A szem különböző megbetegedései akár duzzanat formájában is jelentkezhetnek. A szemduzzanat kellemetlen, okozhatja egyszerűen csak a fáradtság, alváshiány, de betegségek is állhatnak a háttérben. A szemek duzzanata fájdalmas pillantást ad az embereknek, sokan esztétikai hibaként érzékelik, ami rontja a megjelenést, de a szemduzzanatot különböző betegségek is okozhatják. A szemhéjak szubkután zsírból, vérerekből és izmokból állnak. A szem alatti duzzanat egy meglehetősen gyakori jelenség, ami szinte mindenkit érint életében legalább egyszer. Kialakulása számos tényezőhöz köthető, beleértve a genetikát, az életkort, az étrendet és az életmódot.
A szem duzzanatának okai
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. Az idősödés természetes velejárója az anyagcsere-folyamatok lelassulása, melynek következtében a test egyre több területén megjelenhetnek zsírpárnák, duzzanatok - például a szem alatt is. A kötőszövetek fokozatosan veszítenek feszességükből, ami kedvez a szem alatti táskák kialakulásának. Reggelente sokan tapasztalják a tükörbe nézve, hogy a szemük alatt duzzanat jelent meg. Amikor nem alszunk eleget, a szervezetünk nem tud megfelelően regenerálódni, és folyadék halmozódhat fel a szövetekben, különösen a szem környékén, ahol a bőr vékonyabb. De nemcsak az alváshiány okolható érte, hanem az alvás közben felvett testhelyzet is. Vannak, akiknek gyengébb a kötőszövetük és az átlagosnál vékonyabb a bőr a szemük körül, ami hajlamosabbá teszi őket a szem alatti duzzanatra. A kötőszövet minősége és bőrünk vastagsága nagyrészt genetikailag meghatározott.
Hormonális változások és étrend
A menstruáció előtti napokban bekövetkező hormonális változások számos kellemetlen tünettel járhatnak. A megemelkedő ösztrogén- és progeszteronszint hatására a szervezet több vizet és nátriumot tart vissza. Ez a folyadékfelhalmozódás a test különböző részein, így a szem alatt is megnyilvánulhat. A legtöbben tudják, hogy a túlzottan sós étrend vízvisszatartást okozhat. Ez a folyadékgyülem gyakran észrevehetőbbé válik az olyan területeken, mint az arc. Egy tanulmány szerint a magas szénhidrátbevitel összefüggésbe hozható a vízvisszatartással. Amikor szénhidrátot fogyasztunk, a hasnyálmirigy béta-sejtjei érzékelik a vércukorszint emelkedését és válaszul inzulint termelnek, amely segíti a glükóz bejutását a sejtekbe. Az inzulinnak azonban van egy másik, kevésbé ismert hatása is: fokozza a nátrium visszatartását a vesékben. A nátrium egy elektrolit, amely fontos szerepet játszik a folyadékegyensúly fenntartásában. A fehérjehiány szintén eredményezhet szem alatti duzzanatot. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, de van egy logikus magyarázata. A vérünkben található fehérjék, különösen az albumin, fontos szerepet játszanak a folyadékegyensúly fenntartásában. Az albumin olyan, mint egy mágnes, amely a vizet a vérerekben tartja.
Egészségügyi állapotok és betegségek
Számos olyan egészségügyi állapot létezik, amelyek esetén gyakori a szem alatti duzzanat:
- Vesebetegség: a vese nem megfelelő működése folyadékretencióhoz vezethet.
- Szezonális- vagy ételallergia: az allergiás reakciók gyakran járnak szemkörnyéki duzzanattal.
- Szívproblémák: néhány szívbetegség is járhat szem alatti duzzanattal. Szívelégtelenség esetén a vesék is kompenzációs mechanizmusokat indítanak el.
- A pajzsmirigy fokozott működése (hiperthireózis) esetén a szemmozgató izmok ödémája akadályozza a szemmozgásokat.
Fontos! Ha a szem alatti duzzanat tartós, egyre erősödik, vagy más tünetekkel jár (pl. fájdalom, látászavar), akkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
Hogyan működik a szemünk?
Specifikus szemproblémák és duzzanatok
Szemhéjgyulladás (Blepharitis)
A szemhéjgyulladás kivörösödéssel és duzzanattal (ödémával) jár. A tünetek korlátozódhatnak a szemhéjak bőrére, de kiterjedhetnek a kötőszövetre és az arcra is. A betegséget legtöbbször kozmetikai szerek, szépségápolási cikkek (például szemránckrém) vagy gyógyszerészeti készítmények váltják ki. Ritkábban levegőben terjedő virágpor vagy egyéb részecskék iránti túlérzékenység miatt alakul ki. De okozhatják rovarcsípések, baktérium, vírus vagy gombás eredetű fertőzések is. A szemhéj - éppen úgy, mint más szövetek - többé-kevésbé látható, rendellenes folyadék-visszatartás helye lehet.
Árpa (Hordeolum) és jégárpa (Chalazion)
A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel (illetve kamaszok esetében a túlzott sminkhasználat). Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum-tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben műtét válhat szükségessé. Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája, fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára.
Kötőhártya-gyulladás (Conjunctivitis)
A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti.
A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp (pl. tobramycin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin vagy dexametazon, fluorometolon hatóanyag-tartalmú) is alkalmazható. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk.
Szemödéma gyermekkorban
A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A csipa a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban, illetve a szempillák között gyűlik össze. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel. Szintén gyakori kísérőtünete lehet a csipa a felső légúti hurutot okozó vírusoknak, amelyek megtámadhatják a szem kötőhártyáját is. A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma. Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben (hátrahajtott fejjel) célszerű a műveletet elvégezni. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.
A PIMS és a szemödéma
Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.