A védőnők díjazása és a területi pótlék szabályozása kiemelten fontos kérdés a magyar egészségügyben. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet részletesen rendelkezik a védőnői szolgáltatások finanszírozásáról, ezen belül a területi pótlékról és a kiegészítő díjazásokról. A pótlékok rendszere komplex, és figyelembe veszi az ellátandó terület sajátosságait, a lakosságszámot, valamint a hátrányos helyzetű településekre kiterjedő körzeteket.
A területi pótlék számítása és mértéke
A rendelet 21. §-ának (11) bekezdése alapján a területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is jogosult, ez a területi pótlék. A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék.
A Kormány a 362/2013. (X. 11.) Korm. rendelettel módosította az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletet, és pontosította a területi pótlék összegeit az ellátandó terület típusa szerint:
- főváros, város: 84 000 Ft
- község: 94 000 Ft
- csatolt község: 105 000 Ft
- külterületi lakott hely: 115 000 Ft
Ezen túlmenően, ha az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a a csatolt község vagy külterületi lakott hely típusú települések valamelyikében lakik, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató magasabb összegű díjazásra jogosult. Ez a fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék, és tartalmazza a külön jogszabály szerint az egészségfejlesztési és népegészségügyi feladatokért meghatározott 250 pont díját is.
A védőnői ellátást biztosító szolgáltatót az a)-d) pontokban foglalt összegeknél 10 000 forinttal magasabb összegű fix díj illeti meg akkor, ha a védőnői körzet kiterjed a külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű településre. Amennyiben a védőnői körzet több településre terjed ki, a szolgáltató további 20 000 Ft összegű pótlékra jogosult.
A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.
Védőnői kiegészítő díjazás
A rendelet 21. §-ának (10a)-(10c) bekezdései szerint a területi védőnői, illetve iskolai és ifjúság-egészségügyi feladatokat ellátó védőnői szolgáltató havonta védőnői szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult. Ezt az összeget a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető bérének (illetményének), jövedelmének kiegészítésére köteles fordítani (védőnői kiegészítő pótlék). A védőnői kiegészítő pótlék összegére a védőnői szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.
A kerületi Védőnői Szolgálat 2021-es éve
A pótlékok jövője és a pedagógus-béremelés hatásai
A pedagógusok illetményeire vonatkozóan 2024. január elsejétől lényeges változtatásokra került sor a minimálbér-emelkedésnek és az úgynevezett státusztörvénynek köszönhetően. A pótlékok közül 2024. január 1-jétől csupán a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz ellátási pótlékok maradtak meg, a többi pótlékot már nem lehet alkalmazni. Ez a változás alapvetően a pedagógusokra vonatkozik, de rávilágít a pótlékrendszerek folyamatos felülvizsgálatának és átalakításának szükségességére az állami szférában.
Felmerül a kérdés, hogy az önkormányzatoknál a közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnők illetményét hogyan kell megállapítani. Alapilletményt az általános bértábla vagy az egészségügyi szakdolgozók bértáblája szerint kell-e megállapítani? A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. A kérdés, hogy ezek alapján kell-e megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál.
Bérpótlékok és illetménypótlékok általános szabályai
Fontos megkülönböztetni a bérpótlékot és az illetménypótlékot. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére/illetménye.
A bérpótlékok típusai:
- Munkaszüneti napi munkavégzés: Száz százalék bérpótlék jár.
- Műszakpótlék: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék jár.
- Éjszakai munkavégzés: A munkavállalónak (közalkalmazottnak) - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
- Rendkívüli munkaidő (túlóra): A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén ötven százalék bérpótlék jár. A pótlék helyett szabadidő akkor jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg.
- Heti pihenőnapon végzett munka: A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár.
- Készenlét és ügyelet: Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.
Illetménypótlék a Kjt. szerint:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.
- Vezetői pótlék: Megbízott vezetőt illeti meg, mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
- Címpótlék: A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat illeti meg. Mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
- Idegennyelv-tudási pótlék: Akkor jár, ha a közalkalmazott olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, és rendelkezik a megfelelő nyelvvizsgával.
Illetménypótlék a Kjtvhr. szerint (szociális és gyermekvédelmi ágazat):
A 257/2000. Korm. rendelet (Kjtvhr.) számos további pótlékot határoz meg a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók számára, például:
- Gyógypedagógiai pótlék: Bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust illeti meg.
- Gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék: Gyermekvédelmi szakellátási intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak adható.
- Helyettesítési pótlék: Bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt illeti meg, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat.
- Szociális ágazati összevont pótlék: A közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján illeti meg.
- Bölcsődei pótlék: Bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót és dajkát illeti meg a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján.
- Egészségügyi kiegészítő pótlék: A foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján jár.
A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.