Biztosan Te is hallottad már valakitől, hogy elő a komolyzenével, mert a zenehallgatás jó hatással van a magzatra. Konkrétumokról azonban már kevesebb az információ, vagyis, hogy pontosan milyen zenét, mikor, és főleg miért hallgassunk. És ami a lényeg: egyáltalán van hatása a zenének a babára, vagy csak mítosz az egész? Utánajártunk!
Mikor kezd el hallani a magzat?
Orvosilag bizonyított tény, hogy a magzat a második trimeszterben már érzékeli a hangokat, a harmadikban pedig már fel is ismeri azokat, és folyamatosan tanul. Egy kisbaba körülbelül 18-20 hetes korában kezd el hallani hangokat az anyaméhben. Az első hangok, amelyeket hall, az anyai test belső hangjai, mint a szívverés, a légzés, vagy épp az emésztés.
Később, körülbelül 24 hetes kortól, már külső hangokat is képes érzékelni, mint a beszéd és a zene. A magzatok a második trimeszterben már érzékelik a hangokat, melyek a külvilágból származnak. A várandósság 24. hetében már kifejlett hallással rendelkeznek, később pedig jelzik is, ha túl hangos vagy nekik nem tetsző zenét hallanak.
A baba alvása közben nem szükséges a beszéd és a zene kizárása, mivel alvásidejük felét töltik mélyalvással, a másik fele REM-alvás, így aközben is érzékelik a hallottakat, élvezik a zenét, a beszéd ritmusát.
Milyen hatással van a zene a magzatra és az anyára?
A zenehallgatás hasznos és fontos lehet a várandósság alatt a baba szempontjából, ám leginkább azért, mert megnyugtatja a kismamát, és nem a babára gyakorolt konkrét fizikai hatása miatt. Azonban az is biztos, hogy valóban hatásos és fontos, hogy beszéljünk a születése előtt is gyermekünkhöz, hiszen a tanulási fázis során így hozzászokik a hangunkhoz, és már ismerni fogja azt, mikor világra jön.
A mexikói kutatók 36 terhes nőt vontak be vizsgálataikba, melyek során két klasszikus dalt játszottak le. Közben pulzusmérővel figyelték, hogyan reagálnak a magzatok a kellemes zenére. Egy olyan analízist is alkalmaztak, amivel észlelni tudták a magzati szívfrekvencia apró változásait, melyek jelezhetik, hogy a zene miként gyakorol hatást a magzat fejlődésben lévő idegrendszerére.
Mint kiderült: a zene hatására stabilabb, kiszámíthatóbb szívritmus-mintázatok voltak megfigyelhetők, ami a szakemberek vélekedése szerint a magzat autonóm idegrendszerének fejlődését is serkentheti. Az eredményeket a Chaos An Interdisciplinary Journal of Nonlinear Science tudományos folyóiratban publikálták. A két játszott zene közül azt is megállapították, hogy az hatott jobban a magzati szívfrekvenciára, amelyikben gitár is volt. Összegzésül, a kutatók úgy vélik, a klasszikus zene hatékony eszköze lehet annak, hogy a szülők elősegítsék a magzat fejlődését.
A zene mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be. A különböző kultúrák zenéjében megtalálható ritmusok, melódiák és harmonikus jegyek visszavezethetők a vérkeringés zajára, az anyai mozgásra és az anya hangjára, amiket a magzat az anyaméhben hall. Vagyis a szív- és keringési rendszer olyan auditív környezetet hoz létre a baba számára, amelynek zajmintázata erős hasonlóságot mutat a különböző zenei struktúrákkal.
A zene hatása a magzat fejlődésére:
- Nyugtató hatás: A zenehallgatás nyugtató hatással van a babádra. A lassú, lágy dallamok segíthetnek csökkenteni a stresszt és a Te szorongásod is alábbhagy ilyenkor, ami pozitív hatással van a babád fejlődésére is.
- Kognitív fejlődés: A zene stimulálja az agy különböző részeit, amelyek felelősek a nyelvi és kognitív fejlődésért. A ritmusok és a dallamok érzékelése elősegíti az agyi kapcsolatok kialakulását.
- Érzelmi fejlődés: A zene és az éneklés segít az érzelmek feldolgozásában és kifejezésében. A magzat már az anyaméhben megismerkedhet az érzelmi árnyalatokkal, amelyeket a zene közvetít.
- Anya-magzat kötődés erősítése: A zene közös hallgatása az anya és a baba közötti kötődés erősítésére is szolgálhat. Az ismételt dallamok és ritmusok felismerése elősegítheti a magzat biztonságérzetének kialakulását.
- Agynövekedés és érzelmi intelligencia: Az anya beszéd- és énekhangja, a klasszikus zene, illetve a természetes hangok (madarak, tenger stb.) lejátszása stimulálja a magzat agysejtjeit és idegpályáit ezzel elősegítve az agy növekedését és az érzelmi intelligencia fejlődését, valamint az anya és a magzat közötti szeretetet és kötődést. A magzati korban létrejött érzelmi kapcsolat pedig nem szűnik meg a születés után sem.
A zene hatása a születés után:
- Nyelvi készségek: A zene segíthet a nyelvi készségek fejlődésében. A ritmusok és dallamok érzékelése hozzájárulhat a jobb beszédkészség kialakulásához.
- Érzelmi intelligencia: Azok a gyerekek, akik már magzati korban találkoztak a zenével, általában jobban képesek kezelni az érzelmeiket és empatikusabbak másokkal szemben.
- Zenei érdeklődés: A zenehallgatás és az anyuka éneke elősegítheti a gyermek későbbi zenei érdeklődését. A korai zenei élmények gyakran meghatározzák a gyermek későbbi zenei ízlését és készségeit.
- Nyugodtabb baba: A zenei élményekkel rendelkező babák általában nyugodtabbak és könnyebben megnyugtathatók.
Milyen zenét hallgassunk és hogyan?
A recept sokkal egyszerűbb és természetesebb, mint sokan gondolnák. A lényeg ugyanis az, hogy a kismama élvezze, amit csinál, hiszen a baba az édesanyja érzéseit veszi át a legtöbb esetben. Ez vonatkozik a zenére is. Tehát, ha eddig ki lehetett kergetni a szobából a kismamát egy kis Mozarttal, akkor most sem érdemes stílust váltani csak azért, hogy „művelődjön” gyermekünk. Általános igazság, hogy ha élvezel valamit, és nyugodt vagy, azt a baba is évezni fogja, és ő is megnyugszik tőle.
Ideális esetben normál, beszédhangerőn hallgatjuk kedvenc számainkat, és semmilyen módon nem próbáljuk meg a baba felé irányítani a hangszórókat. Állíts össze lejátszási listákat: vidám zenék napközben, amik feltöltenek energiával, nyugtató-lazító zenék este, amelyektől ellazultnak érzed magad.
Tulajdonképpen bármilyen zenét le lehet játszani, amit anyaként szeretünk, vagy saját ízlésvilágunknak megfelel. Az egyszerűbb hangokat könnyedebben dolgozzák fel, de bármit játszunk is, értékelni fogja. Mint mindig, az a legfontosabb, hogy az édesanya jól érezze magát, csupán néhány fokkal kellemesebb, nyugodtabb körülmények között.
Amit kerüljünk:
- Fejhallgató a hasra: Gyakran látni filmekben, sorozatokban és magazinokban, hogy az anyukák fejhallgatót tesznek a hasukra, hogy így jussanak még közelebb a dallamok a babához. Ez azonban egyáltalán nem jó ötlet. A méh nem egy csendes hely, a testünk ugyanis a csontjainkkal minden beérkező hangot és zörejt felhangosít. Épp ezért a fejhallgató akkora sokkot jelent még halkra állítva is, hogy felesleges ezzel kísérletezni: inkább rosszat teszünk vele, mint jót.
- Túl hangos zajok: Ez persze nem jelenti azt, hogy tiltott egy koncert vagy egy mozi a terhesség alatt, arra azonban érdemes figyelni, hogy ha tehetjük, próbáljuk kerülni a hangos helyeket, amennyire csak tudjuk. A terhesség alatt törekedj arra, hogy kerüld a 65 decibelnél hangosabb zajnak való tartós kitettséget. Jó ötletnek tűnhet, hogy koncertezz, vagy csoportos tornára járj, ám mindig mérlegelj, hogy mennyi időt töltesz ott, és mérd fel, milyen a zajerősség a helyszínen. Legyél minél messzebb a zajforrástól, a zaj hatása ugyanis annál erősebb és károsabb, minél közelebb állsz hozzá!
Az anyuka énekének fontossága
Az énekhangod különleges kapcsolatot teremt közted és a babád között. Amikor énekelsz, nemcsak a hangodat hallatod, hanem a lelki közelséget és a szeretetet is közvetíted kisbabád felé. Pontosan úgy, mint a ringatással. Senki nem tanítja, hogy hogyan "kell" jól ringatni, mégis minden anyuka ösztönösen megérzi és kérés, könyvolvasás nélkül remekül használja nap mint nap. Az éneklésed közben a baba megnyugszik, mivel ismerős hangot hall, amely biztonságot és kényelmet nyújt neki.
Az éneklésed, dúdolásod egyfajta érzelmi hidat képez, amely erősíti a kötődést és a bizalmat már a születés előtt. Először csak dúdolj egy-egy hangot, egy számodra kedves számot, egy olyan dalt, ami először eszedbe jut, vagy csak úgy bármilyen hangot. Figyeld meg, hogy napról napra egyre bátrabb leszel, egyre több dal fog eszedbe jutni. A várandóság megszépíti a hangodat. Ha mégsem mersz énekelni neki, félve, hogy nincs annyira jó hangod, akkor állíts össze neki a kedvenc nyugtató dallamaidból egy válogatást és azt dúdold együtt a zenével.
A jótékony hatásokat erősíthetjük még ringatózással, hintázással, mely során a jobb és bal agyfélteke összekapcsolódik, ez pedig a későbbi írástanulás egyik alapfeltétele.
Zene és anyatejes táplálás
Szoptatás közben könnyebben és jobban szopnak azok a babák, akik közben zenét hallanak. Ha nyugtalanabb a baba, érdemes lehet bal mellből szoptatni, így az anyai szívverés is segíti őt a megnyugvásban. Próbáljuk napi szinten beiktatni az életünkbe!