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy azokat szigorúan csak az első szopás előtt szabad alkalmazni. Ha a hashajtó olajokat a föcstej felvétele után vagy közben adjuk be a csikónak, akkor az olajok rontják a föcstejben lévő védőanyagok (immunglobulinok) felszívódását. A Klistier nevű állatgyógyászati készítményt ezzel szemben a „problémás helyre”, a csikó végbelébe kell befecskendezni. Ennek előnye, hogy végbélen át kell alkalmazni, így azonnal hat.

További teendők a csikó táplálása és gondozása során

Az étvágy és táplálékfelvétel helyes megítélése szintén egy alappillér a csikó felmérésében. Ezt akár óránként többször is megteszi alkalmanként 1-3 percig. Az a csikó, ami születés után 2-3 órán belül nem szopott, majd ezek után legalább 1-2 óránként nem áll fel enni, betegnek tekinthető és azonnali segítségre szorul. Ebben az esetben szükséges a föcstejet is orr-nyelőcső szondán keresztül beadni a csikónak. Ajánlott 500-1000 ml jó minőségű kolosztrumot 2-3 részre elosztva beadni, az anyaállattól vagy másik kancától negatív NI (neonatal isoerythrolysis) teszt után. Ezt végezze állatorvos vagy megfelelő állategészségügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy. Az egészséges csikók napi folyadékfelvétele rendkívül magas, akár a testtömeg 25-30%-a is lehet, de legalább 15%. Ez 7-15 liter tejet jelent naponta. A nagymennyiségű folyadék felvétel ellenére a vizeletürítés gyakran az első 12 órában nem történik meg, utána viszont minden felállásnál meg kell, hogy történjen és vizeletnek teljesen átlátszónak kell lennie.

A föcstejet a kanca az ellés után kb. 48 óráig termeli. Ennek összetétele más, mint a kancatejnek, annál jóval koncentráltabb, magasabb az energia-, fehérje- és ásványianyag tartalma is. Ez tartalmazza a csikó számára létfontosságú védőanyagokat is, amihez a csikó más módon nem jut hozzá. A tőgy állományában már hetekkel az ellés előtt elkezdődik a föcstej védőanyagainak képződése. Ezért a tőgyben ilyenkor képződő „tejet” ne fejjük ki, mint arra sok lovasember buzdítja az először ellő kanca gazdáját, mert ezzel a csikót megfosztjuk a számára fontos védőanyagoktól. Az egészséges csikó a születés után általában 1 órán belül feláll, és 1,5-2 órán belül szopik is. Így tökéletesen fel tudja venni a föcstejben lévő védőanyagokat, mert a föcstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületés után 2 órán belül hozzájut. A fel nem vett föcstej pótlásának léteznek egyéb lehetőségei is.

A késői köldökzsinór-ellátás önmagában nem növeli a mekónium aspirációs szindróma kockázatát. Sőt, egyes szakértők szerint, mivel a késleltetett elválasztás javítja az újszülött oxigénellátását és keringését, ezáltal csökkentheti a magzati stressz kialakulásának esélyét, ami elméletileg csökkentheti a mekónium ürítésének valószínűségét a magzatvízbe a vajúdás alatt. A lényeg az, hogy a késői köldökzsinór-ellátás egy biztonságos és jótékony gyakorlat a legtöbb újszülött számára, és nem kell aggódni amiatt, hogy negatívan befolyásolná a magzatsurok ürítését vagy növelné a MAS kockázatát.

tags: #ujszulott #csiko #magzatszurok #elhajtasa #klistier