Nemcsak a koraszülöttek látásával lehet probléma, előfordul, hogy normál időre született, egészségesnek látszó újszülöttek is látássérültek. Miből veheti észre a szülő, hogy néhány hónapos csecsemője látásával gond van, illetve kell-e szemészhez szaladni, ha kancsal a baba?
A baba látásfejlődése: Mikor mit lát?
Sokáig azt hitték, a baba néhány hónapos koráig szinte semmit nem lát a világból. Nemrégiben ismerték fel, hogy már az újszülött is élesen lát nagyjából 20-25 cm távolságra és meg tudja különböztetni a távoli és közeli alakokat. Mivel az anyaméhben csak szűrt fényt látott a kicsi, az első időkben nagyon zavarják az éles fények, ez kb. 6 hetes korra elmúlik, de a hirtelen fényváltozások (pl. fényképezőgép vakuja) még később is kellemetlenek lehetnek számára.
- 3 hónapos korban: A mozgó tárgyat követi, képes szemeivel kb. 50 cm távolságra fókuszálni. Már a szemgolyói mozdulnak a mozgás irányába és egyre többször reagál odanézéssel a hangokra is (pl. amikor a nevén szólítják, odafordul).
- 4-5 hónapos korban: Már elkezdi érdekelni távolabbi környezete is. Ez az időszak, amikor már hamar elunja magát, ha egy helyben kell maradnia. Képes követni az elveszett játékot, érdeklődik az 1 m-nél távolabbi látnivalók iránt is.
- 6 hónapos korban: A kéz-szem mozgás koordinálttá válik, a kétszemes együttműködés kialakul.
- 9 hónapos korban: Kezdődik a mélységlátás fejlődése.
- 12 hónaposan: A látásélesség kb. 10%, kialakult az összeolvasztás képessége, egyszerű formákat képes megkülönböztetni.
- 18-20 hónaposan: Már fejlett a szem-kéz koordináció.
- 3-4 éves korban: A gyermek jól lát, ha kb. 5 méter távolságból felismeri az 5-ös számot.
A szem fejlődése már akkor elindul, amikor a legtöbb édesanya még nem is tud róla, hogy új életet hordoz a szíve alatt. A szem komplex módon több szervtelepből fejlődik ki. A legkorábban felismerhető részek (a szemgolyó kezdeménye, a szemlencse) kialakulása már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A 6-7. hónap között történik a pupilla kialakulása, az addig összenőtt állapotú szemhéjak szétválása, illetve az éleslátás helyének elkülönülése, ez utóbbi teljes érése viszont csak jóval a születés után következik be.
Miből vehetjük észre, ha gond van a baba látásával?
Dr. Maka Erika, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának orvosa szerint több jel is utalhat látásproblémára:
- Fényképezéskor: "Amikor fényképezzük a babát, ne kapcsoljuk ki a vörösszem funkciót. Ha ugyanis a gyermek pupillájának területe a képen nem vörös, hanem például sárgás vagy fehér, az kóros elváltozást jelez, szemorvoshoz kell fordulni."
- Kancsalság: "Ugyancsak jelzésértékű, ha a kicsi befelé vagy kifelé kancsalít. A csecsemőkori kancsalságra nem szabad legyinteni, hogy majd kinövi a gyerek. Lehet, hogy ez történik, de ezt egy szemorvosnak kell kimondania, ugyanis a kancsalság az egyik első tünete a retinablasztómának vagy szemdaganatnak is."
- Pupilla eltérések és furcsa szemmozgások: Ne habozzunk szemorvoshoz fordulni, ha a gyermek pupillája nem szabályos kör alakú, vagy ha furcsa szemmozgásokat végez. A megszokottól eltérő szemállás vagy egyéb frissen felfedezett eltérés esetén mielőbb fel kell keresni a gyermekszemészetet.
- Fénykerülés, könnyezés, szemdörzsölés: Gyanúra adhat okot az is, ha a csecsemő kerüli a fényt, sokat könnyezik, dörzsöli a szemeit, vagy ködös, homályos a szaruhártyája.
- Látáskárosodásra utaló jelek: A szemrezgés és az, ha a szemek a „semmibe merednek” vagy furcsán elcsúsznak anélkül, hogy valamire irányulnának. A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát.
- Viselkedésbeli jelek: Feltűnő lehet az egyébként vonzó tárgyak iránti közömbösség, a kisméretű tárgyak figyelmen kívül hagyása, vagy bizonytalankodó kézbevétele. Ha nehezen követ mozgó tárgyat, képet, vagy nem is néz rá a mutatott dolgokra. Mozgása is utalhat gyengénlátásra: ha a forgás, ülés, állás, járás, lépcsőnjárásban jelentős a lemaradása kortársaihoz képest, ha bútorokba ütközik, elesik, tapogatva halad. Feltűnően fél felmászni valamire, vagy leugrani magasabbról.
Veleszületett szemdaganat, szürkehályog, zöldhályog és egyéb komolyabb problémák
Retinoblasztóma (rosszindulatú szemdaganat)
Zalán esete, aki kétoldali multiplex retinoblasztómával született, rávilágít ennek a ritka, de súlyos betegségnek a fontosságára. Dr. Maka Erika szerint "Magyarországon évente 4-5 gyermek születik rosszindulatú szemdaganattal. Ritka kórkép, és sokszor örökletes." A szemgolyó belsejében lévő daganatot műtéttel nem lehet eltávolítani. Kemoterápiával meg lehet kisebbíteni, és speciális kezelésekkel (lézerezés, fagyasztás, helyi sugárkezelés) el lehet érni, hogy a daganat elhegesedjen, inaktívvá váljon. Ha a daganat nem érinti az éleslátás területét, van rá esély, hogy megmentsék a gyermek látását. Azonban nem csak a látást, a szemgolyót sem tudják megmenteni, ha a daganat túl nagyra nőtt.
Veleszületett szürkehályog
"A veleszületett szürkehályogot úgy kell elképzelni, mintha az újszülött egy átlátszó üveg helyett egy fehér lapon próbálna keresztül látni" - magyarázza a doktornő. Mivel a látásfejlődés a születés után kezdődik, ha a csecsemőnek egy fehér lapon kell átnéznie, nem tud információt gyűjteni a környezetéről, így az agy látásért felelős része, a látókéreg sem tud megfelelően fejlődni. Évente húsznál több gyerek nem születik itthon szürkehályoggal, esetükben kiemelt fontosságú a korai diagnózis. Optimális, ha három hónapos koráig felfedezik a betegséget. A szürkehályog egyébként nem jelenti, hogy a gyermek meg fog vakulni, de a műtét ellenére is előfordul, hogy gyengénlátó marad, azaz a látóélessége 10-30 százalékos lesz.
Veleszületett zöldhályog
A zöldhályogban szenvedő babák egyik ismertetőjele a különösen szép nagy szem - a magasabb szemnyomás miatt ugyanis a gyermek szemgolyója jobban kitágul. Kezelés, műtét nélkül vakságot okoz.
ROP (Retinopathia prematurorum) - A koraszülöttek látássérülése
A normál időre született látássérült csecsemők számát azonban jócskán meghaladja a látássérült koraszülöttek száma. „Rendszerint azon csecsemőknél alakul ki, akik a 32. gesztációs hét előtt, vagy 2000 grammnál kisebb súllyal születtek. Ezeket a kissúlyú koraszülötteket folyamatosan szűrnie kell a szemésznek, hogy időben felismerésre kerüljön, ha az ideghártya érhálózata nem megfelelően fejlődik” - mondja dr. Maka Erika.
A ROP a kóros erek kialakulását jelenti a látóhártyán. Ezt az orvostudomány jelenlegi állása szerint minden esetben nem lehet megelőzni, de időben felismerhető és kezelhető. A betegség a koraszülöttség miatt alakul ki. A koraszülötteket gyakran érintő agyvérzés, fertőzés, a tüdő éretlensége és az oxigenizáció zavara növeli kialakulásának a valószínűségét. A ROP enyhébb formái spontán gyógyulhatnak, ha azonban a rendszeres vizsgálatok ellenére is kialakul a betegség súlyosabb formája, szemfenéki lézerkezeléssel akadályozzák meg, hogy a látóhártya leváljon, és a gyermek megvakuljon. A ROP egyébként a fejlett országokban a leggyakoribb oka a kisgyermekkori maradandó nagyfokú látássérülésnek, illetve vakságnak.
Dr. Nobilis András, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülött-osztályának vezetője szerint: "Az 1500-2000 grammal született csecsemők körében itthon a súlyos ROP aránya 1 százalék, 1000-1500 grammal világra jötteknél 4-5 százalék. Sikerként könyvelhető el, hogy az 1000 gramm alatt születetteknél a súlyos ROP-pal küzdők aránya 2009 és 2012 között 20 százalékról 15 százalékra csökkent."
Szemváladékozás újszülöttkorban: A gyakori jelenség okai és kezelése
Amikor egy édesanya először pillantja meg reggel a kisbabáját, és azt látja, hogy a kicsi szeme váladékos, vagy akár teljesen össze van ragadva, természetes, hogy azonnal összeszorul a szíve. Ez a jelenség rendkívül gyakori a csecsemőkorban, és az esetek többségében egy viszonylag ártalmatlan, bár odafigyelést igénylő állapotról van szó.
Könnycsatorna elzáródása (dacryostenosis)
A statisztikák szerint szinte minden ötödik újszülöttnél jelentkezik a könnycsatorna elzáródása, orvosi nevén a dacryostenosis. Ez az állapot általában már az első két hétben megmutatkozik. Az elzáródást leggyakrabban egy vékony hártya okozza, amely a könnycsatorna alsó végénél marad meg a születés után. Mivel a könny nem tud az orrüreg felé távozni, visszatorlódik a szemfelszínre. Idővel a víz elpárolog, a benne lévő fehérjék és sejttörmelékek pedig besűrűsödnek, létrehozva a tapadós, sárgás váladékot. Érdekes megfigyelni, hogy ez az állapot gyakran csak az egyik szemet érinti, de nem ritka a kétoldali megjelenés sem. Bár a látvány ijesztő lehet, fontos tudni, hogy amíg a szemfehérje nem vörös, addig általában nincs szó akut fertőzésről.
A csecsemőkori könnycsatorna probléma egyfajta éretlenség, nem betegség. A könnycsatorna alsó harmadában van egy billentyű, amely a babák egyharmadánál nem nyílik meg közvetlen a születés után, emiatt a könny lefolyása akadályozott. A könny pang, befertőződik, ez okozza a sárgás váladékozást. Négy-öt hónapos korig érdemes arra várni, hogy a probléma megoldódjék magától, a könnyjárat megnyíljon. Szerencsére ez az egész inkább csak kellemetlenség - nagyjából a popsi pirosodással áll súlyosságban egy szinten -, a pici látását, szeme világát egyáltalán nem fenyegeti.
Semmelweis oktatóvideók: Könnycsatorna-masszázs újszülötteknél
Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)
A váladékozás másik nagy csoportját a gyulladásos folyamatok alkotják. A kötőhártya-gyulladás újszülöttek és csecsemők esetében többféle eredetű lehet. Megkülönböztetünk bakteriális, virális és irritatív eredetű gyulladást.
- Bakteriális fertőzés: A váladék általában sűrű, sárga vagy zöldes árnyalatú, és a szemfehérje láthatóan vérbővé, vörössé válik. Ilyenkor a baba szeme gyakran teljesen összeragad, és az érintett terület környéke duzzadtnak tűnhet.
- Virális eredetű gyulladás: Gyakran társul felső légúti huruttal, náthával. Ilyenkor a váladék vizesebb, áttetszőbb, és a szem vörössége mellett jellemző a könnyezés és az idegentest-érzés miatti nyűgösség.
- Újszülöttkori szemfertőzések (ophthalmia neonatorum): Ezek a szülőcsatornán való áthaladás során alakulhatnak ki. Bizonyos baktériumok, mint például a Chlamydia vagy a Gonococcus, súlyos károsodást okozhatnak a baba szemében, ha nem ismerik fel és kezelik őket időben. Ezek a típusú fertőzések általában az élet első 5-14 napjában jelentkeznek. Ha ebben az időszakban tapasztalunk erőteljes szemhéjduzzanatot és bőséges gennyes váladékozást, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Irritáció
Néha a szemváladékozás hátterében nem anatómiai hiba vagy fertőzés áll, hanem egyszerű környezeti irritáció. A csecsemők szeme sokkal érzékenyebb a légszennyeződésre, a dohányfüstre vagy a háztartási vegyszerek gőzeire. A téli hónapokban a lakások száraz levegője is ludas lehet. A fűtés miatt lecsökkent páratartalom irritálja a nyálkahártyákat, ami védekező reakcióként fokozott váladéktermeléshez vezet. A huzat és az erős szél is okozhat átmeneti panaszokat. Séta közben ügyeljünk arra, hogy a babakocsi árnyékolója vagy egy vékony háló védje a kicsi arcát a közvetlen széltől.
A váladékozó szem ápolása és kezelése
A váladékozó szem ápolása türelmet és precizitást igényel. Az első és legfontosabb szabály a sterilitásra való törekvés. Mielőtt bármilyen műveletbe kezdenénk, alaposan mossunk kezet szappannal. A tisztításhoz használjunk steril gézlapot vagy puha, szöszmentes vattakorongot. Soha ne használjuk ugyanazt a törlőkendőt mindkét szemhez! A tisztítást mindig a külső szemzugtól a belső felé, az orr irányába végezzük. A tisztító folyadék tekintetében a legbiztonságosabb a gyógyszertári steril sóoldat (fiziológiás sóoldat) vagy a forralt, majd lehűtött víz. Ha a váladék rászáradt a szempillákra, ne próbáljuk meg szárazon ledörzsölni. Ehelyett áztassuk be a gézlapot, és tartsuk rajta a lezárt szemhéjon egy-két percig, amíg a pörk felpuhul.
Könnycsatorna-masszázs
Ha bebizonyosodik, hogy a váladékozást a könnycsatorna szűkülete vagy elzáródása okozza, az orvos gyakran javasolja a speciális könnycsatorna-masszázst. Ennek célja, hogy a mechanikus nyomás segítségével segítsünk áttörni a csatornát elzáró vékony hártyát. A technika lényege, hogy a mutatóujjunkat a baba belső szemzugába, a könnyzsák fölé helyezzük, majd egy határozott, de gyengéd mozdulattal lefelé, az orr irányába simítunk. Ezzel nyomást gyakorlunk a csatornában lévő folyadékra, ami segíthet a dugulás elhárításában. A masszázs során előfordulhat, hogy a szemből hirtelen több váladék ürül ki. Ez nem baj, sőt, azt jelzi, hogy sikerült a pangó tartalom egy részét kimasszírozni. Ilyenkor végezzük el a fent említett tisztítást.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb szemváladékozás otthon is jól kezelhető, vannak bizonyos vörös zászlók, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni:
- Ha a váladék színe mélyzölddé vagy intenzív sárgává válik, az egyértelműen baktériumok jelenlétére utal.
- Láz, étvágytalanság, aluszékonyság vagy szűnni nem akaró sírás mind azt jelzi, hogy a probléma nem csupán lokális.
- Ne várjunk a következő státuszvizsgálatig, ha a baba látványosan kerüli a fényt, vagy ha a pupillája fehéresnek látszik a váladék kitisztítása után is.
- Ha a panaszok 4-6 hónapos korig nem szűnnek, érdemes a könnycsatornát átfecskendezni.
A gyermekorvos vagy egy gyermekszemész szakorvos felkeresése ilyenkor elkerülhetetlen. Ha fertőzés gyanúja áll fenn, az orvos egy steril pálcikával váladékmintát vehet (tenyésztés), hogy pontosan meghatározzák, milyen kórokozó okozza a bajt. A kezelési terv általában célzott antibiotikumos vagy gyulladáscsökkentő szemcseppet, esetleg kenőcsöt tartalmaz. Fontos, hogy az előírt kúrát végigvigyük, még akkor is, ha a tünetek már az első-második napon látványosan javulnak.
Könnycsatorna szondázása vagy átmosása
Ha a konzervatív kezelés, azaz a rendszeres tisztítás és masszírozás nem hoz eredményt 6-10 hónapos korig, az orvos javasolhatja a könnycsatorna szondázását vagy átmosását. A beavatkozás során egy vékony, tompa végű fémszondát vezetnek a könnycsatornába, amivel átszakítják a gátat jelentő hártyát. Ez egy gyors művelet, amelyet babáknál gyakran bódításban vagy rövid altatásban végeznek, hogy elkerüljék a hirtelen mozdulatokból eredő sérüléseket. A műtét utáni napokban még előfordulhat némi váladékozás vagy véres könnyezés, de ez hamar megszűnik.
Az alvás közbeni szemmozgások és felakadó szemek
„Nyolc hónapos babámnak kb. egy hónapja, néhányszor egy nap, egy-egy másodpercre fennakadnak a szemei. Ezt eddig akkor volt megfigyelhető, mikor repülőzött (előre-hátra dölöngélt, kezeit oldalra tartva), illetve, amikor hintázott (térdein és karjain előre-hátra hintázott). A napokban akkor is feltűnt, amikor saját lábára állt és közben kifeszítette magát, ekkor fogtam a hóna alatt, mert még nem tud állni magától. Ma az etetőszékben, ahogy odahajoltam, közel az arcához, akkor is egy pillanatra felnézett. Nem tudom a jelenséget pontosan meghatározni. Olyan, mint, amikor mi felnőttek egészen felfelé fordítjuk mindkét szemgolyónkat, szóval nem egy természetes szemmozgás. Néha elég ijesztő, sokáig azt hittem, a plafont nézi, de már nem tudom. Gyerekorvos szerint a játék közben elszédül és reflex-szerűen kiakadnak a szemek. Pont ezt követően vettük észre, hogy az etetőszékben is csinálta. Nagyon aggódom!”
Dr. válasza: „Megnyugtatni nem tudom - a panaszolt jelenséget látni kell a neurológusnak, és még így is gyakran nehéz kideríteni, mi az oka. Lehet epilepsziás roham - és láttam már olyat csecsemőnél, hogy nem záródó gyomorszáj miatt a nyelőcsőbe visszacsorgó gyomortartalom okozta ezt a szemmozgást. Kérjenek időpontot és beutalót gyermekneurológushoz, és addig készítsenek néhány videófelvételt telefonnal, amit majd be tudnak mutatni a neurológusnak.”
Fontos, hogy amennyiben ilyen jelenséget tapasztalunk, haladéktalanul keressünk fel gyermekneurológust. A video felvételek segíthetnek a diagnózis felállításában.
További gyakori szembetegségek és problémák csecsemő- és gyermekkorban
Kancsalság
A kancsalság kialakulásában több tényező játszik szerepet. Leggyakoribb a befelé térő kancsalság. Ennek egyik formája a veleszületett kancsalság, amely röviddel a születés után vagy az első néhány hónapban jelentkezik. A szemizom műtéttel mechanikusan mozdítjuk ki a szemet a hibás állásból, hogy elősegítsük a helyes szemizomegyensúly létrejöttét, illetve ha ez nem érhető el, kozmetikailag elfogadható állapotot érjünk el. Természetesen a műtét a látásélességet és a fénytörési hibát nem befolyásolja, a szemüveget továbbra is hordani kell, és az elért eredményt kontrollálni szükséges. Ha a családban kancsal, tompalátó, fiatal korban szemüveget viselő előfordult, érdemes a csecsemőt már fél éves korban vizsgálatra vinni.
A gyermekek látásfejlődését legjobban a játékok stimulálják. Fontos a rendszeres otthoni ellenőrzés is, 3-4 havonta a gyermek korának megfelelő módon.
Szemhéjduzzanat és árpa
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található.
- Árpa: A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet.
- Jégárpa: A Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Ha a kivezető cső nem nyílik meg, és a váladék nem ürül ki, műtét válhat szükségessé.
Piros szem
A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros -, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma. A kötőhártya helyi vérbőségéről van szó. Előfordulhat, hogy valamilyen allergén válthat ki érzékenységet (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek). A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét.
Fénytörési hibák
Fénytörési hibák (távollátás, rövidlátás, belső tengelyferdeség, két szem dioptrája közötti eltérés) is jelentkezhetnek már csecsemőkorban. A szemüveggel korrigálható fénytörési hiba nem betegség.
PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome)
Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.
Vizsgálatok és ellenőrzések
A látásfejlődést befolyásoló tényezők és a veleszületett vagy később kialakult rendellenességek korai felismerése nagyon fontos, hiszen ilyenkor jóval nagyobb az esély a korrigálásra. 9 hónaposan, 3 évesen (óvodába kerülés előtt), valamint az iskolába való beíratás előtt érdemes elvinni a kicsit szemvizsgálatra. A 9 hónapos vizsgálat azért fontos, mert ilyenkor még komolyabb problémákat is gyorsabban és hatékonyabban lehet orvosolni (pl. kancsalság), míg az óvoda és iskola előtti rutinvizsgálattal megelőzhetőek különféle kellemetlenségek, amik lehet, hogy csak az új közösségben derülnének ki.
A szem alapvető funkciója a fényérzés. Ennek meglétét születés után rögtön ellenőrizni lehet az ún. fotomotoros reflexszel, mely a pupillák fényre bekövetkező akaratlan szűkületét jelenti. Ez a jelenség már 5 hónapra született koraszülötteken is megfigyelhető. Laikus szülő is meggyőződhet róla, ha belevilágít gyermeke szemébe. Figyelmeztető jel azonban, ha a szembogár igen tág, és fényre nem szűkül össze, vagy ha színe nem fekete, hanem szürkés, esetleg zöldes-sárgás, mint a macskáé.