A védőnői munka létrejötte Magyarországon az 1910-es évekre nyúlik vissza, amikor az állam elkötelezte magát a csecsemőhalandóság csökkentése mellett. Ez az időszak jelentős társadalmi, gazdasági, demográfiai és népmozgalmi változásokat hozott, amelyek megalapozták a védőnői hálózat kialakulását.
A védőnői rendszer kezdetei 1915. június 13-áig nyúlnak vissza, amikor Budapesten, Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével, megalakult az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és a Csecsemők Védelmére. A szövetség fő célkitűzései a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli gyarapodásának elősegítése voltak. Nem csupán jótékonykodni akartak, hanem célirányosan összefogni a területen már működő erőket.
A szövetség alapvető elvei közé tartozott, hogy az anya ne kerülhessen rosszabb gazdasági helyzetbe a gyermekvállalás miatt. Fontosnak tartották az anya és magzata veszélyeztetésének elkerülését a szülési folyamat során, valamint azt, hogy minden anya maga szoptathassa csecsemőjét, és az anyákat meg kell tanítani a csecsemőnevelésre. Az első világháború alatt a misszió csak a fővárosban működött, vidéken a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretében 1927-től szervezték meg a védőnői ellátást, Johan Béla, az Országos Közegészségügyi Intézet vezetőjének kezdeményezésére. Ekkoriban Magyarország az európai csecsemőhalandósági lista harmadik helyén állt, a születésszám csökkent, az egészségügyi viszonyok romlottak.
A vidéki egészségvédelem kiterjesztése a Stefánia Szövetség aktív munkája ellenére az 1920-as évek közepére sem változott jelentősen, pedig az egészségvédelem stabil alapokra helyezésére itt nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni. 1922-1925-ben Rockefeller-ösztöndíjasként Johan Béla tanulmányozta a közegészségügy intézményeit az USA-ban, majd két évet eltöltve Európa több városában is. Ekkoriban a hazai egészségügynek egy új vonása kezdett kibontakozni: a megelőző jellegű közegészségügyi munka, előtérbe került a falusi lakosság elhanyagolt egészségi állapotának javítása.
A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1927-ben alakult meg Johan Béla kezdeményezésére, az Országos Közegészségügyi Intézet egyik létrehozója révén. A szolgálat célja a falvakban élő lakosság számára is biztosítani a folyamatos egészségügyi ellátást és gondozást. A zöldkeresztes védőnők hatósági személyként végezték a családok gondozását, az egészségügyi ismeretek terjesztését, emellett szociális tevékenységet is folytattak. A szolgálat védőnői 1930-tól kettős képesítést kaptak: ápolónői és védőnői oklevelet, hogy felkészüljenek az otthoni gondozás ápolással kapcsolatos problémáinak megoldására.
1927-1940 között a Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat párhuzamosan működött. 1941. január 1-jétől a Stefánia Szövetség beolvadt a Zöldkeresztes Szolgálatba, és ezután Általános Egészségvédelmi Szolgálatként látta el az anya- és csecsemővédelmet. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely megközelítőleg 7 millió embert jelentett.
A második világháború alatt a védőnők nem hagytak fel hivatásuk gyakorlásával, és már 1945 tavaszán munkába álltak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Zöldkeresztes-rendszer alapján szervezte újra az egészségügyi munkát és a képzést. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1948-ban megszűnt. A védőnői tevékenységet 1950 után a Népjóléti, majd az Egészségügyi Minisztérium szabályozta.
Az 1960-as évek végén a családpolitikai intézkedések, továbbá a tudomány fejlődése a védőnői tevékenység jelentőségét fokozta. A családpolitikai intézkedések és a tudomány fejlődése ismét előtérbe helyezte a védőnői szerepet. Az egészségügyi alapellátásban dolgozó körzeti védőnők működési feltételeit az illetékes önkormányzat biztosítja, a szakmai felügyeletet pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál kinevezett vezető védőnők látják el.
A védőnői munka a prevencióra épülő, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett, családközpontú gondozás, mely az egészség megtartását, fejlesztését szolgálja. A védőnő adott földrajzi területen végzi a gondozást azok körében, akik ott életvitelszerűen tartózkodnak. Elsődlegesen az egészségügyben, továbbá a közoktatási intézményekben és a szociális ellátásban teljesíti feladatait.
A védőnői ellátás az alapellátás része, mindenki számára ingyenes szolgáltatás. Két részből áll: területi védőnői és iskolai védőnői ellátásból. Tevékenységünket egy földrajzilag meghatározott területen végezzük a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján. Munkánkat a védőnői tanácsadóban, az óvodákban és a családok otthonában végezzük.
A védőnői intézmény valójában igazi hungarikum, mivel ilyen jellegű szolgálat a kontinensen csak hazánkban működik. A Magyar Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. A védőnő tevékenysége középpontjában az általa gondozott családok egészségvédelme, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés áll. A magyar védőnők képzettsége kiemelkedően magas fokú és feladata széles körű.
A védőnői szolgálat létrejötte a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik, aki kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, „Zöldkereszt” Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el. A szolgálat védőnői 1930-tól kettős képesítést adó képzésben részesültek: ápolónői és védőnői oklevéllel.
A védőnői hivatás tudományos alapokon nyugszik, és magas szinten képezték az erre jelentkezőket. Jelenleg a Semmelweis Egyetem mellett a Debreceni és a Miskolci, továbbá a Széchenyi István Egyetemen, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen hirdetnek egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő) szakot. Az továbbra is az egészségnevelés és egészségfejlesztés, a nő- és anyavédelem, a gyermekágyas gondozás, az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek, az általános iskolások, illetve az oktatási intézmények tanulóinak gondozása, valamint a szociális tevékenység.
100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint valamivel több, mint ötezren vannak.
A családok támogatása, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen, ma sincs fontosabb feladat. A gyermekek komplex, 18 éves korukig tartó egészségügyi felügyelete illeszkedik a kormány családbarát politikájába, hiszen a gyermekek születését, nevelését a rendszer által biztosított lehetőségek is támogatják. A védőnői szolgálat tennivalóiból más országok is átvettek elemeket, a védő-felvilágosító rendszer összessége azonban Magyarországon működik, ennek alapján emelték nyolc évvel ezelőtt a hungarikumok listájára.
A védőnői szolgálat 2015-ben ünnepelte 100. évfordulóját, és a Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer a nemzeti büszkeségeink közé tartozik.
tags: #zoldkeresztes #nover #vedono