30 hónapos gyermek magassága és növekedési táblázatok

Sok aggódástól kímélnénk meg magunkat, ha követnénk a növekedési vagy percentilis görbéket. De mi is ez? Hogyan mérjünk? Hogyan kövessük? Azért, mert így ismerhetjük meg a gyermek tápláltsági állapotát. Van egy normál növekedési minta, egy standard, amelyet a szakemberek értékelnek, így megtudva, hogy a gyermek hogyan fejlődik élete során. Ajánljuk a WHO görbék használatát.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ezt a „WHO Multicentre Growth Reference Study” segítségével dolgozta ezt ki hat részt vevő ország összesített mintáját felhasználva. Megmutatja, hogy milyen a gyermek normális növekedése a születéstől öt évig, optimális környezeti feltételek mellett. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától. Kisebb valószínűséggel mutatja a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC/ vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Azaz igen, előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kicsi súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik.

A percentilisek széle tök normális lehet, azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonal átlépés, stb, lineáris a növekedés. Egyes esetekben használjuk a Z-scoret is. A gyerekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. Ha 100, 30 éves nőt egymás mellé állítanék, nem lennének egyforma magasak, és egyforma súlyúak. A PCT görbék pontosan ezt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanék, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban.

A normál növekedés tükrözi az általános eü. állapotot és a tápláltsági állapotot. A kóros eltérések felismerését IS segíti a PCT görbe követése. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet egy kis nyugi, nem mérhető növekedési periódusok követnek.

A gyermekek elérik a végső testmagasságuk felét két két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente. Körülbelül a csecsemők 1/3-a átlép egy nagy percentil vonalat (10, 25, 50, 75, 90), 1/4-ük két fejlődési vonalat és 1/10-ük hármat. A változás lehet növekedés és csökkenés is az első 6 hónapban, mikor a növekedés még alapvetően a méhen belüli fejlődés által befolyásolt. A változás után a gyermekek növekedése tipikusan folytatja a megfelelő vonalat kettő és kilenc éves kor között. Ez az időszak alkalmas a felnőttkori végső testmagasság megbecsüléséhez.

Az első hat hónap a legdinamikusabb időszak egy ember életében, ha a növekedési arányokat nézzük. Ebben a félévben a babák magassága havonta átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik, ami egy felnőttnél elképzelhetetlen tempó lenne. A hatodik hónap mérföldkőnek számít, hiszen ekkorra a legtöbb csecsemő megduplázza a születési súlyát, és magasságban is jelentős elmozdulást mutat. Egy átlagos hat hónapos kisfiú körülbelül 67-68 centiméter, míg egy kislány 65-66 centiméter körüli magassággal rendelkezik. Természetesen ezek csak átlagok, és a genetikai háttér miatt nagy eltérések mutatkozhatnak a teljesen egészséges babák között is.

Ahogy a baba átlépi a féléves kort, a növekedés ritmusa némileg lelassul az első hónapokhoz képest, de még mindig látványos marad. A hetedik és nyolcadik hónapban a fogzás is befolyásolhatja a gyermek közérzetét és étvágyát, ami átmenetileg visszaköszönhet a mérési adatokban. Ne aggódjunk, ha egy-egy mérésnél kisebb a változás, hiszen a szervezet ilyenkor más frontokon - például az immunrendszer erősítésén vagy az idegrendszer fejlődésén - dolgozik gőzerővel.

Minden édesanya ismeri azt az érzést, amikor a gyermeke egyik napról a másikra elégedetlenné válik, többet kér enni, és éjszaka is gyakrabban ébred. Ezek a növekedési ugrások általában 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos és 6 hónapos korban jelentkeznek, bár az időpontok gyermekenként eltérhetnek. Ilyenkor a szervezet hirtelen nagy mennyiségű energiát használ fel a szövetek építésére, ami fokozott éhségérzetet vált ki a babából. A növekedési ugrások idején a magasság is látványosabban változhat, szinte érezhető, ahogy a baba „kinövi” az ágyát. A szülőknek ez az időszak fárasztó lehet, de érdemes türelemmel fordulni a kicsi felé, hiszen ő is próbálja feldolgozni a testében zajló változásokat. A fokozott igény szerinti szoptatás vagy táplálás segít abban, hogy a baba minden szükséges mikrotápanyagot megkapjon a fejlődéshez.

A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. A középső, sötétzöld, 50-es percentilis görbe mutatja az „átlagot” (a harangszerű eloszlás közepét). Ha az Ön gyermekének súlya alul a piros, 3-as percentilis görbén helyezkedik éppen el, akkor az azt jelenti, hogy összes vele egykorú gyermek kevesebb mint 3%-a kisebb súlyú, kb. 97%-a pedig nagyobb súlyú nála.

A súlyfejlődés figyelése kiemelt fontosságú az első életévekben, hiszen sokszor ránézésre nem vehető észre, hogy baj van - a görbe ellapulása azonban objektíven mutatja a helyzetet. Az alábbi görbén például egy rossz súlyfejlődés látszódik, ez azért tanulságos, mert ha csak a baba aktuális súlyát nézzük, más anyukákkal beszélgetünk, úgy láthatjuk, a mi babánk is teljesen átlagos és jó súlyban van… Valójában a baba 4 hónapos koráig szépen fejlődött a saját tempójában, onnantól kezdve azonban súlygyarapodása lelassult és két percentilis görbét keresztezett 9 hónapos korára.

Lépések a növekedési görbe használatához:

1. Nyomtassuk ki a megfelelő pct görbéket (lehet appon is, de sokaknak fagy/törlődik idővel, én jobban szeretem írni és egy fiókba tenni). Kattints a megfelelőre alább, ami a WHO honlapjára visz. A görbéket nyomtasd ki, és írd bele gyermeked eddigi és mostani adatait. Vedd figyelembe, ha 10-én született, akkor kb. 10-i adatokat használj, ha ez nem így van, számolj rá (ne kerekítsd az adatokat, hónapokat, nem mindegy, hogy valaki 3 vagy 3,5 hónapos).
2. Az alábbi adatokat vezesd időrendben, pontosan, és írd be a megfelelő görbébe.

Hogyan mérjünk pontosan?

• Hossz: Ideális esetben két felnőtt legyen ott. Egyenes, szilárd felületre ragassz mérőszalagot (vezetsz újszülöttmérőt is). Fektesd a babát a mérőszalag mellé. A feje a mérőszalag elejénél legyen, oda támasztva (könyvet tehet oda a másik felnőtt, ha nincs újszülöttmérőtök). A baba nézzen egyenesen, fejét ne biccentse. Nyújtsd ki a baba térdét, és kicsit feszítsd vissza a mezítlábas lábfejét: a sarkához ismét tegyél egy könyvet (mérőnél ez a lábléc), és mérd le a hosszát. 2x ismételd meg, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd.
• Súly: Megfelelően kalibrált mérleggel. Kevés alsóruházattal, de cipő nélkül, 0,1 kg pontossággal kell mérni a kisgyereket.
• Magasság (álló gyermekeknél): Hasznos lehet egy növekedési napló vezetése, ahol nemcsak a számokat, hanem a dátumokat is rögzítjük. Így hónapok múltán visszatekintve látni fogjuk a tendenciát, és az esetleges méréshibák is könnyebben kiszűrhetők lesznek. Ha egy mérés gyanúsan alacsony vagy magas értéket mutat, ne essünk kétségbe, várjunk pár napot és próbáljuk meg újra nyugodt körülmények között. Ha van otthon falra szerelhető magasságmérőnk, azt csak akkor kezdjük el használni, ha a gyermek már magabiztosan, egyenes háttal tud állni. A gyerek a sarkát teljesen oda tudja tolni a falhoz. A vállak, a fej hátulja odaér a szalaghoz/falhoz. A fej egyenesen előre néz, nem biccent, nincs hajgumi, copf, cipő, zokni, stb. A fejéhez lehet klasszikusan könyvet tenni, és leolvasni a magasságot. 2x ismételd a mérést, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd. HA azt látod, hogy a gyerek magassága az előző adathoz képest csökkent, valami biztosan nem jó.

A szülők testmagassága vitathatatlanul az egyik legerősebb előrejelző tényező, hiszen a genetikai kód hordozza a potenciális növekedési maximumot. Ugyanakkor a táplálkozás minősége és a hormonális háttér legalább ennyire hangsúlyos szerepet játszik a fejlődés folyamatos fenntartásában. Az anyatej vagy a megfelelően kiválasztott tápszer biztosítja azokat az építőköveket, amelyek a csontrendszer és az izomzat növekedéséhez elengedhetetlenek. Nem feledkezhetünk meg a pihentető alvásról sem, hiszen a növekedési hormon jelentős része az éjszakai, mély alvási szakaszokban választódik ki.

A növekedési hormon (szomatotropin) legnagyobb mennyiségben a mély alvási szakaszokban, az elalvást követő első órákban termelődik. Ezért nem mindegy, hogy a baba mennyit és milyen minőségben alszik az éjszaka folyamán. Ha a baba alvása tartósan zavart, például betegség vagy környezeti tényezők miatt, az rövid távon lassíthatja a növekedés ütemét. A megfelelő alvási környezet kialakítása - sötétség, hűvösebb szobahőmérséklet és csend - elősegíti a mélyebb alvási fázisok elérését.

Bár a genetika adja az alaprajzot, a táplálkozás az az alapanyag, amiből a ház felépül. Az első hónapokban az anyatej a legtökéletesebb táplálék, hiszen minden olyan hormont, enzimet és növekedési faktort tartalmaz, amelyre a babának szüksége van. A kalcium, a foszfor és a D-vitamin hármasa elengedhetetlen az erős csontozat kialakulásához. Magyarországon a D-vitamin pótlása csecsemőkorban kötelező és alapvető fontosságú, hiszen a napfény hiánya gátolhatja a kalcium beépülését. A fehérjék a test építőkövei, így a húsok, a tojás és később a tejtermékek bevezetése kulcsfontosságú a növekedés szempontjából.

A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan.

A betegségek és az esetleges ételérzékenységek is átmenetileg lassíthatják a görbét, de a gyermekek rendkívüli regenerációs képességgel rendelkeznek. Amint az akadály elhárul, gyakran tapasztalhatunk úgynevezett „behozó növekedést”, amikor a szervezet szinte rohamtempóban pótolja a lemaradást. Ez a biológiai rugalmasság biztosítja, hogy a kisebb zökkenők ne okozzanak tartós hátrányt a végleges testmagasság elérésében.

A növekedési görbék különbséget tesznek a fiúk és a lányok fejlődési üteme között is, hiszen a biológiai sajátosságok már egészen korán megmutatkoznak. Statisztikailag a kisfiúk születéskor általában 0,5-1 centiméterrel hosszabbak, mint a kislányok, és ezt az előnyt gyakran megtartják az első év végéig. A lányok fejlődése gyakran egyenletesebbnek tűnik, míg a fiúk növekedése több ugrásszerű változást mutathat.

Bár a legtöbb esetben a növekedési eltérések mögött ártatlan okok állnak, vannak jelek, amelyekre érdemes odafigyelni. Ha a baba növekedése hosszú hónapokon keresztül teljesen stagnál, vagy ha a korábbi percentilis sávjából jelentősen visszaesik, érdemes beszélni a gyermekorvossal. Ez nem feltétlenül jelent komoly bajt, de utalhat felszívódási zavarokra, ételallergiára vagy esetleg hormonális egyensúlyhiányra. A túl gyors, ugrásszerű növekedés is lehet figyelemfelkeltő, bár ez ritkábban okoz aggodalmat a szülőkben.

A tervezettnél korábban érkező babák esetében a növekedési táblázat használata egy kis módosítást igényel. Ilyenkor a szakemberek az úgynevezett „korrigált kort” veszik alapul, ami azt jelenti, hogy a baba életkorát a várható születési időponttól számítják. Ez azért fontos, mert egy koraszülött babának időre van szüksége ahhoz, hogy bepótolja azt a fejlődést, amit az anyaméhben töltött volna. A koraszülöttek növekedése gyakran elképesztő tempójú, mintha a szervezetük érezné, hogy sietnie kell a felzárkózással.

A tápláltsági állapot laboratóriumi és röntgen vizsgálataira és a test összetételének mérésére most nem térnék ki.

Arra bíztatok minden szülőt, használja az alábbi alkalmazást, hiszen ennek segítségével időben kiderülhet a nem megfelelő táplálás, sok lappangó betegség, táplálékallergia vagy felszívódási zavar, gluténérzékenység vagy hormonbetegség is. Sok programot kipróbáltam, mutatom a legjobbat. Az adatok megoszthatók, elmenthetők, felhő alapú szinkronizálást is tud. Ha több évvel ezelőtti adatot visz fel, a dátum kiválasztása után nem kell havonta visszalépegetni, ha a felső sávban a kis számmal jelölt évre kattint, először az évet választhatja ki.

A görbéket a Charts részen éri el (a felső részen a színkódok mellett azt kell lássa: 3/97% stb. Vegye elő a gyermek egészségügyi kiskönyvét és lapozza át, a háziorvosi vizsgálatok során számos korábbi érték rögzítve lesz (hossz, súly, fejkörfogat). Csecsemő korban havonta (probléma esetén akár gyakrabban), kisgyermekeknél néhány havonta, serdülőknél félévente 1-1 érték beírása elegendő (súly és hossz is). Ha utólag viszi fel az adatokat, a születéstől mostanáig ha 5-6 értéket berajzol, az a görbén már értékelhető eredményt ad, hogy lássuk a tendenciákat, van-e probléma. Fontos, hogy a legfrissebb adatokat is mindenképp írja be!

A görbe kiértékelésében szakember segíthet! Személyes és online segítséget is ajánlunk Gyermektáplálási Központunkban, ahol minden esetben ellenőrizzük a görbéket is, a táplálást is. Ne hagyd magad megijeszteni, higgy a szemednek. Egy ideális világban a szakembereknél lenne ilyen görbe, és mindig megnéznék, amikor a baba, gyerkőc növekedését vizsgálják. Nem csak beírni kell egy adatot egy füzetbe, hanem ábrázolni, mit is jelent, remélem a fenti írással segítettem ezen.

Táblázat: Átlagos növekedési adatok gyermekkorban (WHO adatok alapján)

tags: #30 #honapos #gyermek #magassaga