Amikor először pillantunk egy újszülött mélyen fürkésző szemébe, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy tiszta lapot tartunk a kezünkben, amelyre majd az élet tapasztalatai írják rá a történetet. A valóság azonban ennél sokkal lenyűgözőbb és összetettebb, hiszen a babák agya már a születés pillanatában is egy rendkívül aktív, biológiai szuperprocesszorként üzemel. A csecsemő agya nem egy miniatűr felnőtt agy, hanem egy dinamikus gépezet, amely minden egyes érintéssel, hanggal és látvánnyal újraírja önmagát. Az elmúlt időszakban a médiában ismét napirendre került a bölcsőhalál, és ehhez kapcsolódva a légzésfigyelő-készülékek használatának szükségessége, de számos eltérő állásponttal találkoztam. Ez a cikk a csecsemő agyának fejlődését, az esetleges agykárosodások felismerését és kezelési lehetőségeit, valamint a bölcsőhalál jelenségét tárgyalja.
Az agyfejlődés alapjai: szinapszisok és neuroplaszticitás
A csecsemő agyának fejlődése nem a születés pillanatában kezdődik, hanem jóval korábban, a fogantatást követő hetekben. Már a terhesség harmadik hetében elkezdenek kialakulni azok az őssejtek, amelyekből később a központi idegrendszer felépül. A várandósság második trimeszterére az agy szerkezete már kezd hasonlítani a végleges formájára, bár még rengeteg finomhangolásra van szükség. A neuronok elvándorolnak a végleges helyükre, és elkezdik kiépíteni az első, még kezdetleges összeköttetéseiket. Az anyai szervezet állapota, a táplálkozás és a környezeti hatások már ebben a korai szakaszban befolyásolják az idegrendszer érését. Az omega-3 zsírsavak, a folsav és a vas jelenléte elengedhetetlen a sejtek megfelelő osztódásához és a mielinizáció kezdetéhez.
A babák agya a születéskor körülbelül negyedakkora, mint egy felnőtté, ám tartalmazza szinte az összes neuront, amire az életük során szükségük lesz. Ami igazán megdöbbentő, az nem is az idegsejtek száma, hanem az a hihetetlen tempó, amellyel ezek az egységek összekapcsolódnak egymással. Ez a folyamat, amelyet a tudomány szinaptogenezisnek nevez, lehetővé teszi, hogy a baba villámgyorsan alkalmazkodjon a külvilághoz. Az agy ebben az időszakban olyan, mint egy hatalmas szivacs, amely válogatás nélkül szívja magába az ingereket, legyen szó az anya hangjáról, a szoba fényeiről vagy a takaró érintéséről.
Érdekes megfigyelni, hogy a fejlődés nem egyenletesen zajlik az egész agyterületen. Először az érzékszervi központok, például a látásért és hallásért felelős régiók kapcsolódnak össze intenzíven, majd ezt követik a nyelvi készségek és a magasabb szintű gondolkodásért felelős prefrontális kéreg területei. A környezeti hatások szerepe itt válik meghatározóvá, hiszen a genetikai kód csak a vázlatot adja meg, az agy finomhangolását a mindennapi interakciók végzik. Egy szerető érintés, egy altatódal vagy a közös játék nem csupán érzelmi élmény, hanem konkrét fizikai építőelem az agy szerkezetében. A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám. Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak.
A szinapszisok kialakulásának módja jól tükrözi a babád általános agyi aktivitását a fejlődés során. Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában. Minden egyes apró tapasztalással újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek az idegsejtek között, az agy különböző területei folyamatosan átrendeződnek. A gyakran használt kapcsolódások tovább fejlődnek és finomodnak. Talán nem gondolnád, de még az olyan egyszerű, mindennapi folyamatok során, amikor a babád többször próbálkozik egy játékmaci megfogásával, vagy amikor két építőkockát egymásra helyez, egyre bonyolultabb kapcsolódási körök és rendszerek jönnek létre az agyában.
A kisgyermekkor egyik legkülönlegesebb folyamata a szinaptikus metszés (synaptic pruning), amely során az agy megszabadul a felesleges, nem használt kapcsolódásoktól. Ez a jelenség magyarázza a babák elképesztő neuroplaszticitását, vagyis azt a képességet, hogy az agy szerkezete rugalmasan változik a tapasztalatok hatására. Két-három éves korra a gyermeknek kétszer annyi szinapszisa van, mint egy felnőttnek, ám ez az állapot nem tartható fenn örökké az energiahatékonyság miatt. Ez a folyamat rávilágít a kritikus időszakok fontosságára. Ha egy bizonyos funkció - például a látás vagy egy nyelv elsajátítása - nem kap megfelelő ingert az agy maximális képlékenységének idején, akkor a hozzá tartozó idegi hálózatok leépülhetnek. A rugalmasság ugyanakkor egyfajta védelmi mechanizmus is. Amennyiben az agy egyik területe sérülést szenved ebben a korai szakaszban, a plaszticitás révén egy másik terület gyakran képes átvenni annak funkcióit.
Az érzékszervek fejlődése és az interakciók szerepe
A csecsemő számára a külvilág kezdetben egy összefüggéstelen ingerhalmaz, amelyet az agynak meg kell tanulnia értelmezni. A látás fejlődése például szorosan összefügg a vizuális kéreg érésével; az újszülöttek még csak 20-30 centiméterre látnak élesen. A hallás már a méhen belül is fejlett, de a születés után válik igazán kifinomulttá, ahogy a baba elkezdi elkülöníteni az emberi beszédet a környezeti zajoktól. Az agy bal féltekéje fokozatosan specializálódik a nyelv feldolgozására, miközben a jobb félteke a hanglejtés és az érzelmi töltet dekódolásáért felel.
Az érintés talán a legkritikusabb inger a korai időszakban, mivel a bőr a legnagyobb érzékszervünk. A fizikai kontaktus során felszabaduló oxitocin nemcsak a kötődést erősíti, hanem közvetlenül befolyásolja a stresszválasz szabályozásáért felelős agyi területeket. Az emberi agy társas lények számára alakult ki, és ez a csecsemőkorban érhető tetten a leginkább. A „visszacsatolásos interakció” (serve and return) elve szerint a baba kezdeményez egy hanggal vagy arckifejezéssel, a felnőtt pedig válaszol rá. A tükörneuronok felfedezése rávilágított arra, miért utánozzák a babák olyan hamar a szüleik arckifejezéseit. Amikor a csecsemő látja, hogy valaki mosolyog, az ő agyában is aktiválódnak a mosolygásért felelős területek. A biztonságos kötődés kialakulása meghatározza, hogyan reagál majd a gyermek későbbi élete során a stresszhelyzetekre. Ha a gondozó konzisztensen válaszol a baba igényeire, az agy amygdala nevű területe - amely a félelemért felel - megtanulja, hogy a világ biztonságos hely. A biztonságos bázis megléte felszabadítja a baba kognitív energiáit. Ha az agy nem a túlélésre (vagyis a stressz kezelésére) koncentrál, akkor marad kapacitása a felfedezésre és a tanulásra. Egy magabiztos, szeretett baba bátrabban nyúl az ismeretlen tárgyak felé, többet kísérletezik, ami pedig még több szinapszis kialakulásához vezet.
Az egyik leglenyűgözőbb neurológiai mutatvány a beszéd megtanulása. A babák agya születésükkor még képes megkülönböztetni a világ összes nyelvének minden egyes fonémáját (hangzóját). Egy magyar csecsemő ugyanúgy hallja a különbséget két hasonló kínai tónus között, mint egy helyi baba. A folyamat mögött egy úgynevezett statisztikai tanulás áll. A csecsemők agya öntudatlanul is elemzi a hallott beszédet, és számolja, mely hangok és hangkombinációk fordulnak elő a leggyakrabban. Amikor a baba azt hallja, hogy „ma-ma” vagy „ba-ba”, az agya rögzíti ezeket a mintázatokat, és elkezdi kialakítani az anyanyelvére jellemző hangtérképet. A kétnyelvű családban nevelkedő babák agya még ennél is rugalmasabb. Náluk ez a bizonyos ablak hosszabb ideig marad nyitva, és az agyuk két külön nyelvi hálózatot épít ki párhuzamosan. A nyelvfejlődés szempontjából kritikus a szociális kontextus. Kutatások bizonyítják, hogy a babák agya nem reagál ugyanúgy a képernyőről (televízióból vagy tabletről) hallott beszédre, mint az élő emberi interakcióra. A tanuláshoz szükség van a közös figyelemre, a szemkontaktusra és arra a finom válaszreakcióra, amit csak egy hús-vér ember tud nyújtani.
Mozgásfejlődés és agykárosodás
Sokan nem gondolnák, de a motoros fejlődés és a kognitív képességek kéz a kézben járnak. Amikor a baba megtanul átfordulni, kúszni, majd mászni, az agyában hatalmas területek aktiválódnak, amelyek a térérzékelésért és a koordinációért felelnek. A finommotorika fejlődése, például a csippentő fogás elsajátítása, szoros kapcsolatban áll a beszédközpont érésével. Az agykéregben a kezet és a szájat irányító területek közel helyezkednek el egymáshoz, így az egyik stimulálása gyakran segíti a másikat. A mászás különösen izgalmas szakasz, mivel ekkor a két agyfélteke közötti kommunikáció intenzívebbé válik a keresztirányú mozgások révén. A kérgestest (corpus callosum), amely az összeköttetést biztosítja a két oldal között, ilyenkor erősödik meg leginkább. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre.
Újszülöttkori agykárosodás: tünetek és okok
Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
Csecsemő agykárosodás #agykárosodás
Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén? A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
A kezelési lehetőségek
Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget. Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját.
Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben. A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxációja (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki. Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre.
Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. Az rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.
Bölcsőhalál és légzésfigyelők
Bölcsőhalálnak hívják azt, amikor az 1 hónap és 1 év közötti kisbaba úgy hal meg, hogy az okot a legrészletesebb vizsgálat sem tudja kimutatni. A bölcsőhalál alvás közben történik - mely lehet nappali, vagy éjszakai - és az esetek többségében a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket érinti, leggyakoribb 3-5 hónapos korban, de ritkán akár 12 hónap után is előfordul. Az újszülött néha periódikusan lélegzik, vagyis légzése váratlanul megáll, majd rövid szünet után újra megindul. Előfordulhat, hogy a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a szakemberek esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatják meg.
Számos elmélet született a bölcsőhalál okára, úgy tűnik, amerikai tudósok meg is találták az okát. Dr. Hannah C. Kinney, a Harvard Egyetem orvoskarának professzora és munkatársai az Acta Neuropathologica november 25-i online számában publikálták felfedezésüket. A kutatók 153, San Diego-ban boncolt halott csecsemő hippokampuszát tanulmányozták, akik 1991 és 2012 között váratlanul és hirtelen haltak meg. A bölcsőhalál esetekben a kutatók azt mutatták ki, hogy a hippokampusz gyrus dentatusában bizonyos térközökkel az idegsejtek kettős réteget képeztek a normális egy réteg helyett. Ezt a kóros elváltozást a megmagyarázatlan halállal meghalt csecsemők 41,2%-ában (41/114) mutatták ki, míg az ismert okú halállal meghalt csecsemők csoportjának (kontroll csoport) csak 7,7%-ában (3/39) (p<0,001). „A gyrus dentatus kóros elváltozásai arra utaltak, hogy fejlődése vagy a késői magzati korban, vagy a szülést követő hónapokban zavart szenvedett” - mondta dr. Kinney. Dr. Kinney és munkatársai úgy gondolják, hogy a SIDS esetekben a gyrus dentatus rendellenessége, amely már fénymikroszkóppal is látható, azoknak az agyterületeknek az instabilitásához vezethet, amelyek közvetlenül felelősek a légzésért és a szívműködésért. Egy másik érdekes tény, hogy az idegsejteknek ezt a mintázatát szintén korábban már összefüggésbe hozták a halántéklebenyi epilepsziával, felvetve azt a lehetőséget, hogy a SIDS az epilepsziás állapot első megnyilvánulása lehet.
Vannak olyan rizikófaktorok, amelyek esetén a bölcsőhalál kockázata magasabb: fejlődési rendellenességek, terhesség alatti dohányzás, a gyermek légterében való dohányzás, és a szülői túlgondoskodási hibák. Lehetőség szerint használjanak a gyermek alatt légzésfigyelő-készüléket. A légzésfigyelők használata segíthet a tragédia megelőzésében, persze csak ha az anyuka azt is tudja, hogy mit kell tennie, ha a gyereknek leáll a légzése. Sok orvos és védőnő szerint légzésfigyelőt csak akkor érdemes venni, ha valóban indokolt, pl. koraszülötteknek.
Táplálkozás és alvás az agyfejlődésben
Az agy egy rendkívül energiaigényes szerv, a csecsemő által bevitt kalóriák jelentős részét ez a terület emészti fel. Nem mindegy tehát, hogy milyen tápanyagok állnak rendelkezésre az építkezéshez. A mielinizáció, vagyis az idegrostok velőshüvellyel való bevonása, kritikus folyamat, amely biztosítja az ingerületek gyors terjedését. Ehhez elengedhetetlenek a megfelelő zsiradékok, különösen a koleszterin és a foszfolipidek. A hozzátáplálás során bevezetett változatos étrend nemcsak a testet, hanem az agyat is táplálja. Az antioxidánsokban gazdag gyümölcsök és zöldségek védik az érzékeny idegsejteket az oxidatív stressztől. A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére. Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet. Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét. A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz. A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.
A szülők számára az alvás gyakran a pihenés egyetlen esélyét jelenti, de a baba agya számára ez a legintenzívebb munkaidő. Amikor a csecsemő alszik, az agya egyáltalán nem „kapcsol ki”. Az alvás során zajlik a memória konszolidációja, vagyis az ébrenlét alatt szerzett élmények, tanult mozgásformák és új szavak átkerülnek a rövid távú tárolóból a hosszú távú memóriába. Az agy ilyenkor rendszerezi az információkat, megerősíti a fontos kapcsolatokat és törli a lényegteleneket. Emellett az alvás kulcsfontosságú az agyi anyagcsere-folyamatok szempontjából is. Alvás közben aktiválódik a glimfatikus rendszer, amely egyfajta „tisztító kúraként” eltávolítja az ébrenlét során felhalmozódott melléktermékeket az idegsejtek közül. A növekedési hormonok jelentős része is alvás közben szabadul fel, ami közvetlen hatással van az agy fizikai tömegének gyarapodására. Az alvási ciklusok érése tehát nemcsak a család nyugalmáról szól, hanem a neurológiai érettség egyik legfontosabb mutatója is. A csecsemők sokat alszanak, és ennek nyomós oka van: az agyuk ilyenkor végzi a legfontosabb munkát. Alvás közben történik meg a nap folyamán szerzett információk rendszerezése és a memórianyomok megszilárdítása. A REM-alvás (gyors szemmozgásos szakasz) aránya a csecsemőknél sokkal magasabb, mint a felnőtteknél. Ez az a fázis, amelyben az agy a legaktívabb, és ahol a szinaptikus kapcsolatok átrendeződése zajlik. Az alváshiány vagy a gyakori megszakítások nemcsak a baba hangulatára vannak hatással, hanem gátolhatják a növekedési hormon elválasztását is. Ez a hormon ugyanis nemcsak a testi növekedésért, hanem az idegsejtek regenerációjáért is felel. A hároméves agya például kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté: még nem tudja eldönteni, az információk közül mi lényeges és mi nem, ezért sokkal többet dolgozik. A felnőttek agyában már nincsenek feleslegesen működő szinapszisok, ezért hatékonyabban dolgozzák fel az információkat, míg a gyerekek agya sokkal több energiát használ el. Ezért a kicsi gyerekeknek nagy szüksége van a nyugodt alvásra, pihenésre és csendre, hogy legyen módja feldolgozni a tanultakat.
A csecsemőkori amnézia és a memória fejlődése
Az emberek általában semmire sem emlékeznek 3 éves koruk előtt, és a gyermekek emlékezőképessége csak 7 éves korukban válik éretté. „Ez egy paradoxon”, nyilatkozta Flavio Donato, a Bázeli Egyetem idegtudósa. „Akkor, amikor az agy olyan ütemben tanul, amire aztán az egész további életében soha nem lesz képes, az emlékek nem ragadnak meg az agyban.” Az új kutatások azt sugallják, hogy az agy képes emlékeket létrehozni 3 éves kora előtt - bár a felnőttkori emlékektől eltérő módon -, és ezek az emlékek felnőttkorban is megmaradhatnak, de nem tudunk tudatosan hozzájuk férni. Nem tudjuk biztosan, hogy miért létezik a csecsemőkori amnézia, de a vizsgálatok kimutatták, hogy sok más emlős is tapasztalja, ami arra utal, hogy nem a nyelvvel vagy az emberi öntudattal függ össze. Ez a felejtés valószínűleg valamilyen evolúciós célt szolgál, akár azt, hogy a fiatal agy megtanulja, hogyan tulajdonítson megfelelő jelentőséget az eseményeknek, akár azt, hogy kialakuljon a keretrendszer az egész további élet során használt memória számára.
A kutatók kisgyermekekkel végeznek laboratóriumi memóriateszteket, és a rágcsálók emlékezetét manipulálják az adott emléket kódoló neuronokat szelektíven aktiválni képes optogenetikával. Reményeik szerint az ilyen kísérletek kulcsot adnak annak megértéséhez, hogyan felejtődnek el a korai emlékek, hogyan alakíthatják későbbi életünket e korai emlékek nyomai, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint a fertőzések és a korai életkori stressz a memóriaképességet az egész további élet során, és hogy a hozzáférhetetlen emlékek újra aktiválhatók-e.
Sarah Power végzi az első olyan prospektív vizsgálatot, ami azt méri, az idő előrehaladtával hogyan fejlődik a gyermekek emlékezőképessége. Power azt tervezi, hogy a vizsgálatban részt vevő 360 gyermeket 6 hónapig - és potenciálisan akár sokkal tovább is - követi. Figyelni fogja, hogyan fejlődik az emlékezőképességük a gyermekkor folyamán, és EEG-vel méri majd agyi aktivitásukat. A gyermekek szülei hosszú kérdőíveket töltenek ki olyan tényezőkről, amelyek befolyásolhatják az agy fejlődését, például arról, hogy milyen óvodába jár a gyermek, milyen nyelvi képességekkel rendelkezik, vagy hogy az édesanya terhes korában megfertőződött-e a Covid-19 vírusával. Power fő célja az, hogy kiderítse, pontosan mikor kapcsolja be a fejlődő agy a hozzáférhető hosszú távú emlékek kialakításának képességét. A korai adatok szerint ez körülbelül 20 hónapos korban történik. Azok a gyerekek, akik ebben a korban megtanultak egy játékot egy bizonyos helyhez társítani, akár 6 hónapig is emlékeznek erre az információra, míg a fiatalabbak csak kb. 1 hónapig. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a gyermekkori amnézia csak bizonyos típusú emlékeket érint, különösen az úgynevezett kontextuális emlékeket, amik a környezet elrendezését és az ott történt eseményeket kapcsolják össze. Az embereknél az elfelejtett emlékek közé tartoznak az epizodikus emlékek: tudatos emlékek arról, hogy hol és mikor történt egy adott esemény. A pszichológusok azonban bizonyítékot találtak arra, hogy a korai emlékek akkor is megmaradhatnak, ha nem tudunk tudatosan hozzájuk férni.
Csecsemő agykárosodás #agykárosodás
Az egyik kísérletsorozatban a kutatók 2 hónapos csecsemőknek tanították meg, hogy a lábuk rúgásával mozgassanak egy mobilt a kiságyuk felett. A legfiatalabb csecsemők csak néhány napig emlékeztek erre. A 3 és 6 hónapos csecsemők azonban emlékeztek arra, hogy rúgjanak a lábukkal, ha a kutatók mutattak nekik egy utalást, például azt, hogy a mobil magától mozog - ami azt jelenti, hogy a memória még megvan, de kevésbé hozzáférhető. Egy másik tanulmányban Nora Newcombe, a Temple University pszichológusa azt találta, hogy a 3 évesek, akik különböző állatokról készült képsorozatot láttak, 3 hónappal később nem tudnak emlékezni rá. Amikor azonban elhomályosította a képeket, majd lassan fókuszba hozta őket, a gyerekek gyorsabban azonosították a hónapokkal korábban látott állatok képeit. Azonban még mindig nem világos, hogy a legtöbb korai emlék miért felejtődik el. A folyamat túlságosan elterjedt ahhoz, hogy fontos ok nélkül alakult volna ki - az evolúció nem így működik, jegyzik meg a Science-nek nyilatkozó kutatók. Lehetséges, hogy az emlékek elnyomása lehetővé teszi az agy számára, hogy több számítási teljesítményt fordítson arra, hogy kitalálja, hogyan működik a világ, miközben időt ad a hippokampusznak az érésre, mondja Tracy Riggins, a Marylandi Egyetem gyermekpszichológusa. Ez a kompromisszum a gyámoltalan csecsemők számára azért lehet észszerű, mert a gondozókra háríthatnak bizonyos memóriával kapcsolatos feladatokat, például azt, hogy hogyan tájékozódjanak, vagy hol találjanak meg egy játékot. Ez azonban nem biztos, hogy előnyös az olyan „fészekhagyó” fajok esetében, mint a tengerimalacok vagy a deguk, amelyek születésükkor már függetlenebbek. Frankland laboratóriumának kutatása szerint ezekre az állatokra egyáltalán nem is jellemző a csecsemőkori amnézia.
Amikor a gyerekek először kezdik kialakítani a hozzáférhető hosszú távú emlékeket, Riggins kutatásai szerint nem túl jók ebben. Kutatócsoportja azt találta, hogy a 4 és 8 év közötti gyerekek nehezen tudják elkülöníteni a hasonló mintákat a különböző emlékeikben. A gyerekek agyának szkennelése azt mutatja, hogy ahogy idősebbek lesznek és egyre jobbá válnak ebben a feladatban, a hippokampuszuk bizonyos részei kisebbek lesznek, ami Riggins szerint nagyobb hatékonyságra utal. Úgy tűnik, az egyes epizodikus emlékek közötti finom különbségtétel egyszerűen nem élvez kiemelt prioritást a fejlődő agy számára, amikor a világról oly sok mindent próbál megtanulni. „Sokkal fontosabb tudni a macskákról általában, mint Cirmiről, a helyi macskáról a szomszédban.”
A csecsemőkori amnézia másik lehetséges magyarázata, hogy a látens emlékek ideiglenes modellt nyújthatnak, amellyel a jövőbeli tapasztalatokat össze lehet hasonlítani. Miközben a kutatók továbbra is keresik a gyermekkori amnézia célját, a hátterében meghúzódó mechanizmust is próbálják megfejteni. Frankland azt javasolja, hogy a csecsemőknél az új idegsejtek gyors születése, a neurogenezis írhatja felül az emlékeket, és hogy a csecsemőkori amnézia megszűnik, amint a neurogenezis lelassul. Amikor Frankland csoportja gyógyszerrel elnyomta a neurogenezist a bébiegerek hippokampuszában, a fiatal egerek ugyanolyan jól teljesítettek a memóriateszteken, mint a felnőttek. Viszont a felnőtt állatok kezelése gyógyszerekkel vagy olyan ingerekkel, például edzőkerékkel, amelyek serkentik az idegsejtek születését, amnéziát okoznak. Ha a régi engramok előhívását egyszerűen megelőzi az új, fontosabb emlékképek előhívása, anélkül, hogy a meglévő idegi kapcsolatok megszakadnának, az agy talán soha nem felejt el semmit igazán.
tags: #savbazis #agymukodes #csecsemo