Csecsemőkori táplálás és fejlődés: Útmutató szülőknek

A csecsemőkor, amely a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, rendkívül fontos időszak a gyermek fejlődésében és pszichomotoros érésében. Ebben az időszakban a csecsemő gondozása kiemelt figyelmet érdemel, különösen a táplálás terén.

A csecsemő táplálása

Az újszülöttek születésük után átmenetileg elveszítenek testsúlyuk 5-10%-át, de általában 10-14 napon belül visszanyerik azt. Féléves korukra megduplázzák súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a megfelelő táplálás játszik kulcsszerepet, amely történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

A szülés utáni első néhány napban termelődő sűrű, aranysárga előtej (kolosztrum) koncentráltan tartalmazza a csecsemő immunrendszerét erősítő fehérjéket és ásványi anyagokat. Bár napi mennyisége csekély (kb. 100 ml), kiemelkedő jelentőségű az új környezethez való alkalmazkodásban.

Az első napokban, az anyatej termelődésétől és a csecsemő igényeitől függően, tanácsos lehet cukoroldat vagy tápszer adása kiegészítésként, de ehhez mindig kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától. Idővel az anyatej összetétele és mennyisége is igazodik a csecsemő szükségleteihez. Az első hónapokban a csecsemőt napi 7-9 alkalommal javasolt mellre tenni, de ez csak egy irányelv; a legfontosabb a csecsemő igényeihez igazítani a szoptatások számát. Ekkorra az anyatej mennyisége elérheti a napi 700-850 ml-t.

A szoptatás optimális időtartama 5-20 perc. Fontos tudni, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő az első pár percben veszi magához az anyatej 80%-át.

Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnye van:

• A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető.
• Védelmet nyújt számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz).
• A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
• Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
• Hosszú távon segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás).

Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt a gyermek K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a csecsemő testsúlyát annak eldöntéséhez, hogy elegendő anyatejet vesz-e magához, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat ajánlott rendszeresen feljegyezni.

Tápszerek

Bizonyos körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, elégtelen anyatejtermelés, sikertelen szoptatás) esetén hamarabb szükség lehet tápszer bevezetésére. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonló összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített, vagy akár hipoallergén tápszerek alkalmazására. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát kikérni.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti. Ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta legfeljebb 1 szoptatást váltson ki az újonnan bevezetett élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri problémára, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni. Majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

A csecsemő súlyfejlődése

A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.

A csecsemők súlyfejlődésére több tényező is hatással van:

• Genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
• A gyermek születési súlya.
• Az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
• A gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak.
• A csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.

A csecsemő motoros fejlődése

A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.

• 2 hónapos korban: A fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába. Vívóállást vesz fel: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai.
• 3 hónapos korban: Hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik.
• 4-6 hónapos korban: Képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
• 7-10 hónapos korban: Elkezd kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.
• 1 éves korára: Támaszkodva fel tud állni.

A csecsemő nyelvi és látásfejlődése

A csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. A látásfejlődés megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e a tárgyakért. Az első hónapokban felfedezi a színárnyalatok sokaságát, majd ezt követően ismeri fel a családtagokat vagy akár egy ismerős tárgyat. A csecsemő látása 1 éves korára már teljes, élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket felismeri.

A csecsemő motoros készségeinek, látásának és hallásának fejlődésében fontos szerepet kapnak a csecsemő játékai is, amelyek egyszerre segítik a gyermek testi-lelki fejlődését, és támpontot nyújtanak a fejlődés ütemének megítélésében.

Mikor forduljon orvoshoz?

Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.

A mellbimbók eleinte érzékenyek lehetnek, de a legtöbb nőnél nem jelentkeznek komoly panaszok. Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya próbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától.

Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás, kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához:

• A babának nem javul a fejtartása.
• Nem reagál a hangos zajokra.
• Nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem.
• Nem követi a szemével a mozgó tárgyakat.
• Nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

Szűrővizsgálatok

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Kötelező védőoltások

A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorban, a szülészeti intézményben megkapja a csecsemő.

A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg a gyermek.

Vasbevitel csecsemőknél

A kisgyermekek egészséges fejlődése és jólétének kulcsfontosságú elemeként a megfelelő tápanyagok, köztük a vas, kiemelkedő szerepet játszik. A vas nem csupán az agy és a kognitív képességek fejlődésének motorja, de nélkülözhetetlen a megfelelő immunrendszer működéséhez is. Amint a csecsemő megszületik, a vas tartalékai körülbelül hat hónapig elegendőek. A vas szükséges napi beviteli mennyisége 6-12 hónapos korban 11 mg, ami 3 mg-al magasabb, mint a felnőtt férfiak esetében. Talán meglepő, hogy a kisbabák ilyen kis testükkel több vasat igényelnek a megfelelő fejlődéshez és egészséges élethez.

Fontos megjegyezni, hogy bár a növényi alapú élelmiszerek is tartalmaznak vasat, a szervezetben való hasznosulásuk kisebb mértékű, mint az állati eredetű élelmiszerek esetében. A növényi alapú élelmiszerekben található vas csak kb. 1-5%-ban szívódik fel, míg az állati eredetű élelmiszerekből származó vas 15-35%-ban.

A vas felszívódása szervezetünkben kulcsfontosságú a vérszegénység megelőzése és a tápanyagok hatékony hasznosítása szempontjából. A vas felszívódásának növelésében a C-vitaminban gazdag élelmiszerek is segíthetnek. Ilyen élelmiszerek például a bogyós gyümölcsök, brokkoli, leveles zöldségek, sütőtök, karfiol, paprika, savanyú káposzta és a citrusfélék.

Húsfélék és C-vitamin kombinálása: Ha állati eredetű élelmiszert kínálsz, például vöröshúst, halat vagy baromfit, próbáld meg C-vitaminban gazdag zöldségekkel vagy gyümölcsökkel tálalni. Kerüld a kalciumot: Nagy mennyiségű kalcium (tejtermékek, kalcium-kiegészítők) együtt fogyasztva gátolhatják a vas felszívódását.

Kínálj hüvelyeseket és gabonaféléket: Hüvelyesek (pl. lencse, bab, csicseriborsó) és teljes kiőrlésű gabonafélék (pl. barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér) is tartalmaznak vasat. Azonban ezekben a növényi élelmiszerekben található növényi vas kevésbé hasznosul, mint az állati eredetű ételekben található vas.

Válassz vasban dúsított élelmiszereket: Néhány gabonapehely, kenyér vagy más élelmiszer vasban dúsított lehet.

Só és cukor mérséklése: Nagy mennyiségű só és cukor fogyasztása negatívan befolyásolhatja a vas felszívódását. Ha a gyerekek nem kapnak elegendő vasat az étrendjükben, az vashiányos állapothoz vezethet.

A fent említett tippek segíthetnek a vas felszívódásának optimalizálásában. A vas mellett a kisgyermek étrendjében számos más fontos tápanyag is megtalálható, amelyek nélkülözhetetlenek az első három év megfelelő fejlődéséhez és növekedéséhez.

1 évesnél idősebb baba étrendje

Napi 3 étkezés és nassolnivaló. 12 hónapos kor után a baba már nem éppen kisbaba. Ettől a kortól kezdve fontos a napi 3 étkezés. Az étkezések között célszerű 2 nassolnivalót is adni, például gyümölcsöt, zöldségrudacskákat, pirított kenyeret, natúr joghurtot.

Nem szükséges hozzáadnod cukrot vagy sót sem az ételhez, sem pedig a főzéshez használt vízhez. A kisgyermekeknek még ilyen korban sem ajánlott sós vagy cukorral édesített ételeket fogyasztaniuk. A só károsíthatja a veséjüket, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat.

Étkezzetek családként közösen, minél sűrűbben. A picik úgy tanulnak, hogy megfigyelik a felnőtteket. Ettől a kortól kezdve elkezdhetitek az evőeszközök használatát gyakorolni.

Folytassam a szoptatást/tápszert?

Csak akkor, ha szeretnéd. Folytathatod a szoptatást mindaddig, ameddig ez számodra és a pici számára is megfelelő. Fontos, hogy betartsd a napi 3 étkezést + nassolnivalót, így a gyermeked elegendő táplálékhoz fog jutni ahhoz, hogy kevésbé kívánja a tejet. A tejről a szilárd táplálékra való áttérés úgy lesz természetes folyamat, hogy egy étkezés sem marad ki!

Ami pedig a tápszert illeti, 12 hónapos kortól már nincs rá szükség. Egyéb, 1 évesnél idősebb babáknak való tejhelyettesítőt sem szükséges adnod, megkímélheted magad és a pénztárcád ezektől a termékektől. Boldogulni fogtok egészséges fogásokkal és nassolnivalókkal.

Hozzátáplálás táblázat 1 éves kor felett

Tegyél meg minden tőled telhetőt azért, hogy az elkészített ételek minél változatosabbak legyenek.

Zöldségek

Gyermekednek feldarabolt vagy apróra zúzott ételekkel kínáld. A zöldségek főzhetők/párolhatók, hogy megpuhuljanak (szükség esetén), és azokat darabokra vagy rudacskákra vágva szolgáld fel. Kísérletezz minél változatosabb zöldségekkel, kesernyésebbekkel is, ne csak édesekkel.

• brokkoli
• sütőtök
• paprika
• zöldborsó
• karfiol
• spenót
• zöldbab
• tök
• spárga
• káposzta
• sárgarépa
• avokádó

Gyümölcsök

Alaposan mosd meg őket, távolítsd el a magokat és a kemény héjat. A gyümölcsöket darabokra vagy rudacskákra vágva szolgáld fel.

• banán
• áfonya
• kivi
• narancs
• alma
• málna
• nektarin
• körte
• eper
• ananász
• sárgadinnye
• görögdinnye
• barack
• szilva
• mangó

Keményítőben gazdag ételek

Ezek az ételek főzhetők/párolhatók (szükség esetén) és pépesítve vagy darabkákra, esetleg rudacskákra vágva adhatók. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött, teljes zsírtartalmú (azaz nem zsírtalanított) tehéntejjel vagy kecsketejjel.

• burgonya
• édesburgonya
• rizs
• őrölt rizs
• tészta
• zabkása
• zab
• kukoricaliszt
• quinoa
• kenyér
• pirított kenyér
• lepénykenyér/pita

Fehérjében gazdag ételek

Ehhez az élelmiszercsoporthoz tartoznak a következők: hús (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Mindezek már 6 hónapos kortól ajánlottak.

Amellett, hogy ezek fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagokat (vasat, cinket) is tartalmaznak.

A tojásról! Ellenőrzött, biztonságos forrásból származó tojást vásárolj, és próbáld kerülni a „házi” tojásokat, mivel fogyasztásuk kockázatos. Mindenesetre a tojást alaposan főzd meg felszolgálás előtt.

• csirkehús
• pulykahús
• marhahús
• bárányhús
• disznóhús
• hal (szálka nélkül)
• tojás (fehérje)
• lencse
• bab
• tofu
• zöldborsó
• csicseriborsó

Tejtermékek

A zsíros joghurt (azaz nem zsírtalanított), valamint a sajt már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. A teljes zsírtartalmú natúr (azaz édesítetlen) joghurt tökéletes választás, hiszen nem tartalmaz cukrot. Teljes zsírtartalmú, pasztörizált tehéntej vagy kecsketej ettől a kortól kezdve nem csak ételek hozzávalójaként használható, de már önmagában is adható a picinek.

A picidnek teljes zsírtartalmú tehéntejet és teljes zsírtartalmú tejterméket is adhatsz. Legalább 2 éves korig teljes zsírtartalmú tejtermékeket válassz, hiszen ebben a felgyorsult növekedési időszakban sok energiára van szükségük a piciknek. 2 éves kor után elkezdhetsz áttérni a félzsíros tejre, ha azt látod, hogy a gyermeked optimálisan táplálkozik és megfelelő ütemben fejlődik. Ha úgy gondolod, 5 éves kortól kezdve teljesen zsírtalanított tejet is adhatsz neki.

Az édes italok, mint például facsart gyümölcslevek, szénsavas italok, milkshake-ek, narancslevek, valamint a boltokban kapható teák mind rengeteg cukrot tartalmaznak. Mindezeket kerülnöd kell, hiszen felesleges kalóriák forrásai és fogszuvasodást okoznak. Még a „kifejezetten kisgyermekek számára” forgalmazott italok is tartalmaznak cukrot. A víz a legjobb. A kalóriák az ételekből származzanak, ne pedig az innivalóból.

Inni valót

Gyermeked jó eséllyel már magabiztosan használja a bögrét vagy a poharat. Ha megszomjazik, egyedül is képes lesz vizet inni egy karnyújtásnyira lévő bögréből. Ha még szoptatsz, kevesebb vizet fog kérni.

A 6 hónapos korig az anyatej a baba éhségét és szomjúságát is egyaránt csillapítja. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap. Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet. A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.). A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme.

A 4-7 éves kor közötti gyerekeknek naponta kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni, a kisiskolásoknak 7-10 éves kor között kb. 1000 ml-t. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.

Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének.

A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:

• 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
• 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
• Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb.

A hozzátáplálásról általában

A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. A gyermek akkor érett meg a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek.

Az etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára. Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja.

Fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.

Ami az elutasított ételeket illeti: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!

A legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

Mit ne adjon a gyermekének?

• Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.

tags: #csecsemoknek #valo #fotkaja