A várandósság időszaka gyakran tele van aggodalommal és félelemmel a leendő édesanyák számára. Ez a félelem nemcsak a szüléstől vagy a kórháztól való szorongásban nyilvánul meg, hanem a teszteredmények, a leletek értelmezése és a baba épsége miatti aggódásban is. Fontos azonban megérteni, hogy a stressz és az aggódás a legkevésbé kívánatos vendégek a várandósság alatt, és rendkívül negatívan befolyásolhatják a szülés alakulását.
A választ erre a jelenségre nem ezoterikus magyarázatokban kell keresni, hanem a biológiában és az élettanban. A félelem és a stressz fizikai reakciókat vált ki, amelyek közvetlenül hatnak a szervezetre és a szülés folyamatára.
A stressz hatása a várandósság alatt
A várandósság alatti stressz és túlzott aggódás egyik fő oka a magyar terhesgondozási rendszer sajátosságai lehetnek. A várandósság vizsgálatokkal, tesztekkel és szűrésekkel tarkított, kortól és egészségi háttértől függetlenül. A leendő édesanyák számos szakemberrel találkoznak, mint például szülész orvossal, védőnővel, szonográfussal, háziorvossal és genetikai tanácsadóval.
Gyakori magyar szokás, hogy sok szülész a havi látogatások alkalmával hüvelyi vizsgálatot is végez, noha ez nem mindig szolgáltat érdemleges információt a várandósság alakulásáról. Emellett egyes védőnők sajnos hamis információkkal, teljesen feleslegesen stresszelik a leendő édesanyákat (például azzal, hogy a szeretkezés, a sportolás vagy a pocak simogatása a baba elvesztését okozhatja).
Mindezt tetézik a különféle specialistáktól kézhez kapott "leletek", amelyeken aztán lehet töprengeni, összehasonlítgatni másokéval, és ezáltal jócskán stresszelni is. Ez a felesleges aggódás és stressz nemcsak rossz közérzetet okoz, hanem kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a vele járó megemelkedett kortizol szint hatással van a várandósságra és a babára is. A tartósan magas kortizol szint megváltoztatja az anyagcserefolyamatokat, megemeli a vércukorszintet, és akár koraszülést vagy túl alacsony születési súlyt is eredményezhet.
A félelem hatása a szülés folyamatára
A félelem által kiváltott testi reakció az izmok megrövidülése, megfeszülése, ami a fájdalomérzet felerősödését eredményezi. A vajúdás során, ha az összehúzódásokat nagyon fájdalmasnak éli meg az édesanya a megfeszült izmok miatt, akkor a következő összehúzódástól még jobban fél. Ez a félelem méginkább összehúzza az izmokat, ami tovább erősíti a fájdalomérzetet, és így a félelem, mint egy örvény, szinte beszippantja a vajúdó édesanyát ebbe a negatív spirálba.
Az izomrövidülés másik következménye, hogy a medencét bélelő izmok (psoas, iliacus) is megrövidülnek, ezáltal csökkentve a medence belső dimenzióját. A medencének kulcsfontosságú szerep jut a szülés folyamatában, mert a kisbabának át kell magát navigálnia ezen a csontos képleten.
A hormonok szerepe a szülésben
A félelemmel és ijedtséggel kapcsolatos másik hatás a szülési hormonok táncával függ össze. A szülés karmestere az oxitocin hormon: amikor a vajúdás beindulásakor megnő a méhen az oxitocin jelfogók száma, az agyalapi mirigy egyre több oxitocint fog termelni, ami kiváltja a méh összehúzódásait.
Az oxitocin antagonistája az adrenalin hormon. Ha a vajúdás során, különösen a vajúdás elején, az anya megijed vagy fél, akkor az adrenalin hormon szintje megemelkedik, és elnyomja az oxitocin hatását. Ezért a vajúdás lelassulhat vagy akár meg is állhat.
Ez az ősi védekező mechanizmus az anya és az utód védelmét szolgálja. Ha elképzeljük, hogy a vajúdás mennyire kiszolgáltatott állapotot jelent, megérthetjük, hogy az emlős állatok számára létfontosságú, hogy veszély esetén a vajúdást leállítsák, és menekülő vagy küzdő üzemmódba kapcsoljanak át. Természetesen a XXI. században a szülőszobában nem fenyegetnek ragadozó állatok, de a tudatalatti ijedtség (rossz szagok, ismeretlenek, idegenség érzete) mind ezt az ősi reakciót váltják ki.
A stressznek és a félelemnek tehát egyértelműen negatív, nemkívánatos hatásai vannak a várandósságra, a kisbabára és a szülés folyamatára is.
tags: #torpecsalad #szules #horror