Érzékeny, de sok családot érintő téma a gyermekkori fitymaszűkület. Meddig normális? Mikor kell orvoshoz fordulni vele? Hogyan kerülhető el a műtét? Kezdetnek nem árt tisztázni néhány alapfogalmat! A szülőknek meg kell tanítani és rá kell szoktatni a kisfiúkat arra, hogy fürdéskor a fitymát hátrahúzva szappannal mossák meg alaposan a fütyijüket.
Ezzel kapcsolatban a szomszédtól, a játszótéren vagy egymástól próbálnak információkat szerezni az anyukák. Nincs olyan nap az urológiai rendelésen, hogy ne találkoznánk ezekkel a bajokkal: letapadás? szűkület? A baba megszületésekor a fityma teljes egészében hozzá van tapadva a makkhoz. Néhány hónapos korban a fityma magától kezd elválni a makktól, így a fütyi tisztogatás megkezdhető.
Mi az a fityma?
A fityma (más néven fedőbőr) a makkot borító bőrréteg. A fityma a makkot fedő, normális esetben hátrahúzható bőr. Nagyon fontos a szűkületet elkülöníteni a fityma úgynevezett sejtes letapadásától. Miért? Mert újszülött és csecsemőkorban szinte minden fiú fitymája a makkhoz tapad, ami miatt a fityma nem húzható hátra, de ez önmagában még nem jelent problémát! Ugyanakkor - ezzel párhuzamosan - egy élettani szűkület is fennáll ebben a korban, ami a letapadással együtt hatéves korig fokozatosan oldódik.
A fitymaszűkület (phimosis) fogalma
A fitymaszűkület (vagy más néven fimózis) egy olyan állapotot jelent, amikor a fiúgyermek fitymája szorosan illeszkedik a makkra, és nehezen vagy egyáltalán nem húzható vissza. Fitymaszűkület esetén a fedőbőr nyílása annyira szűk, hogy a fityma nem húzható hátra. Fitymaszűkület esetén túl kicsi a nyílás és nem húzható hátra a fedőbőr a péniszen. Ritkán a szűkület olyan súlyos is lehet, hogy pontszerűvé válik: ez azt jelenti, hogy annyira kicsi a bőrön található nyílás, hogy még a vizelés is nehezen talál utat magának.
A fitymaszűkület okai
A fitymaszűkület gyermekkorban akkor válik problémává, ha tüneteket okoz. A fitymaszűkület gyermekkorban például nehezítheti a higiéniai gyakorlatokat és esetlegesen fájdalmat okozhat. Ritkán, de előfordulhat, hogy a szűkület miatt a vizelet kifolyása is nehezített. A fitymaszűkület okai különbözőek lehetnek, és a jelenség többnyire természetes, a csecsemők és kisgyermekek fejlődési folyamatának része. Sok esetben tehát a fitymaszűkület gyermekkorban teljesen normális része a fiúk fejlődésének.
A fityma (a makkot borító bőrréteg) kezdetben szorosan illeszkedik a makkra, de idővel általában lazul és rugalmassá válik. Előfordulhat azonban, hogy hiba csúszik a rendszerbe és megmarad a fitymaszűkület gyermekkorban.
Fitymazsák ragadása
A fityma és a makk közötti területen előfordulhat, hogy a bőr szerves anyaggal (pl. sejtváladékkal) tapad össze, és ezáltal megnehezíti a fityma visszahúzását. Az egyszerű letapadás, amikor a magzati életben a fityma és a makk között kialakult sejtes összetapadás még nem oldódott fel.
Gyulladás és hegesedés
Gyulladás vagy kisebb sérülések miatt kialakult hegesedés is okozhat fitymaszűkületet. A szerzett fitymaszűkület hátterében leggyakrabban egy hegesedéssel járó betegség (lichen sclerosus) áll, amely az addig normálisan fejlődő gyermeknél általában 7-10 éves kortól a fityma fokozatos hegesedését és beszűkülését okozza. Akkor is gond lehet a fityma hátrahúzásával, ha idejekorán, már 1-3 éves korban erőltetjük. Ezzel ugyanis apró repedéseket okozhatunk a fitymabőrön, amelyek maguk is heggel gyógyulnak, és végső soron valódi szűkülethez vezetnek.
A fitymaszűkület gyermekkorban
A fityma (a makkot borító bőr) a csecsemők születésekor feszes, de általában 2 éves korukra meglazul. 6 éves korig a fityma tovább lazul, és elkezd elválni a pénisz fejétől. A legtöbb fiú 17 éves korára képes lesz teljesen visszahúzni a fitymáját. A fitymaszűkület tehát egy normális, fizológiás folyamat a kisgyermekek körében. Ha azonban a fitymaszűkület a gyermekkorban később is fennál, az probléma lehet. Becslések szerint a 16 éves korú fiúk körülbelül 1%-át érintheti a fitymaszűkület.
Az idő előrehaladtával a 2-4 éves korú gyermek elkezd érdeklődni a teste iránt, elkezdi húzogatni a fitymáját, erekciója lesz, ami a letapadás és az enyhe szűkület természetes oldódásához vezet.
Veleszületett fitymaszűkület esetén a fenti folyamat nem megy végbe és a fityma olyannyira szűk, hogy akár a vizelést is akadályozhatja.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a fitymaszűkület gyermekkorban fennmarad vagy idővel súlyosbodik, az problémákat okozhat. A fitymaszűkület tünetei minden gyermeknél kicsit eltérőek lehetnek. Beszélgessünk gyermekünkkel, teremtsünk olyan biztonságos légkört ahol megoszthatja érzéseit, tüneteit. A fitymaszűkület később, idősebb fiúk körében további problémákat és tüneteket okozhat. A fitymaszűkület negatívan befolyásolhatja a szexuális életet, ugyanis fájdalmat okozhat az erekció során vagy akár merevedési zavart is.
Ha a gyermeknek panaszai vannak, illetve ha 5-6 éves korban sem lehet még hátrahúzni a fitymát, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha a fityma alól genny csorog, a fütyi vége bepirosodik, beduzzad, akkor fitymagyulladással van dolgunk. Kifejezett, illetve fokozódó fitymaszűkület következtében kialakult vizelési akadály esetén is orvosra van szükség.
Mire gondolunk? Amikor a vizelet előbb felfújja a fitymazsákot, s csak ezt követően ürül a szűk nyíláson keresztül a pisi, akkor minden esetben orvosi vizsgálatra van szükség. Előfordulhat az is, hogy a szűk fityma a makk mögé szorul, ahol beödémásodik, s ahonnan egy idő után már lehetetlenné válik a visszahúzása. Ezt az egyébként fájdalmas állapotot paraphimosisnak nevezzük, szintén orvosi ellátást igényel.
A fitymaszűkület kivizsgálása és kezelése
A fitymaszűkület kivizsgálása általában az urológus orvos feladata. Ha a szülők észlelik, hogy a gyermek fitymája szűk, vagy ha a gyermek panaszkodik fájdalomról vagy kényelmetlenségről ezzel kapcsolatban, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni. A szakorvos (urológus vagy gyermeksebész) a szükséges vizsgálatok elvégzése után meg tudja állapítani, hogy szükséges-e kezelés.
Anamnézis felvétele
Az orvos megkérdezi a szülőket vagy a gyermeket a tünetekről és azok időtartamáról.
Fizikai vizsgálat
Az orvos alapos fizikai vizsgálatot végez, melynek során megvizsgálja a fitymát, a makkot és a környező területet. A vizsgálat során értékeli a fityma mozgékonyságát és megpróbálja visszahúzni azt.
Kezelési terv
Az orvos a vizsgálatok eredményei alapján elkészít egy kezelési tervet.
Várakozás és figyelés
Ha a fitymaszűkület nem okoz fájdalmat vagy más tüneteket, az orvosok gyakran azt javasolják, hogy várakozzanak és figyeljék meg a fejlődést.
Fityma kíméletes tágítása
Az orvos tanácsával és segítségével a szülők megpróbálhatják kíméletesen tágítani a fitymát otthon. Ehhez általában javasolt naponta néhány percig finoman visszahúzni a fitymát. Két-három éves kor után a fitymatorna két okból is előnyös: a korábban már említett sejtes letapadás oldódását eredményezi, illetve elősegíti az enyhe-közepes szűkület tágulását. A kellő tágulat elérése érdekében a fitymatorna során fokozatosan szoktatjuk hozzá a bőrt a táguláshoz, ami annyit jelent, hogy mindig csak annyira húzzuk fel a makkról, amennyire még nem kényelmetlen a gyereknek. A tornát érdemes naponta többször egy-két percen keresztül végezni. Ideális, ha a bőrt fürdés közben tornáztatjuk, a fürdővízben a fityma bőre ugyanis felpuhul és így kisebb az esélye a berepedés okozásának. A fitymatorna sikerességéhez a fokozatosság és a rendszeresség jelenti a kulcsot.
Páciens oktatás
Az orvosok gyakran oktatják a szülőket a megfelelő higiéniai gyakorlatokról, például a fityma alatti terület tisztításáról. Óvatosan végezzük, mindig egy kicsit lejjebb tolni a fitymát, amennyit enged. Nem egyszerre az egészet, hogy ne okozzunk felesleges fájdalmat a babának. A nem megfelelő tisztítás komoly gondot okozhat. Ugyanis a fityma alatt felgyülemlő fehér színű, faggyú szerű váladék, az ún. smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni.
Szobatisztaság kialakítása után rá kell őket szoktatni, hogy minden pisilésnél a fitymát húzzák hátra (ameddig a letapadás engedi) és pisilés végeztekor a bőrt húzzák vissza. Ezáltal elkerülhető az újbóli letapadás.
Szteroidos krémek
Ha a gyerek hat éves koráig természetes úton, vagy fitymatornát követően sem oldódik a szűkület, annak pontos felmérése érdekében érdemes felkeresni a szakorvost. Ha szignifikáns mértékű szűkülettel találkozik, akkor a gyereknek körülbelül négy-hat hétig szteroidos kenőcsöt kell használnia. A kenőcsöt az érintett területre vékonyan, napi egy-két alkalommal kell felvinni. A helyi szteroidos kenőcsök alkalmazása rendkívül magas sikerességgel növeli a fityma rugalmasságát.
Szükség esetén műtét
Amennyiben ez hatástalannak bizonyul, akkor csak a műtéti megoldások jöhetnek szóba, az elváltozások súlyosságától függően a fitymaplasztika ill. körülmetélés (circumcisio). Ha már semmi sem használ, és az orvos úgy ítéli meg, hogy mindenképpen műtétre van szükség, akkor enyhe szűkület esetén egy úgynevezett dorsalis bemetszés is elégséges lehet. Mivel ilyenkor a fitymabőrt nem távolítják el, ezért van rá némi esély, hogy a szűkület újra kialakul majd. Biztosabb megoldást jelent a körülmetélés (circumcisio), ami az előbőr (bel- és küllemez) eltávolításával jár. A műtét megtervezése a szülővel megbeszélve, egyéni elbírálás alapján kell, hogy történjen.
A körülmetélés (circumcisio) a férfi nemi szervről eltávolításra kerül a fityma, vagyis az előbőr. A körülmetélésnek lehetnek egészségügyi, kulturális és vallási okai is. Egészségügyi okok lehetnek: Fitymaszűkület (fimózis): az előbőr túl szűk, így nem lehet a makkról hátrahúzni. Ez csecsemőkorban normális is lehet, ha azonban felnőttkorban is fennáll, műtéti indikációt jelent, mivel vérkeringési problémákat és tisztán tartási nehézséget okozhat. Parafimózis: ritka állapot, amikor az előbőr hátrahúzása után a visszahúzás akadályozott. Ez rendkívül fájdalmas, és azonnali, sürgősségi ellátást igényel, ugyanis az előbőr elszoríthatja a makk vérellátásért felelős ereit. A makk visszatérő gyulladása (balanitis). A pénisz rosszindulatú daganata: piros, szemölcsszerű növedékek, illetve fekély jelentkezhet a péniszen vagy az előbőrön.
Ezeket a beavatkozásokat altatásban végzik. Mindenről részletes felvilágosítást kapnak az aneszteziológiai ambulancián. Műtéti megoldásokról pedig az urológus orvos tájékoztatja a szülőket. Egynapos kórházi bent tartózkodást igényelnek a beavatkozások. Műtét után tíz napig az ülőfürdőt kerülni kell.
Kórházi szülési protokoll és a természetes szülés folyamata
Összefoglalás
A fitymaszűkület gyermekkorban az életkortól, a fityma szűkületének mértékétől, és az okozott tünetektől függően változhat. Fontos megjegyezni, hogy a fitymaszűkület gyakran természetes része a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének, és idővel magától megoldódik. Azonban néhány esetben szükség lehet kezelésre vagy orvosi beavatkozásra. A szülőknek oda kell figyelniük gyermekük intim higiéniájára, és ha aggodalomra ad okot bármi, forduljanak szakemberhez.
tags: #korulmeteles #hany #honapos #korban