A migráció egy rendkívül komplex és szerteágazó problémakör, amelyet a különböző tudományterületek más és más megközelítésből vizsgálnak. A társadalomtudományok, mint a történelem, a néprajz és a régészet történeti szempontokat elemeznek, míg a szociológia, a társadalomtudomány és a regionális tudományok a kurrens migrációs trendek elemzésével foglalkoznak. A földrajz tudományának feladata különösen jelentős ezen a téren, hiszen a földrajzi térben történő problémák megértéséhez szintetizáló, interdiszciplináris megközelítésre van szükség.
Az iskolában a földrajz szintetizáló tantárgyként híd szerepet tölt be a természet- és társadalomtudományi tárgyak között, így a migráció társadalmi és politikai vitát generáló, előítéletekhez vezető tematikájának tanítása kapcsán kiemelt szerepe lehet. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, a földrajz tantárgy képes-e teljesíteni a migráció tanításában betöltött feladatát, érdemes az iskolában továbbra is fontos szerephez jutó iskolai földrajztankönyveket elemezni.
A tankönyvek teremtik meg a tervezett és az alkalmazott tanterv közötti kapcsolatot, feladatuk a tantervek által kijelölt célok és szándékok alkalmazása, valamint a potenciális megvalósításuk az iskolai gyakorlatban. Meghatározó információkat és ismereteket, valamint társadalmi koncepciókat közvetítenek, emellett a migráció erősen vitatott témája kapcsán különösen kiemelendő, hogy rejtett információátadó szerepük is van.
Nemzetközi vizsgálatok és kutatások
Egy UNESCO által vezetett 2019-es vizsgálat tizenkét, a migrációban fontos szerepet betöltő (küldő vagy fogadó) ország korábbi és jelenleg érvényben lévő oktatási dokumentumait elemezte, hogy világszinten felmérje a migráció fogalmi rendszerének megjelenését az iskolában. A kutatásban az Egyesült Királyságból származó oktatásszabályozó dokumentumokat is értékelték, de angol tankönyvek nem kerültek elemzésre.
Ausztriában és a Dél-afrikai Köztársaságban zajlottak vizsgálódások a migráció kapcsán a történelemtankönyvek alapján. E tanulmányok célja a migrációval kapcsolatos előítéletek, illetve a megjelenő rasszizmus feltárása volt, történeti összefüggésben, a 20. század második felének könyveit felhasználva. Ezek a kutatások megmutatták, a migráció folyamatának iskolai megismerése elengedhetetlen, fontos része az állampolgári nevelésnek. Emellett, ahogy egy portugál tanárokkal végzett kérdőíves kutatás is rámutat, az egyik legfontosabb témája a földrajz tantárgy állampolgári neveléshez kapcsolt feladatainak is. A földrajznak a témában betöltött szerepével kapcsolatban olasz egyetemeken zajló, a migráció folyamatára felfűzött, kutatásalapú tanártovábbképzések tapasztalatait is bemutatják.
A migráció komplex közgazdaságtana | Business Beyond
Tankönyvelemzési módszertan
A kvantitatív tankönyvelemzés során a migrációhoz köthető fogalmak megjelenési arányait vizsgáltuk a teljes szöveghez viszonyítva. Ezt követően a migrációhoz köthető szövegrészeket kategorizáltuk a fogalmak megjelenési helye - az alapszövegben vagy módszertani eszköztár valamely más elemében - alapján. Az alapszöveget tanulhatósági szempontból értékeltük. A módszertani eszköztárat mennyiségi paraméterek (az eszközöknek a törzsszöveghez viszonyított aránya, az eszközök típusai, a típusok arányai a könyvekben) alapján vizsgáltuk. Emellett mindkét ország könyveivel kapcsolatban felmértük, hogy a módszertani eszköztár mennyi segítséget nyújt a tanuláshoz.
A modern tankönyvekben egyre nagyobb súlyt helyeznek a feladatokra, így ezeket a módszertani eszköztár többi elemétől elkülönítve is vizsgáltuk. A migráció témájához köthető feladatokat a bloomi taxonómia kognitív és affektív dimenziói alapján elemeztük. A tankönyv tartalmának mélyebb megértéséhez tematikai súlypontokat alakítottunk ki a kvantitatív analízis tapasztalatait felhasználva.
A kvantitatív vizsgálatok eredményei és a témával foglalkozó szakirodalom alapján a migrációs áramlatok folyamatainak elemzését két csoportra bontottuk. A kivándorlást kiváltó okok után a belső vándorláshoz köthető tankönyvi tartalmakat vizsgáltuk. A következő tematikai egységként a nemzetközi - határokon átlépő - vándorlás megjelenését mutattuk be. Külön elemeztük a nagyobb számban megjelenő témákat, mint például az Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba történő migráció történeti, illetve jelenlegi áramlatai. A migráció hatással van a küldő és a befogadó ország társadalmára, ami politikai változásokhoz vezethet, ezen elemek bemutatását is értékeltük.
Magyar és angol tankönyvek összehasonlítása
Az összehasonlító vizsgálat megkezdésekor az volt az előzetes feltételezésünk, hogy a magyarországi könyvek a földrajz hagyományos belső felosztását (természet- és társadalomföldrajz) erősebben megőrizve - összehasonlítva az angol tankönyvekkel - kevésbé alkalmasak a migráció kapcsán komplex kép kialakítására. Ugyanakkor a természettudományos megismerés módszertanára építve nagyobb súlyt helyeznek a diákok feladatorientált képességfejlesztésére.
Az angol tankönyvek a magyar tankönyvek felfogásától eltérően inkább az érzékenyítésre, az empatikus viselkedés fejlesztésére koncentrálnak, annak érdekében, hogy biztosítsák a multikulturális társadalom jövőjét. Ennek fő oka, hogy Anglia történeti fejlődéséből adódóan hagyományosan befogadó ország, bevándorló gyökerekkel rendelkező lakosságának aránya pedig folyamatosan növekszik, míg Magyarország a jelenlegi nemzetközi migrációs áramlatokban főként tranzitország szerepet játszik.
Magyar tankönyvek elemzése
A kutatás során a jelenleg használatban lévő magyarországi könyveket vizsgáltuk, amelyek az általános iskola 7. osztályától a gimnázium 10. osztályáig vannak érvényben. A könyvek a 2012-es Nemzeti alaptantervhez és az ehhez tartozó földrajz kerettantervhez készültek. Emellett a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptantervhez készült 9. osztályos tankönyveket is elemeztük.
A négyéves magyar földrajzi tanulmányok során minden tankönyvben előkerül a migráció témája, de eltérő arányokkal. A leckék számát figyelembe véve legnagyobb arányban a nyolcadikosok találkoznak a migráció témájával (4%). Alacsonyabb említési arányokkal találkozhatunk a 7. és a 9. osztály könyveiben, ahol nincs jelen önálló leckeként. Ennek oka a tantárgy belső szerkezete. A 7. és a 9. osztályos tananyag főleg a természetföldrajzra koncentrál a tankönyvek számára alapul szolgáló 2012-es földrajz kerettantervekben. Önálló leckében 8. osztályban (Európa társadalmi és gazdasági képe; Népességmozgások hazánkban), valamint 10. osztályban leckerészként (Urbanizációs problémák; Népesedési folyamatok hatása) találkozhatunk vele.
A tantárgy belső felosztása a 2020-as Nemzeti alaptantervhez tartozó földrajz kerettantervben jelentős változásokon ment keresztül. A legújabb 9. osztályos tankönyvben az általános természet- és társadalomföldrajzzal foglalkozó fejezetek egymás mellett kerülnek tárgyalásra.
Előzetes feltételezésünk az volt, hogy a migráció fogalmi rendszere főként az alapszövegben jelenik meg a magyar könyvekben, és ez be is igazolódott. A főszöveg értékelésekor kiderült, hogy mondatai szakkifejezésekkel telítettek, a tulajdonnevek (beazonosításra váró földrajzi nevek) száma is magas. Az összes elemzett tankönyvben 156 helyen történik meg a migráció említése. Legnagyobb arányban (43%-ban) feladatokban találkozhatunk vele. A kiegészítő szövegek száma is magas, így a migráció ebben az apparátuselemben fedezhető fel a második legnagyobb (24%-os) arányban. A kiegészítő szövegek szürke mezőben jelennek meg az újgenerációs könyvben, jól elkülönítve azokat a megtanulandó szövegrészektől. A 2020-ban kiadott tankönyvekben a kiegészítő szövegek aránya jelentősen visszaszorult. Kevesebb ábrát, képet és táblázatot találunk, viszont a téma több vetületére is láthatunk magyarázó példát.
Megjelenik a belső vándorlás, a kontinensek közötti vándorlás és az interkontinentális vándorlással kapcsolatban is van értelmező eszköz. A módszertani eszköztár megfelelő méretű és felbontású elemeket tartalmaz, melyek segítik a tanulást. Az ábrák elhelyezése, kialakítása és színezése egységes, jól elkülönülnek az alapszövegtől. Az elemekhez tartozó feliratok világosan kifejtik az elemek tartalmát. Szoros kapcsolatban állnak a főszöveggel, gyakran idézik is azt. Ezenfelül új tartalmakat, új értelmezéseket és kifejtett információkat adnak az alapszöveghez. A térképek egy-egy leckén belül is egymásra épülhetnek.
A tankönyvek didaktikai elemeihez - kevés kivételtől eltekintve - minden alkalommal rendeltek feladatot. Az új információk feladatokkal történő megismerése a tudás mélyebb elraktározását segíti. A legtöbb feladat elemzést igényel, az összes feladat (50 darab) 28%-a analitikus gondolkodást igénylő műveleteket kér. Emellett több példát is találunk arra, hogy a tankönyvi leckékben egymásra épülő, eltérő kognitív szintet igénylő feladatok vannak. A könyv a komplex és vitaindító témát kihasználva többször épít a diákok önálló véleményalkotására és értékítéletére, a témával kapcsolatban véleményvonal alkotását is kéri a diákoktól. A többszintű feladatok alkalmazása végigvezeti a tanulókat a témán, és segíti az ok-okozati kapcsolódások mély megértését.
Angol tankönyvek elemzése
Angliában a sokrétű tankönyvpiac miatt egyszerre több tankönyvcsalád is elérhető. Az angol nemzeti tantervhez tartozó földrajz tanterv a tartalmi szabályozás (például tantárgyi műveltségi tartalom) tekintetében nem részletesen kidolgozott, így a tankönyvszerzők a magyar oktatási rendszerhez képest nagyobb szabadsággal dolgoznak. Az elemzett könyvek a Key Stage 3 szintre készültek, azaz 11 és 14 éves kor között tanulnak belőle az angol diákok.
A migráció legnagyobb hangsúlyt a Geog. 1 könyvben kap, itt a leckék számához viszonyítva 5%-ban van jelen a téma. A 144 oldalas tankönyv 19 oldalán fordul elő a migrációhoz köthető tartalom. A másik két könyvben (Geog. 2. és Geog. 3.) a leckéknek megközelítőleg 2%-a köthető a migrációhoz. Önállóan kerül tárgyalásra a migrációhoz köthető téma a Geog. 1. könyv Life as a nomad című leckéjében. Ez a lecke a Horn of Africa fejezet része, amely Kelet-Afrikával foglalkozik. A diákok a Geog. 2. könyv Why people move to urban areas? leckéjében több személy látószögén keresztül ismerhetik meg a faluból városba történő, országon belüli migrációs folyamatokat. A Geog. 2. könyv Life in Chongqing és Tibet, valamint az ezt követő All change in Tibet lecke is részben az urbanizációs folyamatokkal és a nomadizmussal foglalkozik, de a regionális földrajzzal foglalkozó Southwest China fejezet részeként. A Geog. 3. könyvben az Európába érkező afrikai migrációval foglalkozik az Escaping from poverty (Menekülés a szegénységből) lecke, amely az International development (Nemzetközi fejlődés) fejezet része.
Hasonlóan a magyar könyvekhez, az angol tankönyvekben is az alapszövegben találkozhatunk a migráció témájával nagyobb arányban. A tankönyvi alapszöveg azonban az angliai könyveknél nehezebben elválasztható az eszközkészlet többi elemétől. Gyakran az alapszöveg rövidebb mondatokban, vagy akár felsorolásos formában jelenik meg, jóval kevesebb megtanulandó fogalommal és nehezen érthető kifejezéssel. Ez könnyebben tanulhatóvá teszi, mint a magyar könyveket.
Az angol tankönyvek eszközkészletében 88 helyen jelenik meg a migráció valamely típusa. A legtöbb utalás a Geog. 2 könyvben történik. A magyar tankönyvekkel összehasonlítva eltérő arányokat tapasztalunk az eszközfajták eloszlásában. Az angol könyvekben nagyobb hangsúly kerül a fényképekre, ezek a migrációhoz kapcsolható apparátusnak 31%-át teszik ki. A tankönyvekben magas a kiegészítő szövegek aránya, így a migrációról ebben az apparátuselemben találkozunk a harmadik legnagyobb (22%-os) arányban. Az eltérő arányok eltérő tanítási megközelítésről adnak tanúbizonyságot. Míg a magyar tankönyv feladatokban és kiegészítő szövegekben ad többletinformációt a migráció témájáról, addig az angol könyvek gyakran mutatnak be fényképeket, láthatunk például nomádokat, illetve az Escaping poverty lecke képeken keresztül meséli egy bevándorló fiú életét.
Az angol könyvek ábráinak és képeinek felirata kevés alkalommal tartalmaz feladatot, azok inkább kiegészítik az alapszöveget. Ennek ellenére a migrációhoz kapcsolt eszközök 31%-a feladat, de a feladatok száma csökken a Geog. 3. könyvben. A Geog. 1. könyv 13 feladatot, míg a Geog. 3. már csak 5 feladatot tartalmaz a témában. A feladatok az összefoglaló részben (Your turn mezőben) jelennek meg. Itt gyakran utalnak a lecke ábráira, grafikonjaira és térképeire is. A magyar könyvekkel szemben összeségében kevesebb a feladat, kevésbé találunk komplex szemléletmódot igénylő, témát szintetizáló, önálló kutatást igénylő feladatokat. Legnagyobb arányban tudásalkalmazást kérnek a tankönyvek a diákoktól, valamint több példát is látunk arra, hogy a leckékben egymásra épülnek az egyes feladatok.