Gyermekortopédia: A csípőszűrés és a mozgásszervi fejlődés fontossága

A gyermekortopédia feladata, hogy felismerje és kezelje a veleszületett és a mozgásszervek fejlődése során kialakuló, a csont-, az ízület- és az izomrendszer problémáit érintő rendellenességeket.

A szülők a gyermekükön észlelt panaszok miatt és gyermekortopédia szűrővizsgálatok céljából keresnek fel magánrendelésemen.

A szűrővizsgálatok szerepe azért is hallatlanul nagy, mert sok olyan elváltozás van, amik nem járnak fájdalommal vagy egyéb tünettel, viszont, ha időben kiszűrjük őket, még teljes mértékben korrigálhatók.

Sok kisgyermek fél az orvosi vizsgálatoktól a helyzet újdonsága és az idegen környezet miatt. Rendelőnk család- és gyerekbarát, és nagyon odafigyelünk arra, hogy a gyerekekben a nálunk tett látogatások semmiképp se rögzüljenek rossz élményként.

A gyermekortopédia vizsgálat elején felveszem a részletes kórelőzményt, más néven anamnézist.

A fizikális vizsgálatnál ellenőrzöm a gerinc és az ízületek alakját, állapotát és működését, illetve a reflexeket is.

Megvizsgálom a gyermek tartását, összehasonlítom egymással az ellentétes oldali végtagokat, és megfigyelem a gyermek mozgását.

A fizikális vizsgálat közben tapasztaltakat rögzítem, hogy a gyerekortopédia vizsgálat után minden fontos információt átadhassak a szülőnek.

A fizikális vizsgálat után képalkotó vizsgálatot is végzünk, ha egy adott probléma részletesebb vizsgálata ezt igényli.

Emellett gyermekortopédia szűrővizsgálatoknál is gyakran élünk a képalkotó vizsgálatok előnyeivel.

Például a csecsemőkori csípőszűrés során végzett ultrahangos csípővizsgálat nagyon pontos diagnózist tesz lehetővé, és segít ellenőrizni, hogy a baba érettségi korának megfelelőek-e az ízületek és porcok, illetve segít kiszűrni az esetleges csípőficamot.

Először 6-10 hetes korban javasolt gyermekortopédia szűrővizsgálatra hozni a gyermeket.

Ebben a korban végzem el a csecsemőkori ultrahangos csípővizsgálatot, amivel időben kiszűrhető a csípőficam, és így nagyon jól korrigálható.

1 éves kor körül javaslom egy általános gyermekortopédiai szűrővizsgálat elvégzését, mikor a gyermek már megteszi az első önálló lépéseket.

4 éves kor körül ismét szükség van egy általános gyermekortopédia szűrővizsgálatra.

Ekkor az 1 éves korban elvégzett vizsgálatokat megismételjük.

Megvizsgáljuk a járás fejlődését, erre már a mindennapi cipő használatával is sort kerítünk.

Ha a gyermekortopédia vizsgálaton valamilyen eltérést találok, akkor rögtön kezelést is javaslok.

Szükség lehet például fizioterápiára, vagy speciális segédeszközökre (például talpbetétre vagy speciális cipőre).

A mozgásterápia is nagyon hatékony, ilyenkor gyógytornász tanítja meg a gyermeknek az állapotán hatékonyan segítő tornagyakorlatokat.

A csípőszűrés fontossága

A csípőszűrés az egyik legfontosabb csecsemőkori vizsgálat, amelynek célja a csípőízületi fejlődési rendellenességek (csípődiszplázia, csípőficam) korai felismerése.

A csípőszűrés azért kiemelten fontos, mert ha a problémát időben észlelik, szinte mindig teljesen gyógyítható, kezelés nélkül viszont maradandó eltérés, sántítás, korai ízületi kopás, sőt akár fiatal felnőttkori csípőprotézis is lehet a következmény.

A csípőszűrés tehát nem „formalitás”, hanem olyan lehetőség, amellyel gyermeke csípőjének egész életre szóló egészségét védi.

Magyarországon minden kisbaba kötelező csípőszűrésen vesz részt, hogy a problémát időben felismerjék és kezeljék.

Újszülöttkorban a szülők többnyire nem veszik észre, de nagyobb babáknál aszimmetrikus combredők, korlátozott lábterpesztés vagy látszólag rövidebb láb hívhatja fel a figyelmet.

A biztos diagnózist mindig szakorvosi vizsgálat adja.

A csípőízület fejlődési rendellenessége, amely során a combcsontfej nem illeszkedik megfelelően az ízület vápájába.

Ez egy veleszületett lábdeformitás, amely során a baba lábfeje befelé és lefelé fordul.

Csecsemőkorban gyakran előfordul enyhe sípcsontgörbület, amely a járás megkezdésével általában spontán korrigálódik.

A magyarországi statisztikák szerint a csípőficam viszonylag ritkán fordul elő, hazánkban az újszülöttek 0,2-0,5%-át érinti (lányok esetében négyszer-hatszor gyakoribb).

A csípőízületek fejlettségének szűrése, az időben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelőzhetnek, különösen azoknak a gyermekeknek az esetében, akiknek családjában előfordult már csípőficam.

A csecsemőkori (4. hét és 1 éves kor közötti időszak) csípőficam lehet örökletes, illetve környezeti tényezők miatt is kialakulhat.

Az örökletes csípőficam esetén több kisebb hatású gén együtt változik meg, a hibájukból eredeztethető hajlam és az ingerlő környezeti tényezők nyomán vezet egyes rendellenességek kialakulásához.

A veleszületett csípőficam családilag halmozottan észlelhető, ebben örökletes tényezők, környezeti ártalmak (méhen belüli helyzet, farfekvés, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, méhen belüli kényszertartás) egyaránt szerepet játszanak.

Méhen kívüli tényezők közül a csecsemők pólyázása, öltöztetése szerepelhet okként.

A rejtett csípőfejlődési rendellenesség felismerésének érdekében 6-10 hetes korban akkor is el kell vinni a gyermeket egy csípőszűrésre, ha korábban minden rendben volt.

Ilyenkor ezt a vizsgálatot gyakran összekötik a koponya és a has egyidejű ellenőrzésével.

Az egyik legegyszerűbben észlelhető elváltozás az lehet, hogy a combon, a lágyékhajlatban, a farpofákon és a térdhajlatban a redők hosszúsága, elhelyezkedése a két alsó végtagon nem egyforma.

A csípő fejlődési rendellenességére utal, ha az egyik, vagy mindkét alsó végtag fokozottan kifordult helyzetben van.

Az egyik végtag rövidebbnek tűnik, vagy pelenkázáskor a baba combjának kifeszítése nehézséget okoz.

A méhen belüli szűk hely miatt a babák lábai gyakran kényszertartásban vannak, emiatt szülés után deformáltnak tűnhetnek.

Nem kell megijedni, az édesanyák egy egyszerű lábtornával segíthetnek a gyereküknek a végtagjaikat a normál pozíció irányába elmozgatni.

Ha ez nem elegendő, az ortopéd szakorvos korrekciós bokarögzítőt is felírhat.

Amennyiben az orvos azt észleli, hogy a csípő vizsgálatakor a csípő nehezebben hajlítható ki, vag súlyosabb esetben a combcsont feje vizsgálat során kiugrik az ízületi vápából, mindenképpen ortopédiai rendelésre küldi a gyereket.

A fizikális vizsgálat mellett a gyanús vagy rizikós esetekben (családi pozitívitás, farfekvés, jelentős mozgáskorlátozottság) mindenképpen szükséges csípő ultrahang vizsgálat a csípő fejlettségének pontos detektálására, a kezelendő, vagy követendő csecsemők kiszűrésére, elkülönítésére.

A csípő ultrahang vizsgálat veszélytelen, ismételhető, objektív vizsgálati mód.

Az ultrahang vizsgálat során meghatározható a combfej pontos helyzete, valamint a csípőizület fejlettsége.

Ez a vizsgálati módszer mára lényegesen kiszorította a csípőröntgen vizsgálatot.

Idősebb csecsemőkorban csípőficam gyanúja esetén ortopédiai javaslatra csípőizületi röntgen elvégzése is szükséges lehet.

Ha csípődiszplázia igazolódik az orvos terpesznadrágot, terpeszpelenkázást rendel a csecsemőnek.

Ez a nadrág a combcsont fejét úgy rögzíti a medencecsont vápájában, hogy a helytelen terhelések elkerülhetők legyenek, és az elégtelenül kialakult vápa lassan kifejlődhessen.

Igazolt csípőficam esetén úgynevezett Pavlik-kengyel viselése szükséges.

A szíjak beállítását ortopéd szakorvos végzi.

A csípőszűrés folyamata

Mi az a csípőszűrés?

A csípőszűrés során az orvos a baba csípőízületét vizsgálja, egyrészt fizikálisan (kézzel történő mozgatással), másrészt ultrahanggal.

Az ultrahangvizsgálat mutatja meg pontosan, hogy a combcsont feje mennyire jól illeszkedik a medence vápájába, és hogy a vápa kellően mély-e, megfelelően fedi-e a combfejet.

A csípőszűrés ultrahanggal teljesen fájdalommentes, sugárterheléssel nem jár, és néhány perc alatt elvégezhető.

A baba többnyire csak a hideg zselét érzi, esetleg a pozícionálást, de a vizsgálat maga nem megterhelő.

Az ultrahangos vizsgálat egyik nagy előnye, hogy már néhány hetes korban megbízható képet ad, ellentétben a röntgennel, amely csak későbbi életkorban alkalmas a csontos struktúrák pontos értékelésére.

A csípőficam vagy csípődiszplázia kezdetben sokszor semmilyen feltűnő tünetet nem okoz, a szülők nem veszik észre.

A rendszeres csípővizsgálat célja, hogy ezeket a késői következményeket megelőzzük, és biztosítsuk a baba mozgásszervi fejlődését.

Magyarországon hivatalosan három szűrővizsgálat ajánlott a gyermekek számára:

  1. Újszülöttkorban (3-4 naposan) - Ezt még a kórházban végzik el a hazaengedés előtt, hogy korai jeleit észleljék a csípőfejlődési rendellenességeknek.
  2. 4-6 hetes korban - Ekkor már pontosabb képet kapunk a csípőízület állapotáról, és szükség esetén megkezdhető a kezelés.
  3. 3 hónapos korban - A csípő stabilitásának és fejlődésének ellenőrzésére szolgál, biztosítva, hogy a baba mozgásfejlődése zavartalan legyen.

Ezek az időpontok lehetővé teszik a csípőízület fejlődésének szoros nyomon követését és az esetleges problémák időben történő kezelését.

A csecsemő csípőszűrés két fő módszerrel történik:

  • Ultrahangos vizsgálat - Az ultrahang fájdalommentesen és sugárterhelés nélkül mutatja meg a csípőízület szerkezetét és fejlődését. Ez a módszer különösen hasznos a csontosodás előtti időszakban, mivel pontos képet ad a csípőízület állapotáról.
  • Fizikai vizsgálat - Az ortopéd szakorvos a csecsemő csípőjét különböző mozgásokkal vizsgálja meg, hogy ellenőrizze a stabilitást és a mozgástartományt. Az ún. Ortolani- és Barlow-tesztek segítségével kimutatható a csípőficamra való hajlam.

A baba többnyire hanyatt fekszik a fizikai vizsgálat során.

Az orvos megtapintja, mozgatja a csípőket, ellenőrzi a terpeszthetőséget, a lábhossz-szimmetriát, a comb- és farredők elhelyezkedését.

Az ultrahangos vizsgálat általában oldalfekvésben történik.

A baba csípője alá kis párnát vagy támaszt helyeznek, majd az orvos zselét ken a vizsgálandó területre, és az ultrahangfejjel több metszetben átvizsgálja mindkét csípőt.

Az ultrahang eredményének értékelése

Az ultrahangszűrés során készült felvételeket legtöbbször a Graf-féle osztályozás szerint értékelik.

  • Graf I. típus: Teljesen normális csípő. A vápa kellően mély, a combcsont feje stabilan illeszkedik, a csontosodás életkornak megfelelő.
  • Graf II. típus: Éretlen csípő. Az ultrahang azt mutatja, hogy a vápa valamivel laposabb, a csontosodás kicsit elmaradott, de a combfej még a vápában helyezkedik el. Ilyenkor kontrollt, ismételt ultrahangvizsgálatot igényel, illetve javasolt a csípőbarát hordozás, széles pelenkázás.
  • Graf III. típus: Kifejezett csípődiszplázia. A vápa sekély, a combfej már részben kicsúszott a vápából vagy instabil helyzetben van. Az ultrahangosszűrés ilyen esetben egyértelműen jelzi a kezelési szükségességet.
  • Graf IV. típus: Súlyos csípőficam. A combfej teljesen kikerült a vápából, nincs stabil kapcsolat a kettő között.

A Graf-rendszer előnye, hogy a vizsgálat eredménye objektív, számszerűsíthető, és jól összehasonlítható a későbbi kontrollokkal.

Enyhébb eltérés, éretlen csípő esetén gyakran elég a rendszeres kontroll és a csípőbarát mindennapi gondozás (széles pelenkázás, megfelelő hordozás, szabad mozgás).

Ezek az eszközök azt a célt szolgálják, hogy a baba csípője tartósan olyan helyzetben legyen, amelyben a combfej stabilan a vápában marad, és így a vápa a kívánt irányba tud átépülni.

A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban indul.

A legfontosabb, hogy gyermeke részt vegyen minden javasolt csípőszűrés időpontján, és a kapott leleteket vigye magával a további vizsgálatokra.

A baba 6-8 hetes korában (de maximum 12 hetes koráig) kell elvégezni az első kötelező ortopédiai szűrővizsgálatot, amit a köznyelv tévesen csípőszűrésnek hív.

Ez az elnevezés azért megtévesztő, mert ekkor nemcsak a csípőt nézzük meg, hanem általánosságban a mozgásszerveket: megvizsgáljuk a csecsemő csontozatát, koponyáját, gerincét, a nagyízületeit (váll, csípő, térd, boka) és az ehhez köthető funkciókat is.

Szerencsére napjainkban a csípőficam ritka, kivételtől eltekintve csaknem 100%-ban gyógyítható betegség - ha nincs egyéb, halmozott fejlődési rendellenesség (pl. idegrendszeri) a babánál.

Fontos megjegyezni, hogy ez az első ortopédiai szűrővizsgálat nem helyettesíthető ultrahang vizsgálattal, a kettő kiegészíti egymást, míg a fizikális vizsgálat a funkciót, addig az ultrahang vizsgálat a szerkezeti eltérést mutatja meg.

Manapság azt tapasztalom, hogy a szülők csak ultrahang vizsgálatra viszik a babát és sajnos elmarad az ortopédiai szűrés.

Ezzel az a probléma, hogy az ultrahangon csak a baba csípőjét, koponyáját, hasát vizsgálják, és az ultrahangot végző radiológus szakorvos nem hivatott mozgásszervi funkciókat is analizálni.

Bár az ultrahangon a fejletlen csípő jól azonosítható, az egyéb, kisebb problémák nem minden esetben diagnosztizálhatóak.

Persze ha a radiológus eltérést lát az ultrahangon, akkor a Reinchard nevű osztrák ortopéd szakorvosról elnevezett skálarendszer alapján meghatározza az eltérés fokát és tovább irányítja a babát ortopéd vizsgálatra.

Ha elsődlegesen ortopéd szűrésre hozzák a babát, akkor az az irányelv, hogy gyanú esetén mindenképpen szükséges ultrahanggal kiegészíteni a fizikális vizsgálatot.

Sőt, teljesen negatív esetben is érdemes ultrahangot készíteni, ha a családi anamnézisben volt hasonló mozgásszervi probléma.

Általában 1,5-2 éves kor között történik, ekkor már elindul a baba.

Azt érdemes megvárni, hogy járásbiztonságot szerezzen a kisded és csak azután hozzák el ortopédiai vizsgálatra.

Ebben az életkorban leggyakrabban lábtartás hibákkal, befelé fordult lábtartással vagy befelé fordult bokával, nem megfelelő sarokcsont helyzettel, lábujjhegyezéssel, vagy bizonytalan járással találkozunk.

Minden esetnek megvan a megfelelő kezelési módszere és akár 3 éves korra ezek korrigálhatóak.

Igen, általában 3, 6-7, 10 és 14 éves korban.

Az iskolákban minden évben történik egy általános állapotfelmérés, amit az iskolai orvos, védőnő, a gyermek családorvosa végez, mely során, ha észlelnek valamilyen mozgásszervi eltérést, akkor továbbküldik a gyereket ortopéd szakorvoshoz, akár panasz nélkül is.

Iskolás életkorban többek között előfordulhat ismeretlen eredetű gerincferdülés, funkcionális gerincdeformitás, ínszalag és izomkötöttség vagy akár növekedési csontfájdalom is.

Fontos tudni, hogy csak 16-18 korunkra érjük el a felnőttkori testalkatunkat, addig a mozgásszerveink folyamatosan változnak, ezért fontos, hogy a főbb állomásokon ortopéd szakorvos vizsgálja meg a gyerekeket.

A csecsemő csípőszűrés az egyik legfontosabb vizsgálat az újszülöttek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében.

A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a későbbi mozgásfejlődési problémák megelőzésében.

A csecsemő csípőszűrés célja a veleszületett csípőficam és csípőfejlődési rendellenességek korai felismerése.

Ezek a problémák, ha kezeletlenül maradnak, később súlyos mozgásszervi problémákat, járászavart, fájdalmat és akár ízületi kopást is okozhatnak.

A korai diagnózis és kezelés azonban lehetővé teszi a normál csípőízületi fejlődést és a komplikációk megelőzését.

A csípőfejlődési rendellenességek hátterében genetikai hajlam, a magzat méhen belüli pozíciója, valamint egyéb környezeti tényezők is állhatnak.

Különösen fontos a csecsemő csípőszűrés azoknál, akiknél családi anamnézisben előfordult csípőficam, vagy akik farfekvéses szüléssel jöttek a világra, mivel náluk magasabb a kockázat.

A csecsemő csípőszűrés elengedhetetlen a csípőfejlődési rendellenességek korai felismeréséhez és hatékony kezeléséhez.

A szűrés időben történő elvégzése lehetővé teszi a normál mozgásfejlődést és a későbbi komplikációk megelőzését.

Mit tehetnek a szülők?

Kerülje a szoros pólyázást: A lábakat teljesen kinyújtó, szorosan összezáró pólyázás hosszú távon ronthatja a csípő fejlődését.

Csípőbarát hordozás: Olyan hordozóeszközt válasszon, amelyben a baba lábai M alakot formáznak: a csípő és térd hajlított, a combok enyhe terpeszben vannak, és a térdhajlattól térdhajlatig alá vannak támasztva.

Engedje a szabad mozgást: A sok rugdalás, forgás, kúszás, mászás a legjobb „torna” a csípőnek.

A laikus közvélemény a csecsemőkori csípőeltéréseket csípőficamnak nevezi.

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal, speciális műfogások alkalmazásával lehetséges.

A csípő vizsgálatakor a csípő nehezebben hajlítható ki, súlyosabb esetben a combcsont feje vizsgálat során „kiugrik” az izületi vápából.

A csípőultrahang teljesen fájdalommentes a baba számára.

A 4-6 hetes korig elvégzett csecsemő csípőszűrés tehát minden babának javasolt, hiszen így felismerhető és kezelhető a legtö bb deformitás.

A csípő anatómiája: Testünk csontos központja a medence. A medence alkotó csontjai az alsó ágyéki csigolyák, a keresztcsont, a farokcsont, és a két medencecsont.

Csecsemőkori csípőszűrésnél a csípőízületet vizsgálják a szakemberek, ami egy ízületi fejből és egy vápából áll.

Ebben az esetben az ízületi fej a combcsont felső része a combfej, a vápa pedig a medencecsont kör alakú homorú bemélyedése.

Fontos alkotóelem továbbá még az ízületi porc, az ízületi folyadék, az ízületi tok, és az ízületet stabilizáló szalag és izomrendszer.

A csípőízület kialakulásának jelei már 6. magzati héten észrevehetők, a 10. héten pedig egyértelműen láthatóak az ízület alkotóelemei.

Ezek után csak formai és nagyságbeli változások mennek végbe a magzat megszületéséig.

A fizikális vizsgálat során az ortopéd szakorvos átmozgatja a csípőt, megnézi, hogy:

  • minden irányban „jól mozog-e” (teljes-e a csípő mozgástartománya)
  • feszes-e a csípő
  • laza a csípő
  • van-e ízületi kontraktúra
  • valamilyen egyéb rendellenesség tapasztalható-e

A hivatalos ajánlás szerint ezt a vizsgálatot háziorvos is elvégezheti, viszont amennyiben kóros eltérést észlel, tovább küldi a csecsemőt az ortopéd szakorvoshoz.

Fontos megemlíteni, hogy vannak olyan esetek, amikor a csecsemőkori csípőszűrés fizikális vizsgálatban jártas személyek (ortopéd szakorvos, háziorvos, gyógytornász) sem tudják biztosan kiszűrni a rendellenességet.

Ezért fontos, hogy a fizikális vizsgálat mellett egy ultrahang vizsgálat is készüljön a gyermek csípőjéről, ahol negatív eredményt kapunk.

A combcsont feje csontosodása miatt 6-8 hónapos korig informatív.

Gyanújelek, mely esetén kifejezetten fontos az ultrahang elvégzése: intrauterin (méhen belüli) téraránytalanság, farfekvés, családi halmozódás, koraszülés, fizikális eltérés (valószínűségi jelek) esetén kötelező.

A laza csípőjű babáknál fontos, hogy a csípő kikörzést hagyjuk ki a tornából, mert nem akarjuk fokozni a már eleve is laza csípő távolítását.

Előfordul, hogy laza csípőjű csecsemőknél a mozgásfejlődés a normálhoz képest elcsúszik.

Instabil, luxálható csípő: A combcsont feje a vápából hátrafelé vagy oldalra kinyomható, miközben zökkenést észlelünk.

Ilyen esetben Pavlik-kengyel kezelés indikált gyógytornával.

A kezelés időtartama 3-6 hónap a csecsemő életkorától függően.

Luxatio coxae congenita: Nyugalmi helyzetben a combcsont fej a vápán kívül helyezkedik el.

Kezelése műtéti.

A műtét után a gyermek gipszet kap 4-6 hétig.

A gipszlevétel után fontos az intenzív gyógytorna.

Összegzésként elmondhatjuk nagyon fontos, hogy gyermekünket időben elvigyük a megfelelő szakemberhez.

A fizikális vizsgálat mellett fontos az ultrahangos vizsgálat is, hogy biztosan kizárhassunk az összes rendellenességet, ezzel biztosítva gyermekünk normál fejlődését.

Nem szabad megijedni, ha a vizsgálatok során megállapítanak valamilyen eltérést a gyermekünknél.

Mára már számos eszközzel tudjuk segíteni a csípő helyes fejlődését, a mindennapos otthoni torna és a terapeuta által vezetett manuális technikák, illetve gyógytorna segítségével.

A csecsemő csípőszűrés az egyik legfontosabb vizsgálat az újszülöttek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében.

A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a későbbi mozgásfejlődési problémák megelőzésében.

A csípőfejlődési rendellenességek hátterében genetikai hajlam, a magzat méhen belüli pozíciója, valamint egyéb környezeti tényezők is állhatnak.

Különösen fontos a csecsemő csípőszűrés azoknál, akiknél családi anamnézisben előfordult csípőficam, vagy akik farfekvéses szüléssel jöttek a világra, mivel náluk magasabb a kockázat.

A csípőszűrés általában nyugodt környezetben történik, ahol a szülők végig a baba mellett maradhatnak.

Amennyiben a csecsemő csípőszűrés során eltérést találnak, a kezelés időben megkezdhető.

Enyhébb esetekben speciális terpeszpelenkát vagy Pavlik-kengyelt alkalmaznak, amely segíti a csípőízület helyes pozícióját és fejlődését.

Súlyosabb esetekben ortopédiai kezelés vagy ritkábban műtéti beavatkozás válhat szükségessé.

A kezelés hatékonysága a korai diagnózistól függ, ezért kiemelten fontos, hogy a csecsemő csípőszűrés időben megtörténjen.

A csecsemő csípőszűrést ortopéd szakorvos vagy gyermekortopédiai szakrendelés keretében érdemes elvégeztetni.

A modern diagnosztikai eszközökkel felszerelt magánrendelőkben gyors időpontfoglalásra és rövid várakozási időre számíthatnak a szülők, így kényelmesen és stresszmentesen zajlik a vizsgálat.

Gyermekortopédia vizsgálatra szeretne hozni gyermekét? Kérjen egy időpontot magánrendelésemre most a +36 (1) 44-33-433-as telefonszámon!

ultrahangos csípőszűrés csecsemőn

Csípő fejlődési diszplázia

tags: #kisbaba #csiposzures #rontgen