A terhesség egy különleges állapot, amely során a női szervezet rendkívüli változásokon megy keresztül, hogy befogadja és megtartsa a magzatot. Azonban sajnos nem minden terhesség végződik sikeresen, és a vetélés sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk. Egyes autoimmun betegségek befolyásolhatják a teherbeesés esélyét, illetve a magzat kihordását is, és ismétlődő vetélések hátterében immunológiai okok is állhatnak. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint, amennyiben sikerül azonosítani az immunrendszer működésének zavarát, az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére.
Mi az a habituális vetélés?
Vetélésnek nevezzük, amikor a megfogant magzat nem tud kifejlődni, hanem "kilökődik". Ez az esemény a terhesség 20. hete előtt megszakad. A habituális vetélés azt jelenti, amikor a terhesség a 20-24. hét előtt két-három vagy több egymást követő alkalommal megszakad. Ez a jelenség a teherbeeséssel próbálkozó párok kb. 1%-át érinti. Az ismétlődő vetélések nemcsak fizikai, hanem súlyos lelki terhet is rónak a nőre és a párra.
A vetélés sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk. Egyes vizsgálatok szerint a klinikailag igazolt terhességek 10-15%-a vetéléssel végződik. A legtöbb vetélés (kb. 60%) véletlenszerűen fordul elő, ha egy embrió a beágyazódás során abnormális számú kromoszómát kap. Ez a fajta genetikai probléma véletlenül történik, nincs olyan egészségügyi körülmény, amelyik kimondottan okozza. Azonban ha visszatérő, spontán vetélések (habituális vetélés) állnak fenn, azt mindenképpen ki kell vizsgálni, mert ez már nem egy természetes folyamat, hanem valamilyen tényező miatt nem tudnak életben maradni a magzatok.
Az immunológiai okok
A terhesség egy különleges állapot, melynek során a női szervezet "testidegen anyagot" hordoz 9 hónapon keresztül. Az immunrendszer feladata, hogy megkülönböztesse a "saját" és az "idegen" sejteket. Amikor egy idegen szívet, májat, tüdőt, vesét ültetnek egy emberbe, a kulcskérdés az, hogy a beültetett szervet a szervezet befogadja, és ne támadja meg. A terhesség hasonló: a fogantatást követően az anya szervezete "védőanyagot" termel annak érdekében, hogy az apai sejteket is tartalmazó magzatot elfedje, és hogy az immunrendszere ne veszélyes betolakodóként, hanem a sajátjaként érzékelje. Ha ez elmarad, a magzatot idegenként érzékeli a szervezete, és vetélés következik be. Ez az ún. alloimmun eredetű vetélés. Az autoimmun eredetű vetélésnél ez az idegen-barát felismerési rendszer csorbul.
Autoimmun kórképek
Az autoimmun eredetű vetélés azt jelenti, hogy az anya immunológiai rendszerbetegségben szenved, és téves felismerés (autoimmunitás) következtében fejthet ki a magzatra károsító hatást. Ezekben az esetekben az immunrendszer aktivitásának gátlása (immunszuppresszió) lehet a megoldás. Néhány autoimmun betegség, amely vetéléshez vezethet:
- Antifoszfolipid szindróma (APS): Ez egy autoimmun rendellenesség, amelyben az immunrendszer tévesen antitesteket termel a normál véralvadásban részt vevő bizonyos anyagokhoz. Az APS ismételt vetéléshez és magzati halálozáshoz vezethet. Az ilyenkor jellemző, immunológiai eredet miatt fokozott trombózishajlam következtében az amúgy is lelassult alvadási hajlandóságot mutató magzati/méhlepény ereiben nő meg az érelzáródás esélye, ezáltal pedig a vetélés kockázata is. Ha ezt felismerjük, megfelelő kezelés mellett a terhesség vállalható.
- Szisztémás lupus erythematosus (SLE): Az SLE-s betegek közel felében kifejlődnek az antifoszfolipid-szindróma (APS) klinikai manifesztációi - artériás vagy vénás trombózis, kóros kimenetelű terhességek egy jól meghatározott csoportja; leggyakrabban ismétlődő spontán vetélések, koraszülés is. A szisztémás lupus is kedvezőtlen hatású a terhességre nézve, az SLE-s betegekben átlagnál magasabb a vetélések, koraszülések előfordulása. Lupusz esetén féléves tünetmentes időszak után javasoljuk a teherbeesést.
- Sjögren-kór: A külső elválasztású mirigyek gyulladásával járó autoimmun betegség. Nagyon ritka betegség, ahol terhesség esetén szintén a vetélés és a koraszülés a leggyakoribb veszély.
- Rheumatoid arthritis (RA): Jól kezelt rheumatoid arthritisben szenvedő nők terhességének kimenetele nem különbözik az átlagos populációétól.
- Autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: A nőknél gyakori autoimmun pajzsmirigy-gyulladás is meddőséget okozhat, de a vetélések kockázatát is növeli.
- Lisztérzékenység (cöliákia): A fel nem ismert lisztérzékenység - ami szintén autoimmun betegség - meddőséget okozhat, de a vetélések kockázatát is növeli.
Alloimmun eredetű vetélések
Alloimmun vetélésnek nevezzük, ha az anya szervezete nem termel „védőanyagot” a magzat számára, amely elfedné az idegen, apai sejteket az anya immunrendszere elől. Ha ez a folyamat valamilyen ponton sérül, és a kismama szervezete idegenként érzékeli a magzatot, vetélés következik be. A fokozott anyai immunválasz mellett kiválthatja a szülők közt fennálló, ritka genetikailag meghatározott összeférhetetlenség is.
Ez az ún. alloimmun eredetű vetélés is kezelhető: a védőanyagot infúzió formájában be lehet adni (immunglobulin/IVIG kezelés), vagy az apasejtekből származó sejtek segítségével, mintegy "oltással" lehet az anyában ilyen ellenanyag-termelést kiváltani (LIT kezelés).
Egyéb okok, amelyek vetéléshez vezethetnek
A habituális vetélés hátterében számos kiváltó ok lehet, nem csupán immunológiai tényezők. Ezeket a kivizsgálás során mind fel kell deríteni:
- Genetikai problémák: Néhány páciensnél, akiknél ismétlődő vetélések fordulnak elő, a partnernek olyan kromoszómája van, amelyben egy darabban átkerül egy másik kromoszómára. Ezt áttelepítésnek (transzlokációnak) nevezik. A transzlokációban szenvedőknek általában nincs fizikai tünete, de a petéik vagy a spermiumok egy része kóros kromoszómákat tartalmaz.
- Méh anatómiai eltérései: A méh bizonyos veleszületett problémái az ismételt vetélésekkel kapcsolatban állnak. Az Asherman-szindróma, amelyben a méhben sebek és hegesedés alakul ki, az ismétlődő vetéléshez társulhat.
- Hormonális eltérések: A korai vetélések hátterében a legtöbb esetben valamilyen hormonális eltérés is állhat.
- Véralvadási zavarok (trombofília): A várandósság során a szervezet a véralvadás fokozódásán megy keresztül, felkészülve a szülés körüli nagy vérveszteségre. Ez a folyamat azonban magában foglalja a veszélyt, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején vérrögök alakuljanak ki az arra hajlamosaknál. Akiknél fokozott a vérrögképződési hajlam, ott nem csak a mélyvénás trombózis esélye nagyobb, hanem a habituális vetélés és a koraszülés esélye is. Ilyen például a Leiden mutáció.
- Cukorbetegség (diabetes mellitus): Ebben a betegségben a glükóz magas szintje jelen van a vérben. A cukorbetegeknél, különösen azoknál, akiknél a betegség rosszul kontrollált, fokozott a terhességvesztés veszélye.
- Policisztás petefészek-szindróma (PCOS): A policisztás petefészek-szindrómának nevezett betegségben szenvedő nőknél a vetélés kockázata is nagyobb.
Kivizsgálás és kezelés
Sikertelen teherbeesés vagy ismétlődő korai vetélések esetén általában részletes kivizsgálás kezdődik, hogy felderítsék a kiváltó okokat. Az immunológiai kivizsgálás 36 éves kor alatt három, 36 év felett kettő vagy több vetélésnél indokolt. Az orvos kérni fogja a kórtörténetet és a múltbeli terhességek anyagát. Teljes fizikai és immunológiai kivizsgálásnak veti alá a pácienst, beleértve a kismedencei vizsgálatot is. Vérvizsgálat alkalmas lehet az immunrendszerrel kapcsolatos problémák felderítésére, valamint az ismétlődő vetélések genetikai okainak felderítésére is.
A kivizsgálás során elvégezhető vizsgálatok:
- Teljes fizikai és kismedencei vizsgálat
- Vérvizsgálat immunológiai problémák feltárására
- Genetikai tesztek a kromoszóma transzlokáció kimutatására
- NK ölősejt vizsgálat az anyai természetes ölősejtek aktivitásának és arányának megállapítására
- Véralvadási funkciók mérése ("lupusz antikoaguláns" teszt, cardiolipin ellenes antitestek kimutatása)
- Pajzsmirigy-ellenes antitestek vizsgálata
Kezelési lehetőségek
Amennyiben körvonalazódik valamilyen eltérés, annak kezelésével elősegíthető az egészséges terhesség:
- Gyógyszeres kezelés: Autoimmun betegségnél fontos megelőzni, hogy az anya immunológiai rendszerbetegsége miatt az immunrendszeres téves felismerés károsítsa a magzatot. Ez ellen immunszupresszióval, vagyis az anya immunrendszer-aktivitásának gátlásával lehet védekezni. Fokozott véralvadékonyság esetén terhesség legtöbbször véralvadásgátló gyógyszer alkalmazása mellett kihordható.
- Sebészeti beavatkozás: A korrekciós sebészet képes növelni a sikeres terhesség esélyeit, például méh anatómiai eltérések esetén.
- Immunológiai kezelések: Alloimmun eredetű vetélés esetén immunglobulin (IVIG) kezelés, vagy apasejtekből származó sejtek segítségével történő "oltás" (LIT kezelés) jöhet szóba.
- Életmódváltás és pszichológiai támogatás: Az esetek közel felében nem derül fény a habituális vetélés okára, ilyenkor a pszichológiai segítségnyújtásra, a stressz csökkentésére és a lelki támogatásra helyeződik a hangsúly.