A petesejt és a termékenység témája számos tabut rejt magában, és az iskolai oktatásban sem kap kellő figyelmet. Pedig minden ötödik pár küzd meddőséggel, és a probléma mind a férfi, mind a női oldalon felmerülhet. Szerencsére az orvostudomány rohamos fejlődésével egyre több lehetőség nyílik a termékenységi problémák kezelésére, beleértve a petesejt-adományozást és a petesejtfagyasztást is.
A petesejt szerepe a fogantatásban
A pici petesejt, amiből minden emberi élet ered, ott volt az édesanyánk petefészkében, amikor ő négy hónapos magzat volt, és még csak a nagymamánk méhében növekedett. Ez a sejtszintű örökség, kiegészülve a személyes és kulturális hatásokkal, meghatározza identitásunkat.
A fogantatás természetes úton történő folyamata során a petesejt és a spermium egyesül, létrehozva az embriót. Az orvostudomány ma már rengeteget tud erről a folyamatról, így segítséget tud nyújtani azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nehezített vagy nem lehetséges a teherbeesés.
Meddőség: Okok és kezelési lehetőségek
A WHO definíciója szerint egy pár akkor tekinthető meddőnek, ha egy év természetes úton való próbálkozást követően, védekezés nélkül, rendszeres szexuális élet mellett sem történik meg a teherbeesés. A meddőségben rengeteg tabutéma van, nem beszélünk róla nyíltan, és az iskolákban sem esik róla szó a biológiaórákon.
A meddőség okai sokrétűek lehetnek, és mindkét nemet érinthetik. Nőknél az endometriózis egyértelműen rontja a termékenységet, és a dohányzás 60%-kal csökkenti a természetes úton való teherbeesés esélyeit, a lombikprogram sikerességét pedig 50%-kal rontja. A kevés alvás, a morbid elhízás, vagy a jelentős alultápláltság szintén befolyásolhatja a termékenységet. Fontos a rendszeres mozgás és a fizikai aktivitás, különösen a policisztás ovárium szindróma kezelésében.
Amennyiben a gyógyszeres kezelés, illetve az inszemináció - amikor a hímivarsejteket a méhbe fecskendezik - sem hoz sikert, a lombikeljárás lehet a következő út. A lombikprogram egy hatékony meddőségi kezelés, melynek során a petefészkeket gyógyszerekkel tüszőérésre serkentik.
A lombikprogram lépései
- Stimuláció: Hormontartalmú gyógyszerek és injekciók segítségével befolyásolják a ciklust, és ösztönzik a petefészket, hogy több tüsző induljon fejlődésnek.
- Petesejtleszívás: A lombik eljárás egyik legfontosabb lépése, altatásban történő műtéti beavatkozás, amely minimális kellemetlenséggel jár. Hüvelyi ultrahanggal, egy tű segítségével szívják le a tüszőfolyadékot, vele együtt a petesejteket.
- Megtermékenyítés: A leszívást követően 4-5 órával megtörténik a megtermékenyítés. Ezt követi az asszisztált reprodukció ún. ICSI eljárása, amely keretein belül a spermiumokat egyesével injektálják petesejtekbe.
- Embrionális fejlődés: Az embriók fejlődése speciális tápoldatban történik, ahol a biológusok nyomon követik, melyek a leginkább alkalmas embriók a beültetésre.
- Embriótranszfer: Az embriótranszfer a petesejtleszívást követő ötödik napon történik, amikor egy speciális katéter segítségével juttatják a hüvelyen keresztül a méhbe az embriókat.
A lombikprogram során, bár nagyon nehéz, de egyben nagyon lényeges a stressz-szint csökkentése, hiszen a kortizol hormon negatívan befolyásolja a test működését, a hormonháztartást. Ennek érdekében a kellemes, nem megerőltető, örömet adó mozgás kifejezetten ajánlott, valamint az egészséges táplálkozás is sokat segíthet.
A petesejtleszívás esetleges sikertelensége
Előfordulhat, hogy a petesejtleszívás sajnos nem sikerül, ennek többféle oka is lehetséges:
- A tüszőrepedés előbb megtörténik, azaz az ovuláció a petesejtek leszívása előtt végbemegy.
- Rendellenes petesejtek: a petesejtek nagyon sérülékenyek, a bennük található osztódási orsó sérülése esetén pedig rendellenessé, azaz életképtelenné válhatnak.
- Petesejtek minősége: a nem sérült petesejtek minősége is változik, ezt pedig szintén az idő múlása befolyásolja leginkább.
A petesejtleszívás sikertelensége természetesen nem jelenti azt, hogy a következő alkalommal ne lehetne pozitív kimenetele a beavatkozásnak. Ezzel együtt a háttérben meghúzódó okokat természetesen igyekeznek megállapítani az orvosok, akik javasolhatnak további gyógyszeres, hormonális támogatást, illetve a petesejtek minőségének további vizsgálatait.
Petesejt adományozás: Remény a családalapításra
Ha a petesejtek minősége vagy mennyisége a fő akadály, lehetőség nyílik petesejt adományozásra. A petesejtdonáció egy olyan fogalom, amit sokan nem értenek, hiszen iskolai biológiai tanulmányaink során erről nem biztos, hogy pontosabb ismereteket szereztünk.
Bár az eljárást „petesejt adományozásnak” hívjuk, de a fogadó félnek nem konkrétan a donor petesejtjét ültetik be a méhébe. A petesejt és a spermium örökítő anyaga a petevezeték helyett a petri csészében egyesül, majd duplikálódik és két új sejtet hoz létre ugyanazokkal a genetikai utasításokkal. Ezután újra kettéosztódik, ekkor már 4 sejtes lesz és így tovább. Nemsokára pedig soksejtes állapotú embriókezdeménnyé válik, ezt a blasztocisztát pedig elhelyezik a méhben, mintha csak a petevezetéken keresztül érkezett volna oda. Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden kliens egy embriót kap, és nem egy petesejtet ültetnek be a méhükbe.
Anita története példázza a petesejt adományozás jelentőségét. Tizenkét sikertelen lombikbeültetés és számos nehézség után Anita és férje, Ákos végül petesejt adományozás útján jutottak gyermekhez. A donor Anita unokahúga, Rózsa volt, aki nagylelkűen felajánlotta petesejtjeit.
"Tudod, hogy a testeddel játszol?" - kérdeztük. Azt felelte, szívesen végigcsinálná velünk a procedúrát. "Van már két gyereke, 29 éves és a családtagunk - ennél jobban nem is alakulhatott volna" - gondoltuk. Boldog révületben jöttünk haza - folytatják.
A petesejt adományozás során a donor petefészkét gyógyszeres stimulációval érlelik, majd ultrahanggal és vérvétellel ellenőrzik a petesejtek állapotát. A leszívás után a petesejteket megtermékenyítik, elvégzik a szükséges genetikai vizsgálatokat, majd az ötödik napon beültetik a fogadó méhébe.
Dr. Vesztergom Dóra PhD: A petesejt-donáció
Genetikai hasonlóság és a biológiai anyaság
Sokan aggódnak, hogy az adományozott petesejt segítségével fogant gyermekük nem fog hasonlítani rájuk. Valójában azonban ugyanannyi az esélye, hogy a gyermek az anyára vagy az apára hasonlítson (attól függően, hogy petesejt vagy spermiumdonációra volt szükség) mint a donorra. Lissa Kline szakértő szerint a párok, akikkel együtt dolgozott, mind arról számoltak be, hogy az emberek mindig megjegyezték mennyire hasonlít rájuk a gyerekük, a donort viszont sohasem említették.
A várandós nő valóban nem genetikai donor, de a magzat kihordásával a gyermek biológiai anyjává válik. A baba minden egyes sejtjét a várandós nő teste növeszti, fejleszti. A magzat az anya testében lévő fehérjét, cukrot, kálciumot, vitaminokat, ásványi anyagokat és folyadékot használja fel, hogy izmokat, csontokat, idegsejteket és szerveket építsen.
Petesejtfagyasztás: A termékenység megőrzése
Mára már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges, ami egyedülálló lehetőséget ad, hogy ivarsejtjeinket megőrizzük későbbi felhasználásra, ha egyelőre el szeretnénk halasztani a szülővé válást. Egy nő általában 30 éves koráig a legtermékenyebb, 35 éves kor után a petesejt minősége és a termékenység jelentősen csökken. Ezért a fiatal korban történő petesejt fagyasztás (lehetőleg legfeljebb 30 éves korig) garantálja a legmagasabb minőségű sejtek megőrzését.
A kriokonzerválás folyamata
Az Unica klinikáin a legújabb CryoTop technológiát alkalmazzák, amelyben a sejteket -196 °C-on folyékony nitrogénbe merítik, és azonnal lefagyasztják. Ez a módszer sokkal kíméletesebb, mint a lassú fagyasztás, ahol a sejtekben lévő víz jégkristályokká alakul, amelyek gyakran károsítják a petesejteket. A CryoTop technológiának köszönhetően a petesejtek akár 95%-a is teljesen rendben lesz a felolvasztás után.
Táblázat: A petesejt minőségének változása az életkorral
| Életkor | Termékenységi csúcs | Termékenység csökkenése | Teherbeesési esély 40 év felett |
|---|---|---|---|
| 30 év alatt | Igen | Nincs jelentős | N/A |
| 35 év körül | Eléri | Jelentős | N/A |
| 40 év felett | Nem | Jelentős | ~20% |
A termékenység jövője: Mesterséges sperma és petesejt
Japán kutatók és egy amerikai biotechnológiai startup közös fejlesztése révén már öt-tíz éven belül elérhetővé válhat a laboratóriumban tenyésztett emberi sperma és petesejt, ami alapvetően megváltoztathatja a termékenység jövőjét. A folyamat során felnőtt bőr- vagy vérsejteket programoznak át őssejtekké, amelyeket aztán laboratóriumban tenyésztett organoidokban petesejtekké vagy spermiumokká fejlesztenek.
Matt Krisiloff, a Conception Biosciences vezérigazgatója szerint az IVG lehet a legjobb megoldás a népességcsökkenés visszafordítására, mivel lehetővé teszi a nőknek, hogy meghosszabbítsák termékenységi időszakukat, és akár az azonos nemű pároknak is lehetőséget ad arra, hogy genetikailag rokon gyermekeket szüljenek.
Az Oregoni Egyetem kutatói kifejlesztették a „mitomeiózist”, azt az új eljárást, amelynek során a bőrsejteket petesejtekké alakítják. A tanulmányban a kutatók 82 működőképes petesejtet alkottak, és spermiumokkal termékenyítették meg őket. Míg a legtöbbjük 4-8 sejtes stádiumban megrekedt kromoszóma-rendellenességek miatt, körülbelül 9 százalékuk 6 nappal a megtermékenyítés után blasztociszta stádiumba fejlődött.
A ígéretes előrelépések ellenére a kutatóknak komoly etikai és jogi kihívásokkal kell szembenézniük - a legtöbb országban törvények tiltják a laboratóriumban tenyésztett sejtek használatát a termékenységi kezelésekben. Mivel a technika nemcsak a meddő párokat segítheti, hanem például a kettőnél több ember genetikai anyagából létrehozott „multiplex” babák létrehozását is lehetővé teheti, a felmerülő etikai aggályok spektruma igen széles.