A szülői felügyeleti jogok és a gyermekvédelem komplex világában időnként olyan esetekkel szembesülünk, ahol a szülői aggódás és a feltételezett bántalmazás közötti határvonal elmosódik, és a jogi eljárások labirintusává válik. Egy ilyen, igen érzékeny ügyet mutat be a következő cikk, ahol egy apa gyanúja szerint volt felesége szexuálisan bántalmazta közös gyermeküket. Az ügy középpontjában a szakértői vélemények ellentmondásos jellege, a manipuláció gyanúja és az igazság feltárásának nehézsége áll.
Az apa feljelentése és a kezdeti szakértői vélemények
Az ügy 2019-ben vette kezdetét, amikor egy édesapa feljelentést tett szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt. A férfi azt állította, hogy kiskorú gyermekét annak édesanyja és ismeretlen személyek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez egy igazságügyi orvosszakértői és gyermekpszichiáteri egyesített szakvéleményt is csatoltak, amelyet Dr. Sófi Gyula, a Heim Pál Gyermekkórház volt osztályvezető főorvosa és igazságügyi szakértő, valamint szakértő társa készített. Ez a szakvélemény a kiskorú sértett személyes vizsgálata alapján felvetette a szexuális visszaélés lehetőségét.
A manipuláció gyanúja és a „2 millió” forintos ajánlat
Ezt követően a nyomozó hatóság egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt, Csernay Ákost rendelte ki a gyermek pszichológiai vizsgálatára, aki egyébként Dr. Sófi Gyula munkatársa volt. A gyermek vizsgálatát követően Dr. Sófi felhívta kollégáját, és érdeklődött a bűnügyről. Amikor Csernay közölte, hogy a feljelentésben foglalt állítások nem állják meg a helyüket, Dr. Sófi megkérdezte, hogy esetleg „ki lehet-e hozni mást a történetből?” A nemleges választ követően Dr. Sófi pár nappal később ismét megkereste Csernayt, és jelezte, hogy „az édesapának sokat megérne, ha valótlan tartalmú szakvélemény benyújtásával igazolnák a feljelentésben foglaltakat, vagyis, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták.” Ekközben Dr. Sófi egy papírlapra azt írta rá, hogy „2 millió”.
Csernay Ákos állítása szerint az ovis szobában, ahol a beszélgetésre sor került, Dr. Sófi az asztalról elvett egy cetlit és ráírta, hogy „2 millió”, bár arra nem emlékszik pontosan, hogy egy vagy két milliót. Csernay Ákos elmondása szerint azért mondta el az esetet Balogh István rendőr főhadnagynak, mivel úgy gondolta, hogy meg kell védje az édesanyát és a gyermeket. A tárgyaláson elhangzott hangfelvétel szerint Csernay Ákos azt mondta Dr. Sófinak: „Gyula, ezek az emberek nem a barátaid!”
Az apa gátlástalan taktikája és a gyermek veszélyeztetése
Az ügyészség szerint az apa gátlástalan magatartása odáig fajult, hogy a bölcsődevezető szeretőjét is felhasználta volt felesége börtönbe juttatásának érdekében. A férfi olyan gyomorforgató cselekményekkel vádolta a volt feleségét, miszerint fekáliával etette gyermeküket, illetve szögesdrótos bottal abuzálták az anyai közegben. A tehetős vállalkozó édesapát végül négy éve állította bíróság elé az ügyészség. A vádhatóság szerint az apa az indokolatlan szakértői vizsgálatokkal kiskorú veszélyeztetése bűntettét, valamint a gyermek hónapokon keresztül tartó bújtatásával kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétségét követte el.
Dr. Szirmai Renáta ügyésznő perbeszédében hangsúlyozta, hogy bár egy édesapának joga, sőt kötelessége a hatóságok vizsgálatát kérni bűncselekmény gyanúja esetén, az eljárások lefolytatása nem válhat a hatalomgyakorlás eszközévé. Az ügyésznő szerint a vádlott módszeresen felépített válási stratégiájának része volt a gyermek névleges védelmében indított eljárások, amellyel az akkor hároméves gyermek értelmi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. A szexuális abúzusra vonatkozó büntetőeljárások mindegyike megszüntetéssel zárult.
| Időpont | Esemény | Kimenetel |
|---|---|---|
| 2016. február | A vádlott elhatározza a válást. | - |
| 2016. április 8. | Giller Ildikó pszichológus felkérése a gyermek vizsgálatára. | Bántalmazás gyanúja 8-9 hónapos korban. |
| 2016. május 8. | Anya dolgai elvitele, kamerafelvétel készül. Apa megelőző távoltartást kér. | Büntetőeljárás indul kiskorú veszélyeztetése miatt. |
| 2016. november 10. | Első bontóperes tárgyalás. | - |
| 2016. november 16. | Kugler Gyöngyi klinikai szakpszichológus elkezdi a gyermek vizsgálatát. | - |
| 2016. november 1-4. | A vádlott elszíneződést tapasztal a gyermek vállán. | Nem fogadja el az elesés lehetőségét, bántalmazásra gyanakszik. |
| 2017. január 20. | A rendőrség megszünteti a kiskorú veszélyeztetése miatti nyomozást. | Új tünet (anális elváltozás) megjelenése a gyermeknél. |
| 2017. február | Heim Pál Kórházban vizsgálják a gyermeket. | Aranyér-betegség diagnózisa, új büntetőeljárás indul. |
| 2017. július 21. | PMRFK megszünteti a folyamatban lévő büntetőügyet bűncselekmény hiányában. | Újabb megszüntetett büntetőügy. |
| 2017. július 30. | A vádlott nem adja vissza a gyermeket az anyának. | A gyermek körözését rendelik el. |
| 2017. november | A vádlottat gyanúsítottként hallgatják ki. | - |
| 2017. szeptember 18. | Dr. Sófi Gyula szakvéleményének keltezése. | Szakértői evidenciával nem állapítható meg szexuális abúzus. |
| 2019. | Csernay Ákos kirendelése a rendőrség által egy másik büntetőeljárásban. | Kizárja az abúzust. |
Az elhúzódó jogi küzdelem és az igazságtétel hiánya
A vádirat 2016 nyarától sorolja a cselekményeket. Már ekkor megtörtént a kiskorú első elvitele, amikor még nem született a gyermek tartózkodási helyét kijelölő ideiglenes intézkedés. A gyermek anyától való elvonása több héten keresztül valósult meg. Később, 2017. július 10. és november 18. között ismét kivonta a gyermeket az édesanya hatóköréből, eltitkolva a hatóságok elől. A további elkövetési magatartás a szakértői vizsgálatokkal a gyermek túlvizsgálása volt. A vádlott tevékenysége egyenes szándékkal nem arra irányult, hogy a kiskorú gyermeke sérüljön, érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlődését veszélyeztesse, de eshetőleges szándéka fennállt erre, mivel belenyugodott ezekbe a következményekbe.
A bontóperes bíróság később ideiglenes intézkedést hozott, amely a kisgyermek tartózkodási helyét az édesanya lakóhelyén jelölte ki. Ezt a végrehajtható határozatot azonban a vádlott semmibe vette. Az ügyben számos magánszakértői vélemény készült, amelyek ellentétes megállapításokat tettek a hivatalos szakértői véleményekkel szemben. A vádlott kettős mércével mérte ezeket a véleményeket, csak azokat fogadta el, amelyek az ő teóriáit támasztották alá.
A mai napig nincs teljes körű igazságtétel a 2006-os események ügyében, és sok felelős még mindig a helyén van. Azonban az Abszolútum célja és szándéka nem teljesült, sőt visszájára fordult: a társadalmi, nemzeti ellenállás végül oly mértékig megerősödött, hogy 2010-ben kormányváltáshoz vezetett. Mindezek ellenére, a jogi küzdelem továbbra is zajlik, és számos bírósági ügy még mindig folyamatban van.
Örökké tartó küzdelem az igazságért: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat
Az ügy rávilágít a jogvédő szervezetek, mint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJS) fontosságára. Az NJS 2006-ban alakult, a jogállamiság, a méltányosság, a nemzeti jogvédelem, valamint a kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmának képviseletére. A szervezet kiáll a jogaikban súlyosan sértett, bántalmazott emberek védelmében. Járták a fogdákat, börtönöket, figyelték a szabadságuktól megfosztott, véresre vert tüntetőkkel szembeni tűrhetetlen bánásmódot. Minden tekintetben kiálltak a védenceik mellett.
Az NJS tagjai, tucatnyi jogász, sok mindenben különböznek egymástól. Még pártszimpátiájuk sem azonos. Ami összeköti őket, az a Magyar Nemzet iránti hűségük és szeretetük. És az esküjük komolyan vétele. Történelmet írtak. Sorsot fordítottak. Segítettek visszaállítani a megvert, meglőtt, megkínzott, önkényes büntetőeljárás alá vont magyarok százainak emberi méltóságát. Kiszabadították őket a fogdákból. Megmentették a Hazánkat attól, hogy totális diktatúrává váljon.
