A végbéltályog egy gyulladásos folyamat, amely gennygyülem képződésével jár a végbél körüli lágyrészekben. Ez az állapot mindkét nemnél és bármilyen életkorban előfordulhat, de a felnőtt férfiakat valamivel gyakrabban érinti. A csecsemőknél és gyermekeknél is kialakulhatnak végbéltályogok és sipolyok, amelyek fertőzéses, gyulladásos eredetű elváltozások.
Mi a végbéltályog és hogyan alakul ki?
Végbéltályog alatt olyan végbél körüli gyulladásos folyamatot értünk, amely gennygyülem képződésével jár. Az esetek mintegy 90%-ában a végbélbe nyíló mirigyek elzáródása, bakteriális fertőződése a kiváltó ok. A végbélnyílás körüli mirigyek normális esetben váladékot termelnek, amely segít megőrizni a terület nedvességét és védi a fertőzésektől. Ha ezek a mirigyek elzáródnak, a természetes váladék nem tud a külvilág felé távozni, ami a normális esetben is jelenlévő baktériumok elszaporodását teszi lehetővé az adott területen. Emiatt fertőzés, gyulladás alakul ki.
Az elzáródott, fertőződött mirigyekből a gyulladás, majd gennyképződés különböző irányokban törhet magának utat. A tályogokat az így kialakult lokalizációjuk alapján osztályozzuk. Megkülönböztetünk végbélnyílás melletti, végbél záróizmok közötti, végbél és ülőcsont közötti, valamint medencefenék feletti tályogokat. A tályog a bőr felszínén, a bőr alatt, illetve a bőr mélyebb szöveteiben, valamint egyéb szövetekben keletkező üreg, amely általában tele van gennyel. A tályog a test bármely részén megjelenhet, de a végbéltályog kifejlődhet a végbélnyílás hámja alatt, a záróizomzat szövetében és a végbél körüli szövetekben, valamint megjelenhet a végbélnyíláson kívül is.
Kockázati tényezők
A végbéltályog kialakulásához vezető fertőzés az esetek döntő többségében a végbél természetes flórájából ered, általában oxigént használó baktériumok okozzák, de néha anaerob baktériumok is kiválthatják. A kórkép kialakulásában fokozott kockázatú betegcsoportok is vannak. Cukorbetegeknél például nagyobb eséllyel alakulhat ki, valamint azoknál is, akik rossz higiéniás körülmények között élnek, nehezebben tartják tisztán az érintett területet. A leromlott általános állapot, az immunrendszer gyengesége, a HIV-fertőzés és a Crohn-betegség ugyancsak fokozza a rizikót. Emellett a végbél terület sérülése (idegentest, pl. szálka távozása a széklettel), vagy műtéti beavatkozás is növelheti a fertőzés kockázatát.
A végbéltályog tünetei
A végbéltályog klasszikus tünetei a végbél területén jelentkező folyamatos, lüktető fájdalom, duzzanat és bőrpír megjelenése. A fájdalom sok esetben olyan intenzív, hogy a beteg képtelen ülni vagy éjszaka aludni. Az egyik leggyakoribb tünet a végbélnyílás körüli erős, lüktető fájdalom. Ez a fájdalom gyakran fokozódik ülés vagy székletürítés során. Az érintett terület megduzzadhat, és egy kemény, érzékeny csomó tapintható a végbélnyílás környékén. A fertőzés helyén a bőr gyakran pirosra változik, és az érintett terület melegebbé válhat a gyulladás miatt. Ha a tályog magától kifakad, genny és vér szivároghat a végbélnyílásból.
A panaszokat kísérheti székrekedés, vizeletürítési zavar, fáradékonyság, hidegrázás vagy akár láz is. A mélyebben elhelyezkedő tályogok pedig a fájdalom mellett székeléskor okoznak panaszt. Utóbbi lehet akár székletürítési zavar vagy képtelenség, de főleg férfiaknál jelentkezhet vizeletürítési zavar is. A tünetek egyedül akkor lehetnek enyhébbek, ha a tályog kisebb és eléggé felszínes, vagy pedig az érintett immunrendszere gyenge. Ilyenkor a tünetek kevésbé aktívak, ugyanaz az elváltozás kisebb panaszt okoz, ami jelentősen nehezítheti a betegség felismerését. Ilyen esetekben a folyamat eljuthat odáig, hogy a tályog magától kitör.
Sinus pilonidalis felismerése és korszerű gyógyítása | Dr Sipos Péter
A végbéltályog diagnózisa
A végbéltályog diagnózisát nagyon egyszerűen fel lehet állítani, általában elég hozzá a fizikális vizsgálat. A végbélnyílás melletti, valamint a végbél és ülőcsont közötti tályogok diagnózisa a beteg által elmondott kórlefolyás és a fizikális vizsgálat alapján általában egyértelműen felállítható. A szakorvos már a beteg tüneteinek és kórelőzményének meghallgatása után gyaníthatja tályog jelenlétét. A végbéltájék manuális, tapintásos vizsgálata legtöbbször elegendő a diagnózis felállításához. Ha nagyon felszínes a tályog, akkor bőrön keresztül is felismerhető.
Ritka esetekben, amikor a tályog mélyebben vagy atipikus helyen található, további képalkotó vizsgálatokra (pl. ultrahang, MRI) lehet szükség a tályog helyének és kiterjedésének pontos meghatározásához. A végbélnyílás melletti, bőr alatti tályogok esetén lineáris vizsgálófejjel végzett ultrahang vizsgálattal, míg a végbél záróizom gyűrűk közötti, illetve magasabb tályogok esetén endoanalis 3D végbél ultrahang vizsgálattal van lehetőségünk a tályogok pontos elhelyezkedését és kiterjedését meghatározni. Ha nagyon nehezen felismerhető esetről van szó, akkor a képalkotó vizsgálatok közül a kismedencei MR segíthet.
Diagnosztikai módszerek gyermekeknél
A gyermekproktológia a végbél, a végbélnyílás és a környező területek elváltozásainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozik csecsemők, kisgyermekek és serdülők esetében. A gyermekek kíméletes, fájdalommentes és sikeres gyermekproktológiai vizsgálata elsődleges szempont.
- Előzmények felvétele és a testi állapot felmérése: A találkozás első lépése a részletes kórelőzmény felvétele és a végbéltáji terület megtekintése az esetleges gyulladások, fejlődési rendellenességek és bőrbetegségek elkülönítésére. Ha szükséges, sor kerülhet a végbél tapintásos vizsgálatára, amely segít felmérni az izomfeszülést, -reflexeket, szervi sajátosságokat és esetleges eltéréseket.
- Végbéltükrözés, anoszkópia és rektoszkópia: Az anoszkóp egy rövid, megvilágított eszköz, amellyel a végbél alsó szakasza vizsgálható. A rektoszkópia egy hosszabb csővel mélyebb betekintést enged a végbélbe. Mindkétféle eszközből gyermekbarát, vékony, kisméretű változatok állnak rendelkezésre.
- Anorektális, végbél manometria: Ez a funkcionális, végbél működési vizsgálat kis ballonkatéter segítségével méri a végbél és a záróizmok működését.
A végbéltályog kezelése
A végbéltályog kezelése szinte mindig sebészeti beavatkozást igényel. A diagnózis felállítását követően minden esetben a tályog mielőbbi sebészi feltárása szükséges. Az első lépés a tályog műtéti feltárása és lecsapolása, amely során az orvos eltávolítja a fertőzött váladékot. A tályog lokalizációjának, kiterjedésének és a beteg szubjektív panaszainak a függvényében ez történhet helyi érzéstelenítésben vagy bódításban.
A beavatkozás során a tályogot megnyitjuk, a gennyet lebocsátjuk, a tályogüreget alaposan átöblítjük, majd a létrehozott sebet nyitva hagyjuk, hogy az elkövetkező napokban az üreg tudjon tovább ürülni, a környező gyulladás pedig csökkenni. A tályogot nyitva hagyja, de sebkötözővel borítja, amely az eljárás után keletkező további gennyet felszívja. Mélyebb vagy nagyobb tályog esetén szükség lehet drén elhelyezésére, amely segít nyitva tartani a tályogot, és segít felszívni a gennyet vagy vért a gyógyulási folyamat során. Az orvos a gennyből mintát küldhet laboratóriumba tenyésztés céljából, hogy megállapítsa a bakteriális fertőzés okát.
Ha a tályogot megtalálták, sürgősen műtéti feltárásra van szükség. Ha nem történik meg, vagy nem történik meg tökéletesen, akkor bent maradhat egy kisebb tályog vagy tályogrészlet. Ilyenkor a tünetek megmaradnak, és mivel a kötőszövet ellenállása kisebb, mint a bőré, a tályog a kötőszövet felé halad. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a hasüreg mögötti kötőszövet vagy a hasüreg felé indulhat el. Ha a tályog betör a hasüregbe, akkor súlyos hashártyagyulladás alakulhat ki. Ennek oka, hogy ilyenkor kórokozók kerülnek a hasüregbe, amelyeknek nincs ott helyük.
Antibiotikus kezelésre általában nincs szükség, a hangsúly minden esetben a feltáráson és tisztításon van. Kiegészítő antibiotikus kezelést csak akkor adnak a sebészi mellett, ha nagyon súlyos egyéb betegség, immungyengeség is fennáll. A műtét után a beteg sebkezelésére a kórteremben kerül sor, ezzel együtt jár a műtét utáni rendszeres kötéscsere és ülőfürdőztetés. A kötés, illetve a drén eltávolítása után a kontrollvizsgálat során orvosa megvizsgálja a sebet. Ha minden rendben van, megmutathatja, hogyan kell a továbbiakban a sebet ápolni.
Gyógyulási idő és lehetséges szövődmények
A tályog gyógyulási ideje a fertőzés helyétől és súlyosságától függ. A tályog utáni seben lévő kötésnek néhány napig vagy különösen nagy vagy mély tályog esetén akár egy hétig is a helyén kell maradnia. A beavatkozás után egy-két napig számíthat némi gennyürülésre. Orvosa antibiotikum-terápiát is felírhat, hogy segítsen a szervezetnek leküzdeni a kezdeti fertőzést és megelőzni a későbbi gyulladásos folyamatokat. Néhány napig fájdalomcsillapító gyógyszerekre is szükség lehet.
A végbéltályogok után mintegy 40-50%-ban végbélsipoly alakul ki. Előre nem lehet megjósolni, hogy végbéltályog kialakulása után mely betegeknél fog a későbbiekben végbél sipoly is kialakulni. A sipoly egy gennyes váladékot ürítő, rendellenes járat, mely a végbél üregéből indul ki, és a bélfal izomrétegei közötti mirigyek gyulladásának eredményeként jön létre. Ha a fistula/sipoly sebészi megszüntetése elmarad, a fistulából akár többszörösen elágazó másodlagos járat rendszer, fistulosis is kialakulhat. Legsúlyosabb esetben, nagyritkán a gyulladás okozta tályog szétterjed a kismedencében, vagy átterjedhet a belső szervekre, és vérmérgezés alakulhat ki.
A műtét közvetlen szövődményei közül a leggyakoribb a végbél záróizomzatának sérülése, mely székletvisszatartási nehezítettséget okoz. Ez további műtéti kezelést igényelhet. A közvetlen műtét körüli fájdalom, a kötözés fájdalma gyógyszeresen jól kezelhető.
tags: #csecsemo #vegbelnyilas #talyog