Kismama munkavállalók jogai és kötelezettségei a munkahelyen és a körömiparban

A várandósság minden kismama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják. A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak.

A várandósság bejelentése és a felmondási védelem

A várandósság alatt az egyik első és nehezen eldönthető kérdés az, hogy arról mikor tájékoztassuk szűkebb, avagy tágabb környezetünket. Munkajogi jogszabályaink azonban konkrét határidőt, vagy időpontot nem szabnak meg a várandós munkavállalók számára. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. Így tehát erre a kérdésre pusztán azon munkajogi alapelv ad némi választ, amely kimondja, hogy a felek kötelesek egymást tájékoztatni a munkaviszonyt érintő lényeges változásokról. Az első kérdés leggyakrabban azért merül fel, mert a várandós munkavállalót védelem illeti meg a munkáltató felmondásával szemben.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság tartama alatt. De mi történik akkor, hogyha a munkáltató úgy közöl felmondást, hogy a munkavállaló már várandós volt? Nos, ezt a fenti problémát többek között az Alkotmánybíróság egyik döntése oldotta meg. Ezen döntés értelmében a munkavállalót nem terheli előzetes tájékoztatási kötelezettség várandósságával kapcsolatosan a felmondási tilalommal összefüggésben. Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.

A felmondási védelem célja, hogy a munkád elvesztése, vagy az ettől való félelem ne befolyásolja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseidet, továbbá kizárja az elbocsátás esetleges negatív hatásait a várandós nőkre. Ezért a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a várandósság alatt, valamint a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartama alatt, legfeljebb azonban annak megkezdésétől számított hat hónapig a munkavállalónak nem lehet felmondani. Reprodukciós eljárás esetén a kezelés végével, de legkésőbb hat hónap elteltével a felmondási tilalom megszűnik.

Ez azt jelenti, hogy a felmondási tilalom csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül, vagyis, ha a felmondás közlésének idejében nem állsz kezelés alatt, akkor a felmondás jogszerű lesz. Ha pedig a kezelés hosszabb, mint hat hónap, akkor a felmondási tilalom veled szemben már nem fog érvényesülni. Újabb kezelési ciklus kezdetekor azonban a védelem újból él. A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az ún. azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem láttad el megfelelően a munkádat vagy nem tartottad be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátanak el. Ezekben az esetekben el lehet küldeni akkor is, ha várandós vagy vagy reprodukciós eljárásban veszel részt. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. A felmondási védelem nem érvényesül a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondással szemben, azonban az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a próbaidő alatt is köteles betartani. Ez azt jelenti, hogy a felmondás oka ekkor sem lehet a várandósság.

A munkakör megváltoztatása és felmentés a munkavégzés alól

Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét. Éppen ezért a munkáltatónak kötelessége, hogy felmérje a munkavállaló által ténylegesen végzett munka megfelel-e egészségi állapotának, abban továbbra is foglalkoztatható-e a munkavédelmi szabályok betartása mellett. Ebben természetesen megfelelő orvos, szakorvos vagy üzemorvos tud véleményt nyilvánítani. Amennyiben azonban a munkáltató számára kiderül, hogy a munkavállaló által ténylegesen végzett munka nem felel meg egészségi állapotának, úgy elsődlegesen változtatnia kell a munkafeltételeken, illetve a munkaidő-beosztáson.

Amennyiben ezen módszerek nem elegendőek, úgy a munkáltató köteles másik, a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. A munkakör felajánláshoz kapcsolódó szabály, hogy amennyiben a munkavállaló elfogadja a felajánlott munkakört, akkor ő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Amennyiben viszont a kismama felmentésére kerül sor, a felmentés idejére alapbére illeti meg.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Ezt a szabályt alkalmazni kell a kismamákra is. Azaz, amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor a munkáltató elsősorban a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást köteles megfelelően módosítani. Ha ez nem valósítható meg, akkor alkalmazni kell azt a munkajogi szabályt, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján -, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, akár azért, mert nem tudnak ilyen munkakört a részére felajánlani. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni.

Milyen munkahelyi kedvezményekre jogosultak a várandós és kisgyermekes anyukák?

Várandós munkavállalók esetén külön szabályok vonatkoznak arra, hogy számukra mikor és milyen munkaidő osztható be. Éjszakai munkavégzésre a várandós munkavállalók nem oszthatóak be, sőt számukra rendkívüli munkaidő (túlóra) sem rendelhető el. Fontos továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal lehet alkalmazni, heti pihenőnapjaik pedig egyenlőtlenül nem oszthatóak be. A várandósság megállapításától a gyerek hároméves koráig nem dolgozhatsz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárultál. A kismama alkalmazásakor nem lehet a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani.

Fontos szabály továbbá, hogy a várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.

Ha úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban veszel részt, a munkáltatód köteles mentesíteni a munkavégzés alól az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére, vagyis köteles elengedni az orvosi kezelésekre. Ezen kívül a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt, legfeljebb azonban a kezdetétől számított hat hónapig nem mondhatnak fel neked.

Szabadságok és pénzbeli ellátások

Anyaként gyereked megszületése előtt négy héttel, illetve a szülés után közvetlenül szülési szabadságra mehetsz. Emellett az apák számára létezik apasági szabadság, és mindkét szülő igénybe vehet a gyerek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot és úgynevezett szülői szabadságot is a gyerek hároméves koráig. A szülési szabadság 24 hét, ebből legfeljebb négy hét eshet a szülés tervezett időpontja elé, de úgy is meg lehet állapodni a munkáltatóval, hogy a szülést megelőzően egyáltalán nem veszel igénybe szülési szabadságot. Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) vagy jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmedet megkapod, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathatsz. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezned kell a munkáltatónak, de ha tudod, hogy mikor akarod megkezdeni a szülési szabadságodat, érdemes ezt korábban jelezned, ezzel megkönnyíted munkáltatód helyzetét.

A 24 hét szülési szabadság lejártát követően a gyerek három éves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyerek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt úgynevezett családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő (de csak az egyikük, a szülők választása szerint). Fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek gondozása esetén a gyerek tízéves koráig lehet fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. Ennek feltétele, hogy gyermekgondozást segítő ellátásra legyél jogosult.

Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyerekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra vagy jogosult.

Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyerekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől, vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. Nem muszáj mind a 44 napot kivenni, de összesen ennyivel gazdálkodhatsz. A szülői szabadságot a munkába való visszatérés után veheted igénybe, célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthess a gyerekeddel. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára vagy jogosult. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét. A szülői szabadság kivételét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jelezned kell. Csak akkor halaszthatják el a szabadság kiadását, ha kivételesen fontos érdeke fűződik hozzá a munkáltatódnak, hogy máskor vedd ki a szülői szabadságot.

A kisgyerekes szülőknek úgynevezett családtámogatási ellátások járnak. Szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Az örökbefogadó szülők a családtámogatási ellátásokat is igénybe vehetik, amelyekről külön tájékoztatóban írtunk részletesen. Emellett igénybe veheted az összes olyan munkahelyi kedvezményt, amelyre minden más szülő is jogosult. Örökbefogadó szülőként mentesülsz a munkavégzési kötelezettség alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában, évente legfeljebb 10 munkanapra, hogy személyesen találkozhass a gyerekkel. Ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez szükséged lesz egy igazolásra, amelyet az örökbefogadást elős...

Pénzbeli juttatások összefoglalása

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb pénzbeli juttatásokat, amelyekre a várandós és kisgyermekes anyák jogosultak:

Műkörmösként munkavégzés terhesség alatt

Manapság, amikor egy szép manikűrhöz már nemcsak a körömolló és a körömreszelő, esetleg egy kis színtelen vagy szolid színű körömlakk tartozik hozzá, hanem a műkörmösök vegyi anyagok egész arzenáljával dolgoznak, a feltett kérdésre adott válasz egy egyszerű igennél azért jóval összetettebb. A cikk a legfontosabb szempontokat foglalja össze, melyekre érdemes odafigyelni. Azonban tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy lehetőség szerint kiküszöböljük a vegyi anyagok potenciálisan káros hatásait.

A körömkezelések - például a zselés körmök - terhesség alatti egészségi hatásaival kapcsolatban nagyon kevés kutatás született, így laikusnak és orvosnak egyaránt egy információszegény környezetben kell döntéseket hozniuk. A legfőbb aggodalom az, hogy az érintett vegyi anyagok kis mennyiségben bejuthatnak a szervezetbe. A „normális” expozíciós szintek mellett azonban nem valószínű, hogy a vegyi anyagok bejutnak a véráramba is vagy hatással vannak a fejlődő magzatra. Az egyetlen kivétel a metil-metakrilát nevű vegyi anyag, mely a műkörmökhöz használt ragasztási technikákhoz lehet szükséges, és senki számára nem biztonságos. Aki tart a manikűrös vegyi anyagok lehetséges hatásaitól, viseljen maszkot és inkább a hagyományos, mintsem a géllakkozást válassza.

A kockázatok minimalizálása a körömiparban

Az egyes szakmai szervezetek, például a National Childbirth Trust egyértelműen úgy foglalnak állást, hogy a manikűrözés a várandósság alatt is biztonságos. Ezt az alábbi megállapításokkal magyarázzák:

• A manikűrözés, sőt még a műkörömépítés során is csak minimális mértékben és csak rövid ideig van kitéve a várandós szervezete a potenciálisan káros vegyi anyagoknak.
• Ha valamennyi kemikália mégis felszívódik a bőrön keresztül, ebből a magzatba szinte egészen biztosan nem jut akkora mennyiség, ami már veszélyes lehetne.
• Nincsenek azt igazoló meggyőző adatok, hogy a manikűr vagy a köröm ápolás során használt vegyi anyagok a szokványos dózisban károsak lennének.

A „szokványos dózis” fogalma természetesen csak arra a személyre vonatkozik, aki alkalmanként manikűrözik vagy jár manikűröshöz, hiszen a körömszalonokban dolgozók értelemszerűen sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve ezeknek a vegyi anyagoknak. Ez utóbbival kapcsolatosan figyelmeztető annak a tavaly megjelent vizsgálatnak az eredménye, mely a műkörmösök gyermekeinek egészségi állapotát felmérve azt találta, hogy körükben nagyobb arányban fordulnak elő veleszületett szívhibák és velőcső-záródási rendellenességek. A tanulmány szerzői azonban arra is figyelmeztettek, hogy az elemzésbe bevont mintanagyság viszonylag kis létszámú volt, így nem zárható ki, hogy az adatok túlbecsülték a körömszalonokban dolgozókat fenyegető kockázatokat.

Nincs meggyőző adat arra vonatkozóan, hogy a várandósság alatti manikűrözés biztonságos vagy veszélyes lenne. Van azonban néhány tipp, mellyel a valószínűleg egyébként sem nagy kockázat tovább csökkenthető:

• alapos kézmosás a manikűrözés után, vagy a maradék vegyszerek eltávolítása és a véletlen lenyelésük elkerülése;
• kevésbé mérgező körömlakkok és körömápolási kellékek használata a szalonban;
• otthoni manikűrözés a szalonban történő manikűrözés helyett;
• maszk viselése a levegőbe kerülő párolgó vegyületek belélegzésének csökkentése;
• a termékek összetevőlistájának áttekintése a vegyi anyagok tekintetében;
• a zselés és akril körmök kerülése.

Kockázatok és alternatívák

Az akril körmök kötőanyagként néha metil-metakrilátot tartalmaznak, mely nemcsak a várandósoknál, hanem bárkinél álmosságot és szédülést okozhat, a hosszan tartó expozíció pedig bőrirritációhoz vezethet. A metil-metakrilát a kötőanyagok egyik alkotó eleme lehet, mely kis mennyiségben van jelen, és még ennél is kevesebb az a mennyiség, ami a körömépítés után visszamarad. Mindazonáltal - mivel némi egészségi kockázatot mégiscsak jelent - a szakemberek úgy foglalnak állást, hogy lehetőség szerint érdemes elkerülni a metil-metakriláttal történő érintkezést. Ha várandósan ragaszkodsz az akril körmökhöz, akkor kérd meg a műkörmösödet, hogy lehetőleg olyan ragasztót használjon, amely nem tartalmaz metil-metakrilátot.

A terhesség alatti alkalmi körömkezeléssel kapcsolatos kockázatok nem bizonyítottak. A manikűr vagy pedikűr lehet öngondoskodási stratégia vagy a wellness-rutin része. Azonban bizonyos manikűrös vegyi anyagokkal való tartós, gyakori érintkezés káros lehet. A korábban említett 2021-es tanulmány összefüggést talált a körömtechnikusként végzett munka és a bizonyos fejlődési rendellenességekkel született babák száma között. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkájuk során ezekkel a kemikáliákkal dolgozók hosszú távon ki voltak téve azok hatásainak, az alkalmankénti manikűr azonban ennél jóval kisebb kockázatot hordoz. A körömápolási termékek súlyosbíthatják a gyakori terhességi tüneteket is. Egy 2020-as tanulmány megállapította, hogy a körömkeményítők használata a fejfájás, a hányinger, a bőrallergia és a bőrirritáció magasabb kockázatával társult.

Ha bizonytalan vagy, melyik bőr- vagy körömápolási módszer biztonságos a várandósság alatt is, kérdezd meg orvosodat! Fontos, hogy a terhesség alatt megnő a szervezet keratin termelése, s ezáltal szebb, erősebb lesz a kismama körme és haja - ez azonban a szülés után drasztikusan lecsökken. Más eset azonban az, ha a terhesség veszélyeztetett, esetleg hosszas kórházbanlét előtt áll a kismama. Ebben az esetben mindenképp a terhesgondozó orvos kell, hogy eldöntse: tiltja-e vagy engedi a műköröm viselését.

tags: #kismama #meddig #dolgozhat #kormoskent