Hollandia, a szélmalmok, tulipánok és kerékpárok hazája gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet. A holland népszokások egyszerre tükrözik az ország protestáns hagyományait, gazdag tengerész múltját, valamint a közösségi értékek fontosságát. A néphagyományok számos területen jelen vannak: ünnepeken, gasztronómiában, családi szertartásokban és a mindennapi élet apró rituáléiban.
Holland népszokások a nemzeti ünnepeken
A hollandok nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti ünnepekre, amelyek során az egész ország együtt ünnepel. Ezek az alkalmak a hagyományos népviselet, a nemzeti színek és a közösségi programok ünnepei.
Király napja (Koningsdag - április 27.)
Ez Hollandia egyik legnagyobb nemzeti ünnepe. Mindenki narancssárgába öltözik, szabadtéri piacokat (vrijmarkt), koncerteket és hajófelvonulásokat tartanak. Vicces, mert a Konninginedag-ot (Királynő napját) Beatrix királynő születésnapjának tartják, annak ellenére, hogy január 31-én született. Április 30. Beatrix anyjának a születésnapja. Ez az időpont jobban megfelel az ünneplésre, a szabadban tartott programok miatt. Ilyenkor az emberek narancssárgába öltöznek, a házakra kitűzik a nemzeti és a narancssárga lobogókat és éltetik a királynőt (ami egyet jelent azzal, hogy hatalmasakat buliznak és rengeteget isznak). Ami még talán érdekesség, hogy ezen a napon minden narancssárgában pompázik.
Nemzeti Emlékezés Napja (Dodenherdenking - május 4.)
Az elesett katonákra és áldozatokra emlékeznek, kétperces néma csenddel az egész országban.
Felszabadulás Napja (Bevrijdingsdag - május 5.)
Hollandia náci megszállás alóli felszabadításának évfordulója, parádékkal és fesztiválokkal.
Holland hagyományok a valláshoz és naptárhoz kapcsolódva
Bár Hollandia ma már szekulárisabb ország, sok vallási eredetű ünnep és hagyomány megőrződött és átalakult közösségi eseménnyé.
Sinterklaas (december 5.)
Mikulás estéje, a gyerekek kis csizmákat tesznek ki, amibe édességet kapnak. Zwarte Piet nevű segítője kíséri. Fontos családi ünnep, ajándékozással és versikékkel.
Hollandia egyik legnagyobb nemzeti ünnepe Koninginnedag (azaz 2013-tól már Koningdag, mivel Beatrix királynőt „leváltotta” a trónon Willem Alexander). Ez egy jeles alkalom a holland emberek életében amelyet április 30-án ünnepelnek (viszont ha 30-a vasárnapra esik, akkor 29-én). A következők, amiket szeretnék bemutatni nektek,így az ünnepi készülődés alatt aktuálisak: Mikulás, Karácsony és Szilveszter! Ezek az ünnepek nagy részben eltérnek attól, ahogyan mi éljük meg otthon, Magyarországon. Legfőképpen a Mikulás! Teljesen más, ugyanakkor, nagyon érdekes, legalábbis számomra.
Már november közepén felkészül az ország Sinterklaas (azaz a Mikulás) fogadására, aki Spanyolországból érkezik, gőzhajón!!! és minden évben más kikötőben száll partra. Szárazföldre érkezése után felpattan fehér lovára és fekete segítőivel (Zwarte Piet-ek azaz Fekete Péterek) hollandia városaiba látogat egészen december 6-ig. (Nagyon nagy port kavart Hollandiában, hogy nem akarják többé engedni, hogy a Fekete Péterek feketék legyenek…ugyanis a diszkriminációval hozzák összefüggésbe…pedig aki ismeri a Pietek történetét nagyon jól tudja, hogy nem a bőrük fekete, hanem „koszosak” lesznek a kéményekben rájuk rakódott hamutól. Véleményem szerint elég érdekes, hogy egy évekre hosszan visszanyúló hagyományt, amin rengeteg holland kisgyerek felnőtt (és nem lett emiatt rasszista) meg akarnak szüntetni!)
A gyerekek kikészítik kis cipőcskéjüket a kandalló elé, mellé levelet, répát és vizet készítenek. (A levél kedvesség a Mikulásnak, a répa és a víz a megfáradt lónak ) Egészen november közepétől dec. 5-ig találhatnak apróbb ajándékokat és az elmaradhatatlan Peppernoten-t (mézes tésztából készült kis „golyócskák”)a cipőcskéjükben. December 5-én este ellepi a gyerekeket a hatalmas ajándékáradat, amit egy nagy zsákban az ajtó előtt találnak meg és december 6-án pedig Sinterklaas visszatér Spanyolországba!
A Mikulás-napi ajándékozás gyökerei Szent Miklós legendájához nyúlnak vissza, aki a jóságáról és a bőkezűségéről vált híressé. Az ajándékok mellett azonban a nevelés is fontos szerepet kapott. A Mikulás kíséretéhez tartoztak krampuszok is, a rosszaságot jelképező lények, akik magukkal hordtak vesszőkorbácsot, amivel megfenyegették a csintalan gyerekeket, ezzel jelezve, hogy a rossz mindig elnyeri a méltó büntetését. Néhány helyen olyan is előfordult, hogy nemcsak a krampuszok, de maga Miklós is büntetett. Nem véletlen tehát, hogy a szülők ma már egész évben sakkban tudják tartani a gyerekeiket azzal, hogy ha nem viselkednek jól, nem hoz nekik semmit a Mikulás, vagy ha mégis, csak virgácsot.
Hollandia egy különleges és izgalmas hely a Mikulás ünnepének megünneplésére. A hollandok ugyanis a "Sinterklaas" néven ismert ünnepen emlékeznek meg a jó öreg Mikulásról, és ez az esemény egy valódi ünnepi időszak kezdetét jelzi. A holland Mikulás nem a hagyományos karácsonyi figura, aki december 24-25-én hozza az ajándékokat. A holland Sinterklaas a Szent Miklós, és az ő ünneplése december 5-6-án zajlik. Az ünnep hivatalos kezdetét az "Binnenkomst" vagyis az "Érkezés Napja" jelenti. Ezen a napon Sinterklaas és segítői, a "Pieten" a hagyományos hajóikkal érkeznek Hollandia különböző kikötőibe. Az Érkezés Napján a városok kikötőiben óriási ünnepi meneteket és eseményeket szerveznek. Amikor a hajó partra száll, a gyerekek éljenzésekkel és örömujjongással üdvözlik Sinterklaast. Ekkor az utcákon gyakran lehet látni az embereket Sinterklaasnak és a Pieten-nek öltözve.
Sinterklaas mellett a Pieten is fontos szereplők az ünnepen. A Pieten valójában segítőket jelent, akik Sinterklaas mellett utaznak és segítik a Mikulást az ajándékok kiosztásában. A hollandoknak különböző Pieten típusai vannak, például a Cérna-Piet (Ruha-Piet), a Cipő-Piet, és a Süss-Piet (Süti-Piet). A Sinterklaas ünnepekor hasonlóan a magyar szokásokhoz a gyerekek cipőiket kiteszik a házuk ajtajához vagy kéményhez. Az éjszaka folyamán Sinterklaas és a Pieten megérkeznek, és cipőikbe apró ajándékokat hagynak, például édességeket, gyümölcsöt és kisebb játékokat. Az ajándékcsomagokat viszont csak a Sinterklaas napján, december 5-én, kapják meg a gyerekek. Ezen a napon a családok összegyűlnek, és közösen ünneplik az ünnepet.
A Mikulás is piros palástot visel és Amerigo nevű fehér lován járja be az országot, december 6-ára virradóra teszi a gyerekek kikészített cipőibe az ajándékokat. A gyerekek izgatottan bontogatják az ajándékcsomagokat, és minden családtag örömmel osztozik az örömben. Sinterklaas hagyományai Hollandiában rendkívül fontosak, és az ünnep alatt sokféle szórakoztató esemény és program zajlik. Az ünnepi szezon során a városok díszbe öltöznek, és az ünnepi fények, dekorációk mindenhol szemet gyönyörködtetővé válnak. A holland Sinterklaas egyedülálló élményt nyújt, amely minden gyermek és család számára emlékezetes marad.
Különféle hagyományos holland ételek és édességek kapcsolódnak a Sinterklaas ünnepéhez. Chocoladeletters: egyik legjellegzetesebb hollandiai Mikulás-édesség, amely csokoládéból készült és betű alakú. Pepernoten és Kruidnoten: Kis, kemény mézeskalácskockák, amelyek népszerűek a holland Mikulás idején. Taai Taai: Egy olyan mézes sütemény, amelynek különlegessége a gyömbér és a méz íze.
A hollandok Mikulása, a Sinterklaas Spanyolországban lakik. Segítőjével, az apródruhába öltözött Zwarte Piettel, azaz Fekete Péterrel minden év novemberében, egy szombati napon, nagyjából három héttel az ünnep előtt áthajózik gőzhajóval Hollandiába, és december 6-ig ott is marad. A Fekete Péterek már november közepétől jelen vannak az üzletközpontokban, nagyobb tereken, és megajándékozzák a kicsiket. A Sinterklaas érkezése nagy esemény, a tévé élőben közvetíti. Karneváli forgataghoz hasonlít az egész, zenével, léggömbökkel, a Fekete Péterek édességeket osztogatnak. 2001 óta Sinterklaas-híradó is van a tévében, három nappal az érkezés előtt megy az első adás, december 4-én az utolsó.
Érdekes szokás a versfaragás. Még novemberben vagy december első-második napján összeül a család, és egy kalapból mindenki húz egy nevet. Hogy kiét, azt nem árulják el egymásnak. Mindenki annak vesz ajándékot, akinek a nevét kihúzta, és egy csipkelődő versikét is kell írni a kisorsolt személyről. A holland gyerekek már december 5-e előtt pár nappal kirakják a cipőjüket, esténként énekelnek (nagyon sok Mikulásváró dalocskájuk és versikéjük van) - és reggelre ott a cipőben a meglepetés. A Sinterklaas ugyanis többször is hozhat ajándékot. A hagyomány szerint a kéményen keresztül juttatja be a házba. Persze, csak azoknak, akik a nagykönyvébe bejegyzettek alapján jók voltak az év során. Azt mondják, azokat a gyerekeket, akik rosszul viselkedtek, Zwarte Piet magával viszi a zsákjában Spanyolországba. Sok helyen az ajándékokat anyagból készült csizmákba rakják, amelyeket a kandallóra vagy jól látható helyre akasztanak. Az igazi nagy nap viszont december ötödike! Ekkor összeül a család, és a csemeték nagy izgalommal várják Sinterklaast. Majd egyszer csak valaki megzörgeti az ajtót, a gyerekek odafutnak, és az ajtó előtt találják a várva várt csomagot. Ezen a napon a felnőttek is kapnak ajándékot, a névre szóló csipkelődő versikével. A gyerekek játékokat kapnak, a felnőttek CD-t, könyvet, parfümöt.
Hágában és Amszterdamban is világosabb lesz idén a holland Mikulás segítőinek bőrszíne, és jelmezeik is változnak valamelyest. A parádék szervezői így szeretnék elnémítani a vádaskodókat, akik a hagyomány szerintük rasszista mivoltát hangsúlyozzák. Ezért kitalálták, hogy idén 17. A holland Mikulás, a Sinterklaas a mese szerint november közepén, hajóval érkezik Spanyolország felől, és hozza magával csapatnyi segítőjét, a Fekete Pétereket, másnéven Zwarte Pieteket. Ők osztják az apró ajándékokat, keresnek fel iskolákat, kórházakat, főtereket. Az ajándékokat főleg december 6. A tradíció követői és ellenzői évről évre összecsapnak. Idén csupán Hágában és Amszterdamban helyettesítik kevésbé “sötét bőrű krampuszokkal” a Zwarte Pieteket. A frízföldi Dokkum városában viszont továbbra is a “régi” Fekete Péterekkel ünnepelnek. A holland kormny elzárkózik, mondván, “közügyről van szó”.
Karácsony
Ami a legfurcsább volt számomra a Karácsonnyal kapcsolatban, az az, hogy már december elején feldíszítik a fákat…mindenfélét, amit csak találnak, ráaggatnak (pl hatalmas giccses műrózsákat…fujjjj…) A gyerekek ilyenkor már csak apróságokat kapnak vagy egyáltalán semmit! A családok sokszor baráti körben ünnepelnek Szentestén és nem csapnak fejedelmi lakomát, mint mi,magyarok. Sokszor azt gondolom, hogy ők még életükbe nem ettek egy jót…mindig a műkajákat falják, mert lusták főzni. Ja és ami a legjobb, hogy mi mint munkavállalók a munkáltatótól mindig hatalmas csomag ajándékokat kapunk!
Amint távozott Sinterklaas, már el is kezdődik a karácsony. Talán nincs is olyan ház és kertecske, amelyet ne díszítenének fel girlandokkal, színes égőkkel. December közepe táján már a karácsonyfát is felállítják. Karácsonykor általában vadételek kerülnek az asztalra, például vadnyúl, őz, de pulykát is fogyasztanak. Süteményeket otthon nem nagyon sütnek, inkább megveszik az üzletben. Tipikus édesség az oliebol, a porcukorral megszórt gömbölyű fánk. Ez a hollandoknál olyan, mint nálunk a karácsonyi kalács. A betűcsokoládé sem maradhat ki: mindenki keresztneve kezdőbetűjét kapja. Ez egy régi hagyományra vezethető vissza: régebben a Mikulás-napi ajándékokat lepedővel takarták le. Egy-egy kenyértésztából sütött betű jelezte, hogy melyik ajándékot kinek szánták.
Szilveszter (Oud en Nieuw)
Szilveszter azaz oud en nieuw (régi és új), annyiban tér el az általunk megszokottól, hogy itt hatalmas hagyománya van a tüzijátékozásnak. Családok, baráti társaságok hihetetlen pénzeket költenek arra, hogy éjfélkor elpuffogtassák a megvásárolt petárdákat, tüzijátékokat. Vannak olyanok,akik egész évben erre gyűjtenek! Mi is szoktunk venni egyet kettőt, csak az érzés kedvéért, majd kiülünk az erkélyre és végigmozizzuk azt, amire mások súlyos 100 ill.
A születésnap ünneplése
A születésnap! Nagyon kedves kis szokás, hogy a születésnapokon a szomszédok, barátok „felöltöztetik” az ünnepelt háza elejét. Pl. az 50.születésnapon, ha az illető férfi, akkor Abraham feliratot kap, ha nő akkor Sarah! Ezt nem tudom, honnan jött, még nem jártam utána. De most hogy így eszembe jutott és leírtam, egyre jobban érdekel. Akárcsak mikor baba születik.
Az „Abraham gezien hebben”, illetve „Sara gezien hebben” azt jelenti tehát, hogy az ünnepelt megérte az ötvenet. A történetben két bibliai szál is keveredik, egyrészt Jézus azt állította, látta Ábrahámot, pedig szemlátomást „még ötven éves sem volt”. Mindemellett a bibliai pár a késői gyermekáldás miatt lett szimbóluma a vénüléssel való szembenézésnek, és ez a hollandiai szokás az utóbbi évszázadokban szelídült vicces, és csöppet sem ciki hagyománnyá. A XIX. században még azokra mondták, akiknek nem sikerült megházasodnia, de ma már nem divat firtatni az ilyesmit. Mára már a bulikellékeket áruló gagyi-boltok komplett díszletet kínálnak a kerek évfordulókhoz, és néhány szomszédságban, esetleg az egész faluban egyértelmű, olykor inkább ordító jelek utalnak az esetleg inkább csendes, meghitt ünneplésről ábrándozó ünnepelt kilétére.
Senki ne essen pánikba, ha hirtelenjébe egy Abraham/Sara köszöntésre kellene gyorstalpalva felkészülnie! Az abrahamsara.nl a legapróbb részletekig ad tippeket a versikék és dalocskák költéséhez, oklevél kiállításához, bábudíszítéshez, tortasütéshez, ajándékvásárláshoz egyaránt. Megalomániás társaságok pedig felfújható óriásbabát is bérelhetnek a bulira. Az Ábrahámok és Sarák honlapja egyébként négy nyelven is elérhető, ami arra utal, hogy e vidám szokás szélesebb körben is terjedni kezd.
Holland népszokások a hétköznapi életben
A holland életmód is számos apró szokást őriz, amelyek különlegessé teszik a mindennapokat.
Kerékpározás
Nem csupán közlekedési forma, hanem kulturális identitás része.
Ami viszont nagyon vicces a biciklizéssel kapcsolatban, hogy fújhat a szél, eshet az eső, jöhet akár cunami is le nem szakadnak róla és komolyan lepereg róluk a víz…Míg én nagy ritkán rászánom magam, hogy biciklivel menjek valahová, tuti akkor kezd el esni és természetesen csurom vizesen érkezem meg oda, ahová elindultam.
Kávézás (koffietijd)
A nap meghatározott pontjain, gyakran süteménnyel vagy aprósüteménnyel.
Családi étkezések
Egyszerű, közös vacsora fontos pillanat, gyakran 18:00 körül.
Holland gasztronómiai hagyományok és étkezési szokások
A holland konyha egyszerű, de tartalmas.