A terhesség minden szakaszában fontos a magzat egészségi állapotának figyelése, különösen a harmadik trimeszterben, amikor a szülés közeledik. A 35. hét a terhesség kilencedik hónapjának utolsó előtti hetét jelenti, és ekkor a magzat már jelentős fejlődésen ment keresztül. Ebben az időszakban a magzati szívhang változásai, valamint a magzat általános állapota kiemelt figyelmet érdemel.
A magzat fejlődése a 35. héten
A 35 hetes magzat a héten már több, mint 2,5 kg súlyú és 45-46 cm hosszú. Gyakran feltételezik, hogy a várandósság e szakaszában a magzat fejlődése lényegében befejeződött. Noha a szervek növekedésének többsége a 35. héten ténylegesen befejeződik, a tüdő, az agy és a máj az utolsó hetekben válnak teljesen éretté. Az agy pedig a 35. és a 39. hét között még harmadával nő. Ugyanakkor a pici erős súlygyarapodásba is kezd, és hetente körülbelül 25-35 dkg-ot hízik, ami szükséges ahhoz, hogy születés után tartani tudja a testhőjét.
A 35. terhességi hétre a kismama méhe körülbelül 500-szor nagyobb, mint a terhesség előtt. Természetesen nem marad így, körülbelül hat héttel a szülés után visszanyeri a terhesség előtti méretét.
A magzat reflexei tovább fejlődnek. Az anyaméhben érzékeli a fényt és a fényforrás irányába fordul. A szopó- és fogóreflexek már jól fejlettek. A légzésreflex kialakult és jól fejlett, amit a születés után az első lélegzetvételkor tud először gyakorolni.
A magzat emésztőszervei, mint például a vese és a máj már működnek és fontos szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében. A vesék kiválasztják a vizeletből a salakanyagokat, míg a májsejtekben olyan fehérjék és vitaminok raktározódnak, amelyekre nincs azonnal szükség. A cukor a májban glükózzá alakul majd a vérkeringésbe kerül. Ez a folyamat rendkívül fontos lesz az újszülött gyermek táplálkozása folyamán is. A máj sejtjei választják ki a viszkózus epét, amely az ételek lebontásához szükséges.
A magzat bélrendszerében mekónium keletkezik. A mekónium (magzatszurok) a baba első széklete, amely a lenyelt magzatvízből, magzatmázból (vernix caseosa) és a lanugo szőrzetből áll, valamint a sűrű epe alakítja ki az állagát. A születés utáni első napokban az újszülött kiválasztja a mekóniumot.
A magzat immunrendszere most már a kismama vérkeringésétől függetlenül működik. A kismamától származó antitesteknek köszönhetően felépítette saját immunitását, amely majd megvédi az újszülöttet a környezeti hatásoktól. Az immunrendszere azonban még nem teljesen fejlett születés után sem, még néhány évre szükség van, hogy a szervezete képes legyen megvédeni magát, amelyhez elkerülhetetlen, hogy káros baktériumokkal találkozzon a külvilágban. A csecsemők és a kisgyermekek éppen ezért az első néhány évben nagyon érzékenyek a fertőzésekre.
A magzati szívhang és a CTG vizsgálat
A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van. A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik. A CTG (cardiotocográfia) vizsgálat a magzati szívfrekvencia (cardio) és a méhizom (toco) működésének együttes regisztrálása. A terhesség utolsó hónapjában az egészséges, jól táplált, és a lepény által jól oxigenizált magzat szívműködése jellegzetes. Az alapfrekvencia élettani esetben 120 és 160, angolszász iskolák szerint 110 és 150 közötti percenként. A magzat szívműködése nem állandó gyorsaságú, szabályos esetben a frekvencia percenként többször váltakozik, ezt rövid távú variabilitásnak, vagy oszcillációnak nevezik, amplitúdója több mint 10. Lényeges, hogy az ébren levő magzat mozgását követően a szívfrekvencia gyorsul, ezek az akcelerációk, vagy a hosszú távú variabilitás, amelyeket a gyakorlatban reaktivitásnak neveznek.
A szívműködés észlelését általában 20-40 percig célszerű végezni, hogy az alvó magzat felébredhessen és a mozgásait követő reaktivitás 20 perc során, legalább 5 alkalommal látható legyen. Amennyiben nincs méhtevékenység és az anyai vérnyomás is 135/85 Hgmm alatti, a megnyugtató magzati CTG regisztrátum egy hétre garantálja a lepény megfelelő működését és a magzat biztonságát.
Ha az oszcilláció vagy a gyorsulások alapján a magzati szívműködés jellege nem megnyugtató, terheléses vizsgálatokat végzünk annak megítélésre, hogy a lepényi tartalék kielégítő-e. Legenyhébb a magzati ébresztést szolgáló hangadás, a taps (vibro-akcusztikus stimuláció - VAS). Ezt követheti az anya fizikai terhelése, 3 percig tartó közepes tempójú lépcsőzése (az anyai pulzus legfeljebb 120-ra emelkedhet) után ismételt regisztrálás, az úgynevezett fizikai terheléses teszt, vagy FTT. Az emlőbimbó törölközővel történő simogatása (niple stimulation teszt) oxitocin kiáramlást okoz, melyet követően méhösszehúzódások alakulnak ki, ennek során értékelhető a terheléses teszt.
A magzat oxigénhiányos állapotában a méh összehúzódásakor többnyire a magzati szívfrekvencia átmeneti- vagy súlyosabb esetben tartós- lassulása figyelhető meg. Az olyan klienseknek, akiknek a Debrecenbe való gyakori utazás gondot jelenthet, azért javasoljuk a Fetaphon készülék használatát otthonukban, mert a magánrendelő tarifán 2 CTG vizsgálat áráért egy hétig, anyai magasvérnyomás vagy magzati UH eltérés esetén akár egy hónapra is folyamatos biztonságot nyújthat. A Fetaphon többszintű, magasan szervezett adatérzékelő, közvetítő és kiértékelő rendszer, amely magyar szabadalom, 2 éves, több ezer kismama közreműködésével végzett teszt során technikailag teljesen megbízható rendszernek bizonyult.
Napjainkban egyre több lehetőség adódik arra, hogy otthoni körülmények közt is ellenőrizhessük magzatunk szívhangját. Az eredmények helyes értékeléséhez azonban elengedhetetlenül fontos tudni, hogy mik azok a tényezők, melyek befolyásolják a magzati szívritmust. Az anyaméhben élő magzat szívhangját először az 5. hét környékén lehet hallani. Ekkor a dobbanások száma még megegyezik az anyai szívdobbanások számával. A következő 4 hétben jelentősen felgyorsul a magzat szívverése, kb. 120-180 alkalommal húzódik össze percenként. A terhesség felétől ez az érték csökken, az utolsó trimeszter idején már csak 110-160/perc értéket mutat.
A szívritmus folyamatosan változik. A normál tartományon belül egészséges körülmények között is folyamatosan változik a szívritmus, ezt oszcillációnak nevezzük. Jelentősebb emelkedést akkor tapasztalhatunk, ha a magzat mozog, mert ez a szívfrekvencia emelkedésével jár. A méh összehúzódására, vagy a baba alvása közben a magzati szívdobbanások száma csökken, ilyen esetekben sem kell megijedni, ez is normális jelenség. A fentiekből is látható, hogy a szívritmus a magzat aktivitásával párhuzamosan folyamatosan változik. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a beállt változás nem rendeződik néhány órán belül vagy mozgás hatására.
A szívhang eltérései leggyakrabban a magzati oxigénhiányra vezethetők vissza. Ilyen állapot alakulhat ki akkor, ha a méhlepény elöregszik vagy leválik, a köldökzsinór összenyomódik, vagy az anyai vérnyomás leesik. Mindezekre a változásokra a magzat heves szívdobogással reagál. Ugyanez a folyamat játszódik le a szülés alatt is, de ebben az esetben nem kell aggódni miatta.
Az anya által szedett gyógyszerek is hatással vannak a babára. Az altatók, szorongásoldók csökkentik a szívfrekvenciát, míg a koraszülés megállítására használt terbutaline jelentősen megemeli azt.
Szapora szívverése van a koraszülött babáknak is, mivel az idegrendszerük még éretlen, és ezért nem képesek megfelelően adaptálódni az anyaméhen kívüli körülményekhez. A magzat érésével párhuzamosan ez a jelenség megszűnik.
Kimutatták, hogy az anya stresszes állapota hatással van a magzatra is. Ha az anya tartósan stressznek van kitéve, akkor a felszabaduló adrenalin hatására megemelkedik a magzat percenkénti szívdobbanásainak a száma. A krónikus stressz koraszülést, alacsony születési súlyt eredményezhet, és nehezebb alkalmazkodást a méhen kívüli élethez.
Testi változások és tünetek a 35. héten
A 35. hétre érkezve a kismama számos kérdés megválaszolásán van túl, és jó esetben már egy szülésfelkészítő kismama iskolában is végighallgatott néhány hasznos tanácsról szóló előadást. Mégis a szülés közeledtével a leggyakrabban feltett kérdés (nem csak első szülő nők esetében) a következő: „honnan fogom tudni, hogy elkezdődött a szülés?” Jóllehet az első szülő nők még nem éltek meg hasonló folyamatot előzőleg, ebből kifolyólag az aggodalmuk is érthető, ugyanakkor a többször szülő nők esetében is általában, mint ahogyan a várandósságok, úgy a szülések is különbözőek.
A terhesség ezen szakaszában a terhességi tünetekhez egy újabb csatlakozhat, ez pedig a fejfájás. Bár a terhesség bármely pontján előfordulhat, a leggyakoribb az első és az utolsó trimeszterben, annak is az utolsó hónapjában. Míg a korai terhességi fejfájást gyakran a vérnyomás és a hormonszint növekedése okozza, a késői terhességben főként a testtartás, az alvászavarok és a stressz miatt jelentkezik, valamint összefügghet a praeeclampsiával - magas vérnyomással is.
Általánosan észlelhető tünetek a terhesség 35. hetében:
- Braxton Hicks kontrakciók
- vizesedés, lábak, kezek, arc duzzanata
- álmatlanság, fáradtság
- gyakori vizelési inger
- mellek szivárgása
- bőséges hüvelyi folyás
- fejfájás
A kismama méhe körülbelül 500-szor nagyobb a 35. hétre, mint a terhesség előtt. Természetesen nem marad így, körülbelül hat héttel a szülés után visszanyeri a terhesség előtti méretét.
A várandósság a szülés közeledtével egyre fáradságosabb: a kismama egyre nehezebben mozog és nehezebben vesz levegőt. A jóslófájások következtében a méh lefelé történő mozgásával a tüdőre nehezedő nyomás csökken, így a légzési nehézségek hamarosan elmúlnak. A kismama haskeményedést és alhasi görcsöt érez, valamint enyhe hányinger és hasmenés jelentkezhet. A valódi vajúdástól eltérően azonban a jóslófájások nem szabályos időközönként jelentkeznek és nem válnak intenzívebbé vagy fájdalmasabbá. Az egyre gyakoribb jóslófájások hozzájárulnak a könnyebb légzéshez.
A hólyaggyengeséget a méh hólyagra gyakorolt nyomása okozza. A jóslófájások következtében a magzat lefelé mozog a kismedence felé, így a hólyagra nehezedő nyomás megnő, egyúttal a hólyag térfogata csökken. Ha a kismama például a hátán fekszik, előfordulhat, hogy nem tud azonnal felállni, mert a méh nyomást gyakorol arra a vénára (vena cava), amely a vért a test alsó részéből a szívbe szállítja. Ilyenkor rövid ideig kevésbé hatékony a keringés, a kevesebb vér kevesebb oxigént szállít, amely szédüléssel és hányingerrel járhat. Az orvosok ezt a tünetet "vena cava szindrómának" nevezik.
Tanácsok a 35. hétre
Fontos tudni a kismamának: érdemes „agyban is felkészülni” a szülésre: a speciális, szülésre felkészítő légzőgyakorlatok minden felkészítő alkalmával, és rendszeres kismama tornaórákon való részvétellel elsajátíthatóak. Érdemes azonban minél többször ismételni ezeket a légzőgyakorlatot a szülést megelőző hetekben, otthon is, így a kismamának könnyebben fog eszébe jutni a szülőszobában a megfelelő technika. Az összehúzódások közötti időt pedig fontos aktív relaxálással kitölteni. A gyakorlat első hallásra nem tűnik bonyolultnak: fekvő helyzetben tudatosan el kell lazítani a test minden izomcsoportját a lábujjtól a fejtetőig. Viszont ezt is, mint a légzőgyakorlatokat, lényeges begyakorolni. Ezt a relaxációs technikát legjobb lefekvés után végezni, mert általában mély és pihentető alváshoz vezet.
Tanácsok a fejfájás enyhítésére:
- A vércukorszint stabilan tartása lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmazó kevesebb, de gyakori, kisebb mennyiségű étkezésekkel.
- Megfelelő testtartás - igyekezni kell mindig előre billenteni a medencét, miközben a has és fenék izmait megfeszítve természetes testtartás alakul ki.
- Rendszeres alvási ritmus kialakítása - ha a kismama az oldalán alszik, a térdei közé helyezett párnával jobban eloszlik a testtömeg, ez pedig segít a fejfájás okozta feszültség és más kellemetlenségek enyhítésében.
- Ajánlott kerülni a fejfájást okozó ételeket, mint a csokoládé, joghurt, érlelt sajt, földimogyoró, élesztős kenyér, feldolgozott hús és tejföl.
- Paracetamol - Bár az olyan fájdalomcsillapítók, mint az aszpirin és ibuprofen nem ajánlottak a legtöbb terhes nő számára, paracetamol alkalmazható.
Fontos tudni a partnernek: A partnernek kifejezetten nagy szerep jut, amennyiben a párnak házikedvence van. A szülésre való felkészülésben a kikapcsolódás is nagyban hozzá tud járulni, ezért érdemes egy meghitt vacsora vagy séta beiktatása a szülésig.
A partnernek a következőket javasoljuk a háziállattal való felkészüléshez:
- Lényeges meggyőződni arról, hogy a kedvenc minden oltása megvan és érvényes.
- Érdemes már most használni a babaápoló termékeket, így megadva a kedvencnek a lehetőséget, hogy megismerje azok szagát, mielőtt a baba megérkezik.
- Ajánlott már most baba hangok lejátszása, lehetőleg naponta néhányszor, 10-15 perces babasírás, gőgicsélés formájában, közben simogatva, jutalmazva a kedvencet.
- A baba születése után próbálkozni kell takaróval vagy pelenkával, ugyanis ezek néhány óra alatt átveszik a kicsi illatát. Fontos, hogy a kedvenc megszagolhassa, hozzá szokjon az illathoz még mielőtt a baba elhagyná a kórházat.
Magzati szívfrekvencia mintázatok: Normális és kóros eredmények, VEAL CHOP - Szülészeti ápolás | @LevelUpRN
A magzati szívhang csökkenése és a halvaszületés
Bár ritkán, de előfordulhat, hogy a magzati szívhang csökkenése aggodalomra ad okot. A 35 hetes terhesség alatt a magzat fejlődésének utolsó szakaszában járunk, és az NST (Non-stress test) vizsgálat kiemelt fontosságú lehet. Az NST során általában a 30 perc alatt három vagy több mozgás tartható normálisnak ritmusos szívműködés (120-140/perc) mellett.
A szívhang eltérései leggyakrabban a magzati oxigénhiányra vezethetők vissza. Ilyen állapot alakulhat ki akkor, ha a méhlepény elöregszik vagy leválik, a köldökzsinór összenyomódik, vagy az anyai vérnyomás leesik. Mindezekre a változásokra a magzat heves szívdobogással reagál.
A halvaszületést (intrauterin magzati elhalás) gyakran a 20. terhességi héten vagy ezt követően bekövetkező magzati veszteségként definiálják, mely nagyjából minden 160. terhességben fordul elő. Az esetek körülbelül fele a 28. terhességi hét után jelentkezik; ez esetben késői halvaszületésről beszélünk, mely nagyobb eséllyel előzhető meg.
A magzati halálozás okainak kivizsgálása rendkívül fontos, bár sok tényező merülhet fel, és nem mindig deríthető fény a pontos okra. Az esetek többségében a kórelőzmény felvétele, fizikális vizsgálat, perinatalis boncolás és kariotipizálás ajánlott.
Kiemelt figyelmet igényelnek azok a terhesek, akiknek kórtörténetében terhelő adat szerepel (habitualis vetélés, korábbi méhen belüli elhalás, Rh(D)-negatív és többedszer szülő nők, terhességi toxaemia, thrombophilia). A magzat fejlődésének elmaradása, elöl fekvő vagy egyéb okból rendellenes méhlepény, a terhes nő aktuális fertőző betegségei fontos és jelentőségüknek megfelelően értékelendő leletek. Igen fontos a fenyegető elhalás felismerése és - amennyiben lehetséges - megelőzése megfelelően megválasztott terápiával.
Bár a terhesség korai szakaszában még nem mindig hallható a szívhang, a 35. hétre már a magzat szívműködésének minden apró rezdülése figyelmet érdemel. A magzati szívhang csökkenése vagy bármilyen eltérés esetén azonnal forduljon orvoshoz.
