Az ovuláció: a női termékenység kulcsa és a teherbeesés folyamata

Az ember, ha gyermeket szeretne, mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen a várva várt fogantatás. Azonban olykor megesik, hogy már egy év próbálkozás után is csalódás éri a párt - ekkor természetesen mindenki elgondolkozik azon, vajon hol lehet a hiba?

Cikkünk célja ebben segítséget nyújtani. Bemutatjuk a menstruációs ciklus működését, hogy pontosan mi történik a testben a különböző szakaszok során és hogyan befolyásolhatja ez a családtervezést.

A női ciklus alapjai és az ovuláció

A női nemi működés ciklikus jellegű, mely két részre osztható: a peteérés folyamatára, valamint a vérzésre. A menstruáció vagy menzesz folyamata a női nemi szervek ciklikus változásán alapul, amin minden egészséges nő havonta átesik pubertáskortól a változókorig. Ez a hormonális folyamat készíti fel a női szervezetet arra, hogy fogamzóképes legyen, teherbe essen.

A ciklus hossza egyénenként eltérhet, átlagos hosszát tekintve 28 nap, de 21 és 35 nap között is normálisnak tekinthető. Legtöbb esetben 2-3 év után válik rendszeressé. A folyamatot irányító hormonok az ösztrogén és a progeszteron.

A ciklus első napján az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet az FSH nevű hormon szabályoz - ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később megtermékenyítésre alkalmas lesz. Az ösztrogénszint növekedése segíti elő a ciklus elején a petesejt érését, majd a tüszőrepedéssel a petefészekből való távozását. Ezt hívják ovulációnak.

Az ovuláció a petesejt kilökődését jelenti a petefészek felszínének közelében található tüszőből, mely a női nemi ciklus során normálisan végbemegy. Az ovuláció átlagosan a menstruációs ciklus közepén történik, a menstruációs ciklus 14. napja környékén, amikor a hormonális változások előidézik egy érett petesejt felszabadulását az egyik petefészekből. Ez a folyamat több lépésből áll, amelyek garantálják, hogy a petesejt készen álljon a megtermékenyítésre.

Maga a peteérés egy igen bonyolult folyamat, és ha valami hiba csúszik a rendszerbe, úgy nem megy végbe normál tüszőérés és az ovuláció elmarad (anovuláció). A petesejt élettartama 24 óra, a spermium élettartama 5 nap is lehet a környezettől függően.

A hormonális szabályozás részletei

A női ivarsejtek, a petesejtek a petefészkekben termelődnek. Egy ivarérett nő petefészkében körülbelül négyszázezer éretlen petesejt van, de ebből havonta általában csak egy, összesen mintegy négyszáz érik meg az élete során.

Az érés folyamatában számos szerv részt vesz, egy igen összetett hormonális rendszer szabályozza azt az utat, amíg az éretlen petesejt a bölcsőjében, az ún. tüszőben megérik, majd kiszabadul, és a petevezetékén át elindul a méh irányába.

A ciklus első felében az agyalapi mirigy előállítja a follikulus stimuláló hormont (FSH), amely serkenti a tüszők növekedését a petefészekben. Ahogy a tüsző érik, növekszik az ösztrogén szintje, amely előkészíti a méh nyálkahártyáját egy lehetséges terhességhez. Az ösztrogén szintje egy ponton magas csúcsot ér el, ami kiváltja a luteinizáló hormon (LH) kiugró emelkedését.

Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe kerül előtérbe, és amikor a legnagyobb mennyiséget eléri (LH csúcs), akkor létrejön az ovuláció (az LH később a luteális fázisban segít a sárgatest fennmaradásához). A tüszőrepedés általában a ciklus 14. napján következik be, melynek során a kiáramló folyadék a petesejtet is magával sodorja, ami az elkövetkezendő napokban a méhüreg felé halad.

A ciklus fázisai részletesebben

• Menstruáció (1-5. nap): A ciklus első napjával kezdődik, általában 3-5 napig tart. Ha a petesejt nem termékenyült meg, a méh megvastagodott nyálkahártyája leválik és vérzés formájában ürül ki a szervezetből.
• Follikuláris fázis (1-13/14. nap): A menstruáció első napjával egy időben kezdetét veszi a follikuláris szakasz is. A petefészkekben található tüszőkben fejlődnek ki a petesejtek. Ebben a szakaszban megemelkedik az ösztrogénszint, a tüszőérés során pedig osztódni kezdenek a petesejtet körülvevő hámsejtek, és egy folyadékkal telt üreget hoznak létre a tüsző belsejében.
• Ovuláció (14. nap egy 28 napos ciklusban): Az érett tüsző megreped és megtörténik az ovuláció, ami a ciklus legtermékenyebb szakasza. A tüszőből kilökődött érett petesejt ilyenkor elindul a méh irányába. Kilökődés után a petesejt nagyjából 12-24 órán át marad életben és készen áll a megtermékenyítésre.
• Luteális fázis (15-28. nap): A peteérést követően a luteális vagy más néven sárgatest fázis következik. Ez a menstruációval ér véget, amennyiben nem következik be megtermékenyülés. Ha a fogamzás sikeres volt, a méhlepény kezdeménye HCG hormont kezd el termelni, ezáltal a sárgatest élettartama meghosszabbodik. Ha nem történt megtermékenyülés, a sárgatest visszafejlődik, a progeszteronszint csökken, a méhnyálkahártya középső és felső rétege leválik és újból bekövetkezik a menstruációs vérzés.

Az ovuláció jelei és felismerése

Az ovuláció körüli időszakban a nők különböző fizikai jeleket és tüneteket tapasztalhatnak, amelyek segítenek felismerni ezt a termékeny fázist. Ezek ismerete segíthet a babatervezésben.

Elsődleges tünetek:

• Fokozott hüvelyi váladékozás: Az ovuláció során a méhnyak nyákja hígabbá és csúszósabbá válik, ami például a "nyújtható tojásfehérje-szerű" állagot ölt. Ez a váladék elősegíti a hímivarsejtek túlélését.
• Reggeli testhőmérséklet mérése (BTT): Az alaphőmérsékletünk közvetlenül ébredés után a reggeli órákban mérhető. Az ovuláció során a testhőmérséklet lassú emelkedésnek indul és az ovuláció napjain mindig kicsivel magasabb értékek mérhetőek (enyhébb hőemelkedés). Fontos, hogy reggel mindig ugyanabban az időpontban, ébredés után, de még felkelés előtt mérjük meg a hőmérsékletünket.
• Méhnyak megváltozása: Az ovuláció idején a méhnyak felpuhul és magasabbra kerül.

Másodlagos tünetek:

• Enyhe alhasi fájdalom: Ismert mint mittelschmerz, ami németül 'középidős fájdalmat' jelent. Ez általában az ovulációt megelőzően vagy azt követően jelentkezik, és lehet egyoldali. Az ovuláció során a nők egy része tompa fájdalmat is érez az alhas egyik oldalán, mely néhány percig, de akár néhány óráig is tarthat.
• Pecsételő vérzés.
• Érzékenyebbé válhatnak a mellek.
• Megnövekedett libidó.
• Érzékenyebb szaglás.

Az ovuláció nyomon követése a teherbeesésért

Az ovuláció időzítésének pontos meghatározásában központi szerepet játszanak az ovulációs tesztek, amelyek - különböző módszerekkel - megkönnyítik a termékeny napok azonosítását.

• Ovulációs tesztsávok: Ezek a tesztek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) szintjét mérik, ami az ovuláció előtt jelentősen megugrik. Hasonlóan működnek, mint a terhességi tesztek, ám itt az LH szintről ad tájékoztatást.
• Ovulációs naptár: Az ovulációs naptár egy hasznos eszköz azok számára, akik szeretnék nyomon követni menstruációs ciklusukat és az ovuláció időpontjait, hogy megnöveljék a sikeres teherbe esés esélyét. Egy átlagos 28 napos ciklus esetében az ovuláció általában a ciklus 14. napján történik.

A legjobb időnek a teherbeesésre, vagyis a legtermékenyebb időnek az ovuláció előtti 2-3 napot, valamint az ovulációs napot tekinthetjük. Ebben az időszakban a megtermékenyülés esélye a legnagyobb, mivel a spermiumok akár 3-5 napig is életképesek maradhatnak a női szervezetben, míg a petesejt csak 12-24 óráig marad életképes. Emiatt ajánlott a rendszeres szexuális aktivitás az ovuláció előtti napokban, hogy növekedjen az esélye a spermiumok és a petesejt találkozásának.

Menstruációs ciklus rendellenességei és az anovuláció

Bizonyos esetekben sajnos különféle egészségügyi problémák ovulációs zavarokat okozhatnak, ami pedig akadályozhatja a teherbeesést. Illetve, maga a zavar jelezhet más egészségügyi gondokat is.

Az anovuláció akkor fordul elő, amikor egy nőnél nincs ovuláció. A legtöbb nő úgy gondolja, hogy ha menstruál, akkor volt is ovuláció. Ez azonban nagy tévedés, és bár általában a túl rövid vagy a túl hosszú ciklusok utalnak a problémára, ám az is előfordulhat, hogy normál időközönként jelentkezik a vérzés. Ez persze megzavarhatja a gyermekre vágyó nőket, és csak azt látják, hogy késik a gyermekáldás, ám az nem tudják, hogy miért.

Az ovuláció elmaradásának okai és jelei

Hogy miért nincs ovuláció, annak több oka is lehet, ám leggyakrabban pajzsmirigyzavar, PCOS, cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax áll a hétterében. Az ovuláció elmaradásának gyakori jele a vérzés elmaradása, illetve a túl rövid/túl hosszú ciklusok - ám ahogy már említettük, ez nem feltétlenül van minden esetben így.

A többlépcsős rendszer minden szintjén adódhat olyan probléma, amely a petesejt termelődésének zavarához, hosszabb távon, kezeletlenül hagyva meddőséghez vezethet. Az agyalapon található hipotalamusz termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. A fogamzóképesség zavarát okozhatja ennek a hormonnak a hiánya is.

A női ciklus vezérlésének következő szintje az agyalapi mirigy, amelynek hormonjai szabályozzák a tüszők működését. A GnRH hormon az agyalapi mirigyből, a hipofízisből tüszőérést serkentő, FSH hormont szabadít fel, ami beindítja a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) fejlődését. A hipofízis FSH hormontermelését is sok tényező (daganat, stresszhatás, súlyproblémák (túlzott soványság éppúgy, mint az elhízás) befolyásolhatja.

Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely a szoptatós anya tejelválasztását biztosítja, és gondoskodik arról, hogy az anya ne essen idejekorán újra teherbe. Ennek a hormonnak a túltermelődése is okozhat átmeneti meddőséget. Ha idáig minden rendben van, és az agyból megérkezik az "üzenet" a tüszőkhöz, akkor kezdődik a havi ciklus folyamata, amelyet ellentétes hatású hormonok tartanak fenn.

A fenti folyamat bármelyik lépcsőjénél adódhat probléma, amely miatt a tüszők nem működnek megfelelően, és a pete nem érik be. Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) nevű betegség, amelynél a hormonok közötti együttműködés zavara, közte a magas inzulinszint férfihormon-túlműködést eredményez (ez okozza a jellegzetes tüneteket, az aknés arcbőrt, a szőrösödést, hajhullást és szeborroeát).

A PCOS mellett gyakran nincs ovuláció, nincs sárgatestfázis, vagyis a pete nem érik meg, és nem tud kipattanni a tüszőből, mivel nem következik be a tüszőrepedés. Ehhez hasonló elváltozás a meg nem repedt ("túlélő") tüsző szindróma (folliculus persistens) Ebben az esetben a tüsző megérik, de nem reped meg, nem érlelődik a helyén sárgatesthormon. Ez az elváltozás többnyire csak az egyik petefészekre terjed ki, féloldalas.

Diagnózis és kezelés

Első körben a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon mi okozza a peteérés zavarát. Ehhez szükség lehet az általános nőgyógyászati vizsgálaton túl ultrahangos ellenőrzésre, valamint hormonvizsgálatra is. Amennyiben vérzési rendellenességeket tapasztal, például:

• 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb ciklus,
• ciklus kimaradása legalább 3 hónapon át,
• a menstruációs vérzés sokkal erősebb vagy gyengébb a megszokottnál,
• a vérzés 7 napnál tovább tart,
• a menstruáció alatt a megszokottnál nagyobb fájdalom (pl. endometriózis esetén), hasi görcs, hányinger, hányás fordul elő,
• köztes vérzés két menstruáció között,
• vérzés szexuális együttlét után,

abban az esetben mindenképpen javasolt szakorvoshoz fordulni. Az elváltozások többsége a megfelelő kezelés és életmódváltás mellett sikeresen helyreállítható.

Életmódbeli tényezők és termékenység

Táplálkozással is elő lehet segíteni a peteérést és növelni a termékenységet. Bizonyított tény, hogy növeli a teherbe esés esélyét, például, ha kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztunk, ráadásul ez a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez. Eközben növényi eredetű fehérjékből túl keveset fogyaszt az átlag populáció, ezért javasolt növelni a hüvelyesek, olajos magvak fogyasztását, mivel magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően elősegítik a peteérést és az ovulációt. Egyes vizsgálatok szerint omega3 zsírsavban gazdag ételek (pl. tengeri hal, lenmag) is növeli a teherbeesés esélyét.

A dietetikus továbbá azt tanácsolja - főleg a PCOS-sel küzdőknek -, hogy részesítsék előnyben az alacsony glikémiás indexű ételeket, kerüljék a finomított pékárukat és a cukros készítményeket. Továbbá a tejtermékek esetében kedvezőbbnek tűnik a magasabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása PCOS-sel és IR-rel küzdők számára.

A családtervezés időszakában különösen fontos a nyugalom és a stresszmentes életmód, hogy az együttlétek a termékeny napok alatt se a kényszerűségről szóljanak, hanem boldogságot okozzanak a nő és a férfi számára is.

tags: #tuszobol #lesz #a #baba