A „gyerekmentes” kifejezés hallatán sokaknak a szabadság, a nyugalom és a stresszmentes környezet jut eszébe. Ez a fogalom egyre nagyobb teret nyer a turizmusban, ahol a felnőttbarát szállodák és a csendes utazási zónák népszerűsége nő. Ugyanakkor a „mentesség” szó más kontextusban, például a földügyekben, adókedvezményeket és speciális szabályokat jelöl, amelyekkel érdemes tisztában lenni, különösen a családon belüli ügyletek során.

A gyerekmentes trend a turizmusban
Az európai trendek, különösen Ausztriában, Németországban és Dániában, azt mutatják, hogy egyre több szálloda választja a felnőttbarát koncepciót. Magyarországon is megjelentek az első fecskék, mint az egri Imola Hotel Platán és a ráckevei Duna Relax & Event Hotel, amelyek kimondottan a csendes pihenésre vágyó vendégeket célozzák meg.
Varga Zsuzsanna, az Imola Hotel Platán igazgatója szerint a döntésük sikeresnek bizonyult, és csak idő kérdése, mikor jön el az áttörés Magyarországon. Hasonlóan vélekedik Sárvári Krisztina, a Duna Relax & Event Hotel igazgatója is, aki szerint a specializáció a jövő, és egyre jobban elkülönülnek majd a különböző vendégkörök számára kialakított szállások.
Schlemmer Balázs, Svédországban élő véleménye szerint nem a gyerekekkel van a baj, hanem azokkal a szülőkkel, akik nem figyelnek gyermekeik viselkedésére. Ő a szállodák kettéosztását javasolja, felnőtt- és gyerekbarát részekre, hogy mindenki megtalálja a számítását. Udvardy Andrea Koppenhágából megerősíti, hogy Dániában is népszerűek a gyermekmentes wellnesshétvégék, különösen a tinédzserkorú gyerekekkel rendelkező családok körében.

Csendes zónák a közlekedésben
Nemcsak a szállodákban, hanem a közlekedésben is megfigyelhető a gyerekmentes zónák iránti igény. Norvégiában, Nagy-Britanniában és más európai országokban is találunk csendes vasúti kocsikat, ahol szigorú szabályok vonatkoznak a zajra. Bár közvetlenül nem tiltják a gyerekek belépését, a szülők tudják, hogy ezek a kocsik nem nekik valók.

A repülőjáratokon is megpróbálták már bevezetni a gyermekmentes zónákat, különösen Ázsiában. A Malaysian Airlines például a Jumbók emeleti részén tiltotta a 12 év alatti gyermekeket, és két fapados légitársaság is kialakított ilyen övezeteket, magasabb áron. Azonban Európában Varga Gábor légiközlekedési újságíró szerint ez a megoldás nehezen kivitelezhető a fizikai korlátok és a várható társadalmi ellenállás miatt.
A termőföld ajándékozásának szabályai és kedvezményei
Napjainkban a tulajdonjog átruházásának legkedveltebb formája családon belül az ajándékozás. A családon belüli földügyletekre speciális szabályok vonatkoznak, amelyekkel nem árt tisztában lennünk, mint ahogy például azzal is, milyen kedvezmények vonatkoznak a közeli hozzátartozókra.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. (Földtv.) törvény alapján a termőföld ajándékozása főszabály szerint csak közeli hozzátartozók, bevett egyházak, önkormányzatok, vagy az állam részére lehetséges.
Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Fontos új szabály, hogy most már az ajándékozási szerződésben is vállalnia kell a szerző félnek, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt magának kell használnia - ez 2022-ig nem volt előírás (természetesen itt is kivétel, ha saját vagy közeli hozzátartozója cégének adja bérbe).
Ajándékozás esetén is fennáll az a szabály, hogy maximum 300 hektár lehet összesen az ajándékozott tulajdonában. Haszonélvezetet termőföldön csak közeli hozzátartozók között lehet alapítani, legfeljebb 20 éves időtartamra. Ha a kiskorú személy szerez tulajdonjogot, akkor főszabály szerint nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Kivétel ez alól, ha az ingatlanon valamilyen teher található, ilyenkor a gyámhatóság eljárására is szükség van.
Illetékmentesség és egyéb kedvezmények
Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján egyenesági rokonok közötti ajándékozás esetében a tulajdonjog átruházása illetékmentes. Ez vonatkozik a szülők, nagyszülők, örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó szülő közötti ajándékozásra, valamint a házastársak közötti ajándékozásra is. Korábban a testvérek közötti ajándékozásra nem volt illetékmentesség, azonban 2020. július 8-tól ez is bevezetésre került.

Mentesül továbbá az illetékfizetési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves, aki a termőföldet, tanyát, és mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett területet, építményt (magtár, istálló stb.) ajándékba kapja.
Amennyiben nem földműves személy szeretne termőföldet szerezni, úgy a törvény szerinti maximális birtokméret 1 hektár.
A szerződés megkötése és a nyilvánosság
Az ajándékozási szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített okiratba kell foglalni, amely biztonsági okmányból kell, hogy készüljön. Az ajándékozási szerződés megkötését követően azonban már nem kell a szerződés hirdetményi úton való közzététele.
Ha a közeli hozzátartozók adásvételi szerződést kötnek egymással, akkor azt a szerződést nem kell kifüggeszteni, így arra mások sem jelentkezhetnek rá és nincs szükség a földhivatal jóváhagyására sem. Közeli hozzátartozó földszerzésénél nem kell földművesnek sem minősülnie, viszont a 300 hektáros tulajdoni maximum ugyanúgy vonatkozik a közeli hozzátartozóra is.
Ajándék visszakövetelése
Az ajándék visszakövetelésére bizonyos esetekben van lehetőség:
- Ha az ajándékozónak az ajándékozási szerződés megkötése után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van az ajándékra.
- Ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követ el.
- Ha a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Nem lehet visszakövetelni a szokásos mértékű ajándékot és nem lehet visszakövetelni az ajándékot akkor sem, ha jogsértés esetén az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A munkavállaló számos esetben mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól. Ezek az esetek a következők:
- Állampolgári kötelezettségek teljesítése: szavazás, tanúkénti megjelenés bíróságon, képviselőkénti eljárás, katonai nyilvántartásba vétel és sorkatonai szolgálat.
- Közeli hozzátartozó halála esetén két munkanapig.
- Keresőképtelenség időtartama, amelyre évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár, a távolléti díj 80%-ával.
- Kötelező orvosi vizsgálat, beleértve a terhességgel összefüggő vizsgálatokat és a véradást.
- Elháríthatatlan ok miatti távollét.
- Munkáltató működési körében felmerült ok (állásidő).
- Heti pihenőnapok és munkaszüneti napok.
- Szülési szabadság (huszonnégy hét).
- Szoptatási idő kedvezmény (az első hat hónapban naponta kétszer egy óra, majd a kilencedik hónap végéig egy óra).
- Tanulmányi szabadidő (vizsgánként négy munkanap, diplomamunkához tíz munkanap).
- Szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény.
- Felmondási idő alatti felmentés a munkavégzés alól.
- Képzés, továbbképzés elvégzése, ha az nem aránytalanul sérelmes.
- Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás.
- Jogszerű sztrájkban való részvétel.
- Munkáltató engedélyével bármely egyéb esetben.
Fontos, hogy a munkavállaló állampolgári kötelezettségeit a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldania, és csak abban az esetben jogosult munkabérre, ha más módon nem teljesítheti kötelességét.

Az örökbefogadó anyák jogai
A családjogi törvény szerint az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermeket nevelő anyát ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szülő nőt, és ugyanolyan védettséget élvez (pl. szoptatásiidő-kedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom).
Az örökbefogadó anyát megilleti a huszonnégy hét szülési szabadság, azonban az örökbefogadás napját követően, a szülés előtti négy hét (28 nap) szabadságot kiadottnak kell tekinteni, és erre az időre terhességi-gyermekágyi segély nem jár.
Őstermelői tevékenység és adózás
Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) és az egyéni mezőgazdasági őstermelők adózására vonatkozó szabályok is számos kedvezményt és mentességet tartalmaznak. Az alapvető szabályok a következők:
- Alapítás és bevétel megosztása: Az ŐCSG alapításakor írásbeli szerződésben kell rögzíteni a nyereségek és veszteségek megosztását.
- Átalányadózás: Alapesetben az átalányadózás érvényesül. A bevétel értékhatára a tagok létszámától függ, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszerese lehet. Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes.
- Támogatások: Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, tehát adómentesek.
- Kiegészítő tevékenység: Ha a kiegészítő tevékenység bevétele meghaladja a teljes őstermelői bevétel 25%-át, akkor az a bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít.
- Földeladás: A termőföld értékesítése esetén az ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- Veszteség-elhatárolás: Csak a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő élhet a veszteség-elhatárolással.
Az Szja tv. alapján adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén, amennyiben az a vonatkozó rendeletben meghatározott összeghatárt nem haladja meg.

| Adózási Mód | Bevételi Limit | Adómentes Rész | Költségelszámolás | Veszteség-elhatárolás |
|---|---|---|---|---|
| Átalányadózás (ŐCSG) | Taglétszám * Éves minimálbér tízszerese (max. 40x minimálbér) | Éves minimálbér fele | 90% költséghányad | Nem |
| Tételes költségelszámolás (ŐCSG) | Nincs felső határ | Nincs | Számlával igazolt költségek | Igen |
Ezek a szabályok és kedvezmények célja a családi gazdaságok támogatása, valamint a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, miközben figyelembe veszik a családok és egyéni vállalkozók speciális helyzetét.