Amikor egy újszülött érkezik a családba, a szülők figyelme óhatatlanul a gyarapodásra és a fizikai fejlődésre irányul. Minden egyes gramm és centiméter megerősítést ad abban, hogy a kicsi jól fejlődik, az anyatej vagy a tápszer mennyisége megfelelő, és a baba szervezete egészségesen végzi a dolgát. A védőnői látogatások és a gyermekorvosi vizsgálatok elengedhetetlen kelléke a kis egészségügyi kiskönyv, amelynek hátsó oldalaiban rejtőznek a titokzatos vonalakkal teli grafikonok.
A normális növekedést a testhossz/testmagasság, a testsúly, a fejkörfogat és a mellkörfogat folyamatos követésével vizsgáljuk az alapellátásban. A gyermek növekedési percentileinek meghatározásához súly- és hosszmérésnek minden egészséges orvosi vizit során kellene történnie.
Miért érdemes követni a fejkörfogatot?
Bár a legtöbb szó a súlyról és a hosszról esik, a szakemberek számára a fejkörfogat alakulása legalább ennyire árulkodó mutató. A fejkörfogat növekedése a csontos koponyán belül található képletek (agy, vértérfogat, agyvíz és csontok) növekedéséből adódik össze. Az újszülöttek koponyája több csontból áll, amelyek varratokkal illeszkednek egymáshoz azért, hogy a szülés során megfelelően tudjanak alkalmazkodni a térfogat változásokhoz, illetve azért, hogy a gyermek első éveinek agytérfogat növekedését le tudják követni a koponya növekedésével. Ezek a varratok kisded korban elcsontosodnak. A varratok csontosodásának időpontja szintén befolyásolni tudja a koponya méretét és formáját.
Az agy fejlődése az első két évben a legintenzívebb, és a koponya tágulása ezt a növekedést követi le. Az agy tömege megduplázódik négy és hat hónapos kor között és megháromszorozódik egy éves korra. A leggyorsabb növekedést az élet első 6 hónapjában látjuk, első hónapban 2 cm-t nő, az első négy hónap során, pedig 6 cm-t. Az időre született újszülött fejkörfogata átlagosan 35 cm (32,6-37,2 cm), majd egy éves korig mintegy 10 cm-t növekszik. A fejkörfogat változásait hároméves korig lenne szükséges nyomon követni.
A fejkörfogat mérése
A fejkörfogat mérésekor a mérőszalagot a homlok legkiemelkedőbb részén és a tarkó hátsó ívén vezetik körbe. Fontos, hogy mindig ugyanazon a ponton történjen a mérés, hiszen milliméteres eltérések is máshová helyezhetik a pontot a görbén.
A fejkörfogatot a két szemöldök felett, a homlokcsont legkiemelkedőbb részén, a fül felett és a nyakszirtcsonton át, ismételten a fül felett, majd a szemöldökig körbeérő szabócentiméter mérőszalaggal mérjük.
Percentilis görbék: Miért fontosak?
A percentilis görbe lényegében egy statisztikai mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy a gyermek az azonos korú és nemű társaihoz képest hol helyezkedik el a fejlődési rangsorban. Ha például egy kislány súlya a 25-ös percentilis vonalon mozog, az azt jelenti, hogy száz azonos korú kislány közül 75 nehezebb nála, 24 pedig könnyebb. Sok szülő abba a hibába esik, hogy az 50-es értéket tekinti elérendő célnak vagy az egyetlen „normális” állapotnak. Valójában az 50-es percentilis csupán az átlagot jelenti, ahol a gyerekek fele nehezebb, fele pedig könnyebb.
A grafikon vízszintes tengelyén az életkort találjuk hónapokban vagy években kifejezve, míg a függőleges tengely a mért értéket, például a súlyt kilogrammban vagy a hosszt centiméterben jelöli. A kettő találkozásánál tett pontok alkotják idővel azt a görbét, amely kirajzolja a gyermek saját növekedési pályáját. Az ideális eset az, ha a gyermek görbéje párhuzamosan fut a nyomtatott fővonalakkal. Ha a baba a 15-ös percentilis vonalon indult, és hónapokon keresztül tartja ezt a sávot, akkor a fejlődése harmonikusnak tekinthető, még akkor is, ha a kortársaihoz képest vékonyabb alkatú. A görbék értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a fiúk és a lányok számára külön táblázatok léteznek, hiszen biológiai adottságaik miatt eltérő ütemben fejlődnek.
WHO növekedési görbék
A WHO (World Health Organization, az Egyesült Nemzetek Szövetségének egészségügyi irányító szervezete) növekedési görbéi egy Multicenter Növekedési Referencia Tanulmány adatai alapján készültek, mely folyamatosan gyűjtött adatokat születéstől 2 éves korig és keresztmetszeti, azaz egy megadott időpontban is gyűjtött adatokat 18 és 71 hónapos korban. A vizsgálatban 8440 egészséges, különböző etnikai hátterű és kulturális környezetben élő anyatejes csecsemő és fiatal gyermek vett részt, akik megfeleltek az optimális környezeti feltételek mellett élő gyermekek szempontjának. A WHO növekedési görbéi növekedési normák, melyek leírják, hogy az egészséges gyermekek hogyan fejlődnek optimális körülmények között, gyorsabb növekedést mutatnak az első 3 hónapban, mint azon görbék, melyek tápszeres csecsemők bevonásával készültek (CDC, magyar növekedés görbéi).
A grafikonokat 2000-ben felülvizsgálták és etnikailag sokkal szélesebb populáción és több anyatejes csecsemő bevonásával készültek az új görbék. Hosszú ideig olyan táblázatokat használtak, amelyek a tápszerrel táplált csecsemők súlygyarapodását vették alapul. Ez azonban félrevezető volt a szoptatott babák esetében, akik általában az első hónapokban gyorsabban híznak, majd 4-6 hónapos koruk körül a gyarapodásuk látványosan lelassul. A tápszeres babák súlya gyakran egyenletesebben és néha gyorsabban emelkedik, mivel a tápszer összetétele állandó, és a bevitt mennyiség pontosabban kontrollálható. Ezzel szemben az anyatej összetétele a nap folyamán és a szoptatás alatt is változik, igazodva a baba aktuális igényeihez.
A WHO növekedési görbéi nemzetközileg elfogadottak, anyatejesen táplált csecsemők és kisdedek adatain alapulnak.
Magyar növekedési görbék
Magyarországon 2006-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete készített egy Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatról szóló összesítést. Célja az volt, hogy eredményei segítsék a gyermekorvosok, védőnők munkáját a gyermekek növekedésének, fejlődésének, gyarapodásának megítélésében, születésüktől a felnőttkor eléréséig. Maga a vizsgálat 2001-ben Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat adatfelvételi szakaszának az 1983-ban születettek 18 éves kori vizsgálatával befejeződött. Ezt követően kezdődhetett el az adatok számítógépes feldolgozása, majd értékelése. Születéstől 18 éves korig kidolgozott referencia-átlagok és -percentilisek találhatóak a testmagasság/testhosszúság, testtömeg, testtömeg-index (BMI), testmagasság szerinti testtömeg, fejkerület, mellkaskerület, haskerület és a bőrredő-vastagságok: a triceps, a subscapula, a suprailiaca, és az abdomen régióban paraméterekre.
A percentilis értékek értelmezése
A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb paramétere az általunk megadottnál. A középső, sötétzöld, 50-es percentilis görbe mutatja az „átlagot” (a harangszerű eloszlás közepét). Ha az Ön gyermekének súlya alul a piros, 3-as percentilis görbén helyezkedik éppen el, akkor az azt jelenti, hogy összes vele egykorú gyermek kevesebb mint 3%-a kisebb súlyú, kb. 97%-a pedig nagyobb súlyú nála.
Nagyon eltérőnek tekintjük a 3 percentilis érték alattiakat és a 97 percentilis felettieket, melyek hátterében lehetnek betegségek, de előfordulhat ilyen érték teljesen egészségesek között is öröklött tulajdonság alapján (például, ha a szülők az átlagnál magasabbak, akkor a gyermekük minden kóros állapot nélkül is 97 percentil feletti testmagassággal rendelkezhet). A 2,3 és 97,7 percentil közé eső variációk normálisak, az alatta lévők az alultápláltak, a felette lévők a túlsúlyosak vagy obesek.
Normál tápláltsági zónába esik a 3 év alatti gyermek, ha a testhossz percentilise 10 és 90 percentilis közé esik (10 alatti érték alultápláltságra, 90 feletti pedig túlsúlyra utalhat).
Mikor aggódjunk a fejkörfogat kapcsán?
A túlzottan gyors fejkörfogat-növekedés éppúgy figyelmet igényel, mint a stagnálás. Előbbi esetben felmerülhet a fokozott agyvíztermelődés gyanúja, míg utóbbi a kutacsok korai zárására vagy az agy lassabb fejlődésére utalhat. A fejkörfogat az életkorhoz meghatározott értéktáblázatban 3 percentilis alatt van. - Másodlagos kis fejkörfogatot a magzati korban, illetve az intenzív agynövekedés szakaszában (első 2 életév) bekövetkező agyat károsító ártalmak okoznak. Ilyen károsító tényezők lehetnek: röntgen sugárzás, veleszületett fertőzések (CMV, Rubeola, Toxoplasma, agyhártya-, agyvelőgyulladás), anyai alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, anyai anyagcsere-betegség, születés körüli oxigénhiányos állapotok, újszülöttkori extrém magas láz.
A fejkörfogat nyomonkövetése, ellenőrzése a gyermekorvos feladata. Mivel a kis fejkörfogattal járó állapotokban gyakoribb az értelmi fejlődés elmaradása, ezért nagyon fontos az ilyen gyermek fejlődésének nagyon szoros követése, ellenőrzése, és a lehető leghamarabb elkezdett speciális fejlesztése.
Nagyobb fejkörfogat
A nagyobb fejkörfogattal járó állapotok között előfordulnak familiáris formák, ezért mind a szülők, mind a testvérek fejkörfogat méretét figyelembe kell venni, mielőtt kórosnak ítélünk egy átlagosnál nagyobb fejkörfogatot. Ilyen esetekben a gyermeknek semmilyen kóros idegrendszeri tünete nincsen, teljesen jól fejlődik, intellektusa ép. Az eltérés öröklődő családi alkat következménye. Ebben az esetben a csecsemő fejkörfogata a testméretéhez viszonyítva nagynak tűnik, de a koponya növekedési üteme teljesen normális. Koraszülöttek, krónikus vérszegénységben szenvedő, esetleg angolkóros csecsemők körében fordulhat elő, de a kórelőzmény, illetve ezekre az állapotokra jellemző sajátos tünetek, és a laborvizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy csak felületes ránézésre tűnik vízfejűnek a gyermek.
A csecsemő fejkörfogata fokozott mértékben növekszik, a nagykutacs szélesen nyitott, kissé előboltosul, a fejen lévő vénák kitágultak. Gyakori a lemenő nap tünet, ami azt jelenti, hogy a szemgolyó lefelé fordul, és a szivárványhártya felett látható az ínhártya (” szem fehérje”), emiatt a szemgolyó látványa a horizonton lebukó napra emlékeztet. Ezek eredményezik a fokozott fejkörfogat növekedést. Gyanú esetén a túlzott fejkörfogatnövekedés-igazolása és koponyaultrahang-vizsgálat igazolja a vízfejűséget.
Hydrocephalus Diagnosis Explained - Symptoms, Treatment & Shunt Surgery
A vízfejűség kezelése műtéti, mely során a felesleges agyvíz elvezetése a cél, hiszen a fokozott nyomás az agyat károsítja. A műtét során az agy oldalkamrájába helyeznek egy katétert, melyhez egy bizonyos nyomás felett megnyíló, egyenirányító szelepen keresztül kapcsolódik egy másik, a bőr alatt a hasüregbe vezető katéter. Amennyiben a műtét előtt nem szenvedett el a gyermek maradandó agyi károsodást, akkor a műtét után egészségesen fejlődhet. Amennyiben a kiváltó ok korábbi gyulladás, agyvérzés volt, akkor a kórjóslatot az akkor elszenvedett károsodás mértéke határozza meg. A műtét után az esetek egy részében lokalizációhoz kötődő epilepszia léphet fel, mely gyógyszeres kezelésre jól reagál. Fontos, hogy a műtött gyermekek szülei tisztában legyenek a katéter esetleges nem megfelelő működésének jeleivel, a következményesen kialakuló koponyaűri nyomásfokozódás tüneteivel, mert ezek megjelenése sürgős kórházi ellátást igényel.
Koraszülöttek és a percentilis görbék
A kiírt időpontnál korábban érkezett babák fejlődésének követése külön szakértelmet igényel. Az ő esetükben a „korrigált életkort” használják a percentilis görbéhez, ami azt jelenti, hogy a fejlődésüket ahhoz az időponthoz viszonyítják, amikorra eredetileg várták őket. Fontos korrigálni a növekedési paramétereket a gesztációs korral (a jelenlegi korból ki kell vonni azt az időszakot, ameddig a csecsemő koraszülöttnek számított).
Nincs egyetértés abban, hogy mennyi ideig kell folytatni ezt a korrekciót. Erre vonatkozó vizsgálat nem készült, amely pontos útmutatást adna ebben a kérdéskörben. A hagyományos megközelítés azt mutatja, hogy a súlyfejlődést 2 éves korig, a hosszfejlődést 40 hónapig, a fejkörfogat fejlődését pedig 18 hónapos korig szokták korrigálni. Akárhogy is 2009-ben a UK WHO növekedési görbéi a korrekciót a 32. hét előtt született koraszülöttek esetében egységesen 2 éves korig, a 32 és 36 hét között született koraszülöttek esetében pedig legalább egy éves korig javasolják. Az 1500 g alatti súllyal született csecsemők általában még korrekcióval is kisebbek és alacsonyabbak 2 éves korukban, mint időre született társaik.
A koraszülöttek számára speciális növekedési táblázatok is rendelkezésre állnak, amelyek figyelembe veszik a méhen kívüli fejlődés kezdeti nehézségeit. Ezek a babák gyakran mutatnak egy úgynevezett „behozó növekedést”, amikor egy bizonyos idő után intenzívebben kezdenek fejlődni, hogy utolérjék kortársaikat. A koraszülött babák szülei számára a percentilis görbe egyfajta biztonsági hálót jelent. Segít látni, hogy a kicsi halad-e a saját útján, és megnyugvást ad, hogy nem a születési dátum, hanem a biológiai érettség a mérvadó.
Speciális növekedési görbék
Léteznek speciális növekedési görbék, melyeket azon körülmények között növekvő gyermekek számára fejlesztettek ki, akik megváltozott növekedési mintázatokkal rendelkeznek. Ilyenek például Down-szindróma, Turner-szindróma, Williams-szindróma, achondroplasia.
További fontos tényezők
A növekedést nemcsak a genetika és a táplálkozás, hanem a környezet is befolyásolja. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen, mivel a növekedési hormon jelentős része a mélyalvás fázisában termelődik. Az érzelmi biztonság és a támogató környezet szintén hatással van a fizikai állapotra. A pszichoszomatikus tényezők a csecsemőknél is jelen vannak: egy stresszes környezetben élő kisbaba emésztése és tápanyag-hasznosítása kevésbé lehet hatékony. A fizikai aktivitás, a szabadban töltött idő és a friss levegő szintén hozzájárulnak az egészséges görbékhez. Ahogy a baba elkezdi felfedezni a világot, az izomzata tónusosabbá válik, a csontrendszere pedig erősödik.
A növekedési ütem a növekedés időbeli változása, a növekedés sebességének változása, mely egy jelentősen érzékenyebb mutatója a növekedésnek, mint egy egyszeri mérés. Meghatározásához két mérés között legalább három hónapnak, de ideális esetben hat hónapnak kellene eltelnie. A testi növekedést és a biológiai érést számos különböző tényező befolyásolja. Ennek ellenére a gyermekek többségének növekedése szabályos, előre megjósolható ütemű és végeredményű. Egy gyermek fejlődésének időbeli változása, előrehaladása azonban mindig csak az adott genetikai környezet ismeretében értelmezhető. A normális fejlődés egy gyermek átfogó egészségi állapotának és tápláltságának megfelelő visszatükrözője.
tags: #fejkorfogat #percentil #fiu