Az újszülött bőre kulcsfontosságú a hőszabályozásban, a fertőzések elleni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Azonban a fejletlen újszülött bőr nem képes hatékonyan működni, ami különböző problémákat okozhat. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni, a verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. Ezzel szemben a koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki.
Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Ez a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.
A fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz. A cianózis a bőr (kéz- és lábfej, ujjak, fülcimpa, orr) vagy a nyálkahártyák (ajkak, nyelv, íny) kékes-lilás elszíneződését jelenti, aminek oka a bőrfelszínhez közeli szövetek alacsony oxigénellátottsága és a vér szén-dioxid tartalmának emelkedése. A cianózis (régies magyar elnevezéssel szederjesség) jelentkezhet a nyálkahártyák és a bőr bármely területén, de rendszerint azokon a testrészeken vehető észre először az elváltozás, ahol a bőr vékonyabb és így a vérerek jobban meghatározzák a színét, jobban ki van téve a környezeti hőmérsékletnek, illetve a gyengébb keringéssel rendelkező perifériális területeken. Ezek elsősorban az ajkak, a nyelv és az íny, a kézfej és a lábfej, főleg az ujjbegyek és a köröm alatti bőr, továbbá a füllcimpa és az orrhegy.
A kékes-lilás elszíneződés könnyebben észrevehető normál hemoglobinszinttel rendelkezők esetében, ahol a változás szemmel látható. Vérszegénység (anaemia) vagy bizonyos más hematológiai betegségek esetén, amikor eleve alacsonyabb a hemoglobinszint és a vér oxigénszállító kapacitása, a változás kevésbé szembetűnő. Cianózis megjelenésekor mindig a lehető leghamarabb cselekedni kell, mert az elszíneződés hátterében súlyos keringési elégtelenség, illetve jelentős oxigénhiány (hipoxia) is állhat, az oxigénhiányra érzékeny szervekben (pl. agy, szívizom) akár maradandó károsodás is kialakulhat.
A cianózisnak két fő típusa létezik: a centrális cianózis esetén a törzs és az ajkak elszíneződése látható, a perifériás cianózis a végtagokat érinti. A központi cianózis bármely kiváltó oka okozhat perifériás cianóist is, így a tünetek együtt is jelentkezhetnek, míg a perifériás cianózis okai esetén az elszíneződés csak a végtagokra vagy más perifériákra korlátozódik.
A centrális vagy központi cianózis gyakran keringési vagy légzési elégtelenség miatt alakul ki, tüneteit akkor észleljük, ha az artériás vér oxigénszaturációja (telítettsége) 85% alatti. A bőrelváltozáson felül gyakran más panaszokkal is társulnak (nehézlégzés, szapora légzés, aluszékonyság). Okai lehetnek:
- Központi idegrendszer: Koponyaűri vérzés, gyógyszer-túladagolás (pl. barbiturátok), kábítószerhasználat (heroin), epilepsziás roham, alvási apnoe szindróma. Ekkor az agy légzésért felelős részei gátlás, esetleg nyomás alá helyeződnek, ami légzéskimaradást okozhat.
- Légzőszervi betegségek: Akut asztmás roham, COPD heveny fellángolása, nagy kiterjedésű tüdőgyulladás, tüdőembólia. Tüdőt érintő betegségek esetén nem történik meg vagy nem kielégítő a tüdőben a vér oxigenizációja.
- Szívbetegségek: Veleszületett szívbetegség (pl. Fallot-tetralógia, vagy jobb-bal shunt képződéssel járó vitiumok), súlyos szívelégtelenség (pl. DCM), illetve akut szívinfarktus. A szívet érintő betegségek esetén nem jut elég vér a szervekbe, a szövetekben hipoxia lép fel.
- Hematológiai betegségek: Veleszületett vagy szerzett methemoglobinaemia esetén megváltozik, csökken a vér hemoglobinjának az oxigénkötő kapacitása. Sarlósejtes vérszegénység esetén a rendellenes vörösvértestek miatt csökken a vér oxigénszállító képessége.
- Környezeti tényezők: A jelentős tengerszint feletti magasság esetén a légköri oxigén szintje alacsonyabbá válik, emiatt kevesebb oxigént tud a szervezet felvenni és megkötni (hegyi betegség).
A cianózis ezen formája esetén mindig arra kell gondolni, hogy a szervezet súlyos oxigénhiányos állapotban van, és mielőbb orvoshoz kell fordulni!
Perifériás cianózis esetén a végtagokon (lábfejek, kézfejek), főleg az ujjakon és a körmökön látható az elkékülés, az ajkak, a nyelv jellemzően rózsás árnyalatúak maradnak. Ilyen, perifériás tüneteket okozó kórképek:
- Érelzáródások: Az elzáródásban (trombózis) érintett végtag keringése elégtelenné válik és a végtag elszíneződik. Artériás elzáródás esetén a végtag hideg, előbb elfehéredik, majd kékes árnyalatúvá válik. A végtag szinte mindig fájdalmas, mozgások beszűkülnek. Vénás elzáródás (pl. mélyvénás trombózis) esetén a végtag elszíneződött, meleg tapintatú, feszes, fájdalmas. Speciális súlyos formája a phlegmasia coerulea dolens, amikor masszív vénás thrombózis következtében kialakuló lágyrészduzzanat az artériás keringést is összenyomja, a végtag nem jut vérellátáshoz.
- Érszűkület: Önmagában is képes az ujjak kékes elszíneződését okozni a nem megfelelő vér- és oxigénellátás miatt. Érszűkület esetén gyakran akkor válik feltűnővé az elszíneződés, ha a hideg időjárás érösszehúzó hatása tovább ront a helyzeten.
- Raynaud-szindróma: Az ujjakban található erek túlzott mértékű összehúzódása váltja ki a tüneteket, ami hideg és stressz hatására is kialakulhat. Az ujjak először elfehérednek, majd szederjesség és átmeneti fájdalom alakul ki, a hatás megszűnése után pedig kipirosodnak. A Raynaud-szindróma általában ártalmatlan jelenség, de állhat mögötte súlyosabb autoimmun folyamat, pl. SLE is.
A hidegben, pl. hideg vízben történő úszást követően általános jelenség, hogy elkékül a fürdőző ujjbegye, szája, esetleg fülcimpája, orrhegye (az ún. akrális területek). Ez is perifériás cianózis, ami a kiserek összehúzódása miatt alakul ki, de ártalmatlan, normál élettani jelenség, ami a hideghatás megszűnését követően következmények nélkül rendeződik.
Szederjesség csecsemőkorban: Az újszülöttek a keringésszabályozásuk fejletlensége miatt hajlamosabbak a végtagok kékes elszíneződésére, ezért érezhetjük a kis végtagokat is hűvösebbnek, akár a megfelelő környezeti hőmérséklet ellenére is. Ez a típusú szederjesség önmagában átmeneti, ártalmatlan jelenség és nem látszik mellette az ajkak, a szájnyálkahártya, nyelv cianózisa. Az ajkak körül is előfordulhat erőteljes síráskor ún. szájkörüli sápadtság, ami szintén nem kóros, mert ebben az esetben sem kékül el az ajakpír.
Csecsemőknél cianózis esetén gondolni kell az anya által szedett nyugtató hatású gyógyszerek hatása a szoptatott babára, vagy magas nitrittartalmú víz, vagy zöldségek hatására is.
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.
A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését.
Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba.
A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők.
Cyanosis / Blue baby (Szív- és érrendszeri betegségek) | सायनोसिस/ ब्लू बेबी (ह्रदय विकार)#Healthyho
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán.
Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban. A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.
A miliaria csecsemőknél fordul elő, amikor a verejtékmirigyeik elzáródnak. Ez egy nagyon gyakori állapot, különösen meleg, párás időben. Az apró rózsaszín kiütések, hólyagok, átlátszó dudorok elsősorban a testhajlatokban jelentkeznek, a fokozott verejtékezés miatt. A csecsemők combjai közti redőkben, a lábszár felső részén és a pelenka alatti területeken is előfordulhat. A melegkiütések rendszerint kezelés nélkül elmúlnak, ha hagyjuk szellőzni a baba bőrét. Fontos, hogy elkerüljük a túlöltöztetést.
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet.
A bőrvérzés, vagy purpura akkor alakul ki mikor az apró erekből vér kerül a környező szövetbe. Hatására a bőr alatt apró lila pöttyök válnak láthatóvá. A purpura többnyire a test egy jól elkülöníthető területén jelenik meg, lehet egészen kis kiterjedésű, de akár jóval nagyobb is. A kiütésektől eltérően a purpura nem változtatja a színét ha nyomást helyezünk rá, és nem is szokott viszketni. Mivel tulajdonképpen egy tünetről van szó, az orvosok első feladata megállapítani, hogy mi okozza a purpurát. Ehhez először is megállapítják a vérlemezkék mennyiségét, és ez után sorolják be kétféle kategóriába. Az első a trombocitopéniás purpura, amiről alacsony vérlemezkeszám mellett beszélünk, és többnyire valamilyen vérelzáródási problémára utal. A nem-trombocitopéniás purpura normális vérlemezkeszám mellett alakul ki, és valamilyen más típusú betegségre tünete. A leggyakoribb a Henoch-Schönlein purpura, ami főleg fiatal gyerekeknél jelenik meg, és egy légzőszervi fertőzés tünete. Általában magától elmúlik, de időnként előfordul, hogy vesebetegséget okoz. Az idiopátiás trombocitopéniás purpura ismeretlen okból alakul ki, és a vérlemezkék pusztulásával jár, ami erős bevérzéseket okozhat.
A hematóma, vagy vérömleny, a köznyelvben véraláfutásként ismert jelenség, az esetek többségében egy teljesen ártalmatlan. A hematóma vagy véraláfutás egy gyakori panasz, mindenki megtapasztalja jó párszor az életében. Ezek a jól ismert kék-lila színű foltok, amik a bőrön láthatóak. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor például megütik magukat, de műtétek és bizonyos beavatkozások következtében, sőt, belső szervekben, ízületekben is létrejöhet. Tehát, jellemzően valamilyen fizikai behatás következtében alakulnak ki, ám a véraláfutás nem felszíni sérülés. Hematóma akkor keletkezik, amikor egy ér megsérül, és az érintett érpályából vér kerül a környező szövetek közé. A kékes-lilás színe is ennek köszönhető: a vér úgymond „kilép” a „természetes” környezetéből, így a hemoglobin bomlásnak indul.
A bőrön látható, gyakran megjelenő véraláfutások több rosszindulatú daganatos megbetegedésre is utalhatnak, ám a leggyakoribb mindközül a leukémia, de mielodiszplázia esetében is megfigyelhető. A rendszeresen, ok nélkül megjelenő véraláfutások valóban utalhatnak vérképzőszervi betegségekre, mint például a leukémia is - sőt ez az egyik leggyakoribb tünet, amit a betegek észrevesznek magukon. Azonban ez összetettebb, hiszen önmagában ez még nem jelenti azt, hogy az érintett személy leukémiás lenne. A vérzékenység egy olyan betegség, állapot, aminek következtében a vér alvadása nem megfelelően zajlik. Ez abból adódik, hogy hiányoznak vagy meglehetősen alacsonyak az olyan, vért alkotó elemek, véralvadási faktorok, amik ezért felelősek. Leggyakrabban az alacsony vérlemezkeszám (trombocita) a véraláfutás okozója. Leukémia esetében is gyakorlatilag a csökkent trombocitaszám a közvetlen felelőse a gyakran megjelenő véraláfutásoknak, hiszen a csontvelő nem működik megfelelően. A vérzékenységnek szintén tünete lehetnek a különböző vérzések, illetve az is egy gyanús jel lehet - a véraláfutások mellett -, ha apróbb sérülések vérzése nehezen áll el, illetve, ha maga a hematóma is az átlagosnál nagyobb kiterjedésű vagy lassabban gyógyul.
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadnak.
Az újszülöttek a keringésszabályozásuk fejletlensége miatt hajlamosabbak a végtagok kékes elszíneződésére, ezért érezhetjük a kis végtagokat is hűvösebbnek, akár a megfelelő környezeti hőmérséklet ellenére is. Ez a típusú szederjesség önmagában átmeneti, ártalmatlan jelenség és nem látszik mellette az ajkak, a szájnyálkahártya, nyelv cianózisa. Az ajkak körül is előfordulhat erőteljes síráskor ún. szájkörüli sápadtság, ami szintén nem kóros, mert ebben az esetben sem kékül el az ajakpír. Bármely életkorban bekövetkezhet perifériás szederjesség hideg környezeti hőmérséklet hatására, ami a kis erek erőteljes összehúzódása miatt alakul ki. Hideg vízben való fürdőzés esetén az ajkak is szederjessé válhatnak, de a szájnyálkahártya, nyelv nem. Jellegzetessége, hogy az ujjpercek érösszehúzódás következtében először elfehérednek, majd a rossz szöveti oxigénellátottság miatt szederjessé válnak, végül pedig az érösszehúzódás megszűntével kipirosodnak. Gyakran mindkét kézen megfigyelhető, átmeneti fájdalommal jár, és hideg, vagy érzelmi izgalom provokálhatja.
A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakrabbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek.
A kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.