W. Ungváry Renáta szoptatási tanácsadó több mint tízéves működése alatt arra a következtetésre jutott, hogy az alapvető ok egy félreértés: sokszor egyszerűen nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is az a szoptatás. Az emberek többségének a szoptatás nem több, mint táplálás. Pedig jóval több ennél. Ha eddig állandóan azon aggódtál, van-e elég tej a melledben, akkor most megnyugtathatlak, nem eleven cumisüveg, hanem a természet élő és virágzó csodája vagy! A bajok, problémák, kudarcok nagyobb része épp akkor keletkezik, ha nem erre gondolsz, amikor szoptatsz.
Soha nem kell elcsüggedned, hiszen egyetlen korty is több a semminél, és semmi akadálya annak, hogy te és a babád mindketten élvezhessétek a szoptatást a magatok egyéni módján.
Tévhitek a szoptatásról és a valóság
Számos makacs tévhit kering a szoptatással kapcsolatban, amelyek nemcsak felesleges aggodalmat keltenek, de akár káros következményekkel is járhatnak az anya és a baba egészségére nézve.
1. tévhit: A szoptató nő nem ehet bizonyos ételeket
Tévhit: A szoptató nő nem ehet se káposztát, se babot, se narancsot, epret, egyéb gyümölcsöt meg végképp nem, sőt vigyáznia kell a hagymával, fokhagymával és még a tejjel is.
Valóság: Egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan tudományos adatok, amelyek igazolnák a káposztafélék, a babfélék, a bogyós gyümölcsök, a rostok, a laktóz és bármi más étel fogyasztásának kártékony voltát. A világ nagy, az étkezési kultúrák, alapanyagok sokfélék, egymástól markánsan eltérőek. Vagyis: szinte mindenhol azt feltételezik, hogy amit az anya eszik, az megy egy az egyben a tejbe. PEDIG NEM!
Hiába iszol laktózmentes tejet, attól a te tejed laktóztartalma változatlan marad. Hiába eszed kilószámra a vitamintablettákat, a tejed vitamintartalmát nem növelheted a normális mennyiség fölé. De igen, átmegy! Ám az esetek túlnyomó többségében egészen kicsi mennyiségek.
Ennek valószínűleg az a célja, hogy a baba így, az anyatej közvetítésével, az anyatej biztonságos közegében ismerkedhessen meg a család (és anyukája) kedvenc, gyakran fogyasztott ízeivel, ételeivel. Így, amikor majd közvetlenül találkozik ezekkel az ételekkel, már nem lesznek számára ismeretlenek. A szoptató nőnek különösen ügyelnie kell arra saját érdekében, hogy ne üres kalóriákkal tömje magát, hanem értékes, tartalmas, friss élelmiszerekkel, amelyek bőségesen ellátják vitaminokkal, ásványi anyagokkal, fehérjével, másodlagos növényi anyagokkal, értékes zsírokkal. Fontos, hogy hozzájussál természetes rostokhoz, friss, nyers gyümölcsökhöz, zöldségekhez, például a nyár helyben termő, érett, vitamindús idénygyümölcseihez, az eperhez, málnához, ribizlihez, jostához, szederhez is. Ezek bioflavonoid- és vitamintartalma igen jelentős.
Kivétel: Ritkán, ha tényleg kilószámra eszel bizonyos ételeket, előfordulhat csalánkiütés a babánál. Ha a baba allergiával reagál arra a kevés tehéntejfehérjére, ami a tejet ivó nő tejében megjelenik, kialakulhat bélgyulladás, mely piros vérpöttyök formájában jelentkezhet a székletben. Ilyenkor indokolt a tej és az összes tejtermék következetes mellőzése, ami sokszor meg is szünteti az alkalmi vérezgetést.
2. tévhit: A szoptatás tönkreteszi az anya testét
Tévhit: „Tönkreteszi a szoptatás, leszívja még a csontját is a gyerek” - vonja le a következtetést a kívülálló, amikor meglátja a sápadt, karikás szemű, véletlenül épp beteg anyát.
Valóság: A problémák hátterében nem a szoptatás, hanem a vitaminokban, rostokban szegény táplálkozás áll. A szoptatásra épp az ellenkezője igaz: a hosszú távú szoptatás igazolhatóan csökkenti a csontritkulás kockázatát.
Hogyan termel tejet egy nő teste?
3. tévhit: Ha a baba sokat bukik, ritkábban kell szoptatni
Tévhit: Ha sokat bukik, szoptasd ritkábban!
Valóság: Nincs tudományos igazolás arra, hogy a hosszabb szoptatási időközök csökkentenék a bukás gyakoriságát. A gyakorlatban éppen az ellenkezője igaz: a gyakrabban szoptatott baba hasába egyszerre kevesebb tej kerül, így a pocak feszülése és a bukások gyakorisága, mértéke is csökken. Az élet első két-három hónapja az alkalmazkodásról szól: a baba megszokja az emésztési folyamatokat, az ürítést, az éhség, a szomjúság, a jóllakottság, a túlevettség érzéseit, és ezek a dolgok okozhatnak némi kellemetlenséget. Ahogy a baba nő, ezek a kellemetlenségek egyre csökkennek, illetve egyre könnyebben uralhatóvá válnak.
4. tévhit: Betegség esetén nem szabad szoptatni
Tévhit: Ha beteg vagy, nem szoptathatsz!
Valóság: Betegsége válogatja, de egy kezünkön megszámolhatjuk azokat a kórokat, amelyek valóban indokolják a szoptatás abbahagyását vagy legalább felfüggesztését. Ilyen például a HIV-fertőzés, a humán T-sejtes leukémiavírus fertőzés, az aktív, kezeletlen tuberkulózis, vagy a közvetlenül a mellbimbón elhelyezkedő herpesz. A hétköznapi betegségek, fertőzések esetében éppen hogy jó megoldás szoptatni, mert így át tudjuk adni a babának a betegség ellen védő, vagy a védekezést segítő immunanyagokat.
5. tévhit: Szoptatás alatt nem lehet gyógyszert szedni
Tévhit: Szoptatás alatt nem lehet gyógyszert szedni.
Valóság: Egyáltalán nem megy át MINDEN a tejbe, amit az anya bevesz (mint ahogy az elfogyasztott ételek sem kerülnek egy az egyben az anyatejbe). A gyógyszer számos tulajdonsága határozza meg, hogy milyen mértékben és mennyi időre jelenik meg a tejben, és ebből mennyi az, ami ténylegesen hasznosul is a baba szervezetében. Ha pontosan utánanézünk a megfelelő adatbázisokban, akkor kiderül, hogy igen kevés azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyek miatt indokolt a szoptatás felfüggesztése vagy abbahagyása. A gyógyszer betegtájékoztatójában persze rutinszerűen az szerepel, hogy nem szedheti szoptató nő. Az Egyesült Államokban már csak akkor állíthat ilyet a gyártó, ha ezt konkrét adatokkal képes alátámasztani.
Ungváry Renáta személyes tapasztalatai és tanácsai
Ungváry Renáta három fiú és egy lány édesanyja, magyar-történelem szakos bölcsész, aki 1997 óta foglalkozik szoptatási tanácsadással, 2011 novembere óta magánpraxisban. Tapasztalatai és a hozzá forduló anyák történetei vezették el a szoptatás mélyebb megértéséhez és a segítségnyújtás iránti elkötelezettségéhez.
Igény szerinti szoptatás és súlygyarapodás
W. Ungváry Renáta a következők szerint vall a szoptatásról: "Sok kisbaba magától jelzi, ha jóllakott, vagy szeretne a másik mellre kerülni: elengedi, és várakozóan néz. Ha megkínáljuk ilyenkor a másikkal is, ehet, ha még éhes. Kizárólag és igény szerint szoptatott csecsemőknél kiindulhatunk abból, hogy annyit híznak, amennyi alkatuk alapján normális, ugyanis anyatejjel nem lehet túltáplálni a kisbabát."
Az anyatejet nagyon gyorsan megemészti a baba, aminek általában látványos jelei is vannak: a szoptatás hatására megindul a bélműködés, és a baba telerottyantja a pelust. Ha gyakran szopik, egy-egy alkalommal viszonylag kisebb anyatejmennyiség kerül a gyomrába, így könnyen lehet, hogy valóban éhes már egy óra elteltével is.
Éjszakai szoptatás
A babák többségénél lassul a gyarapodás üteme, amikor megduplázzák születési súlyukat. Az éjszakai szoptatás gyakoriságát jelentősen befolyásolja az anya közelsége. Bár fárasztó lehet, ha éjszaka többször is kér a baba, a tejmennyiség és a fejlődés szempontjából mégis ez az előnyös.
A La Leche Liga szerepe
W. Ungváry Renáta a La Leche Ligán keresztül talált rá a szoptatási tanácsadásra. Ez a nemzetközi szervezet olyan szoptatási tapasztalattal rendelkező anyákból áll, akik szeretnének másoknak is segíteni a szoptatási nehézségek legyőzésében, saját útjuk megtalálásában. "Magam is rengeteg segítséget kaptam tőlük. A legfontosabb: sorstársakra akadtam, akiknek egyszer már sikerült ugyanazt a problémát megoldani, amivel én éppen küszködtem. Nem is a technikai részletek voltak a legfontosabbak, hanem maga a tudat: nem lehetetlen úrrá lenni ezen a mélyponton, másnak is sikerült."
Ungváry Renáta ezen kívül az Egészségügyi dolgozók oktatását korszerű szoptatás támogatási ismeretekre is fontosnak tartja, és 2003 óta oktatóként vesz részt ebben a Szoptatásért Magyar Egyesület elnökeként. Hatalmas lépés, hogy Európában sokáig egyedülálló módon a Semmelweis Egyetemen valósult meg szakirányú továbbképzésként a laktációs szaktanácsadó képzés , melynek ugyancsak oktatója és témavezetője.
Hozzátáplálás: Mikor mit adhatunk a babának?
Nincsenek kőbe vésett szabályok a bevezetés sorrendjéről, ám annyi bizonyos, hogy a gyakran allergiát okozó gyümölcsökkel minél később kellene megismerkednie a kicsinek.
| Kor (hónap) | Gyümölcsök |
|---|---|
| 6 hónapos kortól | Alma, őszibarack, meggy. Kezdetnek pár napig egyszerre csak egyfélét adjunk, utána jöhetnek az első keverékek. |
| 7 hónapos kortól | Banán, körte, narancs, citrom, paradicsom. Ha a citrusfélék és a paradicsom kicsípik a baba száját vagy popsiját, várjunk még egy-két hónapot. |
| 8-9 hónapos kortól | Gesztenye, szilva, ringló, kajszibarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye. |
| Másfél éves korig | Kivi, ribiszke, szeder, egres, málna, eper, ananász, mangó. |