Újszülött és csecsemő kakilási nehézségei: okok, tünetek és hatékony segítség

Amikor egy új élet érkezik a családba, a szülők figyelme minden apró részletre kiterjed. Különösen igaz ez azokra a jelekre, amelyeket a baba szervezete küld - és ezek közül az ürítés az egyik legfontosabb. Bár elsőre talán furcsán hangzik, a pelenkák tartalma valójában az újszülött egészségi állapotának, táplálkozásának és hidratáltságának legfőbb mutatója. A csecsemő első hetei tele vannak változásokkal, és a széklet, valamint a vizelet jellege is folyamatosan alakul. Megnyugtató tudni, hogy mi számít normálisnak ebben a dinamikus időszakban, és mikor kell komolyan venni a figyelmeztető jeleket.

Az újszülöttkori ürítés megértése

Az újszülöttkori ürítési folyamat két fő területre osztható: a vizeletre (pisi) és a székletre (kaki). Mindkét típusú kiválasztás rendkívül fontos jelzéseket hordoz, de eltérő élettani funkciókat tükröznek. A vizelet elsősorban a baba hidratáltsági szintjéről, a vesék működéséről és a folyadékháztartás egyensúlyáról ad információt. A szülők gyakran a széklet színe és állaga miatt aggódnak a leginkább, hiszen ezek a jellemzők sokkal látványosabbak és változékonyabbak. Az első napokban zajló változások gyorsak és drámaiak lehetnek, ahogy a baba emésztőrendszere alkalmazkodik a méhen kívüli élethez és az anyatejhez vagy a tápszerhez. A csecsemő szervezete rendkívül hatékonyan dolgozza fel a táplálékot, és a normális ürítési szokások kialakulása kulcsfontosságú a súlygyarapodás és a fejlődés szempontjából.

A széklet változásai az első napokban

Az újszülött széklete nem állandó. Az első hetekben három jól elkülöníthető fázison megy keresztül, amelyek mindegyike a baba emésztőrendszerének alkalmazkodását mutatja.

1. Mekónium (Magzatszurok)

A mekónium az újszülött első széklete, amely általában a születés utáni első 24-48 órában ürül. Ez a székletanyag rendkívül különleges, mivel még a méhen belül képződött, és magában foglalja a magzat által lenyelt magzatvizet, hámsejteket, nyákot és epét. A mekónium jellemzően sötét, szinte fekete vagy nagyon sötétzöld színű, és rendkívül sűrű, ragacsos, kátrányszerű állagú. A mekónium ürítése létfontosságú, mivel jelzi, hogy a baba bélrendszere átjárható és megfelelően működik. Ha a csecsemő 48 órán belül nem ürít mekóniumot, az azonnali orvosi vizsgálatot igényel, mert ritka esetekben a bélrendszer elzáródására (pl. Hirschsprung-kór) utalhat.

2. Átmeneti széklet

Amint a baba elkezdi az anyatejet vagy a tápszert fogyasztani, a mekónium lassan átadja a helyét az úgynevezett átmeneti székletnek. Ez a fázis általában a harmadik naptól a negyedik-ötödik napig tart. Az átmeneti széklet megjelenése azt mutatja, hogy a baba emésztőrendszere megkezdte a táplálék feldolgozását, és a bélrendszerből kiürülnek a felhalmozódott méhen belüli anyagok. Színe zöldes-barnás, állaga lazább, mint a mekóniumé, de még mindig sűrűbb, mint a későbbiekben megjelenő "normális" széklet.

3. Normális széklet (anyatejes és tápszeres babáknál)

Anyatejes babák széklete

Az anyatejjel táplált csecsemők széklete egyedi jellemzőkkel bír, amelyek tükrözik az anyatej könnyű emészthetőségét és ideális összetételét. Az állaga puha, folyós vagy kenhető, és gyakran tartalmaz apró, túrószerű, fehér vagy sárgás „magokat” (ezek az emésztetlen zsírok maradványai). Szaga enyhe, édeskés, nem kellemetlen. A gyakoriság rendkívül változó lehet: kezdetben akár minden szoptatás után is üríthet a baba, de néhány hetes kor után előfordulhat, hogy napokig, akár 7-10 napig is kimarad a székletürítés. A szoptatott csecsemők naponta többször is székelhetnek. Az anyatej könnyen emészthető, és néha szó szerint átrepül az újszülött emésztőrendszerén. A 3-6 hetes babának ritkábban is lehet széklete, a heti kétszeres székelés teljesen normális. A székrekedés nem a gyakoriságon múlik, hanem az állagon. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente akár csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés, inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, szinte egészében felszívódik, ezért ritka a székelés.

Tápszeres babák széklete

A tápszerrel táplált csecsemők széklete eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mivel a tápszerek összetétele sűrűbb, nehezebben emészthető fehérjéket tartalmaz, mint az anyatej. Az állaga sűrűbb, pasztaszerű, gyakran a mogyoróvaj vagy a gyurma konzisztenciájához hasonlít. A szaga sokkal erősebb, markánsabb, a felnőtt székletéhez hasonló. A tápszeres babák hajlamosabbak a székrekedésre, ezért fontos a megfelelő folyadékpótlás és a pontos adagolás betartása. Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. Csecsemőkorban az anyatejes táplálásról tápszerre történő áttérés és a hozzátáplálás kapcsán jelentkezhet székrekedés. Babáknál a székrekedés ritka, különösen, ha még nem esznek szilárd táplálékot. Ilyenkor a leggyakoribb ok a nem megfelelő tápszer (egyes tápszerek nehezebben emészthetők).

A széklet színe és jelentősége

A széklet színe az egyik leggyakoribb aggodalom forrása a szülők körében. Bár a sárga a domináns és normális szín, számos más árnyalat is felbukkanhat.

• Sárga (mustársárga, aranybarna): Ez a tartomány jelenti a normális, egészséges székletet, különösen az anyatejes csecsemőknél. A szín a bilirubin nevű epefesték bomlásából ered, amelyet a máj választ ki.
• Zöld: A zöld széklet gyakran okoz riadalmat, de a legtöbb esetben ártalmatlan. A zöld szín akkor jelenik meg, ha az epe gyorsan halad át az emésztőrendszeren, és nincs ideje teljesen lebomlani, mielőtt kiürülne.
  • Elülső tej fogyasztása: Ha a szoptatás során a baba túl sok híg, laktózban gazdag elülső tejet kap, és nem jut hozzá a zsírosabb, telítő hátsó tejhez, a széklet gyorsan áthalad, zöldessé válva.
  • Vasalapú tápszerek vagy vas-kiegészítők: A vas-kiegészítők vagy bizonyos tápszerek vastartalma sötétzöldre vagy akár feketés-zöldre is színezheti a székletet.
  • Vírusos fertőzés: Gyomor-bélhurut esetén a bélmozgás felgyorsul, ami világoszöld, vizes széklethez vezethet. Ha a zöld széklet csak alkalmanként fordul elő, és a baba jól érzi magát, nincs ok az aggodalomra.
• Fehér, szürke vagy agyagszínű: A fehér, szürke vagy agyagszínű széklet az egyik legkomolyabb figyelmeztető jel. A széklet normális barna vagy sárga színe az epefestéknek köszönhető. Ha az epe nem jut el a belekbe (pl. epeúti elzáródás miatt), akkor a széklet színtelen lesz. Ha egy újszülött széklete tartósan világos, agyagszínű vagy fehér, az azonnali orvosi kivizsgálást igényel, mert súlyos máj- vagy epeúti problémára (pl. biliáris atrézia) utalhat.
• Vörös: A vörös szín a székletben általában vér jelenlétét jelzi.
  • Élénkpiros vér: Gyakran kisebb repedés (fissura) okozza a végbélnyílásnál, különösen ha a baba székrekedéssel küzd, vagy erőlködik.
  • Nyálkás, véres széklet: Ez a kombináció utalhat bélgyulladásra, allergiára (leggyakrabban tehéntejfehérje-allergia), vagy ritkán fertőzésre.
• Fekete széklet (nem mekónium): Ha a mekónium fázis után a széklet ismét feketévé válik (tarry stool), az emésztett vérre utalhat a felső emésztőrendszerből.

A széklet gyakorisága és állaga

Az újszülött ürítésének gyakorisága és állaga legalább annyira fontos, mint a színe. Az első napokban a székletgyakoriság szoros összefüggésben van a táplálék mennyiségével. A születés utáni első 5 napban elvárás, hogy a baba naponta legalább annyi alkalommal ürítsen székletet, ahány napos. Például, ha 3 napos, legalább napi 3 székletürítés szükséges. Ez a minta jelzi, hogy a belek működnek, és a baba megfelelő mennyiségű kolosztrumhoz, majd anyatejhez jut. A születést követő első hetekben a babák napi 3-8-szor kakilnak, általában „micimackó sárgát”, ami igen vizes, és zömében fel is szívódik a pelenkában.

• Székrekedés: A valódi székrekedés újszülötteknél ritka, különösen anyatejes babáknál. Akkor beszélünk székrekedésről, ha a széklet kemény, száraz, kis gömbökben ürül (nyúlürülékszerű), és az ürítés fájdalommal, erőlködéssel jár. A tápszeres babák hajlamosabbak a székrekedésre. A székrekedés sosem a gyakoriságon múlik, hanem az állagon. Az anyatej melletti kemény kaki nincs rendben. Attól még, hogy egy kisgyerek székletének állaga normális, lehet székrekedése és küzdhet székletvisszatartással is. Ez nem ritkán hatalmas, vastag széklet, amelyet szinte „meg kell szülnie”. A székrekedéses csecsemő széklete kemény, a csecsemő a székelési inger, székelés alkalmával sír, megfeszül. Székrekedésre utal, ha az addigi székelési frekvencia változatlan táplálás mellett megváltozik, ritkább lesz. Ugyanakkor székrekedésről lehet szó akkor is, minden nap van székletürítés, de a széklet kevés, kemény, a végbél nem ürül ki.
• Hasmenés: A hasmenés vizes, robbanásszerű székletet jelent, amely jelentősen gyakoribb a baba normális ritmusánál, és a vízmennyiség drámaian megnő benne.

Körülbelül 3-6 hetes kor után az anyatejes csecsemők egy része átmeneti időszakra áttérhet a ritkább székletürítésre. Ez a jelenség a „kakilási szünet” néven ismert, és gyakran napokig, sőt, akár 10-14 napig is tarthat. Ez azért történik, mert az anyatej annyira hatékonyan emésztődik, hogy minimális hulladék marad. A kakilási szünet sem feltétlenül probléma, ha a baba jól van, eszik, és nem mutat fájdalmat vagy diszkomfortot.

A vizelet minősége és mennyisége

A vizelet minősége és mennyisége a baba hidratáltsági állapotának legmegbízhatóbb mutatója. A születés utáni első napokban a baba vizelete koncentrált lehet, és előfordulhat, hogy a pelenkában rózsaszínes, narancssárgás foltokat észlelünk. Ezek az úgynevezett urate kristályok (húgysavkristályok), amelyek a koncentrált vizeletből válnak ki. Ha azonban az urate kristályok megjelenése a negyedik nap után is fennáll, az valószínűleg a dehidratáció jele lehet, és a baba több folyadékot igényel.

1. A „nehéz, nedves” pelenka azt jelenti, hogy a baba megfelelő mennyiségű vizeletet ürített, ami általában világos, szalmasárga színű.
2. Ha a pelenkák száma elmarad az elvárttól, vagy ha azok csak kevéssé nedvesek, az a táplálékhiány vagy a kiszáradás jele lehet.
3. Szín: A normális vizelet világos szalmasárga vagy színtelen. A sötétebb sárga vagy borostyánszínű vizelet a koncentráció növekedését és potenciális enyhe kiszáradást jelzi.
4. Szag: A normális újszülött vizeletnek enyhe, szinte szagtalan. Az erős, átható szagú vizelet gyakran a dehidratáció jele. Bizonyos anyagcsere-betegségek vagy húgyúti fertőzések esetén a vizelet szaga megváltozhat (pl. édeskés, „juharszirup” szag, vagy ammóniaszag).

Székletürítési problémák és aggodalomra okot adó jelek

Sok szülő aggódik a baba arckifejezése és a székletürítést kísérő erőlködés miatt. Az újszülöttek gyakran vörösödnek, nyögnek, feszítik magukat, és látszólag nagy erőfeszítést tesznek a széklet ürítésekor. Kakilás közben a baba megfeszül és/vagy sír. A csecsemőnél a székelés erőlködéssel jár, hiszen a baba fekve kakil. Ilyenkor arcuk vörös lehet, és morgáshoz hasonló hangot adhatnak. Az, hogy a kisbaba megfeszül, kivörösödik székelés közben - ha ez csak néhány percig tart - nem a székrekedés jellemzője, a jelenség oka az, hogy a csecsemők hasizma még gyenge, a préseléshez minden izmát igénybe veszi. Ha a széklet puha, a székletürítés nem fájdalmas, vagy nehéz, nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak néhány naponta van széklet. Ez nem székrekedés! A baba még csak tanulja, hogyan koordinálja a hasizmokat és a medencefenéki izmokat a székletürítéshez. A végbél záróizma gyakran összehúzódik, amikor a hasizmok nyomnak, ami felesleges erőlködéshez vezet. Ha a széklet kemény, és az erőlködés ellenére sem tudja kiüríteni, akkor beszélünk valódi székrekedésről. Hosszú távon székelési problémákat okozhat, ha a baba erőlködik, de nem jön ki a kaki. Egy idő után ez az inger és a záró izmok tágulása teljesen leáll, mert az agy azt tanulja meg, nem történik semmi.

A csecsemő emésztőrendszere hangos. A székletürítést gyakran kíséri robbanásszerű hang, különösen az anyatejes babáknál, ahol a széklet folyékony. Ezek a hangok a bélmozgás (perisztaltika) és a gázok távozásának természetes velejárói.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bizonyos jelek azonnali orvosi figyelmet igényelnek:

1. Fehér vagy agyagszínű széklet: Ahogy már említettük, ez az epeúti elzáródás súlyos jele lehet.
2. Fekete, kátrányos széklet a mekónium fázis után: Ez emésztett vérre utal, ami komoly belső vérzés jele lehet.
3. Élénkpiros vér a székletben: Lehet ártalmatlan repedés (fissura) jele, de utalhat súlyosabb problémára is.
4. Széklet hiánya 48 órán túl: Ha az újszülött a 48. órán túl sem ürít mekóniumot, azonnali orvosi vizsgálat szükséges.
5. Vizes, robbanásszerű hasmenés és kiszáradás jelei: A gyakori, vizes széklet, különösen, ha kiszáradás jelei kísérik (pl. kevés pisis pelenka, beesett kutacs, letargia), orvosi ellátást igényel.
6. Erős hasi fájdalom, puffadás, hányás a székletürítési problémák mellett: Ezek komolyabb emésztőrendszeri rendellenességre utalhatnak.

Az ürítési problémák mellett mindig figyelni kell a baba általános állapotát. A szülői ösztön rendkívül fontos. Ha a baba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, vagy ha a has feszül, felfúvódott, azonnal orvoshoz kell fordulni. Organikus, szervi eltérésre akkor kell gyanakodni, ha az első széklet az ún. mekónium ürítése, már az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy, vagy ha a kisbaba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, vagy ha a has feszül, felfúvódott. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. A szorulás nem feltétlenül jelent emésztőrendszeri problémát. Nagyon ritka esetekben a szorulás más betegség, például a hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), cisztás fibrózis vagy Hirschsprung-kór (egy viszonylag ritka veleszületett betegség, amely bélelzáródás formájában jelentkezik) tünete is lehet.

Székrekedés kezelése és megelőzése újszülötteknél és csecsemőknél

A gyermekkori székrekedés a szülőket is aggasztja. Mielőtt azonnal pszichés okot keresnének ezek hátterében, előtte fontos kizárni a lehetséges szervi okokat. Csak ezek kizárása után göngyölíthető tovább a diagnosztikus folyamat a lelki/kapcsolati okok felé. A székrekedések többsége azonban szerencsére nem ilyen, hanem nem szervi un. funkcionális eredetű. Funkcionális székrekedés kezelésének célja helyreállítani a bélrendszer megfelelő működését.

Három olyan periódus van a kisgyerekek életében, amikor a székrekedés különösen gyakran okoz problémát. Az első az az időszak, amikor a kizárólagos tejtáplálásról áttérnek a vegyes táplálkozásra. A második a szobatisztaságra szoktatás időszaka, a harmadik pedig a közösségbe (óvoda, iskola) kerülés időszaka.

Házi módszerek és életmódbeli változtatások

Van néhány „házi” módszer, amely segíthet a székrekedés enyhítésében:

• Hasi masszázs: Fektesse a babát a hátára, és tenyerével vagy ujjaival az óramutató járásával megegyező irányban gyengéden, körkörösen simogassa a hasát.
• „Bicikliztetés”: Fektesd a babát a hátára, és óvatosan mozgasd a lábait, mintha biciklizne. Ezt csináljuk így 5-10 percig, ha szükséges, naponta többször is. Egy másik mozdulat keretében a baba lábácskáit behajlítjuk és gyengéden a hasához nyomjuk, majd kinyújtjuk.
• Gyakori ivás: Sokszor a normál mennyiségnél jóval kevesebbet isznak a gyerekek, ami önmagában a széklet beszáradásához vezet. Félévnél idősebb gyerekeknek az étkezés mellé kínáljon egy pohár vizet.
• Gyümölcslevek (csak hozzátáplálás után!): Az alma-, szilva- vagy körtelé szorbitot tartalmaz, amely természetes hashajtóként hat. 4-8 hónapos csecsemők napi fél-egy dl gyümölcslevet kaphatnak elosztva néhány adagban.
• Gyümölcspépek (csak hozzátáplálás után!): A székrekedést néha a szilárd táplálékra való áttérés okozza, ám paradox módon a gyümölcsből készült pépek enyhíthetik a problémát. A körtéből, barackból, almából, szilvából vagy borsóból készült pépek magas rosttartalommal rendelkeznek, és megmozgatják a bélrendszert.
• Gabonafélék (csak hozzátáplálás után!): Ha gyermeke már szilárd táplálékot fogyaszt, kínálja meg teljes kiőrlésű búzából, árpából vagy többmagvas gabonafélékből álló uzsonnával.
• Rostokban gazdag étrend bevezetése (nagyobb gyerekeknél): A növényi rostok jellegzetessége, hogy valójában számunkra emészthetetlen anyagok (csak a bélben élő baktériumok képesek egy részüket lebontani), azonban sok vizet képesek felvenni, megduzzadnak, és ezzel ingerlik a bélfalat. Nagyobb gyermekeknél a főzelékek bevezetése: borsó, bab, karalábé, káposztafélék, spenót, sóska, rendszeres adása enyhítheti a panaszokat. Hasznos rost dús élelmiszerek még a búzacsíra, búzakorpa, szilva, szőlő, must, teljes kiőrlésű péksütemények.
• Tehéntej mentes diéta: Némely esetben a tehéntej adása váltja ki a székrekedést, 1-2 hetes tehéntej mentes diétát ezért érdemes kipróbálni.
• Erjesztett tejtermékek: A joghurt, kefir, aludttej puhítja a székletet, és így hatnak az aszalt gyümölcsök (szilva!) vagy a savanyú káposzta leve.
• Kerülendő élelmiszerek székrekedés esetén: Az alma, banán, répa, krumpli vagy éppen a csokoládé és az édességek székrekedést okoznak, ezért ezeket székrekedés esetén kerülni kell.
• Vazelin: Segíteni tudja a kakilást, ha vazelinnel rendszeresen, de a kakilás előtt mindenképp bekenjük a popsi-lukat, hogy megelőzzük a fájdalmas felrepedést.

Szobatisztaságra nevelés és székrekedés

A szobatisztaságra nevelés időszakában gyakran fordul elő, hogy székrekedés alakul ki. Fontos, hogy a szülők információt kapjanak erről és a szobatisztulás folyamatáról. A legtöbb gyermekintézmény a látogatás feltételéül szabja a kisgyerek szobatisztaságát. Szülőként érdemes már az ovikezdés előtt időben minél több tudást összegyűjteni a szobatisztulásról, alaposan felkészülni erre. Semmi sem tart örökké, ez a székrekedésre is vonatkozik.

• Időzítés: Első szabály, hogy ezzel csak akkor kell kísérletezni, ha a kisgyerek már maga is jelzi, hogy kész erre.
• Bili/WC használat: Székelési inger esetén ültessük a kisgyereket a bilire, WC-re (de csak akkor, ha lábát meg tudja támasztani) és még akkor is dicsérjük meg, ha nem sikerül székletet produkálni. Soha ne sietessük vagy büntessük a gyereket, próbáljunk egy rutint kialakítani.
• Rutinos székelés: Minden reggel az étkezés után fél órán belül hagyjunk 5-10 percet arra, hogy nyugodtan leülhessen a WC-re. A reggeli étkezés után normálisan mindig megindul a bél perisztaltikája, ezért ez a legalkalmasabb időpont. Amennyiben ez reggel nem oldható meg, a déli vagy esti étkezés utáni időpont is megfelelhet. Sokat segít, ha siker esetén valamilyen apró ajándékot (pl. matrica, mesekönyv) adunk.
• Idegen helyek: Sok gyerek idegen helyen visszatartja a székletet, nem megy ki a WC-re, így alakul ki a székrekedés. Próbáljuk meg a gyereket arra szoktatni, hogy még otthon, a közösségbe indulás előtt intézze el a dolgát, és persze emellett figyeljünk az étkezési szokásokra, diétára is.
• Játék a bilizéshez: Hasznos segítség lehet, ha a már bilire szokott babákat a főétkezések után 2-3 percre bilire ültetjük. Adjunk a kezükbe arra a pár percre úgynevezett „bilizős játékot”, ami lefoglalja őket, de ezzel csak ekkor játsszanak.

Gyógyszeres kezelés

Makacs székrekedés esetén, a gyermekorvossal való konzultációt követően beöntés, olajak, hashajtó kúpok (Glicerines kúp) adása átmenetileg könnyíthetnek a kisgyermeken, enyhíthetik a fájdalmas székeléstől való félelmét is. Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Erre különböző hashajtók állnak rendelkezésre. A krónikus székrekedés kezelése előtt jól ki kell üríteni a belet (hashajtóval, beöntéssel, kúppal) majd heteken, hónapokon keresztül annyi hashajtót kell adni, hogy napi egyszeri, puha székletet ürítsen a gyerek. Számos recept nélküli hashajtó kapható, de ezek alkalmazását mindig beszélje meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), sorbitol, lactulose, bisacodyl, poliethilén glycol, senna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak. Természetesen ezek mindegyikének vannak mellékhatásai, de ha a kezelési utasításnak megfelelően használjuk őket, akkor némelyik nyugodtan alkalmazható akár éveken keresztül is. Ha egyszer elkezdtünk hashajtót használni, ne hagyjuk abba hamar, mert a visszaesés ilyenkor szinte biztos. Csak akkor érdemes óvatosan és lassan elhagyni a hashajtót, ha már legalább fél éven keresztül normális a székletürítés. Sajnos a székrekedés ennek ellenére sokszor újra megjelenik, mert a gyermek visszatér régi szokásaihoz, elhagyja a diétát, nem ül rendszeres időpontban a WC-re, vagy éppen a körülmények nem alkalmasak a székletürítésre.

Fontos, hogy soha ne adj gyógyszert vagy házi praktikát a babának anélkül, hogy orvossal konzultáltál volna! Az újszülött kisbabák kakilása körüli aggodalmak teljesen természetesek, de a túlzott beavatkozás árthat. Azokban az esetekben, amikor egy újszülöttnek valóban székrekedése van, Dr. Husain szerint az online fórumokon olvasott gyógyszerektől inkább tartsák magukat távol a szülők. Ha a baba nem kakil, akkor a gyermeket vigyük el az orvosához, aki nagy valószínűséggel probiotikum szedését javasolja majd.

tags: #ujszulott #kakilas #segites