A terhesség alatt a várandósgondozás keretében számos adat alapján próbálják meg becsülni a születendő gyermek paramétereit. Azonban a fejlett ultrahang technika és a szakmai hozzáértés ellenére is, valós képet a születést követően kapunk a gyermekről, mely gyakran tartogat meglepetéseket. A születés a magzat világra jövetele, melynek méhen belüli eltöltött korát az utolsó menstruációtól számítjuk és gesztációs hetekben fejezzük ki. Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik.
Hazánkban az újszülöttek 8-10%-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása:
- Alacsony születési súlyú: 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú: 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú: 1000 g alatti
A kisebb (az irodalomban IUGR = intrauterin növekedési retardáció - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA = gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.
A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20%-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértékhez képest.
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában. A túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában, és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekoniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egyrészről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti, és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés-összeomlást is okozhat.
A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyermek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.
Mi is az az Apgar-érték?
A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú.
Percentilis táblázatok és az újszülött paraméterei
A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3%-a ért el, vagy haladott meg.
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm.
Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. Azt a szabályt is egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.
A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10)%-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10% felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalóriaigénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.
A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
Kötelező vizsgálatok és szűrések
A klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, még az adott intézményben neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ezen kívül megkapják a kötelező BCG-oltást, elvégzik a kötelező szűréseket, hogy egészségesen térhessen haza a baba és az anyuka is.
A baba megszületését követő 24 órán belül megtörténik a legtöbb szükséges vagy kötelező vizsgálat, így többek között ellenőrzik a testi fejlettséget, a különböző testjáratok átjárhatóságát, valamint fontos az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. Célzottan szűrik a veleszületett anyagcsere-betegségeket.
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, az első négy nap:
- Teljes fizikális vizsgálat: a bőr, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatósága.
- Testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése.
- A fejlettség meghatározása, a fejlődési rendellenességek kiszűrésére.
- Ideggyógyászati vizsgálat.
- Csípőficam szűrés.
- Érzékszervek működésének vizsgálata (hallás objektív vizsgálata, látás vizsgálata).
- PKU teszt - anyagcsere-szűrés.
Apgar-teszt
Az újszülött állapotának felmérésére szolgáló vizsgálat, ennek eredményét egy pontrendszer értékeli. A vizsgálat során 5 szempont szerint pontozzák az újszülöttet:
- Appearance = megjelenés → bőrszín
- Pulse = pulzus → szívfrekvencia
- Grimace response → reflexek, válaszreakciók
- Activity → izomtónus
- Respiration → légzésfrekvencia
Anyagcsere-szűrés
A veleszületett anyagcsere-rendellenességek kiszűrése érdekében történnek laboratóriumi vizsgálatok a klinikán. A hazai protokoll előírja a babák ez irányú kötelező szűrését a fenilketonúria, a galaktozémia és a biotinidáz-hiány (BTD), valamint több betegség esetében. A biotinidáz-hiány következményei lehetnek a fejlődési hiány, halláscsökkenés, a látóideg degeneratív betegsége, légzési problémák, rohamok. A tünetek alattomosan fejlődnek ki a csecsemőkorban. Galaktozémia esetében a szervezet nem tudja lebontani a tejcukor összetevőjét, a galaktózt, ezért a tejjel táplált és időben nem kiszűrt csecsemők életkilátásai igen rosszak. A fenilketonúria egy örökletes anyagcsere-betegség, amelynek következtében a szervezet nem képes lebontani a fenil-alanin nevű aminosavat. A táplálékkal bevitt aminosav felhalmozódva a szervezetben káros következményekkel járhat az agy fejlődésére, mentális visszamaradottságot okozhat. Nagyon fontos, hogy az újszülötteknél már pár napos korukban elvégezzék a PKU tesztet, amely egyetlen vérvételt jelent csupán: vért vesznek a kisbabától egy apró tűvel, úgy, hogy megszúrják a baba sarkát, majd a vért szűrőpapírra csepegtetik, ezt pedig laboratóriumban tesztelik.
A veleszületett gerincvelői izomsorvadás (SMA) újszülöttkori szűrése 2022. november elsejétől már Magyarországon is elérhető egy kutatási mintaprogram keretében. A program koordinálását a Bethesda Gyermekkórház végzi. A vizsgálathoz a rutin újszülöttkori szűrővizsgálatokhoz kötelezően levett vérmintát használják fel, így nem jelent plusz kellemetlenséget a gyermek számára. Az SMA-szűrés ingyenes.
Térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok
A koponya- és a hasi ultrahangot - mivel nem kötelező vizsgálatok - nem finanszírozza automatikusan az egészségbiztosító, azonban indokolt esetben, házi gyermekorvosi beutalóval ingyenesen is igénybe vehetők. Egyéb esetekben térítés ellenében kérhető.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra. Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljon házi gyermekorvosához:
- a babának nem javul a fejtartása;
- nem reagál a hangos zajokra;
- nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja (és másokra sem);
- nem követi szemével a mozgó tárgyakat;
- nem játszik saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat;
- nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben);
- megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik;
- növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul.
A sárgaság esetén a baba szemfehérjéje és/vagy a bőre sárgás lehet. Legtöbbször ártalmatlan folyamat, de néha állhat komolyabb betegség a háttérben, illetve ritkán a sárgaságot okozó bilirubin felhalmozódása, magasabb szintje maradandó agykárosodást is okozhat. Erre sajnos hazánkban is volt példa, ezért a sárgasághoz sokkal szigorúbban javasolt állni, mint az Magyarországon szokásos még a szakemberek körében is.
A vashiány szűrése gyerekeknél is vérvétellel történik, a legtöbb ajánlás vérkép, ferritin, CRP vizsgálatát javasolja. A régebbi házak ólom vízvezetékeiből sajnos kioldódik az ólom, és a főzéshez használt csapvíz is okozhat egészségkárosodást.
A vérzsírok szűrése kétszer is, 10 és 18 éves kor körül ajánlott. Ólomszint meghatározás - gyermek vérvétel a pozitív ólom csapvízminta után jöhet szóba.