A magyar védőnői szolgálat egyedülálló és kiemelkedő módon van jelen az egészségügyi alapellátásban. Munkájuk és tevékenységük alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel.
A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is. Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben.
A magyar védőnői szolgálat története és képzése
A Védőnői Szolgálat története 1915. június 13-án kezdődött Budapesten, amikor Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével megszületett az Országos Stefánia Szövetség "az anyák és csecsemők védelmére". Ennek részeként jött létre a Védőnői Szolgálat. E szervezet orvosi bizottsága elnökének, Heim Pálnak a kezdeményezésére a gondozóképzést a Stefánia Szövetség indította el a Központi Védőnőképző Iskolában 1916-ban. 1917. november 14-én kelt Ugron Gábor belügyminiszter 135 840. Életre hívták a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”).
A képzés fejlődése során 1975-től 3 éves képzésben részesültek a tanulni vágyók, majd 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált. A Magyar Védőnők Egyesülete tömöríti az ország védőnőit. Továbbképzéseket szervez, valamint érdekvédelmi szervezetként felügyeli a védőnőket érintő jogszabályok megalkotását és változását.
A védőnő feladatai a várandósság alatt
A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik. A várandós jogosult trimeszterenként legalább 1 alkalommal védőnői gondozást kapni. A várandós tanácsadáson nem csak vérnyomásmérés történik, hanem sokkal többről van szó. A terhesség és a magzat fejlődésének követése a védőnő feladata. A terhesgondozás keretében életviteli tanácsokat ad, válaszol a kismama kérdéseire, felkészíti őt a szülésre és az újszülött fogadására. Amikor kiderül, hogy várjuk a babát, hirtelen rengeteg bizonytalanság, kérdés halmozódik fel bennünk. Az ezzel kapcsolatos összes kérdésünkre választ kaphatunk a tanácsadáson, átbeszélhetjük a bizonytalanságainkat, aggodalmainkat a védőnővel. Tájékoztat, mikor hova kell menni, mi fog ott történni, átnézhetjük együtt a vizsgálati eredményeket, tanácsot ad, mire van, lehet szüksége a babának, segít felkészülni a szülésre, szoptatásra, csecsemőgondozásra.
A védőnő elvégzi a szükséges vizsgálatokat is, melyeknek igen nagy jelentősége van a korai felismerésben. A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez.
- testsúlymérés
- testmagasság mérés (első alkalommal)
- alsóvégtagok megtekintése
- emlők megtekintése, esetleges tapintásos vizsgálata
- haskörfogat mérés
- vérnyomásmérés
- pulzusszámlálás
- magzati szívműködés-vizsgálat (16. héttől)
Mi a szülésznő szerepe a terhesség alatt?
Segítség a szülés utáni időszakban és a gyermek gondozásában
Ő az első szakember, akit értesíteni kell a baba megszületéséről és ő az, aki a hazaadást követő napokban elsőként meglátogatja a családot, hogy segítséget adjon a csecsemőápoláshoz (szoptatáshoz, fürdetéshez, öltöztetéshez, stb.). A gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetelt követően 48 órán belül meglátogatja, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük. Ha szükséges, akkor gyakrabban, egyébként 6 hetes korig hetente, majd egy éves korig havonta látogatja a családot. A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak: egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő.
Miután hazaérkezünk a kórházból, talán akkor ér minket a legnagyobb pánik. Azt se tudjuk, hogy kell felvenni a babát, büfiztetni, fürdetni, mibe kell öltöztetni, hány foknak kell lenni a szobában, melyik krém mire való stb. Szoptatással is bajlódunk bőven. Megijedünk a baba minden apró hangadásától, ami számunkra nem természetes és még sorolhatnánk a sok bizonytalanságot. A védőnőnek elmondhatjuk az összes ügyetlenségünket, panaszunkat, kétségeinket, ő meghallgat, és biztosan tudja a választ, vagy mindig van ötlete a probléma megoldásához. Hozzá kell fordulni, ha gond van a szoptatással, etetéssel, a gyermek viselkedésével, alvásával, vagy súlyfejlődésével. A védőnő figyeli a baba egészséges fejlődését fizikailag, értelmileg és érzelmileg egyaránt.
Szoptatás támogatása
A területi védőnők manapság egyre hangsúlyozottabban hívják fel a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, s különösen az első 6 hónapban fokozott figyelemmel kísérik a szoptatás folyamatát, megtanítják a helyes technikát, és a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira adnak tanácsot. A hat hónapos korig tartó igény szerinti kizárólagos szoptatás ösztönzése, a szoptatás gyakorlatának megtanítása. A szoptatással kapcsolatos problémák megelőzése és megoldásában segítségnyújtás.
Fejlődés nyomon követése és szűrővizsgálatok
A gyermek első hat évében a területi védőnők az eleinte gyakoribb, majd később ritkuló családlátogatások, illetve tanácsadás keretében folyamatosan részt vesznek a gyermek gondozásában. Az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti okok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek testi, mentális, lelki fejlődését fokozott figyelemmel kísérik. A védőnő a házi gyermekorvos legközelebbi munkatársa és legfontosabb segítője. Jelzi a házi gyermekorvosnak, ha a nebuló szellemi, vagy testi fejlődésében valami problémát érez.
A védőnői feladatkörben elvégzendő szűréseket rendeletek szabályozzák. Eszerint a védőnőknek a gyermek 1, 3, 6 hónapos korában a testi fejlődés (súly, hossz, fej-, és mellkörfogat), a pszichomotoros és a mentális fejlődés, illetve az érzékszervek működésének (látás, kancsalság, hallás) vizsgálatát kell elvégezniük, valamint a BCG-heg ellenőrzését és a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát. 1 éves életkorban és aztán 6 éves korig évente a testmagasság, testtömeg vizsgálatát, a fejlődés, tápláltsági állapot értékelését, az esetleges fejlődési problémák: a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, a magatartásproblémák vizsgálatát végzik. De ide tartozik az érzékszervek működésének szűrése, a beszédfejlődés kontrollálása és a mozgásszervek elváltozásának szűrése (lúdtalp, gerinc-elváltozások) is. 3-6 éves életkor között évente megmérik a gyermek vérnyomását.
Az alábbi táblázat összefoglalja a védőnői szűrővizsgálatok ütemezését a gyermek életkora szerint:
| Életkor | Vizsgálatok |
|---|---|
| 1, 3, 6 hónap | Testi fejlődés (súly, hossz, fej-, mellkörfogat), pszichomotoros és mentális fejlődés, érzékszervek (látás, kancsalság, hallás), BCG-heg, pajzsmirigy tapintás |
| 1-6 év (évente) | Testmagasság, testtömeg, fejlődés, tápláltsági állapot értékelése, pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák vizsgálata, érzékszervek szűrése, beszédfejlődés kontrollja, mozgásszervek elváltozásai (lúdtalp, gerinc) |
| 3-6 év (évente) | Vérnyomásmérés |
Szülői kérdőív
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. Ennek elsődleges célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése és a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének nyomonkövetéséhez. A Szülői kérdőív az alábbi fejlődési területeket érinti: nagymozgás, finommotorika, kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális fejlődés. A Szülői kérdőívet 1 hónapos és 6 éves kor között összesen 12 alkalommal tölti ki a szülő.
A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján, továbbá segíthetik gyermekük fejlődését a megfelelő környezet biztosításával, valamint időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeli, elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő támogatással, fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhetők. A védőnő előzetesen tájékoztatja, felkészíti a szülőt az adott életkorban várható fejlődés menetéről, megbeszéli a szülővel az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, az azokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, a felmerülő kérdéseket, annak érdekében, hogy a szülő jól értse, mit kell figyelnie és hogyan kell megválaszolnia a kérdést, illetve kitöltenie a kérdőívet.
A védőnői ellátás kötelező jellege és elérhetősége
A védőnői ellátás az egészségügyi alapellátás körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni arról, hogy a védőnő a gyermekes családok rendelkezésére álljon. 2017 óta a védőnői ellátás kötelező, nem lehet lemondani. A védőnői szolgálat mindenki számára elérhető, ingyenes népegészségügyi feladatokat szem előtt tartó ellátási forma.
A védőnő területe a számára megállapított körzet, tehát védőnőt nem kell választanunk, hanem a lakhely szerinti illetékes területhez fogunk tartozni. A körzeti védőnő városban, falun és kistérségen dolgozik, egy adott körzet tartozik hozzá. A védőnő, a házi gyermekorvossal ellentétben nem választható, azt a szakembert kell felkeresnünk, ahol életvitelszerűen élünk, függetlenül attól, hogy hova szól a lakcímkártyánk. Amennyiben lakóhely szerinti gyermekorvost választjuk, a védőnő szorosan együttműködik a gyermekorvossal a gyermek ellátása során, és többnyire egy épületben dolgoznak.
A védőnő további feladatai és szerepe
Iskolai védőnő
Van olyan védőnő, aki az iskolában dolgozik. Ő végzi az előírt szűrővizsgálatokat, gondoskodik az iskoláskorban aktuális védőoltások beadatásáról. Jelzi a házi gyermekorvosnak, ha a nebuló szellemi, vagy testi fejlődésében valami problémát érez. Az iskolai védőnők a 6-18 éveseket látják el sőt a 18 év feletti középiskolai tanulókkal is foglalkoznak. Feladatuk az egészségmegőrzés érdekében való tevékenykedés: közreműködnek az előírt orvosi vizsgálatok, a szűrővizsgálatok, a védőoltások szervezésében és lebonyolításában, részt vesznek az iskolai helyiségek, a környezet, az étkeztetés higiénéjének ellenőrzésében.
Kórházi védőnő
Az egészségügyi szakellátásban kórházi védőnőket találunk, akik a várandós- és gyermekágyas anyák ellátásában, az egészségnevelésben, a szoptatás segítésében, az anya és az újszülött hazabocsátásának előkészítésében vesznek részt.
Családvédelmi Szolgálat
Védőnők dolgoznak a Családvédelmi Szolgálatnál is. Ennek a szervezetnek a dolga a családtervezési ismeretek terjesztése, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, támogatása (az abortusz megelőzése, illetve a döntését meghozott nő támogatása).
Mentális és szociális támogatás
A családok egyik legfontosabb szövetségesei lehetnek, ha megértjük, hogy ők értünk és nem ellenünk vannak. A védőnő szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) tanácsot nyújt. Az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez is segítséget nyújt a területi védőnő, együttműködve a házi gyermekorvossal vagy szükség esetén más szakemberrel. A gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése szintén védőnői feladat.
A védőnő köteles értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, a háziorvost, illetve a hatóságokat a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban.