A hozzátáplálás megkezdése nagy mérföldkő a baba életében. Hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. Sok szülő izgatottan várja ezt az időszakot, azonban az izgatottságot gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Ezek az aggodalmak teljesen természetesek, de fontos tudni, hogy a hozzátáplálás nem egy életveszélyes folyamat, hanem egy vidám felfedezés kellene, hogy legyen a gyermeknek és szülőnek egyaránt.
Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?
Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el a hozzátáplálást, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik és érik meg erre a „változásra”. A szakirodalom szerint legkorábban a betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni). Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. A gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Miért fontos a megfelelő időzítés?
Azért, mert nagyjából az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ez idő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.
A hozzátáplálás módszerei: püré vagy falatkás?
A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Választhatunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálás, vagy a BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, más néven falatkás hozzátáplálás között. Sőt, a két megközelítést vegyesen is alkalmazhatjuk. Nem létezik helyes vagy helytelen módszer, rá kell jönnöd, melyik működik jobban számodra és a kisbabád számára.
A pürés hozzátáplálás
A kezdeti kínálásoknál körülbelül méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. A pürék eleinte egy, két összetevősek voltak, majd 1-2 hét múlva jött a tápanyagokkal való feltöltés fehérjékkel, vassal, szénhidrátokkal, zsírral: azaz a pürében hamar volt hal/gabonaféle/hús/tejtermék/tojás, stb, a gyermektől függően. Erre azért volt szükség, mert a hozzátáplálás elsősorban, általában nem mennyiségileg ad hozzá a gyermek tápanyag-ellátottságához, hanem minőségileg: kell a plusz vas-, kalcium, fehérjék, zsiradékok, omega-3 zsírsavak, stb. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermek steaket eszik innentől tehéntejjel, de nem is kizárólag almát és répát hónapokig. A pürék állaga is változott eddig, a kicsit folyósabb (de nem gyümölcslé!) püréktől hamar eljutottunk a „megáll a kanál benne” pürékig. Darabokat nem tettünk bele, mert a baba attól öklendezne. A pürés szakasz rövid, de fontos része lehet a táplálási folyamatnak. Néhány csecsemő nem fogja szeretni a püréket - minden baba más és más. A püré a legtöbb kisbaba korai étkezési tapasztalatainak része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden csecsemő számára feltétlenül szükséges.
A falatkás (BLW) hozzátáplálás
A BLW azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel. Vannak olyan babák is, akik nem, és problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert. Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljunk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is.
A 7-9 hónapos baba étrendje
Ha a kisbabáddal 6 hónaposan elkezdtétek a hozzátáplálást, 7-9 hónapos korára már többnyire megbarátkozik az étel gondolatával. Ebben az időszakban fontos, hogy minél gyakrabban étkezzetek együtt (a baba rengeteget fog tanulni, míg megfigyel), és továbbra is a lehető legváltozatosabb élelmiszerekkel kínáld. Ebben a korban a picik fokozatosan állnak át a napi háromszori étkezésre, a változatos étrend pedig biztosítani fogja a számukra szükséges energiát és vasat. Fontos, hogy az ételük ne tartalmazzon hozzáadott cukrot vagy sót! A só károsíthatja a veséjüket, a cukor pedig megtámadja a fogakat.
Folytassuk az anyatejes/tápszeres táplálást?
Igen. Az anyatej vagy a tápszer még mindig fontos a kisbaba első 12 hónapjában szükséges kalóriák és tápanyagok biztosításához. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. Ha szükségesnek gondolod, 12 hónapos kor után is folytathatod a szoptatást, de az idő elteltével, ahogy a pici egyre több szilárd ételt eszik, természetes módon kevesebb tejet fog igényelni. Ha szoptatsz, a kisbaba annak függvényében fog anyatejet is kérni, hogy mekkora mennyiségű szilárd ételt fogyaszt. A tápszerrel etetett piciknek ebben az időszakban még akár 600 ml tápszerre is szükségük lehet naponta - ez a mennyiség természetesen csak referenciaértékként szolgál. A kisbaba gyomra pici és hamar megtelik, ezért csak a szilárd étellel való étkezést követően kínáld tejjel, és ne kényszerítsd arra, hogy akarata ellenére az egész cumisüvegnyi tejet elfogyassza. Érdemes a tápszeres/anyatejes táplálást időben és térben elkülöníteni az étkezésektől.
Milyen ételeket kínáljunk?
Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap. Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani.
Zöldségek
Ha a pici elfogadja, próbálj meg minél hamarabb áttérni a darabosabb „finger food” ételekre, és mellőzd a püréket. A zöldségeket készítsd el sütőben vagy párold, hogy megpuhuljanak, majd törd össze őket vagy turmixold egy keveset épp csak addig, ameddig olyan állaguk lesz, amit a kisbabád elfogad. Emellett rudacskákra is vághatod az ennivalót (finger food), ha azt így elfogadja. Fontos a változatosság. Próbáld kesernyésebb zöldségekkel is kínálni a kisbabád, ne csak édeskésekkel.
BLW REGGELI RECEPTEK - 6 gyors ötlet tipegőknek - falatkás hozzátáplálás
Ajánlott zöldségek 7-9 hónapos korban:
- Brokkoli
- Sütőtök
- Paprika
- Zöldborsó
- Karfiol
- Spenót
- Zöldbab
- Tök
- Spárga
- Káposzta
- Sárgarépa
- Avokádó
Gyümölcsök
Csak puha és érett gyümölcsökkel kínáld a kisbabád, azokat is apróra zúzott formában add vagy turmixban pépesítsd addig, ameddig olyan állagú lesz, amelyet a kisbabád könnyen elfogyaszthat. Ugyanakkor a puha, érett gyümölcsöket rudacskákra is vághatod. A kemény gyümölcsöket meg kell főznöd ahhoz, hogy ebben az időszakban is kínálhasd. A gyümölcsöket alaposan mosd meg, távolítsd el a magokat és a kemény héjat.
Ajánlott gyümölcsök 7-9 hónapos korban:
- Banán
- Áfonya (félbe vágva)
- Kivi
- Narancs
- Alma
- Málna
- Nektarin
- Körte
- Eper
- Ananász
- Papaya
- Sárgadinnye
- Barack
- Szilva
- Mangó
Keményítőben gazdag ételek
Ezeket az ételeket főzés/párolás után apróra zúzott formában add vagy turmixban pépesítsd addig, ameddig olyan állaga lesz, amelyet a kisbabád könnyen elfogyaszthat. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel - esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú tejjel (tehén, kecske, juh).
Ajánlott keményítőben gazdag ételek 7-9 hónapos korban:
- Burgonya
- Édesburgonya
- Rizs
- Őrölt rizs
- Tészta
- Zabkása
- Zab
- Kukoricaliszt
- Quinoa
- Kenyér
- Pirított kenyér
- Lepénykenyér/pita
Fehérjében gazdag ételek
Ehhez az élelmiszercsoporthoz tartoznak a következők: hús (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Mindezek már 6 hónapos kortól ajánlottak. Amellett, hogy fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagokat (vasat, cinket) is tartalmaznak. Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.
Ajánlott fehérjében gazdag ételek 7-9 hónapos korban:
- Csirkehús
- Pulykahús
- Marhahús
- Bárányhús
- Disznóhús
- Hal (szálka nélkül)
- Tojás (fehérje)
- Lencse
- Bab
- Tofu
- Zöldborsó
- Csicseriborsó
Tejtermékek
A pasztőrözött tejtermékek (görög joghurt, túró) már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. Kínálhatod natúr, teljes zsírtartalmú joghurttal, ám az ne tartalmazzon édesítőszert vagy aromákat (NE legyen gyümölcsjoghurt). Teljes zsírtartalmú tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként használható, de önmagában 12 hónapos korig nem ajánlott.
Az önálló evés és a textúrák szerepe
Ebben a korban a kisbabák egyre nyitottabbak lesznek az új textúrák felé. Egyre gyakrabban kínálhatod villával pürésített ételekkel, darabosabb fogásokkal, valamint rudacskákra vágott élelmiszerekkel. A rudacskákra vágott ételekkel való ismerkedés által a kisbaba megtanul egyedül étkezni, fejleszti a koordinációját, megtanul beleharapni az ételbe, elsajátítja, hogyan mozgassa az ennivalót a szájában, valamint rájön, miként rágjon és nyelje le a puha ételek kis darabjait. Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amely mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által.
Rágásra szoktatás
Segíteni kell általában a babáknak ebben, nem mindig megy automatikusan, sikeresen. A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából (ha van tapasztalata pürékkel -kanálról leszopogatás/szívás, az sokat segít a falat/bólus szájban való hátra vitelében). A rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája). Ezt belemártjuk valamilyen addig fogyasztott pürébe/mártogatósba, és a mi, felnőttek a baba szájába a nagyőrlők területére (ínyen, hátul) visszük (1.: középvonal, 2: elhúz, 3: mindkét oldal). A pufival vigyázzunk, tápértéke nem nagyon van, de arra szuper, hogy csak 1x kell ráharapni és elolvad a szájban. Sok babánál segít, mikor van otthon egy kutyus. Szoktam mondani, hogy vegyünk a kutyának egy hatalmas csontot, és a baba hagyjuk, hogy nézze. Adjunk az ő kezébe is egy pufit, és a sajátunkba is, mondjuk, „utánozzuk a kutyust”! Nagy, nem túl nőies mozdulatokkal vicceskedjünk mi is, ezt a baba megfigyeli és előbb-utóbb utánoz minket.
Innivaló a hozzátáplálás során
A hozzátáplálás étkezései során adhatsz kisbabádnak pár korty vizet egy arra megfelelő bögréből. Egy nagy fülekkel ellátott szilikon bögre remek választás erre a célra, hiszen nem törik el és a kis kezek könnyen megragadhatják. Fölösleges sok vizet tölteni a bögrébe. A kisbaba egyébként sem fog sokat inni (esetleg egyáltalán nem), és balesetek is előfordulhatnak. Fölösleges takarítást eredményezne a sok kiömlött víz. Emellett ekkor már 9-10 hónapos kor körül szívószálas itatóban gondolkodjunk, nem ajánlom rendszeresen a csőrös itatókat. A kulacs legyen pici (igen, kb. 1,5 dl), így a szívószál is rövid lesz benne. A szívószál puha, NEM szelepes (mert akkor először rá kell harapni, majd inni, ez nem a normális ivás módszere). Vágjuk a szívószálat rövidre, a hegye a baba nyelve hegyéig érjen, ne érjen rá lefogva azt. Ne kelljen megdönteni a kulacsot (fej nem biccen hátra). Ha nem megy, kis pohárral gyakoroljuk a szívószálból való ivást, eleinte segíthet ez hígított gyümölcspürével, majd vízzel.
Milyen folyadékot kerüljünk?
Kerüld a szilikonszeleppel ellátott bögréket. A nyomáskülönbség, ami annak következtében keletkezik, hogy a kisbaba a szilikonszelepen keresztül szívja ki a vizet, rossz hatással van az ínyre és a tejfogakra. Elég, ha csak vizet adsz neki. Ne kínáld édes folyadékokkal, mint például frissen facsart gyümölcslével, gyümölcsös üdítőitallal, teával, szénsavas üdítővel. Ne kínáld állati eredetű tejjel 12 hónapos koráig. Az állati eredetű tejet csak főtt étel hozzávalójaként használd. A gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
Mit ne adjunk a babának?
- Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
- Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslé: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
- Méz 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat.
- Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
Különleges figyelmet igénylő ételek:
Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen, mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
Tippek a sikeres hozzátápláláshoz
- Rendszeresség: Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Célszerű az étkezések (anyatej/tápszeren kívül) között kb. 2,5 óra szünetet hagyni. Ha nem kért a baba enni akkor, nyilván hozzuk előrébb a köv. étkezést. Éhes legyen, amitől nem kell félni: normál mód, ha éhesek vagyunk, akkor eszünk. Nem fog éhezni!!
- Türelem és kitartás: A babának időre és türelemre van szüksége az etetési folyamat fejlődéséhez, és néhányuknak hosszabb ideig tart ez, míg másoknak. A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik. Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.
- Pozitív élmények: Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.
- Közös étkezések: Sokat segíthet a baba önállóságának fejlődésében, ha a hozzátáplálás kezdetétől kezdve naponta legalább egyszer együtt esztek, azaz, amikor ti esztek ő is odaül az asztalhoz, látja, hogyan esztek, kóstolgathat azokból az ételekből, amit már kaphat, mert így tanulja meg igazán jól, hogy az étkezés nem csak egyéni, hanem társas élmény is egyben és így lesi el az evés fortélyait is tőletek.
- Figyeljünk a jelekre: Ha a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni.