A magyar védőnői szolgálat nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer, amely nemzeti büszkeségeink közé tartozik. 2015-ben, fennállásának 100. évfordulóján hungarikummá nyilvánították. Az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés.
A védőnői munka központi feladata a prevencióban való aktív részvétel volt. A magyar védőnők képzettsége kiemelkedően magas fokú és feladataik széles körűek. Ez a komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatás egyedülálló Európában. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
A védőnői szolgálat története és fejlődése
1915. június 13-án Budapesten Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével jött létre az Országos Stefánia Szövetség "az anyák és csecsemők védelmére", és ennek részeként alakult meg a Védőnői Szolgálat. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A Stefánia Szövetség 1916-ban indította el a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában. 1917-ben életre hívták a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”).
1927-ben Johan Béla az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretein belül vidéken is megszervezte ezt az egészségvédő munkát. A szolgálat védőnői 1930-tól kettős képesítést adó képzésben részesültek: ápolónői és védőnői oklevelet kaptak. 1927-1940 között a két szolgálat párhuzamosan működött, majd a Stefánia Szövetség 1941-ben beolvadt a Zöldkeresztbe. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett.
A II. világháború után új rendszert hoztak létre, a Védőnői Szolgálatot, amely állami keretek között működik a mai napig. A védőnői képzés 1975-ben főiskolai szintre emelkedett, 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált. Napjainkban az orvosi egyetemek Egészségtudományi Karán képzik a védőnőket.
A védőnői szolgálat feladatai és szerepe
A védőnői szolgálat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek például a védőoltási rendszer kidolgozásában és megvalósításában is.
Ma a védőnő elsősorban preventív feladatokra képzett, az alapellátás meghatározott területén dolgozó szakember. Preventív feladataikat a következő területeken végzik:
- Nővédelem: a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. nőgyógyászati megbetegedések).
- Várandós és gyermekágyas anyák gondozása: a kismama kapcsolatba lép a védőnővel a várandósgondozás elején. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvet, és tanácsot ad a terhességgel, babavárással kapcsolatban. A gyermekágyas időszakban a védőnő figyelemmel kíséri az anya felépülését és a gyermek fejlődését.
- Gyermekek gondozása születésüktől a tanköteleskor végéig: a védőnő a gyermek megszületését követően szoros kapcsolatot tart a családdal, tanácsot ad a felmerülő feladatokról, problémákról (szoptatás, pelenkázás, fürdetés stb.). Rendszeresen megméri a kisbaba súlyát és hosszát, ellenőrzi a fejlődést, és segít a neveléssel, közösségbe szoktatással kapcsolatos problémákban.
- Komplex családgondozás: a védőnők szoros személyes kapcsolatot tartanak gondozottaikkal, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) tanácsot nyújtanak.
- Egészségfejlesztés: egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik. A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.
Vona Gábor - Egészséges Magyarország: A Védőnők Szerepe az Átalakulásban
A védőnői hálózat szintjei és a megelőzés
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
A védőnői hálózat különböző szintjei:
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnői tanácsadás és a gyermekgondozás
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás:
A kismamának a szülész-nőgyógyász szakorvostól kapott igazolással kell felkeresnie a területileg illetékes védőnőt. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal ahhoz, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra. A védőnői tanácsadások során testsúly-, testmagasság-, vérnyomás- és pulzusmérés, haskörméret és magzati szívműködés vizsgálata, vizeletvizsgálat, valamint alsó végtag vizsgálata történik. Emellett általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban.
Gyermekgondozás:
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A hazaengedést követő 48 órán belül meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta keresi fel őket. A védőnő tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie. Az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatok csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek. A státuszvizsgálatok alkalmával megmérik a kisbaba súlyát és hosszát, megbeszélik az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket, és ellenőrzik, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának. A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthetnek. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
A védőnői szolgálatban dolgozó védőnők folyamatosan kapcsolatot tartanak az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tartanak gondozottaikkal, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban tanácsot nyújtanak. Szűrővizsgálatokat szerveznek, védőoltásokat készítenek elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.