Az emberi szaporodás két alapvető sejten, a hímivarsejten és a petesejten nyugszik. Sokáig azt hittük, hogy a megtermékenyítésnél mindig a leggyorsabb, legéletrevalóbb hímivarsejt fog sikerre jutni, a petesejtnek pedig nem sok szerepe van a folyamatban - hiszen csak arra vár, hogy a hímivarsejtek versenyében a győztes célba érjen. A modern kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy a petesejt sokkal aktívabb szerepet játszik, kémiai úton válogat a spermiumok között, amíg meg nem találja a megtermékenyítéshez megfelelőt, a többit pedig elutasítja.
Az ivarsejtek eredete és fejlődése
Néhány százmillió évvel ezelőtt mind a nőstény, mind pedig a hím a tengervízbe ürítette ivarsejtjeit, ahol a megtermékenyítés végbement. Ez az ivaros szaporodás lehetővé teszi a szülők örökítő anyagának kombinálódását, ami növeli a fajon belüli változatosságot.
A petesejt fejlődése és jellemzői
Egy lánygyermekben 6-7 millió petesejt termelődik, de élete során ezekből csak négyszáz érik meg teljesen. A peteérés akkor kezdődik, amikor az agyalapi mirigy hormonjai működésbe lépnek. Addig minden apró sejt a petefészekben, a saját kis tüszőjében lakik. Mikor megfelelő mennyiségű serkentő hormon jut a véráramba, tizenöt-húsz tüsző megkezdi a női nemi hormon, az ösztrogén termelését. Ez a hormon felébreszti, táplálja és érleli a sejtecskéket.
Körülbelül a tizedik napon a tüszők megrepednek, elengedik apró lakóikat, hogy beszippantsa őket a petevezeték. Egyetlen túlélő fog végigvándorolni a petevezeték falán, az éretlen tüszők pedig összezsugorodnak és elhalnak. Ezáltal a nyálkahártya megvastagszik, és felkészül az osztódó petesejt befogadására.
A petesejt a női szervezet egyik legnagyobb, önálló mozgásra nem képes sejtje. Átmérője eléri a 0,1-0,2 mm-t. Sejtplazmájában sok tápanyagot tartalmaz, ami biztosítja a fejlődő embrió energiaigényét egészen az anyaméh falába történő beágyazódásig. Az érett petesejt sejtmagjában csak 23 kromoszóma van, ami éppen a fele a testi sejtekre jellemző kromoszómaszámnak. A 22 testi kromoszóma mellett 1 X ivari kromoszóma figyelhető meg benne. A nők szervezetében minden hónapban általában egy petesejt indul érésnek.
A hímivarsejt fejlődése és jellemzői
A férfiak nemi érése is az agyalapi mirigy hormontermelésével kezdődik. Amikor ezek a hormonok a véráramba jutnak, a herék megkezdik a hím nemi hormonok termelését. Egy felnőtt férfi szervezete másodpercenként ezer spermát termel, így élete végére ez a szám elérheti a tizenkétmilliárdot.
A hím ivarsejt (spermium) a férfiak legkisebb sejtjei közé tartozik, hosszúsága mindössze 0,05 mm. Mikroszkópban feji, nyaki és farki rész különböztethető meg rajta. Ostorának köszönhetően önálló mozgásra képes. Feji részében található a sejtmag, amely a petesejthez hasonlóan 23 kromoszómát tartalmaz. A 22 testi kromoszóma mellett a hím ivarsejtek felében 1 X, másik felében 1 Y ivari kromoszóma van.
A sperma olyan, mint egy áramvonalas jármű. Ovális fejét enzimtartalmú sapka védi. Fonott, középső része a fejet és a farkat kapcsolja össze, ostoros, elvékonyodó farka pedig rostokban végződik. Legfontosabb része a sejtmag, itt raktározódik az örökítő anyag. A spermában a 23. kromoszóma vagy X vagy Y alakú. Ez határozza meg a gyermek nemét: ha X alakú, akkor lány, ha Y alakú, akkor fiú születik.
Hogyan jut el a sperma a petesejthez?
Az ivarsejtek összehasonlítása
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a petesejt és a hímivarsejt legfontosabb különbségeit:
| Jellemző | Petesejt (Ovum) | Hímivarsejt (Spermium) |
|---|---|---|
| Méret | A legnagyobb emberi sejt (0,1-0,2 mm) | A legkisebb emberi sejt (0,05 mm) |
| Mozgás | Nem képes önálló mozgásra | Önálló mozgásra képes (ostor segítségével) |
| Termelődés | Havi egy érés a női szervezetben | Másodpercenként ezer, folyamatos termelődés |
| Kromoszómák | 22 testi + 1 X ivari kromoszóma | 22 testi + 1 X vagy 1 Y ivari kromoszóma |
| Táplálék | Sok tápanyagot tartalmaz a fejlődő embrió számára | Kevés tápanyagot tartalmaz, rövid ideig életképes |
| Életképesség | Rövid ideig életképes a megtermékenyítésre | Hosszabb ideig életképes a női szervezetben |
Az emberek esetében a petesejt térfogata 100 000-szerese a spermiuménak. Míg a nők körülbelül harminc éven keresztül termékenyek, a férfiak gyakran egész életükben képesek gyermeket nemzeni.
A megtermékenyítés és a nem meghatározása
Megtermékenyítéskor egy petesejt és egy hímivarsejt egyesül egymással, sejtmagjuk összeolvad, és kialakul az utód első sejtje, a zigóta. A zigóta sejtmagjában 46 db kromoszóma van: 23 a petesejtből származó anyai és 23 a hímivarsejtből származó apai eredetű kromoszóma. Már a megtermékenyülés pillanatában eldől, hogy kisfia vagy kislánya születik-e, amit az úgynevezett szexkromoszóma határoz meg. Mivel a petesejtekben csak X ivari kromoszóma lehet, a születendő gyermek nemét az dönti el, hogy a petesejtet megtermékenyítő hímivarsejtben X vagy Y ivari kromoszóma van-e.
A petesejt szerepe a spermiumok kiválasztásában
A Stockholmi Egyetem kutatása kiderítette, hogy a petesejt kémiai úton válogat a spermiumok között, amíg meg nem találja a megtermékenyítéshez megfelelőt. Az emberi petesejt olyan anyagokat bocsát ki, amelyek jobban vonzanak bizonyos típusú hímivarsejteket, mint másokat. Ezzel a pete gyakorlatilag befolyásolja, hogy melyik spermium termékenyítse őt meg.
Kísérletek során meddőségi problémákkal küzdő párok spermájával és a petesejtet körülvevő follikuláris folyadékkal kísérleteztek. Amikor a laboratóriumban a nők follikuláris folyadékát és a férfiak spermiumait összeengedték, azt tapasztalták, hogy a folyadék különböző mértékben vonzza az eltérő férfiaktól származó hímivarsejteket. Nem feltétlenül a nők párjától származó spermára hatott legerősebb vonzásként az illető nő follikuláris folyadéka. Úgy találták, hogy a leginkább vonzott férfiak spermiumai közül 18 százalékkal több hatolt be a folyadékba, mint a legkevésbé preferált férfiak sejtjei.
A terhesség első lépései
A terhesség első napjának az utolsó menstruáció első napját tartjuk, ekkor indul el a visszaszámlálás, mely nagyjából 40 hétig tart. Az utolsó havi vérzéstől számított 14. napon az érett petesejt kilökődik a petefészekből a petevezetékbe, ahol sor kerül a megtermékenyítésre, így a várandóság ideje valójában csak 38 hét. Egy új élet körülbelül 30-40 millió hímivarsejt versengésével veszi kezdetét. A petesejt megtermékenyítésért vívott harcból az esetek többségében csak egy hímivarsejt kerül ki győztesen (kivéve, ha ikerterhességről van szó).
A megtermékenyített pete ezek után tovább vándorol a méhűr felé, és 3-5 nap alatt éri el azt. A petesejt beágyazódása a megtermékenyítést követő 9-10. napon következik be, amikor Ön már a terhesség 4. hetében jár. A fogamzásnak ekkor még nincs érzékelhető jele. Amikor észreveszi magán a terhesség első jeleit, valószínűleg már 2-3 hete állapotos. Ennek oka, hogy a terhességgel együtt járó hormonváltozások, émelygés, hányinger, fejfájás a beágyazódás befejeződésének következményei, melynek ideje a 3. hétre tehető. Ezzel egy időben előfordulhat hasfájás, és néha cseppekben vérzés is jelentkezhet, de ez nem törvényszerű. A pecsételő vérzés oka az EPF (Early Pregnancy Factor - korai terhességi faktor) hormon termelődése, melyet a szervezet az immunrendszer elnyomására termel, így a test nem érzékeli betolakodónak az embriót.
Az embrió fejlődésének korai szakaszai
A megtermékenyített petesejtet zigótának nevezzük. A zigóta a megtermékenyítés után 12-20 órával az anyaméhbe vezető úton osztódni kezd. Osztódása addig folytatódik, míg tömör, gombostűfej méretű gömbbé válik, ez a szedercsíra. A szedercsíra tovább osztódik, és mire eléri a méhet mintegy 64 sejtből áll, majd fokozatosan folyadékkal teli sejthalmazzá alakul, amit hólyagcsírának (blasztociszta) nevezünk.
A hólyagcsíra felszíne egyrétegnyi nagyméretű, lapos sejtből áll. Később ebből alakul ki a méhlepény és az embrióburok egy része, a sejthalmaz belsejében található sejtcsomóból pedig kifejlődik az embrió. A méhlepény a méhfalhoz kapaszkodva biztosítja a tápanyagszerzést és az anyagcserét az embrió számára. Az embrióburok a hólyagcsíra falából alakul ki, a fal belső rétegéből pedig létrejön az amnionzsák, amely körülöleli az embriót. A harmadik hét végétől már az embrió is fejlődni kezd.
A terhesség számos külső és belső változást okoz a szervezetben, melyeknek elengedhetetlen következménye az életmódváltás. Fontos elkerülni az alkoholfogyasztást, a dohányzást, beleértve a passzív dohányzást is. Ügyelni kell a táplálkozásra, hogy az étrend elegendő fehérjét, vitamint és nyomelemeket tartalmazzon. A várandóság egész ideje alatt még nagyobb figyelmet kell fordítani a testi higiéniára.
tags: #himivarsejt #es #petesejt #osszehasonlitasa