A terhesség a nő életének egyik legkülönlegesebb időszaka, amely számos változással jár, beleértve a hormonális ingadozásokat és az immunrendszer működésének módosulását. Ezek a változások befolyásolhatják a szervezet reakcióját a humán papillomavírussal (HPV) szemben, ami a fertőzés klinikai lefolyásának súlyosságában eltéréseket okozhat. Fontos tudni, hogy a HPV-fertőzés nem befolyásolja a terhesség folyamatát, azonban mint bármely fertőzés fennállása esetén, így a HPV-fertőzésnél is megjelenik a koraszülés lehetősége.
Mi az a HPV?
A humán papillomavírus (HPV) a bőrünkön egy vírusos kórokozó fertőzése révén alakul ki. Többféle, legalább 70 HPV típus létezik, ezeket számozva jelölik (pl. HPV 3). A különböző vírus altípusok más-más bőrtünetet okoznak. A fertőzés két nagy kockázati csoportra osztható:
-
Alacsony kockázatú HPV-fertőzés
Alacsony kockázatú fertőzés esetén különböző nagyságú, formájú - lógó, futó, mozaik - szemölcsök jelenhetnek meg a tenyéren, a talpon, a nemi szerveken vagy környékén, ritkán a száj nyálkahártyáján és a garatban is. A laphám és kötőhártya papillóma, valamint a légúti papillómatizis kialakulását is a HPV 6-os és 11-es - alacsony kockázatú - változata okozza.
-
Magas kockázatú HPV-fertőzés
Magas kockázatú fertőzés következtében különböző daganatos megbetegedések alakulhatnak ki. Nők esetében a méhnyakhám-elváltozás és súlyosabb esetben akár a méhnyakrák is lehet a HPV-fertőzés következménye. Az anális laphámrákok legtöbbjét is a HPV magas kockázatú változatai okozzák, csakúgy, mint számos szájüregi, potenciálisan rosszindulatú daganatot. Férfiaknál a HPV miatt kialakuló leggyakoribb daganatos megbetegedések a torok-, garat-, here- és a végbélrák. Így mind a férfiaknak, mind a nőknek fontos komolyan venniük a fertőzést, és orvosukkal egyeztetni, hogy mit tehetnek a mielőbbi gyógyulás érdekében.
Szemölcsök típusai és jellemzői
A HPV okozza a közönséges szemölcsöket (verruca vulgaris), amelyek főleg a tenyéren, talpon, de a test bármely területén jelentkezhetnek, vaskos szaruréteg jellemzi őket. Ezen kívül HPV okozza a fiatal nők, gyermekek arcán megjelenő apró futószemölcsöket (verruca plana juvenilis) és a lapos szemölcsöket (veruca plana juvenile), amelyek gyerekeknél, fiatal felnőtteknél arcon, kézfejen megjelenő pár milliméteres lapos növedékek. Az uszoda szemölcs (molluscum contagiosum) főleg gyermekek bőrén fordul elő, 1-4 milliméteres fehéres, vagy bőrszínű kiemelkedő, olykor közepükön behúzódó, félgömbszerű göbcsék, gyakran pattanásnak nézik. A vírusos szemölcsök hajlamosak maguktól, heg hátrahagyása nélkül meggyógyulni. Előfordul, hogy begyulladnak, és a szervezet immunológiai reakciója következményeként eltűnnek.
HPV fertőzés és a terhesség tervezése
A családtervezés alapvető célja az anya és a születendő gyermek testi és lelki egészségének megőrzése, valamint az örökletes betegségek és fejlődési rendellenességek elkerülése is. Felmerülhet bennünk, hogy a fennálló HPV-fertőzés okozhat-e bármilyen káros hatást a várandósság tekintetében. A családtervezés során a női és a férfi egészség is fontos a sikeres fogantatás érdekében. A tudatos várandósság tervezése során célszerű felkeresni nőgyógyászunkat, hogy tisztában legyünk saját reproduktív szervünk egészségével, és kizárhassunk minden olyan kockázati tényezőt, amely rontja a terhesség létrejöttét. Ilyen lehet a hormonális zavar vagy egy fennálló fertőzés.
A HPV hatása a termékenységre
Elmondható, hogy a HPV-fertőzés potenciális kockázatot jelent, de nem független tényező a női meddőségben, és valószínűleg másodlagos meddőséget okoz más nemi úton terjedő kórokozókkal együtt. Megemlítendő még a meddőség idiopátiás (nem ismert) okaihoz, hogy a HPV fokozhatja a trofoblasztos apoptózist, vagyis sejthalált és csökkentheti a trofoblaszt sejtek méhnyálkahártya-beágyazódását, ezáltal növelve a vetélés elméleti kockázatát.
A fertőzés a férfiak esetében is problémát jelent a partnerek számára, és mivel egyre több bizonyíték utal arra, hogy a spermafertőzés meddőséget és korai vetélést okozhat, nagyobb figyelmet kell fordítani a férfiak HPV-fertőzésére. A férfi partnernél fennálló HPV-fertőzés csökkentheti a spermiumok mozgékonyságát, és károsan befolyásolhatja a természetes terhesség létrejöttét.
A HPV-mítoszok leleplezése
HPV elleni védőoltás és termékenység
Megfigyelték a HPV elleni védőoltás hatását a HPV-pozitív spermával rendelkező férfiak termékenységére, és azt látták, hogy a vakcina fokozta a spermiummozgást. Ezen kívül keringő anti-HPV antitesteket figyeltek meg (ez azt jelenti, hogy az immunrendszer aktiválódik, és a spermiumba kerülnek a HPV elleni antitestek, amelyek védelmet biztosítanak). Ezenkívül a beoltott férfiak női partnereinek terhességi aránya szignifikánsan magasabb. Így elmondható, hogy a HPV elleni védőoltás helyreállíthatja a spermiumok egészségét, és növelheti a természetes terhességek és élveszületések arányát.
HPV szűrés és oltás a terhesség alatt
A HPV-prevenció alappillérei a védőoltás és a rendszeres szűrések. A HPV elleni védőoltás nők esetében a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, férfiaknál a hímvesszőrák, a végbélrák és egyes fej-nyaki daganatok ellen nyújthat védelmet.
HPV kimutatása terhesség alatt
A várandósság alatt ugyan sok vizsgálatot végeznek el a kismamán, de a HPV-szűrés nem tartozik ezek közé. Amikor úgy döntötök, itt az ideje a gyermekvállalásnak, érdemes elvégeztetni még a várandósság előtt nálad a méhnyakrák szűrést, HPV szűrést pedig mindkettőtöknél. A HPV-tipizálás nem kötelezően elvégzendő szűrés, kérd az éves rákszűréskor nőgyógyászodtól! A szűrés megbízhatóságának érdekében érdemes nem a menstruáció idejére kérni időpontot, és ajánlott előtte 48 órával kerülni a behatolással járó együttlétet, valamint a különböző hüvelykrémek, zselék, öblítők használatát.
HPV oltás terhesség alatt és után
Az ajánlások alapján, amennyiben lehetséges, kerüljük el a HPV elleni védőoltás alkalmazását a terhesség alatt. Az oltás beadása előtt nem kötelező terhességi teszt elvégzése. Várandósság előtt: amennyiben három oltás megtörtént, ajánlott még 6 hónapot várni a várandósság tervezésével, mint minden más oltóanyag esetében is. Abban az esetben, ha a HPV elleni védőoltás megkezdése megtörtént (akár egy, akár kettő dózis felvételre került), és teherbe esel, a fennmaradó vakcinákat ajánlatos elhalasztani a várandósság végéig. A terhesség megszakítása nem szükséges. Szoptatás időszaka alatt az oltás beadása nem korlátozott. Amennyiben a várandósság alatt mégis megtörtént az oltás felvétele, akkor sem kell megijedni, mert jelenlegi tudásunk alapján a baba egészségének nem árt, és fejlődési rendellenesség sem hozható összefüggésbe vele.
Nemi szervi szemölcsök (condyloma acuminatum) a terhesség alatt
A várandósság során ugyanolyan elváltozások alakulhatnak ki, mint nem terhes állapotban. A nemi szervi szemölcsök (condyloma acuminatumok) kialakulásáért az alacsony kockázatú HPV-típusok a felelősek, mint például a HPV 6 és 11. Ezek 90%-át a HPV 6 és HPV 11 fertőzés okozza, melyek a populáció mintegy 2%-ában mutathatók ki. A fertőzést követően nőknél általában 5-6, férfiaknál 10-12 hónap múlva jelentkezik a szemölcs, azonban a fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik. A szemölcsök kialakulásának esélyét nagymértékben befolyásolja az immunrendszer védekezőképessége. Condyloma a szexuálisan aktív populáció 1%-át érinti elsősorban a nemi területeken, de a szájüregben, végbélnyílásban, vagy végbélben is kialakulhat. A szemölcsök változatos formában és súlyosságban fordulhatnak elő.
A condyloma növekedése és tünetei terhesség alatt
A várandósság alatt a hormonszint változás miatt a genitális szemölcsök a szokásosnál gyorsabban növekszenek. A terhes nő szervezete megnövekedett hüvelyváladékot is termel, ami meleg, nedves helyet biztosít a szemölcsök fejlődése számára. Condyloma általában a szeméremtesten, a hüvely falán, a gáttájékon, az ánuszon és a méhnyakon fordul elő. A várandósság során a szemölcsök problémát okozhatnak, növekedhetnek. Szubjektív panaszokat kelthetnek, ami lehet égő jellegű fájdalom, viszketés, vagy akár vérzés, ha sérül a szemölcs. Mivel állandó fertőzésforrás, így növeli a magzat fertőződésének kockázatát, ezért kezelni szükséges.
A condyloma kezelése terhesség alatt
A kezelést leginkább a terhesség harmadik trimeszterében ajánlatos elkezdeni, vagyis a 28. terhességi hetet követően. Ebben a terhességi korban már kifejlődik a magzat összes szervrendszere, így kisebb a magzatot érintő káros hatás a kezelés alatt. Ha pedig a szemölcs nem okoz kellemetlen tünetet, akkor célszerű várni, és a kezelést a szülést követően elkezdeni. Ha a várandósság előtt derül fény a HPV-fertőzésre és a condylomára, akkor azonnal kezelni kell, ezt követően pedig elkezdhető a várandósság tervezése.
Terhesség alatt a condyloma kezelésére a sebészeti beavatkozások részesíthetők előnyben, mint a CO2 lézer, a fagyasztás, az elektromos kés, illetve hidegkés-kimetszés. A fagyasztásos beavatkozás abban az esetben alkalmazható, ha a szemölcs nem a hüvelyben vagy a méhnyakon található. A helyileg használható készítmények, mint például a podophyllotoxin alkalmazása ellenjavallt. A triklór-ecetsavas hámlasztás szintén nem ajánlatos terhesség során. Így a várandósság időszaka és a szoptatás alatt a kezelőorvossal egyeztetve lokálisan alkalmazható készítményként szóba jöhet az Imiquimod-tartalmú krém és a teafakivonat. Bár terhesség alatt a helyileg ható készítmények alkalmazása sem célszerű, mert a szervezet csökkent immunitása miatt genitális tájékon az atrófiás, gyulladásos betegségek kockázata megnő.
Az enyhe elváltozások spontán is gyógyulhatnak, azonban a tünetek hirtelen fellángolása, a szemölcsök elterjedése, növekedése is gyakori. Ennek megelőzésére javasoljuk a mielőbb megkezdett kezelést. A megfelelő terápián kívül rendkívül fontos a környező bőrterület sérüléseinek kiküszöbölése (dörzsölés, felmaródás, borotválás okozta mikro sérülések), hiszen ez segíthet a HPV fertőzés szétterjedésében. A kezelésre számos módszer áll rendelkezésre. Alkalmazható krém, ecsetelés, fagyasztás, lézeres vaporizáció, elektrokauter, kimetszés, azonban bármelyiket is választjuk, a tünetek kiújulásának valószínűsége magas, akár a 20-40%-ot is elérheti, ilyen esetben ismételt beavatkozás javasolt. A condylomák kezelésének legsokoldalúbb eszköze a CO2 lézer. A lézernyaláb segítségével precíz célzás, kontrollált mélységű beavatkozás érhető el helyi érzéstelenítésben.
A kismama panaszokat okozó, fájdalmas szemölcs esetén, ha az eltávolítás nem halasztható, leginkább az érzéstelenítési eljárásokat továbbá vegyszerek használatát nem igénylő beavatkozásokat preferáljuk (pl. fagyasztás, apró szemölcs esetén esetleg savas ecsetelés).
Méhnyaki elváltozások terhesség alatt
Amennyiben a terhesség során bármilyen elváltozást találunk a méhszájon, mely felveti a rosszindulatú folyamat gyanúját, fontos azt szorosabb figyelemmel követni, és szükség esetén kezelni. Enyhébb méhnyak-citológiai eltérés esetén - ASCUS, LSIL, AGC-NOS - elegendő a szülést követő 6 hetes kontrollon, a terhesség utáni regenerációs folyamatok lezajlását követően ismételni a méhnyak citológiai és kolposzkópos vizsgálatát. Ennek a folyamatnak köszönhetően ugyanis a méhnyak hámsejtjei is képesek a megújulásra.
Súlyosabb dysplasiás elváltozások
Súlyosabb dysplasiás elváltozás esetén, mint a HSIL vagy az AGC, három hónap után ismételt méhnyak-citológiai mintavétel és kolposzkópos vizsgálat javasolt. A nyugat-európai protokollok várandósság alatti citológiai rendellenesség esetén centrumba irányítják a pácienst kolposzkópos vizsgálatra, szükség esetén punch-biopsziára. A terhességre való tekintettel különös óvatossággal kell végezni a konizációs beavatkozást, elkerülve a magzatburok vagy a lepény sérülését. A terhesség megőrzésének érdekében ilyenkor gyakrabban fordul elő, hogy a konizáció során nem ép széli résszel történik a kimetszés. A várandósság alatt végzett konizáció legfőbb célja az invazív méhnyak karcinóma kizárása!
A terhesség során végzett konizáció esetén megfontolandó a beavatkozás kiegészítése cerclage-műtéttel, vagyis méhnyakzárás alkalmazásával. Ma már Arabin pesszárium alkalmazása gyakoribb, amely egy szilikongyűrű, amit a méhnyakra helyeznek fel annak korai kinyílásának megelőzésére. Ez az eljárás sokkal kíméletesebb a méhszájjal, és ugyanolyan hatásos.
Konizáció és szülés utáni regresszió
Ha terhesség alatt történik meg az első konizáció, melynek szövettani eredménye LSIL/HSIL (akár ép széllel történt a beavatkozás, akár nem), nem kell elvégezni a második konizációt a várandósság során, mert a szülés utáni 6. hétig a szervezetben ún. regressziós folyamatok zajlanak le. Ez azt jelenti, hogy a szervezet gőzerővel dolgozik a védelmén, így a helyzet mindig rosszabbnak látszik, mint amilyen valójában. Mind a citológia igazolta eltérések, mind a szövettanilag igazolt elváltozások spontán visszaalakulásának (regressziójának) aránya jobb a szülés utáni (postpartum) időszakban, mint nem terhes állapotban. Indokolt esetben a második konizáció a szülést követő 6. hét után elvégezhető.
Szülés módja HPV fertőzés esetén
Diagnosztizált elváltozás esetén sem indokolt a hüvelyi szülés kerülése. ASCUS, LSIL, AGC-NOS esetén elegendő a szülést követő 6. hétben végzett kontrollvizsgálat, míg HSIL és AGC elváltozásnál háromhavonta ajánlott a citológiai és kolposzkópos vizsgálat. Fennálló HPV-fertőzés során nem szükséges mellőzni a hüvelyi szülést, kivéve, ha a kismamánál aktív genitális szemölcs van jelen a hüvelyben és/vagy a szeméremtesten. A fennálló condyloma accuminatum esetén alacsony százalékban ugyan, de vertikálisan fertőződhet HPV-vel a hüvelyi szülés során az újszülött. Ebben az esetben megfontolandó a fertőzés átvitelének megakadályozása céljából a császármetszés.
Az újszülött fertőződése és kockázatok
Amennyiben az újszülött a szülés során alacsony onkogenitású HPV 6 vagy HPV 11-es típussal fertőződik, akkor nagyon ritka szövődményként kialakulhat rekurrens respiratorikus (légúti) papillomatosis, mely a légzőszervrendszerben megjelenő, jóindulatú papillomás szövetszaporulat. Ha alacsony rizikójú HPV-fertőzés okozta szemölcs látható a méhnyak, illetve szülőcsatorna területén, mert a vírus a születendő baba légútjába juthat, és ritkán ugyan, de szemölcsök kialakulását okozhatja a légúti rendszerben. A másik oka pedig az lehet, ha a HPV-fertőzés következtében korábban nem diagnosztizált, rosszindulatú méhnyakdaganatot találnak a várandósság alatt elvégzett vizsgálatokkor. Az időben beadott, HPV elleni védőoltással ezek a problémák jelentős mértékben megelőzhetőek.
Szoptatás HPV fertőzés esetén
A várandósságot és a szülést követően nem kell aggódni a szoptatás miatt sem, hiszen a HPV anyatejben való kimutatása elenyésző. A kisded anyatejes táplálásának szempontjából a gyermeknek sokkal fontosabb az anyatejhez való hozzájutás, mint a HPV anyatejjel való kiválasztódásának kockázata. A vírus többnyire a szexuális együttlét alatt, orális kontaktus során juthat a szoptató anya mellére és onnan tovább az újszülöttre. Ezen fertőzés átvitele megfelelő higiénés szokások betartásával elkerülhető. Az anyatej a legjobb táplálék a babának! A HPV anyatejjel való továbbadásának kockázata igen alacsony, az anyatejes táplálás előnyei viszont megkérdőjelezhetetlenek, így a szoptatás HPV-fertőzés mellett is lehetséges.
Egyéb bőrelváltozások terhesség alatt
A terhességre különösen jellemző lehet, hogy bőrszínű, nyeles növedékek (fibrómák) alakulnak ki a nyak, a hónaljak vagy a mellbimbó területén. Megjelenhetnek apró, olykor viszkető, száraz felszínű, barna növedékek is, amelyek jóindulatú, fokozott szarutermelés következtében kialakuló, nem fertőző szemölcsök (seborrhoeas verruca). Ha ezek esztétikailag vagy elhelyezkedésük miatt zavaróak, a terhesség után bőrgyógyásszal lehet eltávolíttatni.
A várandósság alatt bekövetkező hormonális változások azt is eredményezhetik, hogy a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyeknek pedig változhat a színe, mérete. Ezen változások általában jóindulatúak, de - mint minden változást - ezt is ajánlott bőrgyógyásszal ellenőriztetni.
tags: #apro #szemolcsok #terhesseg #alatt