Tudnivalók a 10 hónapos baba hemoglobinszintjéről és a vérszegénységről

Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél. A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben.

Vérvételre várakozó kisbaba orvosi rendelőben

Vérszegénységről csökkent vörösvérsejtszám, illetve hemoglobin (a vörösvérsejtekben lévő oxigénszállító molekula) szint esetén beszélünk. A hemoglobin a vörösvértestekben található fehérje, amely oxigént köt meg, majd szállítja azt a test szöveteihez. Fő feladata az oxigén szállítása a tüdőből a test különböző részeibe, valamint a szén-dioxid visszaszállítása a tüdőbe. A hemoglobin vastartalmú molekulákból áll, amelyek képesek megkötni az oxigént, és a vér vörös színét is ennek köszönhetjük.

A vérszegénység tünetei gyermekkorban

Ha a szülőben a gyermek tünetei alapján felmerül a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb tünetei és jelei:

  • Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny
  • Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya
  • Étvágytalanság és ebből adódó soványság
  • Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre
  • Szapora szívverés
  • Lemaradás a növekedésben
  • Gyakori fejfájás

Laborvizsgálat és értelmezés

Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez. A hemoglobin szintjét egy rutin vérvizsgálat, az úgynevezett teljes vérkép (CBC - complete blood count) részeként mérik.

Normál értékek és eltérések

Fontos tudni, hogy a hemoglobin értéke újszülött korban kifejezetten magas lehet, majd az élet 3-6. hónapja között csökken, és ez általában magától korrigálódik. Kisdedkorban gyakran a nem megfelelő tápanyagbevitel (kevés zöldség, gyümölcs, húsfélék) okozhat vashiányt, majd ennek következtében vérszegénységet.

Paraméter Normál érték (gyermekek)
Hemoglobin (HGB) 110-160 g/L
Fehérvérsejtszám (WBC) 4-11 G/L
Trombocitaszám (THR) 150-400 G/L
Laboratóriumi vérkép lelet illusztráció

A vashiány kezelése és megelőzése

Az esetek jelentős többségében vashiány miatt alakul ki vérszegénység, mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vaspótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vasforrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel.

A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik. Fontos tudni, hogy a laborvizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később érdemes elvégezni, mivel az aktuálisan zajló fertőzések mellett fals eredményeket kaphatunk a szervezet vasszintjét illetően.

tags: #10 #honapos #baba #hemoglobin