A magyar nők nagy része nincs tisztában a munkavállalói jogaival. Sokan nem tudják, hogy milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a terhesség alatt, hogy esetleg felmondási védelem alatt állnak-e, vagy hogy terhességi táppénz esetén mit csinálhatnak és mit nem.
A terhes nők és a szoptató anyák, valamint gyermekeik egészségét a munkaviszonnyal összefüggésben speciális szabályok védik, amelyek végrehajtása a munkáltatói jogokat gyakorló személy kötelezettsége. Ennek feltétele azonban, hogy a terhességet és a szülés várható időpontját a munkáltatóval közöljék.
Bejelentési kötelezettség
A munkáltató miután a munkavállaló tájékoztatta terhességéről, köteles ezt a tényt az illetékes munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek írásban bejelenteni. A formai kötöttség nélküli bejelentésben közölni kell a terhes nő nevét, életkorát, tevékenységét és munkakörét, valamint a szülés várható időpontját. A bejelentésről a munkavállaló másolatot kap, és az üzemorvost is tájékoztatni kell.
Orvosi vizsgálatok és anyavédelmi kockázatértékelés
A munkavállaló munkaidő alatt is igénybe veheti az előírt terhesgondozást, amennyiben ez munkaidőn kívül nem lehetséges vagy nem elvárható. A munkavállalónak ezen távollét idejére is jár a munkabére.
A munkáltató olyan munkahelyeken, ahol nők dolgoznak, függetlenül attól, hogy foglalkoztat-e terhes nőt vagy szoptató anyát, köteles feltárni azokat a veszélyeket, amelyek terhes vagy szoptató anyákat érinthetnek.
Foglalkoztatási korlátozások és tilalmak terhesség alatt
Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy nő a terhessége alatt végig dolgozzon, de számos korlátozás vonatkozik a munkáltatóra a terhes nők foglalkoztatása során.
Szülés előtt
A szülés előtti időszakban a következő korlátozások és tilalmak érvényesek:
- Súlykorlátozás emelésnél: rendszeresen maximum 5 kg, esetenként maximum 10 kg.
- Súlykorlátozás húzás/tolás vonatkozásában: rendszeresen maximum 8 kg, esetenként maximum 15 kg.
- Állómunka: ülőhelyet kell biztosítani, hogy a munkavállaló időnként pihenhessen; a nő a terhesség 20. hetétől maximum napi 4 órát dolgozhat állva.
- Foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munka (pl. zaj).
- Egészséget veszélyeztető anyagokkal való munkavégzés (pl. por, gáz, gőz, sugárzás, biológiai anyagok).
- A lábat nagymértékben igénybe vevő gépeken való munkavégzés (pl. lábműködtetésű prés).
- Szállítóeszközökön való munkavégzés (pl. taxi, targonca).
- Teljesítménybér: a terhesség 20. hetétől kezdve tilos.
- Fokozott balesetveszéllyel járó munka (pl. létrán való munkavégzés).
- Állandó üléssel járó tevékenység (ha nincs lehetőség rövid megszakításokra).
- Káros mértékű meleg, hideg, vagy nedvesség hatása alatt történő munkavégzés.
- Olyan munka, amelynek során a dolgozónak gyakran kell erősen nyújtózkodnia vagy nagyot hajolnia.
- Olyan munka, amelynek során a test erős rázkódásnak van kitéve.
- Fokozott pszichikai terhelés.
- Nagymértékben zavaró szaghatás.
- Dohányfüst elleni védelem, ha a leendő anya maga nem dohányzik.
- Föld alatti bányászati tevékenység.
Szülés után
A szülést követő 8 héten belül a női munkavállaló nem foglalkoztatható. Ez az időtartam koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén 12 hétre meghosszabbodik. Amennyiben a szülés előtti teljes foglalkoztatási tilalom egy korábbi szülés miatt lerövidül, úgy a védett időszak a szülést követően ugyanennyivel, de maximum 16 hétre meghosszabbodik. Amennyiben a munkavállaló a munkát a védett időszak leteltét követően újra felveszi, úgy a szülést követő 12 héten keresztül az 1., 2., 3., 4. és 7. pontban írt korlátozások és tilalmak érvényesek. Ha az anya a gyermeket szoptatja, úgy a fenti korlátozások és tilalmak a szoptatás teljes időszakára vonatkoznak!
Munkavégzési szabályok terhes és szoptató anyák számára
Éjszakai munka
Terhes nő és szoptató anya a 20:00-6:00 óra közötti időszakban nem foglalkoztatható. Meghatározott feltételek mellett a közlekedésben, a kulturális területen, az egészségügyben és a több műszakban dolgozók kivételt képeznek (22:00/23:00 óráig).
Vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzés
Terhes nők és szoptató anyák vasár- és ünnepnapokon nem foglalkoztathatóak. Kivételt képeznek a folyamatos műszakban, a vendéglátóiparban, a kulturális területen, a mikrovállalkozásoknál és a valamely munkanapon zárva tartó munkáltatónál foglalkoztatottak.
Túlóra
A napi munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát, a heti munkaidő pedig a 40 órát.
Pihenési lehetőség
A terhes nők és szoptatós anyák számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy munkaidő alatt lefekhessenek pihenni. Ez a munkavállaló számára nem jelenthet munkabérkiesést.
Munkabér továbbfolyósítása és felmentés a munkavégzés alól
Amennyiben a munka jellege a foglalkoztatási tilalom miatt megváltozik, a munkaidő emiatt lerövidül vagy egyáltalán nincs lehetőség a munkáltatónál történő foglalkoztatásra, úgy a munkavállalót a változás bekövetkeztét megelőző 13 hét átlagbérének megfelelő munkabér illeti meg.
A munkavállaló felmenthető bármilyen munkavégzés alól, amennyiben az anya vagy a gyermek életét vagy testi épségét vetélés veszélye, ikerterhesség, súlyos szív-, tüdő, vese, illetve egyéb betegség, vagy korábbi vetélés miatt veszély fenyegeti. A munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó igazolást csak tisztiorvos vagy a munkavédelmi és munkaügyi felügyelet orvosa állíthatja ki, a vonatkozó orvosi leletek alapján.
A magyar nők megdöbbentek az új, „gyötrő” abortuszszabályok hatályba lépése miatt • FRANCE 24 English
Felmondási védelem
A munkavállaló munkaviszonya a terhesség bejelentésétől a szülést követő 4 hónapig, gyermekgondozási szabadság igénybe vétele vagy részmunkaidős foglalkoztatás esetén - annak megszűnését követő 4 héten belül nem szüntethető meg rendes felmondással a munkáltató részéről. A munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali hatályú megszüntetése (Entlassung) csak meghatározott okokból és úgyszintén csak a munkaügyi és szociális bíróság jóváhagyásával lehetséges.
Határozott idejű munkaviszony esetében: Amennyiben a határozott időtartamot a munka jellege nem indokolja vagy az nem jogszabály által került meghatározásra, úgy a terhes nőt a szülési szabadság kezdetéig vagy munkavégzés alóli felmentéséig tovább kell foglalkoztatni.
Végkielégítés
A munkaviszonynak a munkavállaló részéről kilépés útján történő megszüntetését (Austritt während Karenz) a munkavállalónak legkésőbb a gyermekgondozási szabadság vagy a részmunkaidős foglalkoztatás vége előtt 3 hónappal közölnie kell, ha a munkavállaló a megszerzett végkielégítési igényjogosultságával élni kíván. Amennyiben kérdése van a végkielégítés, a terhességi-gyermekágyi segély, a szabadságigény, a szülési szabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában vagy a munkáltató részéről történő rendes felmondás ill. a munkaviszonynak azonnali hatályú megszüntetése esetén, abban az esetben kérjük, forduljon az illetékes érdekképviseleti szervhez.
Terhességi táppénz
A várandós nők 99%-a terhességi táppénzre megy szülés előtt. Sajnos vannak azonban olyan kismamák, akik nem önszántukból kényszerülnek már a terhesség korai szakaszában táppénzre menni. Ilyen rizikófaktort jelentenek a cukorbetegek, a túlsúlyosok, azok, akik átestek már több vetélésen vagy abortuszon, akik korábban császármetszéssel szültek, vagy akiknek magas a vérnyomásuk.
A terhességi táppénzt 9-es kóddal jelölik a rózsaszín lapon, ami abban különbözik egy sima, betegség esetén használt kódtól, hogy ezt nem előzi meg betegszabadság. Ebben az esetben a dolgozó nő a fizetése 60%-át kapja meg akkor, ha az elmúlt 2 év alatt folyamatosan biztosítva volt, tehát nem volt 30 napnál hosszabb szüneteltetése.
Ki jogosult táppénzre?
Nem mindenki jogosult táppénzre, aki veszélyeztetett terhes. Az ellátást csak az kaphatja, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és akinek az orvosa igazolja, hogy keresőképtelen, tehát nem tud dolgozni.
Ha a fenti feltételeknek megfelel, a várandós nőnek veszélyeztetett terhesség esetén egyből táppénz jár, azaz nem előzi meg a munkáltató által fizetett, a bér 70 százalékának megfelelő összegű, 15 munkanapos betegszabadság. Kórházi ellátás, illetve két évnél rövidebb, folyamatosan biztosításban töltött idő esetén a táppénz a kereset 50 százalékának megfelelő összeg. A táppénzt naptári napra állapítják meg, jár a szabad- és munkaszüneti napokra is, és egynapi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ez 2018-ban bruttó 138 ezer forint x 2 = 276 ezer : 30 = 9200 forintot, 2019-ben bruttó 150 ezer x 2 = 300 ezer : 30 = 10 ezer forintot jelent.
Keresőképtelenség megállapítása és teendők
Terhesség ideje alatt a veszélyeztetett terhességet a nőgyógyász vagy más szakorvos (pl.: cukorbetegség esetén a diabetológus) állapíthatja meg, az ő ajánlása alapján kapja majd a várandós anya a táppénzes papírt. Ha valaki veszélyeztetett terhes, akkor az orvosa megállapítja a keresőképtelenséget. Ebben az esetben a kismama betegszabadságra mehet, amiből évi tizenöt nap jár minden munkavállalónak, majd, amikor a betegszabadság ideje letelik, táppénzre mehet.
A keresőképtelenséget elbíráló orvosnak be kell jelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét). Ha a keresőképtelenség időtartama alatt a beteg tartózkodási helye megváltozik, és ennek következtében az orvos személye is megváltozik, erről tájékoztatni kell az ellátó orvost, aki a keresőképtelen állományba vételt lezárja, majd a lezárt keresőképtelen állományról és ezzel egyidejűleg a beteg állapotáról igazolást ad ki. Lényeges pont, hogy a tartózkodási helyről való kijárás is korlátozva van.
Nem meglepő, de az illetékes járási hivatal bármikor kijelölhet egy orvost, aki akár az otthonában is ellenőrizheti és meg is vizsgálhatja a várandós anyukát. A munkáltató is kérvényezheti az ellenőrzést, neki 15.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell ezért fizetnie. Ilyenkor a szakértő orvos a betegdokumentációban található adatok, illetve a kismama vizsgálata után dönt arról, hogy a munkáltatónak ad-e igazat.
Milyen hátrányt rejthet a táppénz terhesség alatt?
Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg elküld felmondással a munkáltatód, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak - ha mondjuk két várandósság alatt 7 és 8 hónapig vetted igénybe - több mint egy évvel csökkenti a munkaviszonyod hosszát! Azaz meglehet, ettől függ majd, hogy nem 3 hanem csak 2 havi végkielégítést kell kifizetniük, s ez akár súlyos százezreket is jelenthet neked! Szóval érdemes meggondolni, hogy valóban az egyetlen jó megoldás a táppénz terhesség alatt, vagy esetleg más, számodra jobb lehetőség is van.
Szülési szabadság
A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a várandós munkavállalók összesen huszonnégy hét szülési szabadságra jogosultak, amiből négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. Ez azonban nem kötelező, a kismama és a munkáltató megegyezhetnek másképp is.
Tippek a munkavégzés megkönnyítésére terhesség alatt
Addig is, amíg valaki abbahagyja a munkát, néhány módon enyhítheti a várandósság kellemetlenségeit. Az első trimeszterben az émelygés, a hányinger, a hányás, a szédülés, fáradékonyság, aluszékonyság okozhat gondot. Ilyenkor érdemes kerülni az erős szagokat, a munkahelyi közös kávézót, konyhát. Ügyelni kell a rendszeres folyadékpótlásra, és arra, hogy tápláló, egészséges ételeket fogyasszunk. Nem árt változtatni a napirenden, és a korábbinál többet pihenni, előbbre hozni a lefekvés időpontját.
Ha valaki egész nap egy irodában ül, jól teszi, ha napközben is többször feláll, és átmozgatja a tagjait, szabadidejében pedig a számára kellemes, nem megterhelő módon mozog. Jó lehet a séta, az úszás, a kismamáknak kifejlesztett tornák, a jóga vagy a pilates is.
Terhesség és munkavégzés Ausztriában
Ha az Ausztriába átjáró ingázóból lesz kismama és terhessége problémamentes, de átmenetileg mégis táppénzre szükséges mennie, ez nem jelenthet problémát. Az úgynevezett Freistellung teljes felmentést jelent a munkavégzés alól, egészen a szülésig.
Szülés után Ausztriában úgynevezett Karenzvereinbarungot kell kötni a munkáltatóval, ami egy megállapodás a szülési szabadság tartamáról. Amikor az anya dolgozik Ausztriában, a gyermekgondozási segély (gyes) és a családi pótlékigényléséhez szükség van az úgynevezett Karenz-megállapodásra. Amikor megszületik a baba, az anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldeni az osztrák betegbiztosítónak és a munkáltatónak.
Rövidebb szülési szabadságban is megállapodhat az anya a munkahelyével, mint két év, ha ehhez mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló is hozzájárul. Az írásos egyezségben rögzíteni kell azt a napot, amikor a kismama visszatér a munkába. Ezen a napon a munkavállaló köteles felvenni a munkát. Az új szabályozás szerint választható olyan gyesvariáció, mely szerint két évig pénzbeli ellátást folyósítanak az anyának.
