Kevés dolog hoz akkora örömöt egy család életébe, mint amikor megérkezik a várva várt kisbaba. Az újdonsült szülők szíve tele van szeretettel - és persze, egy kis aggodalommal is. Az első időkben természetes, hogy minden apró részletre figyelünk: hogyan alszik, mennyit eszik, és persze, mekkora a baba súlya. Különösen első gyermekes szülőként érezhetjük úgy, hogy minden gramm számít, és minden változás jelentőséggel bír. De vajon mikor kell valóban aggódni, és mi számít teljesen normálisnak?
A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető.
A csecsemők súlyfejlődése
A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. A születéskori súly változásának követése nagyon sok információval szolgál a gyermek fejlődésével kapcsolatban.
A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A 36. hétnél előbb született babákat már koraszülöttként tartják számon. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van.
Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. Természetesen ez az érték nem minden babánál teljesen egyforma, hiszen az egyéni adottságok, a táplálkozás módja, valamint az esetleges kisebb-nagyobb kezdeti nehézségek is befolyásolhatják a növekedés ütemét.
A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban.
A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít. Általában elegendő csupán a táplálék mennyiségét megemelni (növelni a szoptatások számát), azonban ha ennek ellenére sem áll meg a súlyvesztés, akkor a tápszeres táplálást is fontolóra kell venni.
Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat.
Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korára.
Hat hónapos kortól a babák súlygyarapodása valamelyest lassul a korábbi időszakhoz képest, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A születési súlyukat a legtöbb baba már megduplázta féléves korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt.
A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás, tehát az első év végére megközelítik, a második évre pedig elérik az átlagos súllyal született babák testtömegét.
A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések fényében a gyermek növekedése milyen tendenciát mutat. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. Például egy 14 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek súlyát a 10 hetes, megfelelő nemű babák súlyához fogja hasonlítani.
Milyen gyakran kell mérni a csecsemő súlyát?
A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt.
A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi: féléves korig először kéthetente, majd havonta; fél- és egyéves kor között kéthavonta; az első születésnapot követően háromhavonta.
A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Az első hetekben a védőnő általában hetente, később pedig ritkábban méri a babát, és figyeli, hogy a súlygyarapodás megfelelő ütemű-e.
Sokan otthon is szeretnék nyomon követni a baba súlyát, ehhez pedig babamérleget használnak. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Bár az otthoni mérlegelés sok szülőnek adhat megnyugvást, fontos, hogy ne essünk túlzásba: napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre.
A csecsemő testsúlyát befolyásoló tényezők
A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés.
A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:
- genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság);
- a terhesség hossza - a várthoz képest előbb vagy később születés;
- születési súly, esetleges ikerterhesség;
- az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai - az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára;
- a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak;
- a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát;
- az anya várandósság alatti betegségei - pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás;
- a testvérek száma - az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.
Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul.
A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:
- a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik;
- az anya vagy a csecsemő megbetegszik;
- az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is;
- fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.
A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy elegendő-e a tej vagy a tápszer mennyisége, de a súlygyarapodás mellett a baba általános viselkedése - az ébrenlétek, az aktív szopások, valamint a rendszeres pisis és kakis pelenkák is jó jelzői annak, hogy minden rendben zajlik.
Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.
A baba súlygyarapodása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a növekedése folyamatos, és nagyjából az életkorának megfelelő ütemet követi. Az első hónapokban jellemzően hetente 120-200 gramm közötti gyarapodás számít ideálisnak, majd hat hónapos kor után kissé lassul a tempó, de a súly még ekkor is fokozatosan nő.
Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.
A heti méréseken a mérleg nem, vagy alig mozdul, esetlegesen fogyást mutat. A napi nedves pelenkák mennyisége jelzi, hogy a kicsi elég folyadékot fogyaszt és eleget eszik. Problémát jelez, ha nincs napi 4-6 nedves pelenka és rendszeres széklet. Gyakori bukások, hasmenés, véres széklet esetén is javasolt az orvosi konzultáció, mivel ezek a tünetek akár tejallergiát, reflux betegséget, vagy ha a csecsemő már fogyaszt gluténtartalmú ételeket - kiflit, kekszeket, egyéb gabonaféléket tartalmazó élelmiszereket - akkor cöliákiát is jelezhetnek.
Újszülött helyes fektetése / AZ ELSŐ HETEKBEN - Babadoktor
A csecsemő hosszfejlődése
Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm).
A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát.
Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t. Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.
Koraszülött babáknál a gyermekorvos a baba korrigált korához hasonlítja a hosszfejlődés ütemét. Például egy 16 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek hosszfejlődésének ütemét a 12 hetes, megfelelő nemű babák hosszához fogja hasonlítani. A koraszülöttek általában 2 éves korukra beérik az időre született gyermekeket.
A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást. Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra.
Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.
Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.
A védőnői szolgálat szerepe
Ebben segítséget nyújt az anya számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat. A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőknél 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A csecsemősnővér ilyenkor a babát a csap alá tartja és valóban tetőtől talpig alaposan lemossa. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására! Az újszülöttek valóban nedvesek, nyákosak, talán egy picit még véresek is, de higiéniai szempontból nem összehasonlíthatóak mondjuk a férjed edzés utáni pólójával vagy zoknijával! Ráadásul a bőrükön még van több-kevesebb vernix cremosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta a méhedben és ami még a születése után is csökkentené a születés utáni bőr szárazságot és hámlást…ha nem mosnák le! A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a “jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amivel a baba a szülőcsatornán való áthaladáskor talákozott és amik az ő mikrobiomját, az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki!
A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik biztony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Ezért most megnézünk öt olyan - ma, 2023-ban is előforduló - kórházi újszülött-ellátási szokást, amik a legtöbb esetben feleslegesek és egyáltalán nem tudományos alapokon nyugszanak.
Ahhoz képest, hogy ötven éve még fejjel lefelé lógatták születésük után a babákat és még a popsijukat is megpaskolták, talán nem annyira hajmeresztő, hogy manapság csak jól meggyömöszölik őket és általában leszívják kézi pumpával a légutakat. Valójában azonba ezek is ugyanolyan feleslegesek egy egészséges, normal időben, hüvelyi úton született kisbabánál, mint a fejjel lefelé lógatás és a popsi ütögetés! A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születés után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! De még ha nem is történik meg azonnal az első levegővétel, a baba oxigénellátása biztosított a Te légzésed által, a méhlepényen és a pulzáló köldökzsinóron keresztül! A légutak leszívása pedig a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz, ami sokszor azt eredményezi, hogy a fej megszületésekor sugárban ömlik a magzatvíz a baba szájából és orrából - ami akár ijesztő is lehet leendő apáknak, ha nem tudják, hogy ez az élettani folyamatok teljesen természetes része!
A közvetlen bőrkontaktusnak ugyanis nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is! A szülés után a pocakodon és a mellkasodon vérbőség és ezáltal helyi felmelegedés alakul ki, a tested úgy viselkedik, mint egy természetes melegítőpárna! Így közvetlenül a tested segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, hogy ne kelljen a saját hőmérsékletére értékes energiát pazarolnia és ezáltal stabilizálódjon a vércukorszintje. Ahogy a kisbabád emelgeti a fejecskéjét, mozgatja a kezeit és a lábait a melledet keresve, finoman masszírozza a pocakodat is, ami stimulálja a méh összehúzódását. Az pedig, hogy Te puszilgatod, ölelgeted, szagolgatod a kis újszülöttedet, ez kiváltja az oxitocin hormon termelését, ami nemcsak a méh összehúzódását, a placenta leválását és a vérzés csillapodását segíti, de egyfajta eufóriát is okoz és azt a csodálatos érzést, hogy percről percre, óráról órára még inkább szeresd és ragaszkodj a kisbabádhoz! Természetesen a kisbabád is jobban érzi magát és hamarabb szopizni kezd, ha érzi a tested melegét és illatát, ha hallja a szívverésedet és ha érzi a bőrén az érintésedet: a születés drámai változásai után hamarabb megnyugszik, hogy azért a méhen kívüli élet is biztonságos, hiszen Te ott vagy neki!
A legtöbb kórházban a baba ellátásával kapcsolatban van több-kevesebb rugalmasság és igenis alakíthatod az első órák eseményeit a Te igényeid szerint! Ezt támasztja alá egy tavaly kísért szülés története is…Az édesanyának nem voltak kifejezett kérései a baba ellátásával kapcsolatban, és bizony a fentiekből minden kijutott! Szerencsére a baba nagyon virgonc volt, az édesanya pedig nagyon tapasztalt és profi volt a szoptatásban, így még pólyában is meg tudta szoptatni a kisbabáját a szülőszobán!
A súlygyarapodással kapcsolatos kérdéseinkre dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista válaszolt. Mit tegyünk, ha csökken a születési súly? Természetes jelenség, ha az újszülöttek az első pár napban veszítenek a súlyukból. Ennek anyatejes babánál oka lehet, hogy nem indult még be a tejtermelés, de a szoptatás sem megy egyből gördülékenyen. Tápszeres babának is meg kell ismerkednie a cumisüveggel, így tehát az első pár napban a csecsemők rendszerint kevesebbet esznek, ám ezt követően gyorsan gyarapodni kezd a súlyuk. Általában a 10-15. Hányszor mérjük a csecsemőt? Nem érdemes túl gyakori, különösen nem minden étkezés utáni mérésekkel stresszelni magunkat. Tápszeres babáknál kövessük az életkoruk szerint javasolt mennyiséget, ha azt a baba elfogyasztja, akkor nincs gond. Anyatejes csecsemőknél pedig igény szerinti szoptatás mellett biztosak lehetünk abban, hogy a kicsi annyit eszik, amennyire szüksége van.
A súlygyarapodás az első hónapokban gyorsabb, ilyenkor akár hetente 150-200 grammot is hízhat a csecsemő. 8-12 hónapos kor körül lelassul, ilyenkor már csak 90-120 gramm körüli a gyarapodás mértéke. A babák nem minden esetben gyarapodnak a nagykönyvben leírtak szerint, így az eddig leírtaktól való eltérés nem jelez feltétlenül bajt. A súlygyarapodás alkati kérdés is, ha például a kicsi magasabb testalkatot örökölt, akkor nála a hossznövekedés intenzívebb lehet, a súlygyarapodás mértéke pedig kevesebb. Fogzás idején is csökkenhet az étvágy, okból is előfordulhat, hogy átmenetileg lelassul a súlyfejlődés.
tags: #ujszulott #sulygyarapodast #haza #a #korhazbol