Ikrek egy petezsákból: a monozigóta terhesség rejtelmei és kihívásai

Az ikrek világa egy igen csodálatos univerzum. A történelem kezdete óta hihetetlennek tűnő mítoszok lengik őket körbe. Az egyedül született többség számára pedig egészen titokzatos, mi minden zajlik ikertesók közt. Az elmúlt fél évszázadban jelentősen megnőtt az ikerszületések száma. Amerikában és Európában például már minden harmincadik szülés során ikreket segítenek a világra. Az ikrek számának növekedése mellett a tudomány és technológia világa is sokat fejlődött, a modern ultrahang vizsgálatoknak hála mára sokkal többet tudunk arról, miként fejlődnek ki az ikrek az anyaméhen belül. Az ikerterhesség különleges és sok szempontból izgalmas várandósság, amely egyszerre hordozhat magában örömteli várakozást és fokozott odafigyelést igénylő kihívásokat. Ilyenkor az anyaméhben egyszerre két - vagy akár több - magzat fejlődik, ami nemcsak a leendő szülők, hanem az orvosi csapat részéről is fokozott figyelmet kíván.

Az ikerterhesség típusai és kialakulásuk

Az ikerterhességek két fő típusa az egypetéjű (monozigóta) és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek. A két típus eltérő módon alakul ki, és különböző egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

Kétpetéjű ikrek

Amikor az ovuláció során két petesejt lökődik ki, és termékenyül meg egy-egy ivarsejt által, kétpetéjű ikrekről beszélünk. A legtöbb geminiterhesség kétpetéjű ikreket rejt, és egyre gyakoribb is, ugyanis a hyperovuláció képessége (egynél több érett petesejt kibocsátása) családon belül öröklődik. Kétpetéjű ikreknél könnyű dolgunk van: a magzati fejlődés során két külön petezsákban, majd magzatburokban, külön méhlepényről táplálva cseperednek a babák. Kétpetéjű ikertestvérek DNS-ének 25%-a egyezik meg, ami egyenértékű a különböző időben világra jött testvérek DNS azonosságával. Kétpetéjű ikrek akkor jönnek létre, amikor az anya szervezetében két különböző petesejt termékenyül meg két különböző hímivarsejt által. A két embrió genetikai állománya annyira különböző lehet, mint két külön született testvéré.

Egypetéjű ikrek

Egypetéjű ikrek esetén bonyolódik a képlet. Ekkor egy petesejtet egy hímivarsejt termékenyít meg, majd az egység kettéválik. Az egypetéjű ikerterhességre való hajlam nem öröklődik, csupán szerencse kérdése. Egypetéjű ikrek esetén a testvérek DNS mintázata 95-100%-ban azonos és minden esetben azonos neműek. Magzati fejlődésüket pedig az befolyásolja, hogy a kettéválás a megtermékenyítés után hányadik napon történt.

Az egypetéjű ikerterhesség különböző típusai a kettéválás idejétől függően:

• DI-DI ikrek (megtermékenyítés után 1-3 napon belül): Ha a szétválás az első három napban történik, akkor az ultrahang képen pont úgy néznek ki, mint a kétpetéjű ikrek: külön petezsák, majd magzatburok, külön placenta. Ezért nem tudják sokan biztosan megmondani, hogy egynemű ikerbabáik egy- vagy kétpetéjűek.
• MONO-DI ikrek (megtermékenyítés után 4-8 napon belül): Ha a szétválás a 4-8. napon történik, akkor a magzatok méhlepénye közös, de külön burokban növekszenek. Ebben az esetben a petezsák egy, de magzatburokból kettő lesz, illetve szeparáló hártya nő a gyerkőcök közé. A legtöbb egypetéjű ikerterhesség ebbe a kategóriába esik. Mivel a zigóták egy petezsákból fejlődnek magzattá, a 12. heti vizsgálat előtt nagyon ritka, hogy észrevegyék két baba jelenlétét.
• MONO-MONO ikrek (megtermékenyítés után 8-13 napon belül): A késői diagnózis a 8-13. napon szétvált ikrekre is jellemző, hiszen náluk közös a méhlepény, közös a magzatburok, a babák teljes mértékben egy helyen fejlődnek. Ők azok, akik a méhen belül bármikor át tudják ölelni egymást, akik csodálatos módon egymás kezét fogva születhetnek meg. Pedig ez nemcsak ritkább, de veszélyesebb típusa is az egypetéjű ikerterhességnek, hiszen az iker-iker transzfúzió mellett annak lehetősége is fennáll, hogy a köldökzsinórok összegabalyodnak. Pár éve a mindenen osztozó ikrek túlélési esélye 50-60% körül volt, mára a koraszülött intenzív ellátás fejlődésének és a méhen belüli beavatkozások technológiájának hála magasabb a túlélések / egészséges túlélések aránya.
• Sziámi ikrek (megtermékenyítés után 13-15 napon belül): Szintén idesorolandó a 13-15. napon kettéváló zigóta, amelyből sziámi ikrek lesznek. Előfordulásuk szórványos: körülbelül minden kétszázadik egypetéjű ikerterhesség vagy minden 85.000-edik terhesség esetén beszélünk sziámi ikrekről. Az összenőtt babák túlélési esélye méhen belül és kívül is alacsony.

Különleges ikertípusok

• Félig-egypetéjű ikrek: Mi történik, ha a petesejt előbb kettéosztódik, majd két külön ivarsejt termékenyíti meg a két felet? A témát kutató tudósok szerint ekkor félig-egypetéjű ikrekről beszélünk. Ma még nem áll szolgálatunkban olyan technológiai eszköz, amivel a félig egypetéjű ikerterhesség megállapítható lenne. A születés után, DNS teszt alapján sikerült erre a típusra az orvosoknak rácsodálkozniuk, ugyanis meglepő módon a félig-egypetéjű ikrek DNS-e 75%-ban azonos.
• Két hímivarsejt egy petesejt: Az előző extra típushoz egészen közel álló változat, amikor két hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, majd triploidot alkotnak, ami kettéválik. 2007-ben a Journal of Human Genetics számolt be egy ilyen esetről.
• Különböző nemű egypetéjű ikrek: Az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek! Ugyanis egy, azaz egy zigóta bomlik ketté, amely vagy XY, vagy XX szex kromoszómát tartalmaz. A tudomány jegyzett le olyan génmutációt, amikor egypetéjű fiúknak indult ikerpár egyik tagja valahol valamikor elveszíti az Y kromoszómát és lányként jön világra. Sajnos ezek a lányok Turner szindrómával születnek, ami egy igen komoly genetikai betegség.
• Szuperfetáció: Embereknél nagyon ritka, hogy két különböző időben történt ovulációból egyszerre szülessenek babák. Tény és való, hogy 2009-ben Arkansas-ban beszámoltak egy ilyen esetről. A szuperfetáció (vagyis, hogy megtermékenyülés után, az anya szervezete ki tudjon még bocsátani érett petesejtet) a meddőségi hormonkezelések következményében megtörténhet, de utána az új magzatnak is be kell tudni ágyazódnia. Ezért, nagyon-nagyon ritka, hogy ilyesmi történjen embereknél. Az állatvilágban teljesen normálisnak számít.
• Különböző apáktól származó ikrek: Az Enciklopédia Britannica szerint azok számítanak ikreknek, akik egy anyától, egy időben jönnek világra. Az enciklopédia az apáról egy szót sem ejt. Különböző apáktól is foganhatnak ikrek, amennyiben az anya épp hyperovulál (több érett petesejtet bocsát ki) és rövid időn belül két férfival is aktust létesít.
• Különböző rasszú ikrek: Elméletben különböző rasszú ikrek akkor is születhetnek, ha a szülők mind a ketten félvérek. 1997-ben az Egyesült Királyságban született egy kétpetéjű ikerpár, az egyikük hófehér bőrrel, a másikuk egészen feketén. A szüleik azonosak, ám a szülők bőrszíne eltérő, genetikailag pedig egyik baba csak fekete/fekete, a másik baba pedig csak fehér/fehér bőrszínt meghatározó génpárt örökölt.
• Parazita iker: Egy ritka esete, amikor a magzaton belül fejlődik egy másik magzat is, amely közvetlenül épül be a donortest véráramába. Legeklatánsabb példája egy kairói kislány volt, aki 2005-ben született úgy, hogy fején még egy fej volt, amely pislogni és mosolyogni is tudott, de önálló életre semmilyen módon nem volt képes.
• Tükör ikrek: Nagyon érdekes a tükörikrek létezése. Hiszen a tükörikrek tényleg úgy néznek ki, mintha tükörbe néznének. Ha az egyiküknek arca jobb oldalán van egy anyajegy, ugyanolyan anyajegyet találunk a másik iker bal orcáján. Míg az egyik balkezes, a másik jobb.

Az ikerterhesség diagnosztizálása és korai jelei

Az ikerterhességre először az ultrahangon derülhet fény, de néhány dolog utalhat rá, még ha ezek nem is bizonyíték erejű információk. Ilyen például a magas HCG szint, vagy az emelkedettebb AFP érték, mely utóbbinál az egypetéjű ikrek esetében magasabb a koncentráció, mint a kétpetéjű ikreknél (mire azonban eddig eljut a kismama, már UH-n kiderült az ikerterhesség).

• Magas HCG-szint: A humán choriogonadotropin (hCG) hormon szintje általában magasabb az ikerterhességek esetében. Ez a hormon már a beágyazódást követően termelődni kezd, és a mennyisége gyorsan emelkedik. Ha a laboreredmények szokatlanul magas hCG-szintet mutatnak, az akár ikerterhességre is utalhat - bár nem kizárólagos bizonyíték.
• Extrém fáradtság és émelygés: A korai jelek között szerepelhet az extrém fáradtság, az erősebb émelygés vagy hányás, valamint a gyorsabb hízás. A kismama már a terhesség elején úgy érezheti, hogy „túl intenzívek” a tünetei - ez akár arra is utalhat, hogy több magzat fejlődik a méhben.
• Ultrahang vizsgálat: Az orvos hüvelyi ultrahangvizsgálattal már az utolsó vérzés első napjától számított ötödik héten észlelheti, ha több petezsák látható a méhben. Az ikerterhesség típusát általában az első trimeszterben végzett ultrahangvizsgálattal lehet megállapítani, különösen a 6-12. hét között. Az orvos ilyenkor megfigyeli, hogy hány magzatburok és méhlepény van jelen. Ha két különálló méhlepény látható, az általában kétpetéjű ikrekre utal. Az egypetéjű ikrek esetében a helyzet bonyolultabb lehet, mert a kettéválás idejétől függően külön vagy közös méhlepény és burok is kialakulhat.

Fontos megjegyezni, hogy sokszor csupán egy embrió fejlődik tovább, a többi elhal, majd felszívódik. Mindezt enyhe vérzés is kísérheti. A petezsákok száma még arról sem ad egyértelmű tájékoztatást, hogy hány baba indult fejlődésnek odabent. Ezt majd csak a hatodik héten tudja megállapítani az orvos ultrahanggal, ekkor ugyanis látszik már a szívműködés. Így az is kiderül, hogy egy petezsákon belül fejlődik-e két embrió - ők biztosan egypetéjű ikrek lesznek -, vagy több petezsákban is látható a pici lüktetés.

Ikerterhesség: kockázatok és komplikációk

Bár az ikerterhesség sok örömöt tartogat, fontos tudni, hogy fokozott kockázatokkal is járhat. A leendő édesanyák és az orvosi csapat részéről is nagyobb figyelmet igényel, hiszen a terhesség során különféle komplikációk léphetnek fel.

• Eltűnő iker (vanishing twin): Az ikerterhesség egyik legnehezebb lehetséges kimenetele, amikor az egyik magzat elhal a terhesség során. Ez leggyakrabban a korai szakaszban történik, és gyakran teljesen tünetmentes.
• Rejtett ikerterhesség: Előfordulhat, hogy a terhesség korai szakaszában csak egy embrió látszik az ultrahangon, és a másik csak később válik észlelhetővé. Ezt nevezzük rejtett ikerterhességnek.
• Üres petezsák (blighted ovum): Olyan eset, amikor a petezsák kialakul, de benne nem fejlődik ki embrió. Ikerterhességnél ritkán, de előfordulhat, hogy az egyik petezsák üres, míg a másikban egészséges magzat fejlődik.
• Iker-iker transzfúziós szindróma (TTTS): Monochorialis ikerterhesség esetén - amikor az ikrek közös méhlepényen osztoznak - előfordulhat az iker-iker transzfúziós szindróma. Ez egy súlyos állapot, amelyben a két magzat közötti vérkeringés egyensúlya felborul. Az egyik baba túl sok vért kap, míg a másik túl keveset.
• Terhességi toxémia (preeklampszia): Az ikerterhességek esetén nagyobb eséllyel alakul ki terhességi toxémia, vagyis preeklampszia. Ez a magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és ödémával járó állapot veszélyes lehet mind az anya, mind a magzatok számára.
• Koraszülés: Az ikerterhességek körülbelül fele koraszüléssel végződik, vagyis a babák a 37. terhességi hét előtt jönnek világra. A méh túlterhelése, a magzatok növekedése és a méhlepény állapota mind hozzájárulhat ehhez.
• Fejlődési rendellenességek: Bár az egypetéjű ikrek nagy szenzációnak számítanak, valójában kevésbé szerencsések, mert közöttük gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek és egyéb szövődmények.

Sajnos nem csak öröm, ha az orvos nem két, hanem több embriót is talál. Inszeminációs eljárás során ötös-hatos terhesség is előfordul, s ha ilyenkor nem avatkozna be a tudomány, az nagy valószínűséggel valamennyi baba pusztulását okozná vetélés vagy koraszülés miatt. Jelenleg a redukciónak nevezett eljárással csökkentik az élő magzatok számát. Ez hatalmas lelki terhet jelent a szülőknek, ám a megmaradó babák fejlődése az esetek többségében csak így biztosítható.

Az ikerterhesség gondozása és a szülés

Terhesgondozás

Az ikerterhesség veszélyeztetettnek számít, mert sokkal gyakoribbak bizonyos szövődmények, főként a koraszülés és a toxémia. Az ikerterhesség esetén a kismamák gyakrabban járnak terhesgondozásra. A rendszeres ultrahangvizsgálatok kulcsfontosságúak, hogy nyomon kövessék a magzatok fejlődését, a méhlepények működését és a magzatvizek mennyiségét. A 12. heti ultrahang alapján bizonyos esetekben vagy a kismama életkora vagy fejlődési rendellenesség gyanúja miatt genetikai vizsgálatra tesz javaslatot az orvos. A 12. és a 14. hét között végezhető el a korionboholy-biopszia, illetve a 15-16. héttől a magzatvízből vett mintából is elvégezhető a genetikai vizsgálat, ha szükséges és a szülők igényt tartanak rá. A terhesség félideje után már két-három hetente érdemes orvosi vizsgálatra menni, a legcélszerűbb megoldást továbbra is az ultrahang jelenti. Ezzel nyomon követhető, hogy mindkét magzat jól fejlődik-e, nincs-e túl sok magzatvíz, jól működik-e a lepény, és nem nyílt-e ki idő előtt a méhszáj. Az egyéb vizsgálatokat nem kell sűrűbben végezni, mint akkor, ha csak egy babát vár a kismama, ugyanis nincsenek jelentős eltérések a vérvizsgálati eredmények közt, nem gyakoribb a terhességi cukorbetegség és a vérszegénység sem.

Étrend és súlygyarapodás

Egyes szakemberek a több babát váró kismamáknak magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalmú étrendet javasolnak. Egészséges táplálkozás esetén abból indulhatunk ki, hogy a kismama magától is elfogyaszt annyi tápanyagot, amennyire a babák érdekében szüksége van, s különleges étrendre nincs szükség. Két vagy három magzat azonban mindenképpen többletet jelent, ezért az utolsó harmadban már a legtöbb ikres mamának nehezére esik az ácsorgás, hosszas gyaloglás. Az orvos a vizsgálatok során könnyűszerrel megállapíthatja, hogy a súlytöbbletet kóros vízvisszatartás okozza-e, ez ugyanis toxémiára utalhat.

Az ikerszülés

Az ikerterhességek átlagos időtartama 36-37 hét, ami abból fakad, hogy ikrek esetén gyakoribb a koraszülés. Az ikerszülés nem jelent két szülést. A méhszáj tágulásáig egyszer kell eljutnia a kismamának, tehát a vajúdás nem tér el attól, ami az egyes szüléseknél várható. A különbség az első baba kibújása után érzékelhető. A méhnek hirtelen össze kell húzódnia, hogy a második baba is világra jöjjön, ez pedig nem mindig megy végbe, általában valamilyen beavatkozással gyorsítják meg a folyamatot: gyakran elegendő a burokrepesztés, de szükségessé válhat a méhösszehúzódást erősítő oxitocin-infúzió bekötése is. Az elsőként megszülető baba köldökzsinórját rögtön elszorítják, hogy a magzatok közötti transzfúziót (a két lepényrész közötti érösszeköttetés miatti rendellenes véráramlást) megakadályozzák, ami egypetéjű ikreknél fordulhat elő.

Ikerterhességnél sokkal több szakember veszi körül a kismamát, mint más esetekben. Erre azért van szükség, hogy mindkét babára teljes figyelmet tudjanak fordítani, mindkettejüknek megvan a „saját” gyerekgyógyásza és csecsemős nővére, és jelen van még egy szülész, aki nem várt komplikációk esetén segítséget nyújt az anya orvosának. Bár fokozott az esély a problémák kialakulására, pusztán az ikerterhesség ténye nem ok arra, hogy császármetszést végezzenek, sőt arra sem, hogy a vajúdót ne engedjék be az alternatív szülőszobába. Az orvos szigorú szabályokat követve dönt a szülés sorsáról. Sokat számít például a magzatok fekvése. A legkedvezőbb, ha mindketten koponyavégű helyzetben vannak. Jó az esély a természetes szülésre, ha az első baba koponyavégű, a második pedig medencevégű helyzetet foglal el. Az ikerterhességnél gyakrabban kerül sor császármetszésre, de nem kizárt a természetes szülés sem. A döntést számos tényező befolyásolja: a magzatok fekvése, a terhesség kora, a placenta elhelyezkedése, valamint az anyai egészségi állapot.

tags: #1 #petezsakbol #tobb #baba