Jó volna, ha sosem lenne szükség abortuszra, sajnos azonban a realitás az, hogy a tudománynak és az orvosoknak jó ideig még foglalkoznia kell ezzel a szomorú területtel is. Az életünk részei az intim dolgok is, hiszen az életünk részei. Azok, a róluk való ízléses, de szókimondó beszéd pedig természetessé válik. Magyarországon az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent a terhességmegszakítások száma. Ezzel együtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint még a 2020-as évek elején is évente több mint húszezer ilyen beavatkozás történt itthon, ami jól mutatja, milyen sokakat érintő kérdésről van szó.
Noha a statisztika egy kalap alá veszi, érdemes különbséget tenni a művi abortuszok között annak alapján, hogy milyen okból hajtják végre. E tekintetben ugyanis két nagyobb kategóriát lehet elkülöníteni. Vannak beavatkozások, amelyek orvosi indikáció alapján történnek, így azért, mert a várandósság súlyosan veszélyezteti a terhes nő egészségét, vagy azért, mert a magzat súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved. „A leggyakoribb eset ugyanakkor az anyai válsághelyzet, amikor valaki nem szeretné megtartani a gyermekét” - mondta lapunknak dr. Évente több mint 20 ezer terhességmegszakítás történik itthon.
Az anyai válsághelyzet kifejezés a terhességmegszakítást szabályozó törvényből származik, amely azonban nem rendel igazán körülhatárolt definíciót mellé: „Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz” - olvasható a jogszabályban. A megfogalmazás tág értelmezést tesz lehetővé, így a gyakorlatban arról van szó, hogy a várandós nők testük feletti önrendelkezési joguknál fogva maguk dönthetnek arról, megtartják-e a megfogant embriót - legalábbis a terhesség 12. hetéig. A törvény ugyanis arról is rendelkezik, hogy a terhességmegszakítás, néhány kivételt képező körülménytől eltekintve, legfeljebb a 12. hétig végezhető el.
A terhességmegszakítás feltételei és szabályozása
A terhesség a 18. hétig is megszakítható, ha a várandós korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvésképtelen, azaz jellemzően akkor, ha nem múlt még el 18 éves. Szintén a 18. hét a határvonal olyan esetekben, ha az érintett nő terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel időben, vagy ha hatósági mulasztás miatt lépte túl a határidőt. Amennyiben a magzat genetikai vagy környezeti okokból orvos által igazoltan károsodott, úgy az abortusz a terhesség 20. - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. - hetéig is megszakítható.
A terhességmegszakítás a hatályos jogszabályok alapján kizárólag a 12. hétig végezhető el. Későbbi beavatkozásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a magzat életképtelen elváltozása igazolt, vagy genetikai szakvélemény támasztja alá az eljárás szükségességét. Amennyiben a megszakítás genetikai okból történik, úgy a műtét a terhesség 14. hetéig elvégezhető.
A terhességmegszakítás feltételeit a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 32/1992 (XII. 23.) NM rendelet szabályozza. Orvosi megközelítésben a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig embrióról, ezt követően magzatról beszélhetünk. Jogi értelemben az embrió még nem minősül emberi lénynek, a magzat már igen. A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig szakítható meg, ha az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12 hetet. A terhesség a 20. hetéig (a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig) szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri. A feltételeket az 1992. évi LXXIX törvény szabályozza. A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható a terhesség akkor, ha az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi állapot teszi ezt indokolttá, illetve a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.
Tekintve, hogy a súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról. A beavatkozáshoz szükséges engedélyek, iratok beszerzése a nőgyógyászati vizsgálatot követően a Családvédelmi Szolgálatnál történik. Magyarországon a beavatkozás térítésköteles és a kérelem benyújtását követő 3 napos várakozási idő után végezhető el.
A terhességmegszakítás folyamata Magyarországon
Amennyiben felmerül a fogantatás lehetősége, érdemes először nőgyógyászhoz fordulni. A szakember ugyanis meg tudja állapítani, hogy fennáll-e olyan helyzet, amely miatt esetleg a terhességmegszakítás nem lehetséges vagy szükségtelen, illetve akár más kezelési eljárást igényel a páciens. Ha nem merül fel abortuszt kizáró ok, a hivatalos folyamat első lépése, hogy fel kell keresni a családvédelmi szolgálatot (CSVSZ), jelezve a terhességmegszakítás iránti szándékot. A szolgálat munkatársa ezután kötelező tanácsadást tart, részletesen bemutatva azokat a lehetőségeket, amelyek a terhesség megtartása mellett szólnak. A tanácsadás végén kiállít egy igazolást, és csak annak birtokában lehet részt venni a második tanácsadáson, amelynek témája már a terhességmegszakítás jogi és orvosi háttere. Ekkor kell megerősíteni az első tanácsadás előtt jelzett kérelmet az abortusz iránt, amelyet aztán a CSVSZ ellenjegyez, egyszersmind a választott egészségügyi szolgálatót is ezen az alkalmon kell megnevezni.
Fontos, hogy a két tanácsadási alkalom között legalább három nap várakozási időnek el kell telnie, illetve a második alkalomra az érintett nőnek vagy párnak magával kell vinnie egy szakorvos által kiállított, a terhesség megállapítását alátámasztó igazolást. A beavatkozás elvégzésére a második tanácsadást követő nyolc napon belül van lehetőség. A választott egészségügyi szolgáltatónál jelentkezve újabb orvosi vizsgálat következik, ezt követően lehet időpontot egyeztetni a terhességmegszakításra.
A terhességmegszakítás esetén a nőgyógyászati vizsgálaton minden esetben dokumentálni kell a magzati életjelenségeket, amelyeket a pácienssel is ismertetni kell. Ide tartozik a szívhang meghallgatása is. Ezt követően a páciens a kapott lelettel a családvédelmi szolgálathoz fordul, ahol két alkalommal kötelező megjelennie konzultáción. A két találkozó között legalább három napnak kell eltelnie. A második alkalommal a védőnő egy érvényes jegyzőkönyvet állít ki, amelynek birtokában elvégezhető a terhességmegszakítás a terhesség 12. hetéig.
A terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a tanácsadás tartalmára és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ám a kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell, amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye.
A családvédelmi szolgálatnál a terhességmegszakítás ügyintézési folyamata során 3 napos várakozási idő következik, amely után egy jegyzőkönyv kerül kiadásra. Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben. Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül a terhesség megszakításáról tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat. Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti. Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.
Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész
A műtéti eljárás
Abortuszt csak szülész-nőgyógyász szakorvos végezhet, kizárólag olyan egészségügyi intézményben, amely megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető közfinanszírozott kórházak kötelesek biztosítani ezt az ellátást.
Itthon kizárólag műtéti úton engedélyezett a terhességmegszakítás. Attól függően, hogy az érintett nő korábban szült-e hüvelyi úton, kétféleképpen történhet a beavatkozás. Amennyiben nem szült még, vagy szült, de császármetszéssel, úgy először szükség van a méhszáj kitágítására. Ez egy, a méhszájba felvezetett pálca, úgynevezett Laminária vagy Dilapan rudacska segítségével történik, amely néhány óra alatt fejti ki hatását. Azoknál, akik korábban már szültek hüvelyi úton, nincs szükség ilyesmire előzetesen. Ezekben az esetekben hajlított fémpálcák segítségével, úgynevezett Hegar-sorozat keretein belül tágítja ki az orvos a méhszájat a műtéthez. A folyamat csupán néhány percet vesz igénybe, és már az altatást követően, a terhességmegszakítás következő lépésével együtt történik.
A méhszájtágítás után következik a terhességi szövetek eltávolítása a méh üregéből. „Maga a műtét nem bonyolult, de több hibát is el lehet közben követni” - mutatott rá a szakorvos, hangsúlyozva, hogy a műtéti komplikációk, szövődmények nagyon ritkának számítanak abortusz során. A leggyakrabban alkalmazott modern módszer a vákuumaspiráció, amely során a terhességi szövet vákummal történő eltávolítása történik. A vákuumaspiráció magas színvonalú orvosi ellátást és alacsony szövődményrátát biztosít. Fontos megjegyezni, hogy a korábban gyakran alkalmazott küret (kanállal történő beavatkozás - a kaparás) ma már nem ajánlott, mivel magasabb a szövődmények kockázata.
A műtét egynapos sebészeti eljárásként zajlik, így a páciens aznap, a műtétet követően 5-6 óra megfigyelés után távozhat az intézményből. A beavatkozást megelőzően feltétlenül szükséges a méhszáj előkészítése, tágítása. Erre ma már gyógyszeres előtágítás is rendelkezésre áll, amelyet a beavatkozás előtt 2-3 órával kell alkalmazni. Ez csökkenti a műtéti komplikációk kockázatát és megőrzi a későbbi családtervezési lehetőségeket. A beavatkozást vénás altatásban végezzük. A méhszáj feltágítását követően vákuumos eljárással (vákuum aspirációval) történik meg az embrió és a méhlepény eltávolítása, majd a szakorvos ellenőrzi, hogy minden lepényi és magzati szövet eltávolításra került-e.
A Platán Magánklinikán, illetve Sebészeti Centrumunkban is maximális diszkréciót biztosítunk a megérkezéstől a távozásig. Nálunk biztos kezekben van, ha emellett a beavatkozás mellett dönt.
Lehetséges szövődmények és kockázatok
Az egyik lehetséges kockázat, hogy az aspirációval nem sikerül teljesen kiszívni a terhességi szöveteket, a hátramaradó úgynevezett reziduum pedig előidézhet vérzést, fertőzést. A másik véglet pedig - azaz ha túl drasztikusan zajlik a beavatkozás - még súlyosabb következményekkel járhat. „Előfordulhat, hogy annyira megkaparják a méhnyálkahártyát, hogy bizonyos mértékben még az alapját is lekaparják. A méh üregét egy virtuális résként kell elképzelni, amelynek van egy elülső és egy hátsó fala, és ezek ilyenkor szinte teljesen össze tudnak tapadni - úgynevezett Asherman-szindróma alakul ki.
A szakember kitért rá, hogy a műtét során sérülések is keletkezhetnek. Így például megeshet, hogy az orvos véletlenül átlyukasztja a méhfalat, ami hasüregi vérzéshez vezethet, valamint jelentős fertőzéskockázatot hordoz magában. De szintén veszélyes fertőzések forrása lehet, ha a hasüregbe bevezetett eszköz megsérti a beleket, ahonnan kórokozók kerülhetnek a méhüregbe, ahogy a hüvely felől is feljuthatnak mikroorganizmusok a beavatkozás nyomán. Mindez akár hashártyagyulladást, szélsőséges esetben halált is okozhat.
A vákuumos eljárás alkalmazásával az abortusz hosszú távú hatásai minimálisra csökkentek, és jellemzően nem befolyásolják negatívan a későbbi teherbeesést, terhességet. Ennek ellenére minden orvosi beavatkozásnak lehetnek szövődményei. A leggyakoribb kockázatok közé tartozik a vérzési rendellenesség vagy a méh sérülése, amelyek már a műtét során vagy közvetlenül utána észlelhetők és kezelhetők.
A legsúlyosabb következmény a méh átszakítása. Nagyon ritkán fordul elő, az összes terhesség megszakítások egy százalékánál történik meg. Az ilyen szövődmény nem a nőgyógyász hibája. A méh egy zárt tér, nem lehet látni, csak érezni, hogy meddig nyomjuk a vákuum csövét. Terhesség alatt a méh fel van puhulva, sokkal könnyebb a falát átszakítani, mint nem terhes állapotban. A terhességmegszakítások további veszélye lehet, hogy nem sikerül tökéletesen eltávolítani a magzati részeket, hiszen mint írtam, az orvos egy zárt térben dolgozik. A visszamaradt magzatrészek fertőződhetnek, így magas lázat, gyulladást, erős vérzést okozhatnak, és a műtétet még egyszer el kell végezni.
A szakember kifejtette, a műtét nem tart sokáig, és ha nincs semmilyen szövődmény, a páciens az altatásból felébredve, rövid megfigyelés után haza is mehet. A terhességmegszakítást követően néhány napig enyhe vérzés jelentkezhet, illetve az első héten még javasolt kerülni az ülőfürdőt és a szexuális érintkezést. Emellett dr. A műtét után két héttel kontrollvizsgálatra van szükség. Addig a szexuális érintkezést és az ülőfürdőt kerülni kell. Ha a kontroll során mindent rendben találnak, a páciens visszatérhet korábbi életviteléhez.
A testi szövődményeken kívül nem szabad elfeledkezni a lelki következményekről sem. Minden nőt megvisel az a tudat, hogy magában hordott egy életet, amit önszántából megölt. Általában ez az idősebb hölgyeket viseli meg jobban lelkileg.
Gyógyszeres abortusz - alternatíva, ami Magyarországon nem elérhető
A műtéti eljárás mellett létezik gyógyszeres abortusz is, amely számos országban bevett gyakorlatnak számít. Magyarországon azonban nem engedélyezett az alkalmazása. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint egy kevés szövődménykockázattal járó, nagy hatékonyságú, mechanizmusában a természetes vetélést követő módszerről beszélhetünk. Két tablettát kell bevennie a páciensnek 48 óra különbséggel. Az első gátolja a terhesség fenntartásáért felelős progeszteron hormon működését, a második pedig erős összehúzódásra készteti a méhet. A gyógyszeres beavatkozás elsősorban korai terhességek megszakítására, a 8. hétig kínál megoldást. Mellékhatásként erős, görcsös fájdalmat, émelygést, valamint a menstruációs vérzésnél valamelyest erősebb vérzést okoz. Bár a gyógyszeres út egyszerűbbnek tűnhet, Nyirády doktor elmondta, születtek olyan megfigyelések, amelyek szerint a nők egy része megtorpan a gyógyszer bevétele előtt, ha ezt a módszert választotta. Ennek főként lelki okai vannak, ugyanis az altatásban végzett műtétben az érintettek elsősorban passzív résztvevők.
Előzetes vizsgálatok és utógondozás
A műtétet megelőzően fontos a vércsoport meghatározása, mivel negatív vércsoport esetén a páciensnek a műtét után anti-D injekciót kell kapnia. Ez a későbbi terhességek szempontjából kiemelt jelentőségű, mert csökkenti a vetélés kockázatát. Ezen kívül az altatás előtti kivizsgálás részeként szükséges laborvizsgálatokat elvégezni. Fiatal, egészséges életmódot folytató pácienseknél a mellkasröntgen és az EKG nem feltétlenül szükséges, azonban orvosi indikáció alapján ezek elvégzése is indokolt lehet.
A terhességmegszakítást követően a páciens számára lehetőség van konzultációra, ahol orvosi segítséggel kiválaszthatja az elfogadható és egészségügyileg megfelelő fogamzásgátlási módszert. A műtét utáni időszakban ajánlott a pihenés, valamint a fizikai terhelés kerülése. Az orvos felhívja a figyelmet: a nemi élet 2-3 hétig nem ajánlott, javasolt a kontrollvizsgálat kb. 4 hét múlva, és nagyon fontos a megfelelő fogamzásgátlás mielőbbi megkezdése.
A beavatkozás során alkalmazott érzéstelenítési forma függvényében szükség lehet arra, hogy az orvosa utasítása szerinti időponttól ne fogyasszon ételt és italt. A beavatkozást általában gerincvelői vagy általános érzéstelenítésben, altatásban végzik. A beavatkozás után a beavatkozás területén átmeneti kellemetlen érzés jelentkezhet. Fertőzések megelőzésére, fájdalom csökkentésére orvosi utasításra gyógyszeres kezelés alkalmazandó. Kórházból történő távozásának időpontját elsősorban az határozza meg, milyen okból történt a beavatkozás, illetve, hogy sikeres volt-e.
Az orvostudomány mai állása szerint egy sebészi beavatkozás abszolút veszélytelenségét és teljes sikerét egyetlen orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozás általános veszélyei, mint pl.: fertőzések, utóvérzések ezen beavatkozás esetén is felléphetnek. A szövődmények kialakulásának esélyét nagyban befolyásolja, hogy a terhesség hányadik hetében jár, hol helyezkedik el a petesejt és milyen egyéb társuló betegségei vannak, pl.: magasvérnyomás, elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, stb. A szövődmények kialakulását nagyban meghatározza az Ön kora is. A szövődmények gyakorisága azonban az elvégzett beavatkozások számához viszonyítva csekély. Általában akkor fordulhatnak elő nagyobb számban, ha több társuló betegség is fennáll, illetve ha valamilyen okból kifolyólag a beavatkozás ismétlésére van szükség.
