A csecsemőkori kommunikáció és testbeszéd – Mire figyeljünk, ha karon ül a csecsemő?

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki. A kisbabánk biztonságérzetét növeli, ha a közelében vagyunk.

A csecsemők érzékelése és kommunikációs képességei

A csecsemő látószerve és a látáshoz szükséges idegrendszere a születés idejére teljesen kifejlődik. Korábban úgy gondolták, hogy a csecsemő a születése után csak a mozgást érzékeli, de egyre több kísérlet igazolja, hogy a révetegnek tűnő nézelődés mögött felismerések rejtőzhetnek. A csecsemők a tudomány mai álláspontja szerint képesek megkülönböztetni az egyik sírást a másiktól. A megfigyelések szerint a csecsemő az édesanyja hangját szereti a legjobban. De megkülönbözteti, és előnyben részesíti az emberi hangot más hangoknál.

Amikor az újszülöttekkel különféle ízeket kóstoltatnak, a babák különféle grimaszokkal reagálnak. Az édes, keserű vagy savanyú íz érzékelésekor a csecsemő grimaszai hasonlítanak a felnőtt grimaszaihoz. A születés után rövid idővel tapasztalható, hogy a csecsemő a gyümölcsillatra pozitívan reagál, míg a halszagot negatív grimaszok kísérik. A kisbaba az olyan enyhe légmozgásokat is érzékeli, amelyeket egy felnőtt észre sem vesz. Egy új kísérlet szerint a babákra olyan szemüveget tettek, amely közelebbinek mutatta a tárgyat a valóságosnál. A babák úgy érzékelték, hogy a tárgy elérhető távolságra van tőlük.

A sírás - a csecsemő elsődleges kommunikációs eszköze

Kisbabánk leggyakoribb kommunikációs tevékenysége a sírás. A csecsemők naponta legalább 2 órát sírnak. A kisbaba sírásának okát meg tudjuk fejteni. A kisbaba sírásának mindig oka van. A sírásával mindig valami kellemetlen érzését hozza a tudomásunkra.

A sírás okai és felismerése:

• Éhes vagyok: Ha éhes, a kisbabánk sírni kezd. Ismétlődő sírással jelez, ami azt jelenti, hogy sír, majd egy pillanatra abbahagyja, levegőt vesz, újra sír, újra levegőt vesz, és folytatja, míg nem kap enni. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha megetetjük, akkor is, ha az aktuális periódus még nem telt el az utolsó etetés óta.
• Tele a pelusom: A kisbabák jobban szeretik, ha a popsijuk alatt tiszta a pelenka. A sírás ilyenkor halkan indul, majd egyre erősödik, a baba egyre hangosabban sír. Izeg-mozog az ágyacskájában, jelzi, hogy csípi valami.
• Fájdalmam van: Ez a sírás éles, szinte sikító. Valószínűleg könnyen megkülönböztethető a többi sírástól. Minden csecsemő sír, ha fáj valamije. Ilyenkor levegő után kapkod, és újra elkezd sikítani.
• Unatkozom: A kisbaba is unatkozik, ha nem talál semmi „elfoglaltságot”. A sírása ilyen esetben a figyelem felkeltésre szolgál, így inkább kiáltozásra hasonlít, mint sírásra. Ha sírásba hajlik, akkor szomorú, és nem haragos a sírása. Ezt mindaddig folytatja, míg nem játszanak vele, vagy nem foglalkoznak vele.
• Álmos vagyok: Gyakran előfordul, hogy a kisbaba nagyon fárad, mégis tiltakozik az alvás ellen. Nyafog, mérgelődik, nem találja a helyét, a fejecskéje előre bukik, a szemét és az arcocskáját dörzsöli az öklével.
• Beteg vagyok: Amikor már mindent végig próbáltunk, és a kicsi sírása nem csillapodik, betegségre kell gondolnunk. Rossz lehet a közérzete már akkor is, amikor egyéb jelek (láz, orrocskája folyik, vagy eldugul) még nem tapasztalhatók. A betegséget jelző sírás lehet éles, és általában letargikus, fásult mozgás kíséri.

Miért a sírás a fő kommunikációs mód?

• Távolról is hallható, hiszen ha nincs a felnőtt a szobában, a sírás akkor is azonnal meghallja.
• A bánat kifejezésére szolgál a sírás felnőtt korban is. Tehát tudjuk a saját tapasztalatainkból is, hogy a sírás azt jelenti: baj van. A sírásra mindenki reagál.
• A kisbabának könnyű sírni, még akkor is, ha beteg, vagy fáradt, nem igényel gondolkodást.
• A sírás előkészíti a beszédet. A sírás edzi az artikulálást, amit majd a beszédnél használ fel.
• A babák pontosan tudják, hogy a sírás az a módszer, amellyel a legkönnyebben felkelthetik a figyelmünket.

A gőgicsélés és a korai beszéd

Élete első évében a kisbabánk még nem képes szavakat formálni, de a hangokat már képes célzatosan alkalmazni. Amikor a babánk gőgicsél, azt az érzést kelti bennünk, mintha beszélgetne velünk. Amikor véletlenszerűen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felett uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erősek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlődésnek köszönhető. 6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni.

Irányított, ellenőrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában. Ekkor már jobban uralja a gagyogását. Gyakran érezzük úgy, mintha valami fontos dolgot mondana nekünk, és nagyon szeretnénk érteni, hogy mi lehet a mondani valója. Ez a korai beszéd kezdeti jele. 9-12 hónapos korban megjelennek az első szavak. Igaz, hogy a kisbaba nem érti, amit mondunk neki, de felismeri, hogy kapcsolatot teremtünk vele a beszédünk által. A kisbabánk számára modellként szolgálunk, utánozni fog minket. Amikor beszélünk hozzá, akkor figyel ránk, közelről szemléli az arcunkat, és észreveszi testjeleinket. Látja és megjegyzi a szomorú vagy mosolygós kifejezéseket, az ideges, nyugodt vagy szorongó, indulatos kifejezéseinket. Minél nyugodtabb a kisbabánk, annál jobban tud figyelni a meséinkre, dalainkra, beszédünkre. És minél jobban tud figyelni, annál hamarabb nyugszik meg.

A csecsemő testbeszéde és arckifejezései

A testbeszéd másik fontos információ hordozója a babák arckifejezése. A megfigyelések szerint a babának az első életévében kevesebb arckifejezése van, mint a későbbiekben. A kisbaba arckifejezése teljesen spontán jön, nincs benne semmi mesterkéltség.

Főbb arckifejezések és jelentésük:

• Boldogság, öröm: Széles mosoly, csillogó szem.
• Megnyugvás, elégedettség: Nyugodt arc, halvány mosoly. Legtöbbször evés után láthatjuk rajta ezt a kifejezést, mely azt jelenti, hogy jóllakott, teljesen elégedett.
• Undor, ellenszenv: Arca olyan, mintha valami savanyút kóstolt volna. A száj és a szem körüli izmok megfeszülnek.
• Ijedtség, meglepetés: Szemei tágra nyílnak, szája kicsit nyitva, arcizmai erősen megfeszülnek. Kezeit kinyitja, háta ívben feszül, karjai és lábai ölelő mozdulatot tesznek. Arcán az ijedtség félreérthetetlen torzulása látszik.
• Félelem: Szemei tágra nyílnak, a szája zárva van, de merev. A kutatások szerint a kisbabák három hónapos koruktól éreznek félelmet.
• Düh, harag: Szemei szűk résre nyitottak, szája is enyhén nyitott, ajkai kicsit szétválnak, de feszesek. Kisbabánk számos dolog miatt érezhet dühöt, a legjellemzőbb dühforrás, ha korlátozzuk a mozgásában.
• Szomorúság: Szája zárt, szemei nyitva, szemöldökét ráncolja. Sok babának alvás előtt ilyen az arckifejezése. Ez a kifejezés nagyon hasonlít az álmos arckifejezésre. Ha azonban tudjuk, hogy a kisbabánk nem álmos, akkor arra kell gondolni, hogy nagyon szerencsétlennek érzi magát.

Kar- és lábmozdulatok a csecsemő testbeszédében

A baba mozgása fokozatosan fejlődik az első évben. Eleinte rendezetlenül, kiszámíthatatlanul rugdalózik, később a karok, és a lábak mozgása szinkronban van. Ezután felemeli a fejét és a vállait, majd gurulni kezd. Kéz- és lábmozgásának koordinációs készsége növekszik. A fejlődése során a mozdulataival is kommunikál. Amikor egy tárgyat szeretne elérni, de nem sikerül, megfigyelhető, arccal a föld felé fekszik, karjait maga elé nyújtja. Egy tárgyat bűvöl mereven, ezt sóhajtozó hangokkal kíséri. Amikor nem akarja megenni, amivel kínáljuk: ügyesen kiüti a kezünkből a kanalat, abban a pillanatban, amikor a szájához értünk vele.

A szülői testbeszéd fontossága és hatása

Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.

Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád. A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is.

A csecsemő hordozása és az egészségügyi vonatkozásai

Jellemzően a hasi és a háti részen szokták a szülők hordani a gyermekeiket. Mivel a gyermek rendszeres hordásakor a gerinc, a váll és az egyéb teherviselő ízületek jelentős veszélynek vannak kitéve, azt szoktuk mondani, 7 kg-ig lehet elöl vinni a kicsiket kenguruban. A nagyobbakat pedig már háton érdemes, mivel ha sokáig a hasi részt terheljük, fokozzuk az ágyéki gerincrészre terhelődő nyomást, ami már a terhesség alatt is túlterhelt volt.

De a legjobb megoldás a babakocsi, vagy az, hogy amint tud járni a kicsi, sétáljon a maga kis tempójában. Ugyanis a gyermeknek sem tesz jót, ha állandóan karban, karon ül. Az ellustuláson kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a baba csontja még fejlődésben van, és kisebb mértékben akár gerinc- és csípőprobléma is felléphet nála, ha rossz pozícióban görnyed a szülőkre köthető hordozókban.

Hordozási pozíciók és kockázatok

• Hasi hordozás (kenguru): 7 kg-ig ajánlott. A terhesség alatt már túlterhelt ágyéki gerincrészre fokozott nyomást helyezhet, ha a gyermeket sokáig hasi részen hordozzuk.
• Háti hordozás (hátizsákszerű hordozó): 7 kg fölött javasolt, de egyénfüggő, a szülő hátizomzatától és tartásától függ.
• Karban hordozás (egy kézben): Szinte egyáltalán nem ajánlott, különösen házimunka közben. Az aszimmetrikus terhelés izomegyensúly-bomlást, domináns váll kialakulását és alsóvégtagi problémákat okozhat. Fontos, hogy a gyermek centrálisan, középen legyen, vagy a súlyt rendszeresen áttegyük egyik kezünkből a másikba.
• Apa nyakában ülés: Anatómiailag egyáltalán nem jó rendszeresen, mert jelentősen sérülhet a nyaki gerincrész, a kis ízületek, a porckorong és a teljes hát is, ami degeneratív elváltozásokat okozhat. Az edzett apukáknak ez kevésbé okoz problémát, inkább a mozgásszegény életmódot élők vannak kitéve nagyobb kockázatnak.

Mi okozhat fájdalmat a szülőknek?

A túlterheltség édesanyáknál egyértelmű már a terhesség idejében is, leggyakrabban náluk deréktáji fájdalom szokott jelentkezni. Ha nincs elég erős izomzatuk, az izom begörcsölhet, fájhat, rosszul reagálhat a túl erős ingerekre. Sajnos a porckorong problémák is gyakran ilyenkor keletkeznek, így hangsúlyoznánk ezeket megelőzvén a prevenciós testmozgás, leginkább a törzsizom erősítés jelentőségét.

Alkati kérdés, hogy mikor alakul ki a fájdalom. Jelentkezhetnek a tünetek akár néhány hónap múlva, de akár évek is eltelhetnek tünet nélkül. Viszont ha már kialakul a fájdalom, akkor az tud funkciókorlátozást is okozni, hiszen ilyen esetben egy érezhető, mély fájdalomról beszélünk. Ez a fájdalom teljesen más, mint az izomláz, ami pár nap alatt el tud múlni. Ez viszont vagy lokális, a páciensek által is negatívnak definiálható fájdalom, vagy kisugárzó fájdalom, olykor, ha idegérintettség is fellép, neurológiai panaszok is jelentkezhetnek. De nagyon gyakori, hogy bemerevednek a nyakizmok éppúgy, mint az ülőmunkát végzőnél.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Elvileg a sorrend az, hogy elmegy a szülő a körzeti orvoshoz, aki beutalja a reumatológiára, és ott utalják tovább a gyógytornászhoz. Ez a társadalombiztosítás alapú ellátás folyamata. De vannak olyan helyek, mint a gyogytornaszom.hu is, ahova beutaló nélkül is jöhet a páciens. A gyógytornászok fel tudnak állítani egyéni, személyre szabott diagnózist, ami alapján el tudják indítani a kezelését, természetesen, ha szükséges, kérnek már meglévő leleteket a pácienstől. Először feltérképezik a problémát, majd az egész testet, hiszen egy adott szervi fájdalom nagyon sok mindentől eredhet. Többek között átsugárzás is lehet, nem feltétlen az adott szerv fájdalma. Az első perctől összeállítanak otthon végezhető korrekciós gyakorlatokat is, amelyek már önmagukban nagyon sokat segítenek. Természetesen, ha olyan tünetekkel találkoznak, ami egyéb szakember bevonását igényli, akkor azonnal tovább irányítják a megfelelő szakorvoshoz. A lényeg mindenképpen az, hogy a panaszokkal érdemes mielőbb gyógytornászt felkeresni.

Megelőzés már a várandósság alatt

Érdemes már a fogantatástól kezdve járni gyógytornászhoz, a mély hasizom, a gátizom megerősítése céljából, mert ezek megnyúlnak a kilenc hónapban. Ha ezek a szervek erősek tudnak maradni, a kismama könnyebben felépül a szülésből, könnyebben tudja viselni a további terhességeket. Nagyon hasznos a csoportos kismama torna is, hogy az izmok már fel legyenek készülve a teljes időszakra és a szülésre is.

A méhben lévő babára is sokat számít a gyógytorna. Már a várandósság előtt vannak olyan speciális tornák, amelyek a méh keringését stimulálják, így segítenek a teherbe esésben is, de ha már kismama valaki, akkor vannak gyakorlatok, amelyeket a méhben lévő babáknak is segítséget nyújtanak. Az interneten számos ilyen gyakorlatot lehet találni, azonban a személyes módszerben érdemes hinni. Az általános gyakorlatok nem mindig azt váltják ki a szervezetből, amit várunk, mert nagyon sok rejtett, még tünetekkel nem jelentkező probléma lehet, amit egy-egy gyakorlat hamarabb a felszínre hoz.

A csecsemőkori mozgásfejlődés és figyelmeztető jelek

Szerencsére egyre több a minden tekintetben felelős szülő, akik már tájékozottak és tudják, hogy nincs „lusta” baba, régebben ugyanis a nem szabályosan fejlődő babákat lustának nevezték. Ma már legtöbbször azt is tudják a szülők, hogy a csecsemőkori „ferdeségeket” sem lehet kinőni, azok nyomait egy életen át hordozzuk. Normál esetben a csecsemők mozgásfejlődése szinte azonos, ha nincsenek blokkoló, gátló tényezők, akkor a csecsemőkori reflexek beindítják a mozgásfejlődést minden babánál, mert az idegrendszer egyfajta önfejlesztésre van beprogramozva. Ha a csecsemője fejlődése az átlagostól eltérő, akkor a mozgásfejlődés lehet lassabb, gyorsabb, eltérő sorrendű vagy akár fejlődési fázisok is kimaradhatnak belőle, legrosszabb esetben pedig el sem indul.

Ha Ön is a felelős szülők táborába tartozik, akkor figyelje kisbabája mozgását és olvassa el minden hónapban a figyelmeztető jeleket! A Babamozgató segítségével TEGYEN kisbabája fejlődéséért!

A mozgásfejlődés figyelmeztető jelei:

1. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 1.
2. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 2.
3. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 3.
4. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 4-5.
5. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 5-6.
6. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 6-7.
7. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 7-8.
8. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 8-9.
9. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 9-10. ha nem szabályosan mászik, pl.
10. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 10-11. ha nem mászik, a mászás kihagyásával más mozgás pl.
11. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 11-14.
12. FIGYELMEZTETŐ JELEK: 12-15.

tags: #o #ha #karon #ulo #csecsemo #lennek