Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elterjedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket 4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Azonban a cöliákia multifaktoriális betegség, amely genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki környezeti faktorok hatására. Kialakulásában a glutén-bevezetés időpontjának szerepe nem egyértelműen igazolt, és a legújabb kutatások árnyaltabb képet festenek a glutén anyatejen keresztül történő átadásáról és a hozzátáplálás optimális időzítéséről.
Glutén és anyatej: A szoptatás szerepe
A közelmúltban készült megfigyeléses vizsgálatok úgy találták, hogy ha a csecsemő étrendjébe kis mennyiségben vezetik be a glutént úgy, hogy a glutén bevezetésének időszakában a gyermek még szopik, az csökkenti annak a kockázatát, hogy cöliákiában megbetegszik. Az egyik metaanalízis kimutatta, hogy a cöliákia kockázata jelentősen kisebb azoknál a gyermekeknél, akik még szopnak a glutén bevezetésének időszakában (pooled odds ratio 0.48, 95% CI 0.40-0.59) azokhoz képest, akik ekkor már nem szopnak. További kockázatcsökkenés volt megfigyelhető azoknál a gyermekeknél, akiknek szoptatását a glutén bevezetése után folytatták (OR 0.36, 95% CI 0.26-0.51). Az ESPGHAN ajánlása is kitér arra, hogy javasolt a glutént úgy bevezetni a csecsemő étrendjébe, hogy közben a szoptatás folytatódjon. A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése idején folytatott szoptatásnak a cöliákia kockázatát csökkentő hatását több kutatási eredmény is alátámasztja.
Ugyancsak védő hatásúnak találták a hosszútávú szoptatást: a szoptatás időtartama és a cöliákia kockázata fordítottan arányos. Az újszülött számára egyértelműen az a legelőnyösebb, ha az első hat hónapban kizárólag anyatejet kap. Az anyatej a könnyen emészthető fehérjék, cukrok és zsírok mellett olyan fontos ellenanyagokat is tartalmaz, melyek biztosítják a kicsi megfelelő egészségfejlődését. Számos tanulmány igazolta, hogy a 6 hónapos korukig kizárólagosan szoptatott gyermekek jobb egészségi állapotnak örvendenek, mint azok, akiket csak 4 hónapos korukig szoptattak kizárólag. A <6 hónapig kizárólag szoptatottak körében gyakoribbak a hasmenéses megbetegedések, a középfül- és tüdőgyulladás, valamint a fertőzések miatti kórházi felvétel a legalább 6 hónapig kizárólag szoptatottakkal összehasonlítva.
Az anyatejen keresztül átjut-e a glutén?
Egy gyakori kérdés az anyák részéről, hogy vajon az anyatejen keresztül átjut-e a glutén. Dr. Kedves Kérdező válasza szerint: "Ön nyugodtan ehet glutén tartalmú ételt, problémát nem okoz." Ez megnyugtató hír a szoptató édesanyák számára, akik aggódnak a gluténfogyasztásuk lehetséges hatásai miatt cöliákiás gyermekükre.
A glutén bevezetésének optimális időpontja
Norris és munkatársai nemrég arra az eredményre jutottak, hogy a gluténtartalmú cereáliák mind korai (≤ 3 hónap), mind késői (≥ 7 hónap) bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. A glutén 4 és 7 hónapos kor közötti bevezetésének ajánlását a fenti állásfoglalás, az Amerikai Orvosi Társaság Lapjában (JAMA) 2005-ben megjelent tanulmány eredményeire alapozza. A tanulmányban 1560 gyereket vizsgáltak összesen, akik - genotípusuk vagy a családi anamnézisben előforduló 1-es típusú diabetes okán - valamennyien nagy kockázatúak voltak. Miközben az eredmények arra utalnak, hogy a cöliákia gyakrabban alakult ki azoknál a nagy kockázatú gyerekeknél, akiknél 3 hónapos kor előtt, illetve 7 hónapos kor után vezették be a glutént az étrendbe, elgondolkodtató, hogy vajon érdemes-e a teljes egészséges populációra vonatkozó ajánlásokat megfogalmazni 51 nagy kockázatú gyermek adataira alapozva? Figyelemre méltó, hogy számos korábbi tanulmány nem talált összefüggést a glutén bevezetésének időpontja és a cöliákia kialakulása között, viszont amikor a csecsemőknek adott glutén mennyiségét is figyelembe vették, kiderült, hogy a nagy mennyiségben adott glutén fokozza a betegség kialakulásának kockázatát.
A "Developmental Readiness of Normal Full Term Infants to Progress from Exclusive Breastfeeding to the Introduction of Complementary Foods" című tanulmány, valamint Kramer és Kakuma 2001-es áttekintése megállapította, hogy a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás megfelelő súly- és hosszfejlődést, valamint vas- és cinkellátottságot biztosít, ezenkívül csökkenti a fertőzések előfordulását és jelentős előnnyel jár a mozgásfejlődés terén. A gluténtartalmú táplálékok bevezetését - az egyéb élelmiszerekhez hasonlóan - betöltött 6 hónapos kor után kell elkezdeni. Dr. Tokodi szerint: "Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát."
Manó Menü - Glutén bevezetés
A cöliákia kialakulásának kockázata és a glutén mennyisége
"A cöliákia kialakulásának kockázata genetikai, immunológiai és környezeti faktorok függvénye." A "svédországi cöliákia járvány" magyarázatát egyes tanulmányok a táplálási ajánlások változásában látják, de történt olyan vizsgálat is, ami azt találta, hogy a járvány idején született cöliákiás kisgyermekek biopsziás mintáiban jelentősen több pálca alakú baktérium volt, mint a más időszakban vizsgált cöliákiás gyermekek mintáiban vagy a kontroll csoportban. A szerzők úgy gondolják, hogy ezek fontos kockázati tényezőt jelenthetnek a cöliákia szempontjából, és hozzájárulhattak a cöliákiás megbetegedések jelentős növekedéséhez az adott időszakban.
Összehasonlító tanulmányok: Dánia, Svédország és Finnország
Az egyik tanulmány összesen 771 svéd és dán gyermeket hasonlított össze, akiknél fennállt a cöliákia gyanúja. Közülük 179-nél erősítették meg a diagnózist, de a betegek között csak 24 volt dán, a maradék 155 svéd gyermek volt. A svéd gyermekeknél jóval előbb (átlagosan 1,5 év) jelentek meg a betegség tünetei, mint a dán gyermekeknél (5,5 év) annak ellenére, hogy a két nemzet hasonló etnikai, földrajzi és kulturális háttérrel rendelkezik. A gyermekek szoptatással kapcsolatos anamnézise is hasonló volt.
Ugyanerre a következtetésre jutottak azok a kutatók is, akik svéd és finn cöliákiás gyermekeket hasonlítottak össze. A svéd gyermekek döntő többségénél a tünetek kétéves kor előtt megjelentek, és sokkal súlyosabbak voltak, mint a finn gyermekeknél, akik többségénél a betegséget csak 8 éves kor után diagnosztizálták. A két csoport genetikai megjelenésében nem volt lényeges különbség, annál inkább a táplálásukban. A svéd csecsemők 9 hónapos korukban háromszor annyi, 12 hónapos korukban kétszer annyi glutént fogyasztottak, mint finn társaik.
A fenti adatok azt sugallják, hogy a glutén mennyiségének és a bevezetés módjának sokkal nagyobb szerepe lehet a cöliákia kialakulásában, mint pusztán a bevezetés időpontjának. A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, míg a 6 éves gyermekek körében 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Dr. Tokodi szerint ez a szemléletmód a korábban említett indokok miatt nem szerencsés. Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Fontos odafigyelni, mert a későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet.
Hozzátáplálás és allergének bevezetése
Az anyatej még mindig a legegészségesebb táplálék a babának, ezért ha tehetik, folytassák az anyatejes táplálást. Az anyatej vagy tápszer mellett azonban a hetedik hónapra bizonyára már elkezdtek bevezetni szilárd ételeket. Ha mégsem, mert gyermekük fejlődésben még nem állt készen, vagy még nem érdeklődött a szilárd ételek iránt, már szinte biztosan nem kell tovább halogatni a nagy találkozást.
A szilárd ételek bevezetése
A hozzátáplálás első ételeként gluténmentes pépeket ajánlott kóstoltatni a babával, mert ezek ritkán allergizálnak, magas a tápértékük, és az ízük sem üt el élesen az anyatejétől vagy a tápszerétől. Az enyhe ízvilágú pépek mellett a babát a zöldségek és gyümölcsök ízével is meg kell ismertetni. Egyszerre csak egyféle új ételt javasolt bevezetni az étrendbe, egyrészt mert így meg lehet figyelni az esetleges érzékenységet, másrészt nem terheli túl babádat az új élményekkel, van ideje megszokni az addig idegen ízeket. Érdemes olyan zöldségekkel és gyümölcsökkel kezdeni, amelyeket te magad is gyakran és szívesen fogyasztasz.
Előfordulhat, hogy ennek ellenére gyermeked elsőre elutasít egyes újdonságokat. Ezt ne tekintse úgy, hogy máris kialakult ízlése van, és nem is érdemes tovább bajlódnia az adott étel bevezetésével - egy-egy szokatlanabb íz megszokásához sokszor nyolc, sőt, esetenként akár 15 kóstoltatás is szükséges lehet. A zöldségek kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátáplálási útmutatókban gyakran a lista élén szereplő és nagyon egészséges sárgarépát és céklát ilyen korú babának csak bébiétel formájában vagy külön ellenőrzött termelőtől vásárolva szerezze be, mert ezekben a gyökérzöldségekben felhalmozódhat a nitrát, amely nyolc hónapos kor alatti gyermekekben elkékülést (cianózis) okozhat. Bevezethet néhány fűszernövényt is, például citromfüvet, sáfrányt, petrezselymet vagy fokhagymát, hogy ezek ízeivel is fokozatosan megbarátkozzon a kicsi; sok esetben ez még az ételek iránti lelkesedést is növeli. Az egészséges táplálkozásra nevelést ebben az időben már semmiképp sem tévesztheti szem elől, és sose feledje, a legfontosabb, hogy jó példával járjanak elöl abban, hogy mit, mennyit, mikor és hogyan esznek.
Egyéb allergének és a tehéntej
A tej, az olajos magvak, a hal, a tojás vagy a liszt mind kulcsfontosságú élelmiszerek, amik a kiegyensúlyozott étrend részeként esszenciális tápanyagokkal járulnak hozzá a szervezet egészséges fejlődéséhez. A mérték és a bevezetés időpontja azonban fontos tényező az allergének esetében.
A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte az elmúlt években több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben. Elsőre talán meglepő, de kialakulásában jelentős szerepet játszhat a túl korán bevezetett tehéntej is, mivel vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők fejlődéséhez szükséges mennyiség, és egyéb étrendi vagy külső vaspótlás nélkül vashiány léphet fel. De nem ez az egyetlen baj vele, a tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a baba emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. "A kisgyermekek szervezete az élet első 1000 napjában rendkívül gyors növekedési szakaszon megy keresztül, ezért sok szülő a kalciumban gazdag tehéntejjel is szeretné támogatni gyermeke csontképződését. Az orvosszakmai ajánlások azonban határozottan ellenzik a tej bevezetését 1 éves kor előtt, sőt, sok szakértő szerint egészen 3 éves korig érdemes kerülni, hiszen rendkívül megterheli a kicsik szervezetét." - mondja dr. Tokodi.