A babavárás hónapjai nemcsak izgalmas várakozással telnek, hanem sok fontos döntés meghozataláról is szólnak. Ilyenkor minden apró lépés számít, hiszen már most formáljuk a születendő gyermekünk jövőjét. Az egyik ilyen fontos döntés az őssejt levétel, amely bár csak néhány percet vesz igénybe a születéskor, a későbbiekben akár életmentő is lehet.
Nagy örömünkre egyre többször fordul elő, hogy a szülők tanácsért fordulnak gyermekbiztonsági kérdésekben. Sokan kérdezik, érdemes-e levenni születendő kisbabájánál a köldökzsinórvért, és a válasz egyre inkább afelé mutat, hogy igen. A mobiltelefonok fejlődése „Kis Miska” ahhoz képest, ami a tudomány őssejt felhasználás területén az elmúlt években lezajlott.
A feladatnak úgy kezdtek hozzá a szakértők, hogy felmérték, mik azok a kérdések és bizonytalanságok, ahol a szülők fennakadnak. Fontos tudnod, hogy a tudomány nem csak, hanem a szolgáltatók, az őssejtbankok is felismerték, hogy fejlődniük kell, ami ezt az igencsak összetett egészségügyi szakterület megismertetését, megértését illeti.
Mik azok az őssejtek és miért fontosak?
Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek képesek más sejttípusokká alakulni és megújítani a károsodott szöveteket a szervezetben. A kifejlett élő szervezetben számtalan még csak szöveti szinten elkötelezett, de még a differenciálódás előtt álló sejt található. Az ember minden olyan szervében fellelhetők, ahol a szövet sejtjeit állandóan regenerálni kell. Így az izomban, a bőrben, de még az idegrendszerben is találtak őssejteket, amik képesek az adott szövetre jellemző specializálódott sejteket létrehozni. Az őssejteket regeneratív sejteknek nevezik, hiszen a felnőtt, érett szervezetben fő feladatuk, hogy sérülés esetén részt vegyenek a sejtek regenerációjában, pótlásában.
Az újszülött köldökzsinórvérében és köldökzsinórjában található őssejtek a legtisztább formában állnak rendelkezésre és nagy regenerációs potenciállal bírnak. Ezek a "legősibb" őssejtek olyan pluripotens sejtek, amik a vérképzéssel kapcsolatos szövetekké alakulhatnak. A köldökzsinórvér őssejtjei maximum 9 hónaposak, nagyon fiatal sejttípusok, osztódási képességük nagy, még sok sejtet tudnak létrehozni életük során.
Őssejtforrások és gyűjtésük
Az orvosi terápiában használt őssejtforrás lehet a köldökzsinór (köldökzsinórvérből vérképző őssejteket, a köldökzsinór szövetéből úgynevezett mesenchymális őssejteket nyernek ki), a csontvelő és a perifériás vér. A köldökzsinórból nyert őssejtek tárolásáról a születéskor kell gondoskodni, ugyanakkor a csontvelőből és a perifériás vérből nyert őssejtek felnőtt korban is kinyerhetőek, akár saját célú felhasználásra, akár donorként mások számára.
A legkockázatmentesebb őssejtgyűjtési lehetőség a gyermek születésekor levett köldökzsinórvér. Ennek hátránya azonban az, hogy mindössze egyszeri alkalommal adódik lehetőség az őssejt-levételre. Könnyen, nem invazív eljárással gyűjthető, elhanyagolható veszélyt és kellemetlenséget jelent, szemben például a csontvelő-transzplantációs eljárással. Ráadásul az újszülöttkori őssejtek rendszerint kevesebb károsodásnak vannak kitéve, mint a felnőttkorban kinyerhetőek, amik az évtizedek alatt a környezeti és életmód hatások eredményeként sérülhetnek.
Hogyan zajlik az őssejt levétel?
Az őssejt levétel a baba megszületése után, a méhlepény világra jötte után történik, teljesen fájdalommentesen és biztonságosan, sem az anya, sem a baba számára nem jelent megterhelést. A levétel értelemszerűen nem okoz fájdalmat sem az édesanyának, sem az újszülöttnek. Az őssejt gyűjtés ezen kívül biztonságos és kockázatmentes, a levétel csak a gyermek megszületése után kezdődik.
A köldökzsinórvér gyűjtése egy speciális műanyag zsákba történik, amelynek egyik kimeneti csöve egy vérvételi tűhöz csatlakozik, amit az orvos a köldökzsinór vénájába tud beleszúrni. A tűn és a csövön keresztül a köldökzsinórvér a gyűjtő zsákba jut és néhány perc alatt összegyűlik az őssejteket tartalmazó kívánt vérmennyiség. A köldökzsinórból átlagosan nyert vér mennyisége egy 40-50 kilós ember transzplantációjához elegendő, azaz gyermekeink felnőtté válásáig biztosan.
Fontos tudni azonban, hogy a köldökzsinór-vér levétel mindig korai köldökzsinór ellátással párosul, mert már egy percnyi várakozás is meghiúsíthatja azt. Amikor a születés után azonnal elkötik a köldökzsinórt, akkor a baba kevesebb vérrel kezdi a méhen kívüli életét, a vérének alacsonyabb lesz az oxigén-megkötő kapacitása, a kevesebb vérmennyiség miatt a babának magasabb lesz a pulzusa, alacsonyabb a vérnyomása és gyengébb lesz a vese keringése, magyarul kevesebbet fog pisilni. Ezek az azonnal, rögtön a születés után mérhető hatások, de még a baba születése után fél évvel is gyakrabban tapasztalnak vérszegénységet és vashiányt olyan babáknál, akiknél azonnal elkötötték a köldökzsinórt, sőt még négy éves korban is különbség lehet a motorikus készségekben és a szociális viselkedésben.
Őssejtek tárolása és felhasználása
A levételt követő 24 órán belül futárszolgálat segítségével az őssejtbank laboratóriumába kerül a minta, ahol a hőtartó konténert a munkatársak nyitják ki először. A köldökzsinórvér feldolgozása során a magvas sejteket koncentrálják és a készítményt a speciális fagyasztási eljárásra alkalmassá teszik. A fagyasztás az úgynevezett vapour phase technológiával történik, a mínusz 180 fokos, folyékony nitrogén gőznek köszönhetően a sejtekben gyakorlatilag leállnak az anyagcsere folyamatok, így minőségi romlás nélkül tárolhatóak el.
Az ilyen módon fagyasztásra került mintát -190 °C-on tárolják. A köldökzsinórvér ezen a hőmérsékleten elvileg korlátlan ideig megőrzi előnyös tulajdonságait. Eddig a legtovább tárolt köldökzsinórvér, amellyel sikeres transzplantáció történt 24 év mélyfagyasztás után került felhasználásra.
Mikor lehet szükség az eltárolt őssejtekre?
Bár a legtöbb család reméli, hogy soha nem lesz szükség a tárolt őssejtekre, előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a gyors és személyre szabott terápia lehetőségét ezek a sejtek jelentik. Az orvostudomány ma már több mint 80 féle betegség kezelésében alkalmazza őket, többek között:
- Vérképzőszervi betegségek (pl. leukémia, limfóma)
- Immunhiányos állapotok
- Genetikai rendellenességek
- Egyes daganatos és neurológiai kórképek kezelésében
Az eltárolt minta nemcsak a gyermek, hanem egyes esetekben közeli családtagok kezelésében is alkalmazható lehet. Az őssejtek felhasználása során figyelembe veszik, hogy az őssejtek egyaránt alkalmazhatóak autológ és allogén transzplantációban. Az autológ transzplantáció során a beteg saját őssejtjeit tárolják, majd visszajuttatják a szervezetébe. Az allogén, azaz idegentől vagy családtagtól származó mintával történő transzplantációban is hasznos az őssejt, ez a gyakoribb felhasználási mód. A donor lehet családtag, például testvér vagy akár egy idegen személy is, akinek a szövettípusa megegyezik a betegével.
A saját legyűjtött köldökzsinórvér őssejt-tartaléknak nagy előnye még, hogy szükség esetén azonnal felhasználható, hiszen a minta a beteggel genetikailag teljesen egyező sejteket tartalmaz. Elkerülhető a hosszadalmas donorkeresési folyamat, és ez növeli a gyógyulási esélyeket. Különösen nehéz lehet alkalmas donor felkutatása nemzetiségekhez tartozó betegek számára, amikor a beteg ritka szöveti antigén tulajdonságokkal rendelkezik.
A statisztikai mutatók alapján, jelenleg minden 400. embernek van esélye arra, hogy olyan betegsége lesz az élete során, ami őssejtekkel (sajáttal vagy idegenével pl. testvérével) kezelhető lehet. Ez az esély pontosan akkora, mint elkapni a rotavírust, amiről manapság igen sokat hallunk és egyre többen oltatják be gyermeküket ellene. Gondoljunk csak bele, mennyi esély van arra, hogy ütközünk az autóval? Mégis mindenki gondoskodik biztonságos gyerekülésről (jóllehet ez kötelező, de remélem nem ezért), sőt egyre többen költenek komoly összegeket arra, hogy olyan autót vegyenek, amiben minél több a légzsák.
Nagy remény azoknak a szülőknek, akik erről a lehetőségről már lemaradtak, hogy köldökzsinórból vett őssejthez közösségi donorbankból is hozzá lehet jutni. Sajnos Magyarországon ilyen közösségi bank nincs és külföldön is nehéz olyan őssejtet találni, akinél az egyezőség megfelel az őssejt transzplantációhoz, mert az egy másik nemzetre jellemző minta.
Őssejtbankok Magyarországon
Hazánkban nem működnek ingyenes közösségi őssejtbankok, ezért a szülők, ha gyermekük őssejtjeinek megőrzését szeretnék kérni, magánintézményekbe mehetnek, vagy szükség esetén kell donort keresni. Magyarországon 2004 óta foglalkozik köldökzsinórvér eredetű őssejtek fagyasztásával és tárolásával a KRIO Intézet, ami a FamiCord Csoport nevű nemzetközi hálózat tagja, továbbá jelenleg elérhető a Future Health Biobank hasonló szolgáltatása.
Amennyiben a tárolás mellett dönt a szülő, egy őssejtbanknak nevezett intézményt kell keresnie még a szülés előtt. Mielőtt azonban egy kedvezőnek tűnő ár elcsábítaná minket, győződjünk meg arról, hogy egy biztos háttérrel bíró céggel kössünk szerződést, akivel a kapcsolat nem áll meg a díj átutalásával.
Számomra nagyon szimpatikus kezdeményezés a Pro Familia program (vagy a Cord Blood Center-nél az "ingyenes indikált köldökzsinórvér levétel), amelyet 2 őssejtbank kínál. Ennek lényege, hogy amennyiben őssejttel kezelhető betegségben szenvedő gyermekünk van, egy születő gyermekünk köldökzsinór vérét ingyenesen veszik le és tárolják.
Az őssejt levétel egy olyan vissza nem térő lehetőség, amely gyermeke jövőjére nézve akár életmentő szereppel is bírhat. Partnerünk, a Krio Intézet segít biztosítani ezt a lehetőséget.
Mi történik az őssejt-gyűjtés napján?
Fontos megfontolások a döntés előtt
A válasz természetesen mindenkinek magának kell megadnia, így pácienseinket is arra érdemes biztatni, hogy mielőtt döntenek, kellően tájékozódjanak. Az árak sajnos annyira összetettek, hogy nem sikerült táblázatba foglalni. Ahány őssejtbank, annyiféle árképzés.
A döntés meghozatalához milyen kritériumokat kell mérlegelnünk?
- A köldökzsinórvér-készítményt lehetőleg Magyarországon tárolja.
- Sejt-szeparációs eljárást alkalmazzon.
- Győződjön meg a köldökzsinórvér baktérium- és vírusmentességéről.
- A készítményt két fagyasztózsákba és két ampullába töltve tárolja el.
Kockázatok és tévhitek
Kockázat lehet az is, hogy egy genetikai hátterű betegség esetén a tárolt őssejtek is hordozhatják a betegséget okozó genetikai hibát, ezért a beteg őssejtbankban tárolt őssejtjeinek felhasználása nem javasolt. Ilyenkor egy olyan donort kell keresni, aki immunológiai szempontból hasonló, de nem hordozza az örökölt génvariációt.
Fontos tudnivaló az is, hogy jelenleg őssejt kezeléseknél csak körülbelül harminc százalékában használnak köldökzsinór-vérből származó őssejteket, és ezeknél a kezeléseknél is 92%-ban nem rokonoktól származnak a köldökzsinór-vér őssejtek! A kevésbé kockázatos születés-körüli őssejt forrásokkal kapcsolatban sincsenek túl jó hírek. A méhlepény szövetéből származó őssejteket Magyarországon egyáltalán nem gyűjtik, olyan csomagot pedig egyik szolgáltatónál sem találtak, ahol csak magában a köldökzsinór Wharton kocsonyájából nyernék a mintát - ezt mindig csak köldökzsinór-vér levétellel együtt „ajánlják”.
Ha a fentiek alapján esetleg úgy döntesz, hogy mégsem szeretnéd a kisbabádat kitenni a korai köldökzsinór ellátásból adódó kockázatoknak, akkor nagyon fontos jelezned az ellátóid felé, hogy a köldökzsinór elkötésével várjanak legalább addig, amíg a köldökzsinór pulzálása abbamarad, de inkább még annak elfehéredését is várják meg!