Hozzátáplálás és hasfájás: Minden, amit tudni érdemes a babák emésztési problémáiról

Az első gyermek megszületése után sok szülő tanácstalanul áll a síró csecsemő kiságya mellett, vagy dajkálja naphosszat, hogy a nyűgös kicsit megnyugtassa. A csecsemők sírással kommunikálnak a környezetükkel, így adják tudtunkra, ha éhesek, ha melegük van, fáznak, betegek, vagy fáradtak. A szülők számára először nehéz felismerni, hogy melyik sírás mit jelent, az pedig különösen elbizonytalanító, ha a kicsi hosszú időn át, látszólag minden ok nélkül sír.

„A kólika kifejezést olyan csecsemő esetében használjuk, aki jól táplált, egészséges, ennek ellenére gyakran sírós, nyűgös” - magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Mivel a csecsemők nem tudják elmondani, hogy hol fáj, milyen tüneteik vannak, miért sírnak, ezért minden tünetet vegyünk komolyan és beszéljünk meg a gyermek orvosával - tanácsolja dr. Polgár Marianne.

Mikor kezdődjön a hozzátáplálás?

A hozzátáplálás időszaka babáknak és szülőknek egyaránt izgalmas periódus, hiszen a kicsik új ízeket ismernek meg, az anyukák és apukák pedig közelről szemlélhetik a felfedezést. A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Honnan tudhatod, hogy megérett már a babád a hozzátáplálásra? Sokféle tévhit kering ezzel kapcsolatban és a legtöbben hamarabb kezdik el a hozzátáplálást, mint kellene, pedig ez túlterheli a baba emésztőrendszerét és a későbbi táplálékallergia forrása is lehet.

A hozzátáplálás megkezdésének időpontja nem valamiféle szokásrendszeren alapul, hanem egészségügyi okok indokolják, miért érdemes várni: a csecsemők emésztőrendszere kizárólag az anyatej megemésztésére képes (a tápszert sem képes olyan jól megemészteni, de a gyártók mindent megtesznek érte, hogy egyre jobbak legyenek a tápszerek és kevesebb emésztési problémát okozzanak). Az anyatejben található tápanyagok szívódnak fel a legoptimálisabb módon. Ez a különleges, anyatejes bélflóra a fertőzésektől is megvédi a babát.

Az emésztés mellett fontos azt is tudni, hogy a bél nyálkahártyája is fejlődik: nagyjából 6 hónapos korra éri el azt a fejlettségi szintet, amikor már képes megvédeni a kicsit a kórokozóktól és allergénektől. A legtöbb baba 5-7 hónapos kor között kezdi el mutatni az érettség jeleit. Az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) aktuális ajánlása szerint a kizárólagos 6 hónapos korig tartó szoptatás mellett célszerű legkorábban 4, legkésőbb 6-7 hónapos korban megkezdeni a hozzátplálást, ugyanis mind a túl korai, mind a túl késői hozzátáplálás fokozza a táplálékallergia kialakulásának esélyét.

Tévhitek a hozzátáplálás körül

• Ha elkezdem hozzátáplálni, jobban fog aludni éjjel: Valóban igaz, hogy estefelé már kevesebb az anyatej, ugyanakkor ez a tej zsírosabb is, tehát nem kell megijedni attól, ha a baba estefelé már kevesebbet eszik. Ha úgy látod, nem lakik jól a babád lefekvés előtt, szoptasd az esti időszakban gyakrabban, akár óránként is váltott mellből. Tévedés tehát, hogy ha megtömöd, jobban alszik.
• Azért kell elkezdeni a hozzátáplálást, mert az anyatej nem tartalmaz elég vasat: Ez valóban így is van, azonban az anyatejben található vas jobban felszívódik.
• Kevés az anyatej és nem akarok tápszert adni, inkább hozzátáplálnék: Érdemes küzdeni a szoptatásért, de ha mégis kevés a tej, 6 hónapos kor előtt tápszerrel kell kiegészíteni az anyatejet, mert ez az, ami a baba korának és emésztőrendszerének a legjobb.

A korai hozzátáplálás kockázatai

A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. A túl korai hozzátáplálás megnöveli az allergia kialakulásának kockázatát, mert az ételben található allergének egyenesen a kicsi véráramába jutnak. Sokan azt hiszik, ha a kicsi allergiás az új ételre, annak a jelei azonnal észrevehetőek.

Hasfájás és emésztési problémák a hozzátáplálás során

Újszülötteknél gyakori, hogy a baba étkezések után, vagy az esti órákban nyugtalan, sokat sír. Első lépésben meg kell győződni róla, hogy a baba az életkorának megfelelő mennyiségű ételt elfogyasztja, és nem éhes. A sírásnak más, különböző okai is lehetnek. A gyógymód az eredet függvényében változik, de néhány lépést érdemes végigzongorázni. Az alábbi lépéseket meg lehet próbálni, a feltüntetett sorrendben:

1. Büfiztetés

A hasfájás leggyakoribb oka az, hogy a baba nem produkál minden egyes etetés után egy nagy büfit. Minden újszülött sok levegőt nyel étkezés közben. Ezt etetés végén minden esetben ki kell varázsolni a babából egy nagy büfi formájában. Legalább három jól használható büfiztetési technika van. A baba mellkasa minden esetben a hasa szintje felett kell legyen, mert a levegő könnyebb, mint az anyatej. Így a gravitáció segít majd kimozdítani a légbuborékot.

• Az első pozíció a baba szülői mellkasra/vállra fektetése, és járkálás ide-oda, a baba hátának gyengéd, ujjbeggyel történő finom ütögetésével.
• A második a baba szülői alkarra fektetése. Itt a baba feje a könyökhajlat felé néz, és jobb keze-jobb lába az alkar egyik oldalára, bal keze-bal lába az alkar másik oldalára lóg, és így járkálnak vele.
• A harmadik a baba üléshez hasonló helyzetben való, előre döntött megtámasztása. A baba nem ülhet, a gerincén nem lehet súly! A hát és a lábak 45 fokos szöget zárnak be. A baba előredől, és a súlya nem a gerincen, hanem a mellkasát megtámasztó kézen nyugszik. A tenyér a mellkast támasztja, a hüvelyk- és mutatóujj pedig az állkapocs csontot. Minden esetben a csontos alapot támasztjuk a babán, soha nem a lágyrészeket, nem a nyakat!

2. Probiotikumok

A bél az anyaméhben steril környezet. Megszületés után a beleknek kolonizálódni kell barátságos bélbaktériumokkal. Ezt elősegíti az anyatejes táplálás és a természetes úton szülés. Az születés környékén átélt anyai antibiotikum terápia vagy a baba antibiotikum kezelése elpusztíthatja a védekezésben és emésztésben fontos szerepet játszó bélflórát. Császármetszéssel született és tápszerrel táplált babáknál gyakran, antibiotikum kezelés esetén mindig támogatni kell a bélflórát probiotikummal (pl. BioGaia). A probiotikum nem gyógyszer, hanem barátságos bélbaktériumokat tartalmazó készítmény. Ezek a törzsek a belekben megtelepszenek, és kiszorítják, gátolják az ártalmas baktériumtörzseket. Életkornak megfelelő probiotikum adásával is segíthetjük az egészséges bélflóra kialakulását, ezzel csökkentve a fokozott gázképződést.

3. Puffadás és bélgáz

Puffadáshoz sok minden vezethet, nem csak a laktózintolerancia (tejcukor érzékenység). A puffadás miatt síró babák hasa nagy és puffadt, sok bélgázt ürítenek, lábukat felhúzkodják. Első lépésben ki lehet próbálni a bélgáz kiürítését segítő szereket (Infacol, Espumisan). A hasfájás, puffadás enyhíthető, ha az óramutató járásával megegyezően gyengéden simogatjuk a hasát. Az emésztés megkönnyítését pedig a tejcukor bontását elősegítő laktáz enzim alkalmazásától várhatjuk. Ha a laktáz csepp segített, az anyatejes baba anyukájának laktóz mentes étrendre kell váltania.

4. Székrekedés

A székelésnél erőlködő baba lábát felhúzza, nyomni próbál, vöröslik az arca, de csak ritkán sikerül székletet produkálnia. A szélcső használata segíthet, ha egy-egy ilyen alkalomról van szó. Ha tápszeres a baba, van kifejezetten nehéz székletürítés esetén használható tápszer (pl. Beba ExpertPro HA Sensiduo). Ha két hetes kornál hamarabb kezdődik a székrekedés anyatejes babánál, gasztroenterológiai szakorvosi vizsgálat javasolt. Ellenkező esetben probiotikum, tápszerváltás, szélcső alkalmi használata javasolt.

5. Reflux

A babák nagy részének van pár hónapos koráig refluxa (anyatej visszacsorgás a gyomorból a nyelőcsőbe). Ezt a nyelőcső záróizmának lassú érése okozza. A reflux történhet tünetmentesen, de okozhat gyakori bukást, hányásokat, köhögést, sírást, hátrafeszítést is. A savas reflux fájdalommal jár. Ennek gyakori jele, hogy a baba fájdalmasan sír, amikor már éhes, vagy amikor vízszintes helyzetbe kerül. Ha magát C alakban ívesen hátrafeszíti erőteljes sírás közben, az erős savas reflux kiváltotta Sandifer-Sutcliffe szindróma jele lehet.

+1. Étel intolerancia és allergia

A hasfájás minden eleme (savas reflux, sok gáz a bélben, székrekedés) lehet jele tehéntej fehérje- vagy más étel intoleranciának. Egy másik fontos jel lehet a véres széklet, vagy a bőrön az ekcéma jelentkezése. Ha a hasfájós babánál már minden, ezt megelőző lépést végigpróbáltak és nem segített, szóba jöhet a tehéntej fehérje vagy más allergén mentes diéta bevezetése. Ilyenkor vagy a tápszer cseréjével, hipoallergén készítmény adásával, vagy a szoptató anya tej, tojás, olajosmag mentes diétájával tudjuk megszüntetni a panaszokat. Szerencsére az életkor előrehaladtával a nyelőcső záróizma és a bélrendszer is érik, valamint az ételallergiák előfordulása csökken.

Hogyan egyen a baba? Mit adjunk neki?

Nincs pontos válasz arra, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónapban érdemes elkezdeni a hozzátáplálást.

Azért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. hónap, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ez idő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is.

A hozzátáplálás módszerei

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.

1. Hagyományos pürés hozzátáplálás

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti.

Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.

2. BLW (Baby Led Weaning) - Falatkás hozzátáplálás

Ez a módszer azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzuk az ételt).

Fontos tanácsok a hozzátápláláshoz

• Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”
• A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna.
• 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.
• Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését.

Élelmiszerek bevezetése

Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás.

A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Első körben gyümölcsök terén az alma, őszibarack és banán, zöldségek között a burgonya, sárgarépa, sütőtök válhat be. Szóba jöhetnek még a gluténmentes gabonafélék, mint a kukoricapehely vagy a gabonapehely, de a tejpépek is jó ötletnek bizonyulhatnak.

Korábban úgy tartották, hogy az allergének bevezetésével jobb várni 1 éves korig vagy azon túl is, minél később találkozik velük a szervezet annál jobb, a legújabb kutatások szerint azonban éppen ennek az ellenkezője az igaz: az allergiáknál a szervezet az élelmiszerre úgy reagál, mint valamilyen számára káros, idegen anyagra és emiatt immunreakciót produkál, védeni kezdi magát. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, hozzá kell szoktatni a bélcsatornát és az immunrendszert a különféle tápanyagokhoz. Erre a tanulásra az optimális időszak 4-7 hónapos korban van, amikor a legnagyobb eséllyel alakul ki tolerancia az élelmiszerekkel szemben. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását.

Korábban úgy tartották, a glutén- és a tejallergia hasonlóan működnek, azaz minél később vezetjük be ezeket az ételeket az étrendbe, annál jobb. Mostanra azonban már tudják, hogy míg a tejnél jobb kivárni az 1 éves életkort, addig a glutén esetében a legújabb (2016-os) ajánlások szerint a 4-12 hónapos kor közötti bevezetés ajánlott (néhány évig a WHO ajánlása szerint a 4-6 hónapos kor közötti bevezetést ajánlották). Leggyakrabban a háztartási kekszet javasolják erre, de ez szükségtelen, ráadásul sok cukrot tartalmaz. És persze magunk is süthetünk babakekszet cukor nélkül a fenti gabonák valamelyikéből.

Kerülendő élelmiszerek

Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.

Vannak olyan alapanyagok, amelyek az átlagosnál többször okoznak panaszt, ezért körültekintően kell bevezetni őket a baba étrendjébe. Ilyenek a tipikusan „k” betűsként jelölt alapanyagok (káposzta, karalábé, kelbimbó stb.) illetve a zöldborsó. Azt ajánlom, hogy a megismertetéskor kisebb mennyiségben keverjük őket a baba ételéhez, vagy adjuk (a megfelelő) darabos formában párolva, és inkább fokozatosan növeljük az adagokat, így láthatjuk, hogyan reagál babánk pocakja az új alapanyagra. Fontos azonban megjegyeznem, hogy nagyon egyedi minden gyermek, így azt, hogy kinél mi fog hasfájást okozni, soha nem tudhatjuk előre.

Ha bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb. azonnal fordulj orvoshoz!

Folyadékpótlás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Étkezési szokások és mennyiség

Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Az étel állaga, hőmérséklete, mennyisége mindig olyan és annyi legyen, amit gyermekünk szívesen fogad, jóízűen eszik meg. Többször tapasztalom a szülőknél, hogy kevesebb ételt adnak gyermeküknek azért, hogy megelőzzék a hasfájást, sokszor olyan helyzetekben is, amikor ez nem indokolt. Amíg gyermekünk jóízűen eszik, nyitja a száját vagy önmaga falatozik, nyugodtan adhatjuk neki az ételt. Hiszen a jóllakottság érzését neki kell megtanulnia - és ez egy nagyon fontos mérföldkő a hozzátáplálás során.

Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Egy teljes étkezés kiváltható (kb. 1 éves korra). Van, hogy 10-15 alkalom is kell, hogy a baba megbarátkozzon az új étellel. Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.

A hozzátáplálási táblázatok javaslatait is érdemes szem előtt tartani, ezek az ételek ideális bevezetésének sorrendjét tartalmazzák.

Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt.

Étkezési környezet

Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.

Étkezéshez szükséges eszközök

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra. Almareszelőinket szinte minden anyuka előszeretettel választja és használja. Itató poharaink pedig abban segítenek, hogy az étkezések mellett a folyadékpótlás se maradjon el.

tags: #hozzataplalas #mindentol #faj #a #hasa