A hegyi juhar a jegenyefenyőhöz és a bükkhöz hasonlóan közép-európai flóraelem. Elterjedésének nyugati és északi határát az évszázados mesterséges telepítés már elmosta. Belgiumtól és Közép-Portugáliától a Déli-Kárpátokig, illetve a Fekete-tenger nyugati partvidékéig húzódik. Egy nagyobb diszjunkciója a Nyugat-Kaukázusban van. Elterjedésének északi határa a Harz hegységen, a Középnémet-dombvidéken és Lengyelország déli részén át a Podóliai-hátságig, déli határa Thesszáliáig, Calabriáig, Észak-Szicíliáig és Közép-Spanyolországig húzódik. Nyugat-Franciaországban és a Brit-szigeteken szubspontán előfordulású.
Középhegységi fafaj, nagyobb síkságokon nem él. Hazánkban az ország nyugati részén, és a középhegységekben fordul elő. Tenyészeti feltételei a bükkéhez állnak közel, óceáni légtömegek által befolyásolt, magas relatív páratartalmú, hűvös, montán klímát igényel. A szubmontán régióban az északi, északnyugati oldalakat és a völgyek alját részesíti előnyben. Közepes hőigényű, az éghajlati szélsőségeket kerüli. Mezofil jellegű fafaj, a magas légnedvesség és az egyenletes csapadékeloszlás meghatározó ökológiai tényező a hegyi juhar életében. A tartós elárasztást nem viseli el.
A talajjal szemben nagyon igényes, tápanyagokban gazdag, üde vagy mérsékelten nedves, de jól szellőzött talajt kíván. Inkább mészkedvelő. Optimális fejlődéséhez megkívánja a feltalaj magas humusztartalmát. Megél a sekélyebb, sziklás, törmelékes talajokon is. A hegyi juhar félárnyéktűrő fafaj.
A hegyi juhar jellemzői
Mintegy 30 m magasságig növő fa, mely állományban egyenes, hengeres jól feltisztuló törzset nevel. Koronája sudaras felépítésű, zárt állásban rendszerint sátorozó. A szabad állásban nőtt fák törzse alacsonyan ágas, zömök, kevésbé kedvező alakú, a korona erős ágakból áll, széles, tojásdad, vagy boltozatos. Hosszú ideig sima, szürkésbarna, a vastagabb héjkéreg csak a termőkorban lévő fáknál alakul ki.
Kezdetben zöldesbarnák, kopaszak, világosszürke, hosszúkás lenticellákkal. Nagyok, tojásdadok, a csúcsrügy tompán négyoldalú, a rügypikkelyek sárgászöldek, szélük és csúcsuk barnásfekete, élük gyakran pillás. Nagyok, szíves vállúak, 8-16 cm átmérőjűek, 5 karéjúak. A karéjok széles alapúak, hegyesek, egyenlőtlenül, tompán fűrészes szélűek, a karéjok közti bemetszések zártak, hegyesszögűek. A lemez felül sötétzöld, kopasz, bemélyedő erezettel, fonáka világosszürkés zöld, csak az ereken és az érzugokban szőrös.
Sárgászöldek, a két vagy többéves rövidhajtásokon 6-15 cm hosszú, szőrös tengelyű, megnyúlt, csüngő, összetett fürtökben nyílnak. A csésze- és sziromlevelek nyúlánkak, gyéren pillásak, teljes virágzáskor is többé kevésbé zártak. A magház molyhos. Virágai poligámok, a fürt virágainak kb. 2/3-a porzós virág, csak a részvirágzatok belső virágai termősek. A fürt a levelekkel együtt jelenik meg, a virágok azonban akkor nyílnak, amikor a levelek már kifejlődtek.
Csüngő, nyúlánk termésalakzatokban fejlődnek, viszonylag nagyok, 3-5 cm hosszúak. A magházak borsó nagyságúak, gömbölyűek. A szárny alapja elkeskenyedő, felülete durván erezett, a terméspárok szárnyai hegyesszöget zárnak be. A maghéjat belül fehér, nemezes szőrréteg borítja.
Növekedés és élettartam
A korai juharhoz hasonlóan erőteljes fiatalkori növekedés jellemzi. Az egyéves magoncok 10-15 cm magasságot érnek el. Mérsékelt ágképzés mellett már 3-4 éves korban megkezdi erőteljes magassági növekedését. Ebben a fejlődési fázisban hajlamos az ismételt hajtásképzésre, és az évi magassági növekedése a 140 cm-t is elérheti. Az erőteljes hajtásfejlődés a törzsképzésnek kedvez. Az intenzív növekedési szakasz a termőhelytől és a fényviszonyoktól függően 20-30 éves korig is eltarthat. A végleges korona kialakítása után magassági növekedése erősen csökken, de csak 70 éves kora körül zárul le. Vastagsági növekedése kb. 10 éves kortól egyenletes, mérsékelt záródás mellett 3-4 mm-es évgyűrűk képződnek, így 50 éves korban elérheti a 40-45 cm-es mellmagassági átmérőt. Igen kedvező termőhelyen 35 m magasságú és 80 cm-es átmérőjű törzsek is előfordulnak.
Viszonylag hosszú életű fa, életkorának felső határa 300 év körül van, azonban állományban a 120 éven felüli példányok ritkák. Termőképességét 25-40 éves korában éri el, de sarjeredetű egyedei gyakran 15 éves korukban is teremnek. Magja néhány hetes nyugalmi idő után csírázóképes; az ősszel lehullott mag tavasszal csírázik. Sarjadzóképessége mérsékelt, rendszerint csak tősarjakat hoz.
Fafajta és felhasználás
Az ún. „nemeslomb” elegyfajok közül az egyik legértékesebb a hegyi juhar. Elegyes állományokban fiatal korban, kezdeti gyors növekedésével veszélyezteti a főfafajok létét, ezért a tisztítások során vissza kell szorítani. Faanyaga kiváló minőségű, nehéz (térfogati sűrűség: 0,63 g/cm³), kemény (keménységi szám: 62 N/mm²), rugalmas (rugalmassági modulus: 9400 N/mm²). Bútor- és furnérgyártásra használják, alkalmazható a magasépítésben is.
A juharfélék általánosságban
A juharfélékről rengeteget lehet írni, hiszen roppant népes családot alkotnak! Ami közös bennük, az leveleik változatos, mégis jellegzetes alakja, latin nevük (Acer) is annyit tesz: "éles" - utalva a levelek összetéveszthetetlen csúcsaira. A juharfák levelei ősszel csodás színeket vesznek fel, így az évszakok változásával kertjének képe izgalmas változását is biztosítják! Számos juharféle lassú növekedésű és kompakt habitusú, így kiváló választás a kiskertek számára. Könnyen nevelhetőek szoliterként, akár társasházi határolóként, akár egyes fajták nagyobb konténerben nevelve is igazán meggyőzőek tudnak lenni.
Ültetés és gondozás
Az egyik legfontosabb szempont elöljáróban annyi, hogy ne felejtsük el, hogy a juharok neveléséhez érdemes védettebb környezetet választani. Fontos szempont még a talaj minősége, összetétele is. A juharfélék a legtöbb talajtípust elviselik, a nehéz agyag kivételével.
Méretek és formák
- Mekkora termetű fát szeretne látni a kertben? Ugyanis vannak fajták, amelyek elérik a 6-7 métert, míg mások 1 méter körül maradnak, és persze a két kategória között mindenféle méretű juharfajta megtalálható.
- Milyen alakú, formájú juhar lenne Önnek a legtökéletesebb?
- És végül: milyen színű és alakú levélre vágyik? Sárga, vörös, bordó őszi lombszínt szeretne? Kisebb leveleket? Ujjasokat?
Magról is jól szaporodnak, és az alapfajok termesztése így nagyon egyszerű, de a fajtákat nem érdemes. Érdemes inkább fiatal, jó kiállású facsemetéket vásárolnia. Szabadgyökerűt válasszon vagy konténerest? Ha szabad gyökerű fácskát nevel, akkor érdemes tavasszal vagy ősszel ültetnie.
A juharok szinte minden talajban jól megélnek. A legtöbb juhar meglehetősen alkalmazkodóképes faj, szinte bármely területen jól fejlődik, de a legmegfelelőbben a folyamatos tápanyagellátásban biztosított, jó vízgazdálkodású termőtalajon fejlődik. Egyedül az agyag jelenthet problémát, ami a kemény, agyagos talajnál nagyon könnyen kialakulhat. A juhar nehezen viseli el a pangó vizet, a túl nedves talajokat.
A juharfélék családjában találhatunk igen különleges díszfákat is, de az egyszerűséget kedvelő kertbarátok is megtalálják a számukra kedvező fajtát. A juharfák laza szerkezetű talajokon érzik legjobban magukat, ezért még az ültetés előtt ásóval javasolt fellazítani és párszor átforgatni a földet. Az előkészületeknél ügyelni kell arra, hogy az ültető gödör kétszer olyan mély és széles legyen, mint amekkora konténerben kertészetemtől megvásárolta.
A juhar remekül tűri a városi szennyezettséget és a szélsőséges időjárást, ezért kiválóan alkalmas utcai sorfaként, ám szoliterként is megállja helyét a kertünkben. A helykiválasztásban sincsenek nagy igényei, egyedül azt érdemes megjegyezni, hogy fiatal korban jobban igényli az árnyékot, az idő előrehaladtával viszont nő a fényigénye. Ha már megtaláltuk a megfelelő helyet növényünk számára, a következő fontos lépés az, hogy a talajszerkezetet feljavítsuk. Ha nagyon kötött a talaj, akkor mindenképp érdemes virágföldet vagy szerves trágyát az ültetőgödörbe helyezni. Vízigénye közepes, ezért heti egy alkalommal öntözzük meg.
Téli védelem és metszés
Általánosságban elmondható, hogy minél finomabb a levél alakja, minél elegánsabb, annál nagyobb téli védelemre van szüksége. Fontos, hogy védett helyre ültessük, ami nem fagyzugos, és nem éri nagy szélhatás. Mivel csemeténk még nem elég erős és edzett a szélsőséges időjárásokra, tél előtt mindenképp takarjuk be a növény körül 30-40cm vastagon levelekkel, szalmával vagy talajtakaró hánccsal. Ezzel az egyszerű módszerrel megelőzhetjük a téli talajátfagyás okozta károkat.
Elegáns, szabályos formájával kevés metszést igényel. Mivel a juharok tél végi nedvkeringése rendkívül hamar és nagyon aktívan megindul, ezért tavasszal csak az elszáradt, esetleg elfagyott hajtásokat vágjuk le róluk. A nyári zöldmetszés már megfelelőbb időpont. Ennek a legjobb időszaka júniusban van. Ekkor végezzük el a kisebb alakító metszést. Ha nagyobb metszési procedúrát kíván a fája, akkor várjon vele őszig.
Konténeres nevelés
A kisebb termetű típusok akár konténerben is nevelhetők. Kiváló választás a teraszokra az Acer palmatum, mivel lassan növekszik, kis termetű és viszonylag jól tolerálja az árnyékot. Télen a konténer vagy dézsa könnyen átfagyhat. Ha a gyökerek megfagynak, akkor a növény csak kevés eséllyel fog kihajtani következő tavasszal. A konténeres juharok másik veszélyesebb időszaka a nyár, konkrétabban a nyári forróság. Ugyanis a konténer könnyen átmelegszik, ezáltal a gyökérzet megéghet, ami szintén magával vonhatja a növény pusztulását vagy legyengülését. A konténeres növények könnyebben kiszáradnak, ezért az öntözésre is ügyelni kell.
Betegségek és kártevők
A juhar igénytelen és ellenálló faj. Nem sok betegség támadja meg, de mint minden növényen, termőhelyi adottságaitól függetlenül nála is előfordulhat néhány kórokozó vagy kártevő. Az egyik leggyakrabban előforduló kórokozója a lisztharmat. Ilyenkor a növény felületén fehér, lisztszerű bevonat képződik, ami leromláshoz, gyengüléshez vezethet, ha nem védekezünk ellene. A lehullott fertőzött leveleket eltávolítjuk és megsemmisítjük, valamint a gombaölőszeres kezelést se felejtsük el. Ez nem csak preventíven, hanem a már kialakult fertőzés esetén is hatékonyan alkalmazható.
Különböző juharfajták
Ahogy már feljebb is volt szó róla, juharokban minden előfordul, amit a kerttulajdonos csak ki tud találni. Ezernyi lomszín, méret, levélforma van kereskedelmi forgalomban. Találkozhatunk juharokkal teraszokon konténerben, parkfaként, vagy útsorfaként. Egyszerűen imádnivaló társaság! Ha juhart választ a kertjébe, akkor vásároljon oszlopos fajtákat (’Elsrijk’), ha valamilyen magasságot, szintet akar létrehozni a kertben.
Az utcafrontokon gyakran szűkös a rendelkezésre álló hely, vékony a beültethető földsáv, szűk a járda, vagy éppen a légvezetékek közelsége szab gátat a fatelepítésnek. Ide tartozó juharok több faj képviselői. Mégis külön csoportot képeznek, mert a gömb és az oszlopos forma olyannyira keresett és elterjedt, hogy külön csoportként emlegetjük őket. A gömb juhar változat mérete kompakt, nem nő bele a légvezetékekbe, szép lombkorona formáját pedig metszés, alakítás nélkül veszi fel! Magassága jellemzően 10-15 méter, lombkoronája sűrű és széles, így kis kertekbe nem ajánlom a telepítését. Betegségekkel, kártevőkkel alig akad, növényvédelmi feladatokat nem ad gazdájának! Levelei ősszel sárgásra színeződnek.
A mezei juhar (Acer campestre) egy szinte mindent kibíró, rendkívül ellenálló faj, amely kiválóan bírja a metszést, így alkalmas sövénynek. Hajtásrendszere sűrű, elágazó, levelei szép formájúak, melyek ősszel fényes sárgára színeződnek. Ha nem sövényként tekintünk a mezei juharra, akkor kb. 10 méteres magasságot érhet el. Így is impozáns, mivel finom, szürkés kérge kellemes látványt nyújt. De leggyakrabban talán mégis sövényként találkozhatunk vele a kertekben. Ha ön is sövénynek szeretné nevelni, akkor nem kell sok gondot ráfordítania.
A legkülönlegesebb típusok között vannak a japán juharok (Acer palmatum). Változatos őszi lombszín jellemzi őket és keleties, elegáns megjelenésűek.
Ha a zöld juharnak (Acer negundo) lehetne találóbb nevet adni, akkor valószínűleg fás szárú parlagfűnek neveznék el. Természetesen nem az allergiát okozó természete miatt, hanem az agresszív terjedése okán. A zöld juharral szinte már bárki találkozott, vasúti töltések mentén, vagy egyszerű gyomfaként a tetőn, vagy éppen a kertben. Engem mindig is érdekelt, hogyan lehetne ezeket az elképesztő vitalitással rendelkező növényeket a szolgálatunkba állítani. A zöld juhart szinte bonsai szerűen kedves gömbformára nyírták, és folyamatos alakítással ilyen alakú is marad. Egy lakótelepi vagy más nehezen betelepíthető területen tehát van olyan növényünk, amelyiket sokszor még szándékosan is alig tudunk kiirtani. Kordában azonban tarthatjuk! És máris nyertünk. Nyertünk egy igénytelen, bár lehet, hogy nem túl szép, de igazi ellenálló zöld tömeget. Van azonban a zöld juharnak egy olyan fajtája, amely semmilyen szempontból nem érdemli meg a fekete bárány szerepet a juharok között, ugyanis rendkívül különleges, kecses fajta, aminek a rózsaszín színvilága elképesztő. A 'Flamingo' fajtáról van szó, amely díszkertekben elsőrendű díszfa. Levelei fehér szegélyűek, a friss, fiatal levelek pedig rózsaszínben pompáznak.
Ezt a hibrid fajtát szokták még Freeman juharának is nevezni. Nevét egy amerikai botanikusról, Oliver Freeman-ről kapta, aki elsőként 1933-ban keresztezéssel állította elő az Acer x freemanii-t a Washingtoni Nemzeti Arborétumban. Az Autumn Blaze kedveli a napfényes vagy félárnyékos helyeket. A tavasszal megjelenő 3-5 karéjú, mélyen szeldelt levelei mélyzöld színűre változnak az évszak előrehaladtával, majd hosszan tartó narancssárgás-pirosas színű leveleket fejleszt az ősz folyamán. Már a neve az Autumn Blaze is erre utal, mivel nevének jelentése: őszi ragyogás. Ha Ön egy méretes, gyorsan növő, látványos őszi színekben pompázó díszfát szeretne, mely még jobban ékesíti kertjét, tökéletes választás az Autumn Blaze. A többi juharhoz hasonlóan az Autumn blaze is toleráns fajta, ezért nem igényel különösebb bánásmódot. Koronájának terjedelmes, ovális habitusa van, évente kétszer (tavasszal és ősszel) érdemes metszeni. Ilyenkor metszőollóval eltávolítjuk a gyenge vagy elhalt részeket és a törzs alsó részét is megszabadítjuk az újabb hajtásoktól. Ha széles koronát szeretnénk kialakítani, metsszük meg a fa tetején lévő ágakat is. Betegségekkel szemben is toleránsnak mondható, egyedül a mezei kabócákkal és a verticilliumos hervadással vannak problémái.
A nálunk honos fajok jól tűrik a meszes talajt. A korai juhar (Acer platanoides) vagy más néven platánlevelű juhar magassága eléri a 30 m-t, lombja ősszel narancssárgára színeződik. Feltűnő virágai április elejétől nyílnak, a fa szeptembertől terem. A ‘Globosum’ fajta gömbjuhar néven is ismert, magassága csupán 5-7 m. A parókás juhar (Acer capillipes) 12 m magasra nő. A piros erezetű, sötétzöld levelek kihajtáskor és ősszel pirosra színeződnek. A kőrislevelű vagy zöld juhar (Acer negundo) magassága elérheti a 20 m-t. A levelek hasonlítanak a kőriséire, ősszel sárgára színeződnek. A faj jól tűri a meszet, de a szél letörheti az ágakat. A vöröslevelű juhar (Acer rubrum) eléri a 9 m-es magasságot. A levelek kihajtáskor pirosak, majd őszi lombszínük az élénk narancstól a skarlátpirosig terjed. Az ezüst juhar (Acer saccharinum) magassága legfeljebb 30 m.
A fentebb említett fajok napfényes és félárnyékos helyen is jól fejlődnek. Humuszos, jó vízáteresztő talajt igényelnek, amely nem túlságosan száraz. Jó időszak az ültetésre. A törzskorongon takarjuk a talajt komposzttal. Száraz időben öntözzünk. Június végén a mezei juharból álló sövényen végezzünk formametszést. A lehullott juharleveleket gereblyézzük össze és komposztáljuk. Kitűnő komposzt lesz belőlük. Az ősz is kedvező időszak az ültetésre.