Terhességi cukorbetegség: Értékhatárok, diagnózis és kezelés

A terhességi cukorbetegség, más néven gesztációs diabétesz (GDM), egy olyan szénhidrátanyagcsere-zavar, amely a várandósság során alakul ki. Ez az állapot a várandós nők 2-10%-át érinti, és az esetek 90%-ában a terhesség alatt fejlődik ki, míg 10%-ban korábban is fennállt, de nem ismerték fel. Hazánkban minden tizedik várandósságra jellemző, és az elmúlt 20 évben megduplázódott az előfordulása.

A gesztációs diabétesz általában nem okoz specifikus tüneteket, így felismerése leginkább a szűrővizsgálatokon keresztül történik. A tünetek közé tartozhat fáradtság, homályos látás, fokozott szomjúság és gyakori vizelési inger. Azonban ezek a tünetek más állapotokhoz is társulhatnak, ezért a szűrés elengedhetetlen.

A terhességi cukorbetegség kialakulásának okai

A terhességi cukorbetegség kialakulásának pontos okai nem teljesen ismertek, de jelentős szerepet játszanak benne a terhesség során bekövetkező hormonális változások. A méhlepény által termelt hormonok növelik a kismama szövetei inzulinrezisztenciáját, ami azt jelenti, hogy a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra. Ez az inzulinrezisztencia normális esetben a terhesség velejárója, célja, hogy több glükóz jusson a fejlődő magzathoz. Azonban, ha ez az inzulinrezisztencia túlzottá válik, vagy a hasnyálmirigy nem képes elegendő inzulint termelni a kompenzálására, megemelkedik a vércukorszint, és kialakul a gesztációs diabétesz.

Számos rizikófaktor növelheti a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélyét:

• 35 év feletti életkor a terhesség során
• Túlsúly (testtömegindex > 30)
• Korábbi terhesség során fennálló gesztációs diabétesz
• Családi halmozódás (cukorbeteg rokonok)
• Magasvérnyomás-betegség
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Asszisztált reprodukciós eljárással létrejött terhesség
• Ikerterhesség
• Korábbi terhességben előfordult koraszülés, halvaszületés, vagy fejlődési rendellenességgel, illetve nagy születési súllyal (> 4000 g) született gyermek
• Kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek szedése

Diagnosztizálás és határértékek

A terhességi cukorbetegség diagnosztizálására leggyakrabban az orális glükóztolerancia tesztet (OGTT) alkalmazzák. Ezt általában a terhesség 24-28. hetében végzik el. Fokozott kockázat esetén, vagy ha korábbi terhességben már fennállt a GDM, a vizsgálatot már a 16-18. terhességi héten, vagy akár a 10-12. héten is elvégezhetik.

Az OGTT helyes kivitelezése:

• Reggel, ébredés után 1 órán belül, éhgyomorra (min. 10 órás koplalás után).
• Az előző 3 napon a szokásos, legalább 150 g szénhidrátot tartalmazó étrend és átlagos fizikai aktivitás mellett.
• 75 g glükózt 3 dl vízben feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva.
• 0 és 120 perces glükózértékek mérése.

A határértékek az elmúlt években többször változtak. A Magyarországon 2020-tól érvényes ajánlás szerint:

• Éhomi vércukorszint: 4,1-5,6 mmol/l (normál)
• 120 perces vércukorszint: < 5,6 mmol/l (normál)

Terhességi hiperglikémia áll fenn, ha:

• Éhomi vércukorszint > 5,6 mmol/l, de nem éri el a 7,0 mmol/l-t.
• A 120 perces érték pedig 7,8 mmol/l alatt van.

Ebben az esetben életmódbeli változtatások és fokozott vércukor-ellenőrzés szükséges.

Terhességi diabétesz áll fenn, ha:

• Éhomi vércukorszint ≥ 7,0 mmol/l.
• Vagy a 120 perces vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l.

Ha a terhességi diabétesz igazolódik, mielőbb diabetológus szakorvost kell felkeresni a további teendők megbeszélése céljából.

A terhességi cukorbetegség hatásai

A kezeletlen terhességi cukorbetegség mind az anyára, mind a magzatra komoly kockázatot jelenthet. A korai felismerés és kezelés elengedhetetlen az anya és a magzat egészségének biztosítása, valamint a szövődmények megelőzése érdekében.

Hatások a magzatra:

• Nagyobb születési súly (makroszómia): A magas anyai vércukorszint miatt a magzat több inzulint termel, ami zsírraktározáshoz és túlzott növekedéshez vezet. Ez megnehezítheti a hüvelyi szülést és növeli a vállak elakadását.
• Újszülöttkori alacsony vércukorszint (hipoglikémia): A magzat hozzászokik a magas vércukorszinthez és a nagy mennyiségű inzulin termeléséhez. Születés után ez hirtelen vércukorszint-csökkenéshez vezethet.
• Légzészavarok: A fejlettebb tüdőérés hiánya vagy egyéb magzati fejlődési problémák légzési nehézségeket okozhatnak.
• Fejlődési rendellenességek: Különösen a szív, gerinc és arc területén.
• Méhen belüli növekedési elmaradás/sorvadás, elhalás: Bizonyos esetekben a méhlepény elégtelensége miatt a magzat nem jut elegendő tápanyaghoz.
• Újszülöttkori sárgaság
• Későbbi életkorban nagyobb esély az elhízásra, 2-es típusú cukorbetegségre és szív- és érrendszeri megbetegedésekre.

Hatások az anyára:

• Terhességi magasvérnyomás-betegség (preeclampsia): A GDM növeli a preeclampsia kialakulásának kockázatát.
• Későbbi életkorban nagyobb esély a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására (a GDM-es nők 20-50%-ában alakul ki 5-10 éven belül).
• Megzavarodhatnak a sejtek energiafolyamatai és a hormonok működése.
• Megnehezítheti a szoptatást.
• Fogékonyabbá válhat mentális problémákra.
• Fokozott fertőzési kockázat (hüvelyi, húgyúti).

Kezelés és életmódváltás

A terhességi cukorbetegség kezelésének elsődleges és legfontosabb eleme az életmódváltás. Amennyiben az életmód-terápia nem elegendő a vércukorszint megfelelő szinten tartásához, gyógyszeres kezelés (leggyakrabban inzulin) javasolt a terhesség végéig.

Életmódváltás:

• Megfelelő étrend kialakítása: Az étrendnek igazodnia kell a fizikai aktivitáshoz, mind tápanyag- és kalóriatartalmát, mind időzítését tekintve. Javasolt napi 5 étkezésre elosztani a bevitelét, hogy elkerüljük a vércukorcsúcsokat. A gyakori, kis mennyiségű szénhidrátbevitel segít mérsékelni az étkezések utáni vércukorszint emelkedést.
• Rendszeres testmozgás: Az edzettségi állapothoz igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve). Különösen ajánlott az úszás, kismamajóga, terhestorna, séta.

A diéta során a meghatározott szénhidrát mennyiséget szigorú menetrend szerint kell elfogyasztani. A modern megközelítés szerint nincs alsó szénhidrát-határ, csak felső, és az étrend gazdag fehérjében, zsírokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Fontos a glikémiás index figyelembevétele, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet.

Gyógyszeres kezelés:

Ha az életmódváltás nem elegendő a vércukorszint normalizálásához, a kezelőorvos inzulin terápiát rendelhet el. Ezzel párhuzamosan 4 hetente laboratóriumi ellenőrzésekre (HbA1c, TSH), diabetológiai konzultációra, otthoni vércukormérésre és diétás napló vezetésére is szükség van.

Kezelési célértékek terhesség vállalása előtt:

• Éhgyomri glükóz: 3,5-5,3 mmol/l
• HbA1c: 6,5% alatt
• Fruktózamin: 290 alatt
• Vérnyomás: 130/80 alatt

Ezek elérése előtt megfelelő fogamzásgátlás, napi 400 ug folsav, 2000-4000 mg myo-inositol és 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt.

Szülés utáni teendők és utánkövetés

A szülést követően naponta mérni kell a vércukorszintet, hogy kizárható legyen a cukorbetegség. Ha igen, diabetológiai gondozás és terápia-beállítás javasolt. A terhességi cukorbetegség után 6-13 héttel, majd évente, később kétévente kontroll vércukorterheléses vizsgálat szükséges a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kiszűrésére.

A gyermekeknél a szülés utáni napokban ellenőrzik a vércukorszintjüket. Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés, kóros eredmény esetén azonnali gyermekdiabetológiai kezelés szükséges. Fontos, hogy a gyermek legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön, és az édesanya folytassa a diétát, valamint tartsa meg a normál testtömeget.

A terhességi cukorbetegség, bár alattomosan jelentkezhet, időben felismerve és megfelelően kezelve nagyrészt elkerülhető és kezelhető. A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, a tájékozottság és az orvosi utasítások betartása kulcsfontosságú az egészséges terhesség és a szülés utáni jóllét biztosításához.

tags: #terhessegi #cukorbetegseg #ertekhatarai